Ferenc pápa apostoli levelében, amely az irgalmasság szentévének lezárása után jelent meg, jelentős változást jelentett be a katolikus egyházban az abortusz kérdésében. Az egyházfő felhatalmazta minden papot arra, hogy hivataluknál fogva feloldozást adhassanak azoknak, akik elkövették a magzatelhajtás bűnét. Ez az engedmény, amely eredetileg csak az irgalmasság szentévére szólt, most végleg érvénybe lépett.
Ferenc pápa ugyanakkor határozottan hangsúlyozta, hogy az abortusz továbbra is súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget. Ugyanakkor hozzátette: "Nem létezik viszont olyan bűn, amelyre Isten irgalmassága ne terjedne ki, és amelyet Isten irgalmassága ne semmisítene meg."
A katolikus egyház felfogása szerint a magzatelhajtás, a terhesség megszakítása halálos bűn, és kiközösítés fenyegeti azokat, akik abortuszt követtek el. Eddig csak magas rangú egyházi méltóság oldozhatott fel e kiközösítés alól, ha a vétkesek őszintén megbánták bűnüket, és erősen megfogadták, hogy azt többé nem követik el.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyilatkozata szerint a magyarországi gyakorlatot megerősíti Ferenc pápa rendelkezése. Magyarországon ugyanis már évtizedek óta az a gyakorlat, hogy nemcsak a püspökök, hanem bármelyik pap feloldozást adhat az abortusz bűnét meggyónó nőnek. A bíboros kifejtette, hogy a "büntetés" elengedésének jogát, amely korábban főként csak a püspököket illette meg, a püspökök továbbadták. A magyar egyházmegyékben a püspök évről évre fölhatalmazta az összes papot az "abortuszért járó büntetés" elengedésére.
A világegyházban azonban nem mindenütt volt ez így, ezért a mostani szentévben a pápa központilag engedte meg a papoknak a feloldozást. Az új rendelkezés a szentév elmúltával is érvényben tartja az eredetileg csak a szentévre szóló engedményt. Erdő Péter hangsúlyozta: "A döntés pasztorális segítségnyújtás, és kifejezi az irgalmasságot, ugyanakkor a helyzet teológiai megítélésén nem változtat." Ezt jelzi, hogy a pápai rendelkezés magát a büntetést nem szüntette meg, csak az elengedésére hatalmazta fel az összes papot.
Erdő Péter kitért arra is, hogy korábban is számos feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy valóban kiközösítés járjon a magzatelhajtásért. Többek között kellett hozzá a nagykorúság, az, hogy ne félelemből kerüljön sor a tettre, és az is, hogy az elkövető tudatában legyen az érte járó büntetésnek. "Ez volt a leggyakoribb oka annak, hogy a büntetés be sem állt, hiszen az emberek általában nem kánonjogászok" - jegyezte meg. Többnyire a magzatelhajtásért felelős olyan személyek esetén állt be valóban a büntetés, akik ismételten követtek el abortuszt, és már fölhívták a figyelmüket arra, hogy tettük milyen következményekkel jár.
A bíboros rámutatott: miközben a civil jog országonként és a történelem során is különbözőképpen ítéli meg a magzatelhajtást, a keresztények a kezdetektől elutasították azt. Erre már az ókorból is vannak források, miközben a Római Birodalomban elterjedt gyakorlat volt. Ez az alapvető hozzáállás, az élet védelme nem változik most sem, ezt a pápa is hangsúlyozza.
Az egyház álláspontja az abortuszról a teológia tükrében
A katolikus egyház emberi személynek tartja a megfogant életet és a legszigorúbban tiltja az abortuszt, csak akkor tesz kivételt, ha az anya élete veszélybe kerül. A Szentírás ugyan nem említi közvetlenül az abortusz fogalmát, de számos tanítása egyértelműen utal Isten álláspontjára az emberi élettel kapcsolatban. A Jeremiás 1:5 szerint Isten már azelőtt ismer bennünket, mielőtt megformál az anyaméhben. A Zsoltárok 139:13-16 részletei pedig arról tanúskodnak, hogy Isten aktívan részt vesz teremtésünkben, formálódásunkban az anyaméhben. A 2 Mózes 21:22-25 szakaszban a méhben lévő magzat halálának okozása ugyanazt a büntetést vonja maga után, mint a gyilkosság. Ezek az igehelyek egyértelműen jelzik, hogy Isten szemében az anyaméhben fejlődő magzat éppoly emberi lény, mint egy kifejlett felnőtt.
A keresztény teológiában a bűn fogalma az Isten megsértéseként értelmezhető. Szent Pál apostol a galatákhoz írt levelében a test cselekedetei között említi a gyilkosságot is. A Katolikus Egyház Katekizmusa a bűnt úgy jellemzi, mint "az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányát", és megkülönbözteti a "bocsánatos" bűnt a "halálos" bűntől, amely teljesen elválaszt Isten szeretetétől.
A halálos bűn három feltételhez kötött: a bűn tárgya súlyos dolog kell legyen, a lelkiismeret szava ellenére tudatosan kövessék el, és szabad akaratból. Az abortusz a katolikus tanítás szerint ebbe a kategóriába tartozik.
A halálos bűn következményei súlyosak, mivel teljesen elzár Isten szeretetétől és ajándékaitól. Azonban, ahogy Ferenc pápa is hangsúlyozza, "nincs olyan bűn, amelyre ne terjedne ki az isteni kegyelem, ha a bűnös szív keresi a megbékélést az Atyával". A bűnbocsánat szentsége, beleértve a gyónást és a feloldozást, lehetőséget kínál a bűnbánó számára a kibékülésre Istennel.
Különböző felekezetek és történelmi nézőpontok az abortuszról
A katolikus egyház szigorú álláspontja mellett más felekezetek eltérően viszonyulnak az abortuszhoz. A református egyház ajánlja a fogamzásszabályozást és a felelős családtervezést. A zsidó vallás szerint az "ne ölj" parancs érvényes az abortuszra is, bár a magzat nem tekinthető embernek. A hindu vallás a lélekvándorlás elve miatt minden életet véd.
Történelmi távlatban az ókori Görögországban és a Római Birodalomban az abortusz elterjedt volt. Szent Ágoston és aquinói Szent Tamás sem tekintette a korai abortuszt emberölésnek. Aquinói Szent Tamás szerint az emberi, vagyis a racionális lélek nem a fogantatás pillanatától van jelen a testben, hanem egy fejlődési folyamat eredménye.
A konzervatív álláspont szerint az emberi élet a fogamzással kezdődik, és a megtermékenyített petesejt morálisan már ember. A liberálisok ezzel szemben az anya választási szabadságát helyezik előtérbe.
Ferenc pápa kiterjeszti a katolikus papok jogát az abortusz megbocsátására (Hanganyag)
A KSH adatai szerint Magyarországon az abortuszok száma csökken, ami demográfiai okokra vezethető vissza. Ugyanakkor a magyar nők egy része nem védekezik, vagy megbízhatatlan módszereket alkalmaz.
Ferenc pápa rendelkezésével a katolikus egyház alapvető hozzáállása - az élet védelme - nem változott meg. A "meg nem szült gyermekek vérében" való gázolás metaforája az abortusz súlyos erkölcsi és lelki terhére utal.
tags: #erdo #peter #biboros #az #abortuszrol