A várandósság egy csodálatos időszak, tele örömmel, várakozással, de sokszor aggodalommal is. A kismamák gyakran hallják azt az intelmet, hogy „Jaaaj, ne stresszelj már annyit! Árt a babának!” De vajon mennyi igazság van benne? Tényleg hatással van a magzatra, ha az anya nem kiegyensúlyozott a várandósság alatt? Ennek jártunk utána cikkünkben, és bemutatjuk, hogyan befolyásolják az anyai érzelmek a méhben fejlődő kisbabát, és mit tehetünk a kiegyensúlyozott várandósságért.
A magzat és az anya közötti különleges kötődés
A méhben fejlődő baba fogantatása pillanatától folyamatos összeköttetésben van az édesanyjával. Ez a kötődés csak fejlődik, ahogy a baba egyre nagyobb lesz: megtanulja felismerni anyja hangját, érintését és illatát. Ahogy a magzat növekszik, úgy ért meg egyre többet a környező világból, és egyre fogékonyabbá válik az onnan érkező impulzusokra. Ez egy csodálatos kötődés, ami a fogantatásától kezdve formálódik, alakul.
A kisbabád a méhben nagyon sok dolgot érzékel a külvilágból. Ugyanígy abból is, amit te érzel, vagy veled történik. Mivel a baba közvetlenül kapcsolódik hozzád, érzi és tapasztalja, ami veled történik. Ekkor még te vagy neki a minden. Te vagy a kapcsolata a külvilággal és a belső világgal is. Kutatások bebizonyították, hogy amit te érzel, azt érzi a kisbabád is, ugyanolyan intenzitással érzékeli a negatív és a pozitív élményeidet is, mint te.
A várandósság hónapjai alatt a baba felkészül az életre, és ezt azokon az üzeneteken keresztül teszi, amelyeket te, az édesanyja küldesz felé. Ebben a szakaszban a baba vegyi jeleket kap a placentán keresztül; és ezek magukban foglalják az anya érzelmi állapotára vonatkozó jeleket is.
A kompetens magzat: Lát, hall és tanul az anyaméhben
A prenatális pszichológia kutatásainak köszönhetően ma már nemcsak egyszerűen az anya hasában növekvő magzatról, hanem kompetens magzatról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a magzat lát, hall és tanul az anyaméhben. A külvilágból érkező ingerek révén az anyaméhben összegyűjtött tapasztalatokat felhasználja és alkalmazza a születése után is. Ezeknek az ingereknek egy része (pl.: az anyai stressz vagy öröm érzékelése) kémiai úton, a placentán áthatolva érkezik el hozzá, másik részét közvetlenül érzékszervei segítségével gyűjti be.
Mivel a harmadik trimeszterben a baba érzékszervei már elegendően kifejlettek, képes az őt érő mindenfajta inger befogadására és az ezekre való reagálásra. Tapint, szagol, fájdalmat és jóllétet érez. Az ötödik hónaptól kezdve már álmodik is. A terhesség hatodik hetében az agynak még nem fejlődött ki a mozgásért felelős központja, de a mozgás mégis megjelenik és alig néhány héttel később szándékossá válik. Ma már a tudomány meghaladta azt a nézetet, hogy az emberi szerveknek előbb ki kell fejlődniük ahhoz, hogy működőképesek legyenek, mert a szerveink már a formálódás folyamatában is működőképesek. A baba a saját tapasztalatait el tudja választani az anyai behatásoktól és érzésektől, ez pedig az énjének, mint korai lelki képződménynek az alapozását jelenti.
Hallás és érintés: A magzat érzékelő világa
A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől kezdve érzékel. Az édesanya légzőmozgásának hangjai, szíve dobogása, járásának ringatása megannyi kellemes inger a baba számára, melyek a magzatvíz közvetítésén át jutnak el hozzá. A magzat érdeklődik a hangok iránt, ezek kezdetben a bőrét elérő vibrációk. Bőre olyan, mint egy nagy fül. Ha az anya énekel, lágyan, szelíden beszél hozzá vagy csupán szeretettel rágondol a magzatára, akkor ő speciális reakciókat ad.
Az emberi hang - főleg az édesanya hangja, amit a magzat a leggyakrabban hall - különösen fontos a fejlődése szempontjából, hiszen a kommunikáció (az emberi beszéd és párbeszéd) és az érzelmi kötődés (az anya és a gyermek érzelmi kapcsolata) alapját teremti meg. A magzat már a nyolcadik gesztációs héten képes arra, hogy kapcsolatba lépjen a környezetével. A negyedik hónapban az egész teste érzékeny az érintésre. Az anyai szervezet ilyenkor endorfint áraszt a kicsihez, és kellemes érzéseket vált ki benne.
