Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található, és gazdag, fordulatos története során számos változáson ment keresztül, míg végül a magyar musicalek meghatározó otthonává vált.
A kezdetek: A Népopera
Az intézmény 1911-ben épült Népopera néven, az akkori Tisza Kálmán téren. A Népopera Részvénytársaság megbízásából Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza készítették a terveket. A telket a székesfőváros, szigorú tartalmi elvárásokkal, ötven évre ingyenesen adta a részvénytársaságnak. A színház rövid idő (9 hónap) alatt készült el.
A színpad 14 méter széles és 8,5 méter magas volt, tágas hátsó térrel és a kor legmodernebb színpadtechnikai eszközeivel ellátva. A színházba belépő előbb a tágas fogadótérbe (40×10 méter) jutott. Az intézmény gazdaságos működtetése az első négy évtizedben komoly problémát jelentett.
Az első igazgató, Márkus Dezső (Márkus Géza fivére) igényes szolgáltatást ígért az óriási nézőtérre jegyet váltóknak. A nyitó előadáson először az igazgató vezényelte Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitányát. Ezt követte az első bemutató, Jean Nouguès Quo vadis című operája.
Rangos társulatok vendégszereplése színesítette a teátrum gazdag repertoárját. Az első évadban fellépett az Orosz Balett és a Theater an der Wien is. Az évadot egy megismételhetetlen sorozat, szinte a teljes Wagner-életmű bemutatásával zárták. A második évadban is elsősorban népszerű operák voltak műsoron. Az operettek közül az Aranyesőt játszották a legnagyobb sikerrel, Zerkovitz Béla első darabját. A harmadik évad legnagyobb eseménye Wagner: Parsifal (1914. január 1.) című grandiózus operájának bemutatója volt. A zenekart és a kórust Reiner Frigyes vezényelte. A betanításban az igazgató, Márkus Dezső volt segítségére. Az első három évadban a színház több tucat bemutatót tartott, több külföldi társulatot is vendégül látott.
Változó idők, változó nevek
Az első világháború kitörése megszakította a színház fejlődését, 1915. május 15-én a Népopera megszűnt létezni. Egy fél évvel később a főváros élt a jogával, és átvette a színházat. Az új igazgató Márkus Jenő lett. A repertoár nem sokban különbözött a korábbiaktól. Önálló társulat hiányában azonban csak vendégjátékokra építhettek. A népopera eszménye megvalósíthatatlannak bizonyult. Azóta sem próbálkoztak hasonló koncepcióval.
Az 1916/1917-es szezonban Beöthy László bérelte ki a színházat. Elsősorban operettek, daljátékok voltak műsoron. 1917 őszétől Faludi Gábor lett a bérlő. A színházat korszerűsítette, a nézőteret 2400 személyesre csökkentette. Az intézmény most már a nevében sem vállalta a népopera eszményét, az új név Városi Színház lett. Változatos évek következtek.
1921-től három éven át Ábrányi Emil vezetésével saját társulattal, az Operaház fiókintézménye, amely ifjúsági előadásokat is szervezett. 1924-től Sebestyén Géza a bérlő, aki néhány évvel később bérletrendszert is bevezetett. Néhány opera mellett főleg operettek és népszínművek voltak műsoron. 1931-től, alig egy évig Ferenczy Károly volt a bérlő. 1933-ban a főváros alkalmi előadásokat rendezett az épületben. 1934-től hat szezonon át Föld Aurél lett a bérlő. 1940 és 1945 között a főváros kezelésében mint népművelődési intézmény működött.
Az Operaházhoz csatolva és a felújítás
1951-ben került az Operaház felügyelete alá. Az Erkel Színház nevet 1953-ban vette fel. 1951-ig önálló intézmény volt, ekkor a felduzzasztott közönségigényt kielégíteni nem képes Magyar Állami Operaházhoz csatolták. 1961-1962 között átépítették, negyvenöt évvel később azonban műszaki okok miatt bezárták.
