A női szervezet a menstruációval és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk. Ha a 28 napos ciklust vesszük példaszámolásunk alapjául, akkor elmondható, hogy annak közepén, a 14. - Fontos megjegyezni, hogy a peteérés az ezt megelőző folyamatot foglalja magába. Minden ciklus elején, a 2-3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot. A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhalnak. Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A peteérés folyamata tehát a ciklus körülbelül 3. napjától annak 13-14. napjáig tart. A folyamatot nem különösen érzékeljük, ám a petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kíséri.
A nők petesejtjeiket magzatkoruktól petefészkeikben őrzik. A szaporodás szempontjából a női ivarszervek legfontosabbika a két petefészek, a hímivarszervek között a heréknek felelnek meg. Ezekben van elrejtve a nő valamennyi lehetséges ivarsejtje. Védett helyen, a kismedencében helyezkednek el, a méhtől jobbra és balra. Nagyjából 4 cm hosszú, 7-14 grammnyi tömegű tojás, vagy inkább mandula alakú szervek. A petefészek kéregre és velőállományra tagolódik. A kéregben találhatók a nagy, gömb alakú petefészektüszők (folliculus), melyekben a petesejtek (oocyta) ülnek. A tüszőket kis hólyagokhoz is hasonlíthatjuk, melyek határát néhány sorba rendezve hámsejtek képezik, s a középen kialakult, folyadékkal telt üregben ül a petesejt. Azt azért tudni kell, hogy ezek a petesejtek - egészen pontosan primer oocyták - még nem azok, amelyek majd a hímivarsejtekkel fognak találkozni. Egyelőre még kétszeres kromoszóma-készletük van, márpedig ez túl sok egy ivarsejtnek. A számfelező osztódást, amin át kell még esniük, meiózisnak hívják. Visszatérve a primer oocytákhoz, nagy részük még magzatkorban elkezdte a meiózis első osztódását, de aztán megakadt a folyamat. A tüszőérés folyamán a "petesejt-jelöltek" teljesen befejezik a meiózis első osztódását, és nekikezdenek a másodiknak. A tüsző érése közben, szintén az FSH hatására a másodlagos nemi jellegek kialakításáért is felelős ösztrogéneket termel.
A serdülőkortól kezdve havonta 10-20-as csoportokban kezdenek érni a primordiális tüszők, s közben egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek. Az egyik - ezt egyelőre nem tudjuk, miért - sokkal érzékenyebb az FSH hormonra, mint vele együtt érő "csoporttársai". Végül az utolsó héten a legnagyobb, "kiválasztott" tüsző megháromszorozza méretét, szabad szemmel is látható, 20-25 mm-esre növi ki magát. A többi tüsző elpusztul mellőle, de míg élnek, ezek is részt vesznek az ösztrogén-termelésben. Csakhogy az ösztrogén-termelésnek is vége szakad egyszer. Az ekkor működésbe lépő enzimek nem csak a tüsző hámját repesztik meg, de a petefészek tokjának is nekiesnek, hogy a petesejt kijuthasson belőle. Tüszőrepedéskor (ovulatio) a tüszőben nagy nyomásváltozás zajlik, ami valósággal kiszakítja a petesejtet.
Az érett petesejt (secunder oocyta) kiszabadulva a méh felé veszi útját, és befejezi a meiózis második osztódását. Csakhogy ez az utolsó osztódása már a megtermékenyítés folyamatához kapcsolódik. Míg a petesejt a hasüregbe, majd onnan a petevezetékbe jut, a visszamaradt Graaf-tüsző maradványa ún. sárgatestté (corpus luteum menstruationis) alakul, és nekilát sárgatest-hormont termelni, amit progeszteronként is ismerünk. Szerepe az, hogy ha netán létrejön a terhesség, akkor az fenn is maradjon. A hormon legnagyobb mennyiségben az ovuláció utáni hetedik napon termelődik. Ha 14 nap elteltével sem következik be terhesség, a sárgatest beszünteti hormontermelését, egyszerűen elpusztul. Helyén fehéres heg képződik (corpus luteum albicans). Ha a terhesség mégis létrejött, a sárgatest további két hónapig teszi még a dolgát.
