A csecsemőkori ingerlékenység, melyet az orvosi szaknyelvben "enyhe irritabilitás csecsemő" néven is említenek, sok szülő számára okoz aggodalmat. Fontos megérteni, hogy ez a jelenség sokféle okra vezethető vissza, és nem minden esetben jelent súlyos problémát. Azonban bizonyos esetekben utalhat fejlődési vagy idegrendszeri eltérésekre, ezért érdemes alaposan utánajárni.
A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.
A csecsemőkori ingerlékenység lehetséges okai
Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon.
Az agyvelőgyulladás, vagy latinul encephalitis, az agyszövetet érintő gyulladásos megbetegedés, amely potenciálisan életet veszélyeztető állapot. Hátterében valamilyen kórokozó okozta fertőzés vagy autoimmun kórfolyamat állhat. A tünetek az enyhétől a súlyos, akár életet veszélyeztető stádiumig terjedhetnek. Kezeletlen esetben az agyvelőgyulladás halálhoz vezethet.
Agyi károsodás tünetei csecsemőknél
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás.
Agyvelőgyulladás esetén a csecsemőkben és gyermekekben további alarmírozó tünetek lehetnek: a kutacsok kitüremkedése; hányinger, hányás; egész testet érintő izommerevség, izomfeszülés; étvágytalanság, táplálhatatlanság; irritabilitás.
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell.
A hallásfejlődés és a beszéd kapcsolata
Az ép hallással született kisgyermekek számára természetes folyamat hallásuk és beszédük fejlődése, hiszen a hanggal, illetve hallással való kommunikáció már a méhen belüli életben megkezdődik. Ha azonban az újszülött valamilyen hallásproblémával küzd, akkor nem alakul ki azonnal ez az auditív kommunikációs képesség. A hallássérülés többnyire nem látható, a probléma nem tárható fel szubjektív megfigyelések révén.
Magyarországon 2015-ben vezették be az újszülöttek szűrésére az agytörzsi audiometriás vizsgálatot (AABR). Ez az objektív hallásszűrési módszer könnyen kezelhető és az automatizált eszköz segítségével biztosítható a minél pontosabb eredmény elérése. Az újszülött hallásszűrését elvégzik még a hazabocsátás előtt. Célja a beszédhallás szempontjából megfelelő hallóképesség egyszerű és gyors megállapítása. A vizsgálatot minden újszülöttön elvégeznek, azért, hogy kivétel nélkül minden hallásproblémát megállapítsanak. Ha ez mégsem valósul meg a kórházi hazabocsátás előtt (korai hazaadás, technikai hiba, szülői visszautasítás miatt), úgy az újszülött osztály gondoskodik az újszülött visszarendeléséről és járóbeteg-ellátás keretében történő teljes körű szűrővizsgálatáról, legkésőbb egy hónapos koráig.
Ha a kisbabájánál a szűrővizsgálat eredménye alapján további vizsgálatokat javasolnak, azokat a lakóhelyéhez legközelebb eső audiológiai állomáson, klinikai audiológián tudják elvégezni. Fontos kiemelni, hogy az orvostudomány a legtöbb hallássérülés-típusra tud megoldást nyújtani az enyhe hallássérüléstől kezdve a súlyos fokú hallásvesztésig.
Mint látható, a jó hallásnak a beszéd fejlődése is fontos jelzője. Korai csecsemőkorban minden csecsemő, még a súlyos hallássérült is, kiált, vokalizál és elkezd gagyogni is. Kb. hat hónapos korában tudatosul a gyermekben, hogy ő az, aki kiált, hangot ad, gagyog. Ettől az időponttól tudatosan játszik a hangjával, és különböző hangkombinációkat produkál. Amennyiben a gyermek súlyos fokú nagyothalló, és nem visel hallókészüléket, nem fogja jól hallani saját hangadását. Az első szó az első év körül jelenik meg. A második év során mind több szót és mondatot ért meg a gyermek, jóllehet ennél lényegesen kevesebbet mond. A kétéves gyermektől már elvárható, hogy legalább 20 szót ejtsen. A 3 éves már kb. 1000 szóval rendelkezik, és rövid mondatokat is használ.
A hallássérült gyerekek többsége jól halló családba születik. A hallássérült gyerekek szülei sokszor mesélnek arról, hogy milyen nehéz volt felismerni, hogy a kisbaba nem jól hall. 2 éves korára még alig vagy nem érti a hozzá intézett beszédet, ha arra nem tud következtetni a helyzetből.
Mit tehet a szülő? Kezelési és fejlesztési lehetőségek
Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer.
Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián.
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.
Fontos a fejlesztés! Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.
A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.
Semmelweis oktatóvideók: Csecsemőkori csípőtorna
Az agyvelőgyulladás (encephalitis)
Az agyvelőgyulladás, vagy latinul encephalitis, az agyszövetet érintő gyulladásos megbetegedés, amely potenciálisan életet veszélyeztető állapot. Hátterében valamilyen kórokozó okozta fertőzés vagy autoimmun kórfolyamat állhat. A tünetek az enyhétől a súlyos, akár életet veszélyeztető stádiumig terjedhetnek. Kezeletlen esetben az agyvelőgyulladás halálhoz vezethet. A betegség előfordulási gyakorisága, tünetei és lefolyásának súlyossága függ a kiváltó tényezőtől (pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás, veszettség, bárányhimlő), az immunrendszer állapotától (pl. HIV-fertőzés, szteroid szedése és egyéb okból immunszupprimált állapot), illetve a beteg korától.