A bezárás előtt, a 2007. június 7-i búcsúkoncerten telt meg utoljára az épület. Ezt követően majd hat évig zárva tartott. Szó volt a lebontásáról is, azonban végül a felújítás mellett döntöttek, amely két lépcsőben történt meg.
2013. március 1-től az Operaház kamaraszínházaként működött. Az első „kis” nyitóelőadása 2013. március 1-jén a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett közös Pas de Trois13 című előadása volt. A tavaszi szezon során még több mint 80 előadáson telt meg a nézőtér, majd nyáron újra bezárta kapuit az intézmény.
Az Erkel Színház mint önálló musicalszínház
A kormány 2024. november 28-án döntött egy 100%-ban állami tulajdonban lévő nonprofit cég létrehozásáról, amely 2025. január 1-től az Erkel Színház épületében egy új zenés-táncos színházat működtet. A színház így leválik az Állami Operaházról és önálló teátrumként működik tovább. 2025-től az Erkel Színház új művészeti küldetéssel, Szente Vajk vezetésével folytatja működését: az intézmény a musicalek első számú hazai otthonává kíván válni.
2025. május 2-án egy gálaest keretében, amelynek a Hello, Erkel! - Beköszönünk nevet adták, 1800 néző előtt mutatták be az önálló színház első évadának műsorát. A Szente Vajk vezetésével újjászülető Erkel Színház május 2-án az ősztől színpadra kerülő darabok legismertebb részleteiből összeállított koncertshow keretében rántja le a leplet az első évad bemutatóiról. Azonban a színház social média oldalairól már kiderült a 2025/26-os évad egyik produkciója: a tavaly decemberben mozikba került és eddig minden nézettségi rekordot megdöntött, Demjén-slágereket felvonultató romantikus vígjáték, a Hogyan tudnék élni nélküled? színpadi változata.
A megújult Erkel Színházban az is a célunk, hogy a magyar musicalek meghatározó otthonává váljunk, és különleges szerepet töltsünk be a hazai kulturális életben. Musicalprodukcióinkkal már több százezer nézőnek szereztünk felejthetetlen pillanatokat, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezt az élményt még szélesebb közönséghez juttassuk el.
Bemutatók és események a közelmúltban és a jövőben
- Április 30-án az Erkel Színházban egyetlen alkalommal mutatkozott be a Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház Frank Wildhorn I. darabjával.
- Rekordérdeklődéssel mutatták be a Hogyan tudnék élni nélküled? című darabot.
- Az Erkel Musical Stúdió 16 fiatal tehetsége professzionális közegben fejlődik, és már az első hónapokban színpadra lépett.
- Az Elisabeth két extra előadással tért vissza.
- Két extra Apáca Show-előadás érkezett.
- Az ERKEL AFTER új programsorozatában a színészek veszik át a DJ-pultot - az első bulin november 21-én 22:00-tól DJ Feke Pál pörgette a lemezeket! Az ERKEL AFTER második felvonásában január 9-én 22:15-től DJ Big Daddy Bee (Puskás Peti) állt a pult mögé.
- A világhírű Apáca Show musical megérkezett Magyarországra!
- Megérkezett az első hír a megújuló Erkel Színház ősztől induló évadjáról. Eszerint a magyar musicalek otthonaként újjáéledő színház 2025/26-os bemutatói közt színpadra kerül a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás legnézettebb filmjének, a Hogyan tudnék élni nélküled? című mozinak a színpadi adaptációja is.
Jegyvásárlási információk
Az Erkel Színház jegyeivel kapcsolatban visszaélések történtek, ezért fontos, hogy csak megbízható forrásból vásároljunk jegyeket. Marics Peti jókora késéssel érkezett egy megbeszélésre az Erkel Színházba, s mire odaért, már senki sem várta, ami rávilágít a pontos információszerzés és időben történő jegyvásárlás fontosságára.