A megtermékenyülést követő 20-27 óra között általában lezajlik az embriók első sejtosztódása. A második napon ezek az embriók már 2-4 sejtesek, harmadik napra elérik a 6-8 sejtes osztódási állapotot. Negyedik nap az embriók sejthatárai összeolvadnak, készülve egy minőségi váltásra. A megtermékenyítést követő ötödik napon a megfelelő embriók blasztocisztává (hólyagcsírává) alakulnak, sejtszámuk megközelíti a százat, az embrió differenciálódik, 2 típusú sejtet tartalmaz.
A megtermékenyült petesejt osztódni kezd. A megtermékenyített petesejtet zigótának nevezzük. A zigóta a megtermékenyítés után 12-20 órával az anyaméhbe vezető úton osztódni kezd. Osztódása addig folytatódik, míg tömör, gombostűfej méretű gömbbé válik, ez a szedercsíra. A szedercsíra tovább osztódik, és mire eléri a méhet mintegy 64 sejtből áll, majd fokozatosan folyadékkal teli sejthalmazzá alakul, amit hólyagcsírának nevezünk. A hólyagcsíra felszíne egyrétegnyi nagyméretű, lapos sejtből áll. Később ebből alakul ki a méhlepény és az embrióburok egy része, a sejthalmaz belsejében található sejtcsomóból pedig kifejlődik az embrió.
A petesejtek termékenyülése a petesejtleszívást és megtermékenyítést követő nap reggelén látható. A megtermékenyülés függ a spermiumok és a petesejtek minőségétől, érettségi állapotától. Kevés számú, vagy nem megfelelő mozgású spermium esetén az ún. mikromanipulátor segítségével egyetlen spermiumot juttatunk a petesejtbe. Ebben az esetben a spermiumot először mozgásképtelenné tesszük, majd egy vékony üvegpipetta segítségével a megtisztított petesejtbe injektáljuk.
A lombikbébi eljárás lépései
Petesejt nyerése
Mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze a kezelőorvosa. Általában a menstruációs ciklus 2. vagy 3. napján, kontrollvizsgálatot követően kezdjük el a stimulációs injekciók beadását. Ha a tüszők megfelelő méretűek, egy tüszőrepesztő injekciót (Pregnyl vagy Ovitrell) kell megkapnia előre meghatározott időpotban. A tüszőrepesztő injekciót követő 2. napon reggel kerül sor a petesejtek leszívására. A tűszőrepesztő hormon beadása után 36 óra múlva le kell szívni a tüszőkből az érett petesejteket. Előzetes aneszteziológiai kivizsgálás szükséges, melyet intézetünk biztosít. A petesejteket altatásban szívja le a kezelőorvos egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel a hüvelyen keresztül. Az orvos ultrahanggal figyeli, irányítja a tűt és az összes megfelelő méretű tüsző folyadékát leszívja. A petesejtek a következő munkafolyamatig a szervezet belső körülményeit utánzó inkubátorban pihennek. A punkció végeztével a pácienst átviszik a megfigyelő helységbe, ahol folyamatos nővéri jelenlét mellett ébredezhet, lábadozhat. A leszívott petesejtek számáról, érettségéről, minőségéről még a beavatkozás napján tájékoztatást adunk. Általában a beavatkozás után pár óra múlva a páciens távozhat a centrumból.
Megtermékenyítés és embriótenyésztés
Az embriótenyésztés során a természetes anyai közeget próbáljuk utánozni mesterséges környezetben. A petesejtek termékenyülése a petesejtleszívást és megtermékenyítést követő nap reggelén látható. A megtermékenyült petesejt, a zigóta.