Kapcsolati csatornák anya és magzata között
A magzatot érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekinthetjük, aki egységben van az édesanyjával és osztozik az anya érzésvilágában. A kapcsolódásért tehát nem kell külön erőfeszítéseket tenni, hiszen az már eleve adott. Az anya és magzata három csatornán keresztül áll folyamatos kapcsolatban:
- Fiziológiai csatorna: Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut. A magzat hormonok és anyagcseretermékek formájában is küld jelzéseket az anya szervezete felé, amelyek megváltoztatják az édesanya fizikai és hangulati állapotát.
- Viselkedéses csatorna: Ide tartozik az anya mindennapi élete, életritmusa, és a babára irányuló viselkedése (pl.: simogatás, beszéd, érintés). Ez is kölcsönös csatorna, hiszen igen változatos módon reagálnak egymás megnyilvánulásaira.
- Intuitív csatorna (lelki köldökzsinór): Itt a mély egymásra hangoltságnak van kitüntetett szerepe. Ezek a jelek tetten érhetők álmokban, érzésekben vagy sejtésekben a születendő kisbabával kapcsolatban.
Anya-Magzat kapcsolat
A stressz és a magzat
A szervezetedben lezajló hormonális változások hatására a terhesség idején kedélyed hullámzóvá válhat. Kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkat ér stressz, ám elképzelhető, hogy kismamaként a szokásosnál jobban megviselnek az ilyesféle helyzetek. Lehet, hogy ennek környezeted előtt semmiféle jelét nem adod, ám ez nem sokkal jobb, mintha sírnál vagy kiabálnál. Ha szomorúságból sírsz, a baba ugyanazokat az érzéseket fogja érezni, és ugyanúgy fogja érezni, ahogy te, azaz szomorúságot, szorongást.
Egy-egy vita vagy kiborulós veszekedés óhatatlanul előfordul az ember életében, még akkor is, ha terhes. Egy-egy ilyen epizódot követően ugyanis a babának jóval hosszabb ideig tart megnyugodnia, mint a mamának, és ha az esetek gyakran ismétlődnek, a kicsi előbb-utóbb már nem is fog tudni visszatérni a lelki béke és a nyugalom állapotába.
A krónikus stressz hatása a magzatra
A Bázeli Egyetem kutatói vizsgálatukban 75 000 várandós nőt vizsgáltak meg, és gyermekeik egészségügyi állapotát 10 éves korukig követték nyomon. A stresszes kismamák gyermekeinél fokozott volt a testi panaszok kialakulásának kockázata. Ha a kismamát terhessége alatt mindennapos stressz éri, később a gyermeknél egészségügyi problémák jelentkezhetnek, például légúti-, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő a kicsinél. Az erős stressz és a félelem hatására a kisbaba túl kis súllyal vagy idő előtt születhet meg.
A Zürichi Egyetem és a Max Plank Intézet közös kutatásából kiderült, hogy az anyát ért tartós pszichés stressz megváltoztathatja a méhlepény anyagcseréjét és a magzat növekedését is befolyásolhatja. Az anyát hosszasan érő nagymértékű stressz növelheti a gyermeknél később pszichés és testi betegségek kialakulásának kockázatát, úgymint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) vagy szív-érrendszeri megbetegedések rizikóját.
Stressz hatására az anya szervezete hormonokat választ el, hogy képes legyen megküzdeni a megterheléssel. A felszabaduló adrenokortikotropin hormon (CRH) hatására megemelkedik a kortizol nevű stresszhormon szintje. A méhlepény, amely a magzat tápanyagellátásáról gondoskodik, szintén képes CRH felszabadítására, ami kis mennyiségben a magzati keringésbe és a magzatvízbe is bekerül. Hatására felgyorsulhat a növekedés üteme, aminek rengeteg veszélye van, egyrészt ha a növekedés üteme túl gyors, az a szervek differenciálódásának, érésének rovására mehet, másrészt koraszüléshez vezethet.
A Jénai Egyetem kutatói azt találták, hogy a tartós anyai stressz hatására megemelkedett stresszhormonszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését és növeli a későbbi életszakaszában olyan betegségek fellépésének esélyét, mint pl. a depresszió, gyakorlatilag "beleprogramozza" azokat. A holland Tilburg Egyetem tudósai megállapították, hogy a tartós anyai stressz, különösen ha az a 12. és 22. terhességi hét között éri az anyukát, kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és kognitív fejlődését és hatásai még húsz évvel később is felismerhetők.
