A D-vitamin létfontosságú a szervezet megfelelő működéséhez, különösen a csontok egészséges fejlődéséhez, az immunrendszer erősítéséhez és számos más élettani folyamat szabályozásához. Ez a zsírban oldódó vitamin, amely valójában egy hormon előanyagaként funkcionál, szinte minden sejtünkben megtalálható receptorokon keresztül fejti ki hatását, és kulcsszerepet játszik a génregulációban.
A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a D-vitamin nem csupán a csontok egészségéért felelős, hanem számos más krónikus betegség, mint például a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, az akut légúti fertőzések és az autoimmun betegségek (például sclerosis multiplex) megelőzésében és kezelésében is szerepet játszik. Erőteljes epigenetikus szabályozó, amely több mint 2500 gént befolyásol.
A D-vitamin hiányának lehetséges következményei rendkívül sokrétűek lehetnek. Ide tartozik a csontvesztés, a csonttörések kockázatának növekedése, számos bőrbetegség, bizonyos autoimmun betegségek kialakulása, a szívelégtelenség súlyosbodása, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatának fokozódása. Különösen aggasztó a magzati-, csecsemő-, és kisgyermekkori D-vitamin-hiány, amely jelentősen növeli az 1-es típusú cukorbetegség kockázatát. Felnőttkorban a D-vitamin-hiány a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának rizikóját növeli, és hozzájárulhat egyes hematológiai daganatos megbetegedések, valamint az emlő- és vastagbéldaganatok kialakulásához. A D-vitamin-hiány valószínűsíthetően kedvezőtlen hatással van a női fertilitásra és szerepet játszhat a PCOS kialakulásában is.
Gyermekkorban a csúcs-csonttömeg kialakulása miatt is rendkívül fontos az ideális D-vitamin-ellátottság. A vérben keringő D-hormon legfőbb szerepe a megfelelő kalciumellátottság biztosításában van, de ismertek közvetlen csonthatásai is. A D-vitamin hosszú távú hiánya a jól ismert, csontrendszerre gyakorolt hatásain túl, növeli a különböző krónikus betegségek kockázatát is. Gyermekeknél metabolikus szindrómával (elhízás, magas vérnyomás, szénhidrátanyagcsere-zavar, kóros vérzsírszint) járhat együtt.
A D-vitamin típusai és forrásai
A D-vitamint elsősorban a napfény hatására a bőrünkben képződik, de kis mennyiségben az élelmiszerekkel is bevihető. A bőr D-vitamin-képző kapacitása hatalmas, azonban pusztán napsugárzással D3-vitamin túlkínálat nem alakulhat ki. A naptejek túlzott használata gátolja a D-vitamin képződését.
Az élelmiszerek D-vitamin-tartalma viszonylag alacsony. A fő táplálkozási forrásai közé tartoznak a zsíros halak (például lazac, makréla), a halak mája, a halmájolaj, a tojássárgája, a máj, valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint például egyes margarinok, tejitalok, reggelizőpelyhek.
A D-vitamin (ami valójában nem is vitamin, hanem egy hormon előanyaga) napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a bőrben. Áprilistól októberig elegendő D-vitamin képződik, ha napi körülbelül 20 percig süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban. Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik.
A D-vitamin-hiány következményei gyermekeknél
A D-vitamin-hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis.
Klinikai csonttünetek:
- A hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb).
- A koponya ellaposodik.
- A nagykutacs tátongó, 18 hónapos korig nem záródik.
- Megkésett fogzás.
- A csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán).
- Megkésett mozgásfejlődés.
Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran orthopédiai beavatkozásra szorulnak.
A D-vitamin-hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastagbél- és emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet. Alacsony D-vitamin szintnél gyakoribbak egyes autoimmun betegségek és a banális fertőzések is - a D-vitamin az immunrendszer működését szabályozza, szinte minden immunsejtünkön D-vitamint megkötő receptor található.
D-vitamin pótlás gyermekeknél
A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg. A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva.
A jelenlegi konszenzus alapján csecsemőkorban napi 1 csepp Vigantol, 1-3 éves korban szezonálisan ősztől tavaszig napi 2 csepp Vigantol vagy napi 1000 NE Fresenius D3-vitamin-tabletta adása javasolt. Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel.
A D-vitamin hiány megelőzésére hazánkban gyermekek részére javasolt dózisok a következők:
| Életkor | Javasolt napi D3-vitamin dózis (NE) |
|---|---|
| Újszülött (2 hetes kortól) - 1 éves korig | 400-500 NE |
| 1-3 éves kor között (szezonálisan ősz-tavasz) | 1000 NE |
Fontos tudni, hogy a tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak. A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.
A tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin-hiányban szenved. Ezért mindenki számára javasolt a D-vitamin pótlása a november 1 - március 30. közötti időszakban. Van, akinek egész évben javasolt a D-vitamin pótlása, például:
- gyerekeknek legalább 1 éves korig;
- várandósoknak és szoptató édesanyáknak;
- többek között krónikus csont-, vese- és májbetegség, emlő- és vastagbélrák esetén.
A D-vitamin felírását kérheti háziorvosától. A gyógyszertárban megvehető készítmények szigorú gyártási követelményeknek felelnek meg.
A D-vitamin túladagolható, vesekárosodást is okozhat. Az alábbi adagolást ne lépje túl, és/vagy ha kezelőorvosa/háziorvosa másképp rendeli, azt az adagolást tekintse irányadónak!
A D-vitaminos cseppet közvetlenül a gyermek szájába, nyelvére cseppentse (vagy esetleg egy kanál anyatej/étel tetejére cseppentve adja be)! Az üres kanálba, cumisüvegbe, cumira vagy a szoptatás előtti mellre cseppentés nem jó megoldás, így a D-vitamin töredéke fog csak bejutni a szervezetbe!
A D-vitamin fontossága újszülöttek számára
A 2015-ben történt magyar felmérés alapján hazánkban az 1-3 éves korosztály D-vitamin-ellátottsága 65%-ban elégtelennek minősült. Ez arra utal, hogy a jelenlegi ajánlások ellenére is sok gyermek szenved D-vitamin-hiányban.