Embrió-visszaültetés (embriótranszfer)
Ez lehet az embrió-visszaültetés (embriótranszfer) napja abban az esetben, ha az embriók száma és minősége alapján eldönthető, hogy melyek azok az embriók, amik visszaültetésre kerülnek. Az embriók számától minőségétől és a páciensek kórelőzményeitől függően a visszaültetés a harmadik vagy ötödik napon történik. Centrumunk szakmai törekvése, hogy lehetőség szerint egyszerre egy embrió kerüljön beültetésre. Ezzel csökkentjük a többes terhességek számát, így a terhességgel járó kockázatokat is. A transzfer éber állapotban történik, a beavatkozás általában fájdalommentes vagy egy átlagos nőgyógyászati kivizsgálás kellemetlenségeihez hasonlítható. Az embriót egy puha, vékony katéterbe szívja fel az embriológus egy minimális mennyiségű tápoldattal együtt. Az orvos a katétert ultrahang segítségével a hüvelyen keresztül a méhbe helyezi. A katéter ultrahanggal jól látható, a kezelőorvos pontosan követi a monitoron a katéter útját, és a megfelelő helyre fecskendezi be az embriót.
Fagyasztás és tárolás
A beültetés után fennmaradó 5. napos (blasztociszta állapotban levő) számfeletti életképes embriókat egyesével mélyfagyasztjuk. A vitrifikált embriókat felhasználásig a centrumban külön erre fenntartott helységben, speciális tárolókban tartjuk. Az embriók megkülönböztetése a páciens nevével és egyedi kódjával valamint az embrió egyedi kódjával történik. Amennyiben szükségessé válik egy vitrifikált embrió beültetése a transzferálandó embriót a beültetés napján melegítik fel. Ha az embrió minősége nem megfelelő a melegítés után, beültetésre nem alkalmas, akkor -ha elérhető- az embriológusok felmelegítenek egy következőt.
Segítség a természetnek II. | A Vágyott Gyermekekért | Termékenységi kezelésekről tömören | 2. rész
A petesejt egészsége a jó termékenység egyik sarokköve. A petesejt (ovum) egészsége kihat arra, hogy a megtermékenyülés és beágyazódás bekövetkezik-e, valamint arra is, hogy életképes lesz-e a terhesség. A legújabb kutatások ígéretes eredményeket mutatnak a petesejt-termeléssel kapcsolatban - a női szervezet képes lehet új petesejteket is termelni a reproduktív évek alatt. A petefészkek öregedésével a petesejtek "háza" egyre kevésbé biztosít optimális környezetet számukra. A meglévő petesejtek védelmére, valamint a petefészkek egészségének támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani - ebben a táplálkozás, a gyógynövények és kiegészítők szedése és a reproduktív rendszer keringésének fokozása tud segíteni.
Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap. Ez alatt a 90 napos időszak alatt, mielőtt egy petesejt elérné a teljes érettséget, a petesejtek különféle változásokon esnek át és felkészülnek az ovulációra. Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket. A petesejt egészséghez hozzájáruló tényezők az alábbiak: Vérellátás, Megfelelő oxigénellátás, Hormonális egyensúly, Tápanyagbevitel, Stressz.
A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva. A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet. A testmozgás fokozza a vérkeringést a testben, friss vért szállít minden egye sejtbe, és segít oxigénnel dúsítani a vért. A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez. A petesejtjeid számára elengedhetetlen tápanyagokhoz a vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb tápanyagokban gazdag étrend fogyasztásával tudsz hozzájutni.
Az antioxidánsok az egészséges termékenység legfontosabb hozzávalói, különösképpen, ha a petesejtek egészségét szeretnéd támogatni. Az antioxidánsok megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen. A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre. Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt.
A petesejt egészségének támogatása minden nő számára fontos, aki a fogantatásra készül, különösen az életkor előrehaladtával. Sokféle módon tudod támogatni és védeni a petesejtjeid egészségét, de fontos, hogy konzisztens módon kell tenned, napi rendszerességgel és legalább 90 napig, a legjobb eredmény érdekében.