Akut stressz és a magzat
Ám meglepő módon azt tapasztalták, hogy az anya olyan érzelmeinek, mint amilyen a rövidebb ideig tartó szomorúság vagy lehangoltság, nincs hatása a születendő gyermek egészségi állapotára. A rövid ideig tartó stressznek megállapításaik szerint tehát nincs hatása a magzatra. A kutatók megállapítása szerint az akut rövid távú stressz nincs hatással a magzatra. Az akut stressz nem árt a babának, sőt felkészíti őt az életre. Ilyen esetekben az édesanya nehezített élethelyzetbe kerül, szervezetében stresszhormonok szabadulnak fel. Viszont a helyzet megoldására törekszik, így a probléma megoldódik, ennek köszönhetően az anya és a magzat is megnyugszik, és visszaáll az egyensúlyi állapot. A fejlődő magzat ebből azt tanulja meg, hogy az életben adódó nehézségek megfelelő eszközökkel kezelhetők.
Anya-Magzat kapcsolat
A pozitív érzelmek és a nevetés hatása
Ha jól érzed magad, optimistán tekintesz a világra, vidám vagy, az jó hatással van a babádra. Amikor nevetünk, a baba fel és le ugrál, mintha egy trambulin lenne ott bent. Az anya nyugodt szívverése támogatja a magzat érzelmi és testi fejlődését. A legfontosabb, hogy a kisbaba azt érezze, hogy szeretik, elfogadják és várják, hogy a világra jöjjön. Jó hír, hogy azt találták, hogy a boldog kisgyermekkor és egy szerető család képes lehet ellensúlyozni az olyan, enyhébb, nem maradandó problémákat, amelyeket az anya által megélt stressz okozott.
Amitől a kismamák gyakran aggódnak - Feleslegesen
A terhességgel együttjár az aggódás, ez teljesen természetes, sokan viszont mesteri szintre fejlesztik ebbéli képességeiket és már-már képesek minden fiziológiai jelről azt gondolni, hogy ettől valami baja lesz a babának. Nézzük végig, mi minden miatt szoktak az anyukák feleslegesen aggódni!
Abban a pillanatban azonban, hogy rájössz, egy baba lakik a pocakodban, elkezdesz befelé figyelni és mivel egy csomó új tünetet tapasztalsz magadon, aggódni kezdesz a baba miatt.
Gyakori aggodalmak és a valóság
Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb kismama aggodalmakat és a valóságot a szakértők szerint:
| Aggodalom | Valóság |
|---|---|
| Hason alvás, a baba összenyomása | A test természetes módon védi a növekvő babát. A terhesség korai szakaszában biztonságos hason aludni. |
| Étrenddel kapcsolatos megszállottság | Fontos a terhességi irányelvek követése, de a listák óvatosságból készültek. Egy-egy hiba nem valószínű, hogy károsítja a magzatot. |
| Vetélés | Az aggodalom természetes, de a vetélés nem olyasmi, amit irányítani vagy megelőzni lehet. A legtöbb vetélés az első 12 hétben történik. |
| A magzatvíz elfolyása nyilvános helyen | A szülés általában nem így kezdődik. A nők kevesebb mint 15%-ánál folyik el a magzatvíz a fájások előtt, és az is inkább szelíd csepegés. |
| Koraszülés | A kockázat valós, de a koraszülés nem mindig végződik koraszüléssel. Az orvosok gyakran nem tudják pontosan, miért következik be. |
| Vizeletcsepegés nevetéskor, tüsszentéskor | A terhesség későbbi szakaszában előfordulhat. Megoldás: rendszeres, akár egy-két óránkénti mosdóhasználat. |
| Nem leszek képes gondoskodni a csecsemőről | Bár az újszülöttkori időszak mozgalmas és kimerítő, a legtöbbet akkor tanulod meg, amikor a baba megérkezik. Minden friss szülőnek rengeteg lehetősége lesz a gyakorlásra. |
| Pocakkeményedés | A baba növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban keményedik meg ideig-óráig a pocak, ezt egész egyszerűen a baba mozgása okozza. A valódi méhösszehúzódás inkább a derékban érezhető. |
| Gyógyszerszedés | Az első 6 hétben a babának nem árt semmilyen gyógyszer, ezután pedig minden egyes gyógyszer bevételét meg kell beszélned az orvosoddal. Vannak betegségek, amiket antibiotikummal kell gyógyítani terhesség alatt is, de a gyógyszer ártalmatlan, ha betartod az orvos utasításait. |
| Erőteljes folyás | A terhesség alatt nagyon gyakori az erőteljes folyás, emiatt nem kell aggódnod. A második harmad végefelé, de legkésőbb a harmadik harmadban nagyon erőteljes, színtelen vagy fehér folyás jelentkezhet, ez is normális. |