Kialakulásának hátterében leggyakrabban vírusfertőzés, ritkábban baktériumok vagy más kórokozók okozta fertőzés, bizonyos esetekben autoimmun kórkép áll. A széles körű diagnosztikai vizsgálatok ellenére az esetek 30-40%-ában nem tisztázódik a pontos kiváltó ok. Agyvelőgyulladás bármely életkorban kialakulhat, de fiatalkori megjelenése gyakoribb. Az agyvelőgyulladás eseteinek száma emelkedő tendenciát mutat az újonnan megjelenő, illetve fel-fellángoló vírusfertőzések (pl. Zika-vírus, chikungunya-vírus) miatt. A vírus okozta agyvelőgyulladások egy része védőoltással megelőzhető.
Amennyiben nemcsak az agyszövet, hanem a lágy agyhártyák (meninxek) is érintettek a gyulladásos folyamatban, meningoencephalitisről beszélünk.
Az agyvelőgyulladás főbb tünetei
Az encephalitis számos tünetet okozhat, ideértve a zavartságot, viselkedésváltozást, görcsrohamokat, mozgászavarokat vagy akár a hallás- és látászavarokat is. A korai tünetek hasonlóak lehetnek az influenza tüneteihez: láz; fejfájás; izom- és ízületi fájdalom; fáradékonyság, általános rossz közérzet; foltos kiütések a bőrön, amelyek nyomás után sem halványulnak el. Később megjelenhetnek súlyos tünetek is, melyek a következők lehetnek: zavartság, tudatzavar, megváltozott tudatállapot; aluszékonyság; súlyos fejfájás; tarkókötöttség (nyak merevsége); fényérzékenység; görcsroham; irritabilitás (beteges túlérzékenység); beszédzavar; hallucinációk; izomgyengeség; mozgászavar, akaratlan mozgások; látászavar; tudatzavar, eszméletvesztés; légzési- és keringési zavar.
Autoimmun encephalitis esetén a tünetek lassabban, akár hetek alatt alakulhatnak ki, és ritkábbak az influenzaszerű tünetek. Ilyen esetekben az alábbi tünetek dominálnak: személyiségváltozás, a viselkedés megváltozása; memóriaproblémák; pszichózis (megváltozott valóságészlelés); hallucinációk; görcsrohamok; látászavar; alvászavarok; izomgyengeség; érzészavarok; járászavar, abnormális mozgások megjelenése; vizelet- és széklettartási problémák.
Mikor forduljon orvoshoz? Amennyiben az agyvelőgyulladás tüneteit észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz! A súlyos fejfájás, láz és tudatállapot - változás sürgősségi ellátást igényel! Csecsemők és gyermekek esetén bármely tünet megjelenése azonnali sürgősségi ellátást igényel!
Az agyvelőgyulladás kiváltó okai és megelőzése
Agyvelőgyulladáshoz a következő vírusfertőzések vezethetnek: herpesz szimplex vírusok (leggyakoribb ok); a bárányhimlő Varicella-zoster vírusa; kanyaró, mumpsz, rubeola megbetegedést okozó vírusok; enterovírusok; a nyugat-nílusi láz vírusa; az ausztrál agyvelőgyulladás vírusa; japán encephalitis vírus; La Crosse vírus; Louis vírus; Equin vírusok; Powassan vírus; Zika-vírus; chikungunya-vírus; veszettséget okozó vírus.
A kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen is létezik hatásos védőoltás. Ha gyakran jár kirándulni, akkor szintén érdemes lehet beadatni magának a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást. Emellett érdemes további óvintézkedéseket is megtenni a kirándulások alkalmával: például zárt öltözék viselése, kullancsriasztó készítmények alkalmazása, illetve a test alapos átnézése a kirándulás után. Amennyiben kullancs van a bőrében, azt mihamarabb, de 24 órán belül el kell távolítani. A szakszerű eltávolításhoz a gyógyszertárakban beszerezhető az erre a célra kialakított kullancs-kanál.
A kanyaró, mumpsz, rubeola és bárányhimlő (varicella) elleni védőoltások szerepelnek az életkorhoz kötött oltások között. Amennyiben nem kapott bárányhimlő elleni védőoltást gyermekkorában, és nem esett át vagy nem emlékszik arra, hogy átesett volna a bárányhimlőn, érdemes megfontolni a védőoltás felvételét.
A veszettség kórokozója is okozhat agyvelőgyulladást, ezért ha bármilyen állat megharapja, mihamarabb jelentkezzen a területileg illetékes baleseti sebészeti ügyeleten vagy vegye fel a kapcsolatot háziorvosával. Amennyiben felmerül a veszettség gyanúja, életfontosságú a védőoltás beadatása, mert a betegség enélkül szinte mindig halállal végződik.
Ha Ázsia egyes területeire tervez utazni, érdemes felkeresni a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontot, ahol tájékoztatást adnak többek között az ilyenkor szükséges védőoltásokról is.
tags: #enyhe #irritabilitas #csecsemo