| Nincs, vagy alábbhagy a koraterhességi tünet | Emiatt nem kell aggódni. A 10. hét táján, de legkésőbb a 14. hétre a tünetek alábbhagyhatnak. |
| Szokatlan fájdalmak | A baba növekedésével és a hormonháztartás átalakulásával különféle szokatlan fájdalmakat tapasztalhatsz, pl. menstruációhoz hasonló alhasi fájdalmakat. Ez normális. |
| Sportolás | Ha korábban sportoltál, nyugodtan sportolhatsz az első harmadban is. Ha nem, akkor csak kevésbé megterhelő mozgásformákat (séta, úszás) érdemes végezni. |
| Influenza vagy megfázás | Egy influenza vagy megfázás még nem tesz kárt a babában. |
| Mélynyak megrövidülése | A legtöbb nőnél a 2. harmad végefelé már előfordul, hogy megrövidül a méhnyak. Ez nem jelent problémát, nem fog korábban születni a baba, általában csak a baba nagy súlya okozza. |
| AFP értékek | Az AFP magas vagy éppen alacsony értéke önmagában nem jelent semmit, csak utalhat rendellenességekre. További vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz. |
| Magzatmozgás változásai | A baba mozgásában lehetnek változások, kezdetben apró simogatások, utána erőteljesebb gyors mozgások, a 3. harmad vége felé egyre inkább csak helyezkedik a baba. Fontos a mozgás figyelése, de a mozgáshiány nem feltétlenül jelent problémát. |
Hogyan csökkentsük a stresszt a várandósság alatt?
Mivel az anya lelkiállapota hatással van a gyermekre a születése előtt és után is, a legjobb stratégia a prenatális depresszió kezelése - ez egy nagyon jól kezelhető betegség. A stresszt teljes mértékben kiiktatni lehetetlen, ám akkor teszel a babával jót, ha nem elfojtani, hanem megoldani próbálod azt. Ez utóbbi módszerből akár ő is megtanulhatja, hogy időnként akadnak nehéz helyzetek, de helyes életvezetéssel uralhatók.
Ha kedélyállapotod szélsőségesen változik, például a sírás és a nevetés kiszámíthatatlanul követik egymást, esetleg alvászavaraid is vannak, kérd orvos pszichológus segítségét. Mivel az anyák idegrendszere ilyen szoros kapcsolatban áll a babájukkal, ha az édesanya boldog, az mindkettőjük számára nagyon fontos és pozitív hatású.
Az egyik, amivel jól mérhető a stressztűrő képesség, az a pulzusszám, a másik, a szívfrekvencia-variabilitás (HRV). Ha stressz ér, gyorsul a szívverés és ez a felfokozott állapot fent marad. Ezzel szemben, ha megnyugszol, a szív rugalmasan reagál, változik. Azok az emberek, akik meditálnak, relaxálnak, különböző technikákat alkalmaznak a nyugalmi állapot elérésére, azoknak a HRV-je sokkal jobb képet mutat.
Ha teheted, munkahelyi feladataidon túl csak annyi kötelezettséget vállalj, amennyit nem érzel megterhelőnek. Kérd a párod vagy a családtagjaid, barátaid segítségét. Próbálj sokat pihenni. A nyugalom segít felülemelkedni a rossz érzéseken. Ne vállald túl magad, mindig csak annyit csinálj mindenből, ami még jól esik.
Létezik még sok más eszköz is, amelyek mind a stressz csökkentését célozzák meg. Ilyen például a kismama jóga, ami lágy nyújtó és légzőgyakorlatokból áll. De vannak más meditáció appok, kifejezetten a várandós időszakra, a légzés lenyugtatására és az elme tisztítására. Ha valakinek mégis személyes segítségre lenne szüksége, érdemes terapeutához fordulnia, akár online, akár személyes úton.
Ha a fent említett módszerek egyike sem nyeri el a tetszésedet, akkor csak függessz a hűtőre egy ultrahang képet kisbabádról vagy tedd be azt a pénztárcádba, hogy amikor rátekintesz, mosolyra húzódjon a szád. Az anyai kéz rendszeres érintésére, simogatására egyre jobban reagál, mozdul, piruettezik, hátat fordít, majd átveszi a kezdeményezést. Az anya és magzata közötti párbeszédek egyre aktívabbá válnak.
Azoknak az anyukáknak, akik tartós stresszhatásnak vannak kitéve, javasolt pszichológus vagy pszichoterapeuta támogatását kérni, hogy megtanuljanak könnyebben és eredményesen megküzdeni az őket érő stresszel, mind saját maguk, mind kisbabájuk érdekében.