A terhesség, vagy várandósság (graviditás), a nő méhében egy vagy több utód kihordása. Az emberi terhesség az egyik legtöbbet tanulmányozott emberi állapot. A legtöbb terhesség során csak egy gyermek kihordására kerül sor, de lehetséges két vagy több magzat kihordása (ikerterhesség) is. A terhesség megállapításához a legfontosabb jel a menstruáció elmaradása, bár lehetséges, hogy a nő a terhesség alatt továbbra is menstruál.
A tényleges teherbe esés után a nő szervezetében megváltozik a hormonegyensúly. A terhesség megállapítására a legbiztosabb módszer a nőgyógyászati vizsgálat. Ennek pozitív eredménye után szokás „terhességről”, illetve „terhes nőről” beszélni.
A fogantatás csodája
A fogantatás akkor történik, amikor a női ivarsejtet (oocyta, pete vagy óvum) a hímivarsejt vagy ondósejt megtermékenyíti. A hímivarsejtek a szexuális aktus során kerülnek a nő hüvelyébe, ahol 48 órán át termékenyítőképesek maradnak. A két ivarsejt általában a petevezetékben találkozik. A megtermékenyített petesejt (zygota) első osztódására a méhkürtben kerül sor, az anya szervezetében ekkor már megindulnak azok a hormonális változások, amelyek révén a korai terhességet ki lehet mutatni.
A megtermékenyült pete a méh üregében a hormonok által felkészített nyálkahártyára tapad. Ritka esetben viszont a méhen kívül tapad meg, ez a méhen kívüli terhesség, ami az anya és magzat életét veszélyeztető, esetenként sokáig tünetmentes állapot.
A DNS, az élet tervrajza
A zigóta 46 kromoszómája az új élőlény teljes genetikai lenyomatának első, egyedi változata. Ez az alapterv a DNS nevű molekulákban található, összetekerve. Ezek a molekulák tartalmazzák a teljes szervezet fejlődési utasításait. A DNS molekula egy megcsavart létrára hasonlít, melyet kettős spirálnak nevezünk. A guanin csak a citozinhoz kapcsolódik, az adenin pedig csak a timinhez. Minden emberi sejt körülbelül 3 milliárd ilyen bázispárt tartalmaz.
Egyetlen sejt DNS molekulája annyi információt tartalmaz, hogy ha leírt szavakkal akarnánk jelképezni, és minden bázisnak csak az első betűjét írnánk le, akkor több mint 1,5 millió írott oldal keletkezne! Ha egy felnőtt 100 billió sejtjének minden DNS molekuláját kiegyenesítenénk, azok teljes hossza több mint 101 milliárd mérföld lenne. Ez a hosszúság a Föld-Nap távolság 680-szorosa.
Az első trimeszter: Az embrionális fejlődés intenzív szakasza
Az utolsó menstruáció első napjától a 12. hétig tartó időszakot nevezik első trimeszternek. Ez az embrionális fejlődés szakasza: a megtermékenyített petesejtből fokozatosan hólyagos szerkezetű embrió vagy hólyagcsíra lesz. Ez a szakasz lehetőséget ad arra a kismamának, hogy feldolgozza a tényt, anya lesz. A teste még segít őrizni a titkot, bár az embrió fejlődése a trimeszter második felében már járhat árulkodó tünetekkel is.
Az első hetek: Sejtosztódás és beágyazódás
A megtermékenyítés után mintegy 24-30 órával a zigóta befejezi az első sejtosztódást. A mitózis nevű folyamat során egy sejt kettéválik, majd a két sejt négyfelé, és így tovább. A megtermékenyítés után 24-48 órával a terhesség már kimutatható egy „korai terhességi faktor” nevű hormon észlelésével, mely az anya vérében található.
A megtermékenyítés utáni 3-4. napra az embrió osztódó sejtjei gömb alakot vesznek fel, és az embriót ekkor morulának nevezzük. A 4-5. napra egy üreg alakul ki ebben a sejtgömbben, és ekkor az embriót blastocystának nevezzük. A blastocystán belüli sejteket belső sejtmasszának nevezzük. Ebből a részből fejlődik ki a fej, a test és a fejlődő ember számára létfontosságú további struktúrák. A belső sejtmasszában található sejteket embrionális törzssejteknek nevezzük, mert ezek képesek létrehozni az emberi testben található több mint 200-féle sejt mindegyikét.
Miután a korai embrió végigutazott a méhvezetéken, beágyazódik az anyaméh belső falába. Ez a beágyazódásnak nevezett folyamat a megtermékenyítés utáni 6. napon kezdődik, és a 10-12. napon fejeződik be.
Hormonális változások és a méhlepény kialakulása
A hólyagcsíra külső része, amelyből később a méhlepény lesz, ekkor kezdi el termelni a human chorionic gonadotropin (hCG) hormont, amely az anya petefészkét arra serkenti, hogy progeszteront termeljen. A progeszteron hatására a méh fala felkészül az embrió befogadására, majd a beágyazódott embrió körül a méh véredényei megduzzadnak és a hajszálerek megsokszorozódnak így biztosítva az embriónak a szükséges tápanyagokat. A beágyazódás a legtöbb nő számára észrevétlenül zajlik, de egyesek kismértékű vérzést, hasi görcsöket tapasztalhatnak.
A beágyazódást követően a blastocysta peremén található sejtek létrehozzák a méhlepénynek nevezett struktúra egy részét, mely mintegy interfészként szolgál az anyai keringési rendszer és az embrió keringési rendszere között. A méhlepény az anyából oxigént, táplálékot, hormonokat és gyógyszereket szállít a fejlődő szervezetbe, eltávolítja a salakanyagot, valamint megakadályozza, hogy az anya vére keveredjen az embrió és a magzat vérével. A méhlepény hormonokat is termel, az embrió és a magzat hőmérsékletét pedig valamivel az anya hőmérséklete felett tartja. A méhlepény a fejlődő szervezettel a köldökzsinór véredényein keresztül kommunikál.
Az első trimeszter hormonjai
- Humán chorionic gonadotropin (hCG): A trophoblast sejtek termelik, maximális szintjét a 10. héten éri el. Fenntartja a sárgatest működését, serkenti a progeszteron és relaxin termelését, az anya pajzsmirigyműködését és a magzat nemi szerveinek differenciálódását.
- Humán placentáris lactogen (HPL): A trophoblast sejtek legfontosabb hormonja, szintje a 34. hétig folyamatosan emelkedik. Szabályozza a magzat glükóz és aminosav ellátását, csökkenti az anya inzulin-érzékenységét, serkenti a lipolízist.
- Lepényi corticotrop releasing hormon (CRH): A második trimeszter közepéig alacsony, a terhesség utolsó hónapjában ugrik meg koncentrációja. Feltehetően a magzati szervezet stressztűrését, illetve a szülésre való felkészülést szabályozza.
- Lepényi activin és inhibin hormonok: Nevüket a follikuluszstimuláló hormon (FSH) előállítását serkentő, illetve gátló hatásuk alapján kapták. Az inhibin a gonadotropin sejtek működésének és az ovuláció gátlásáért felelős.
- Progeszteron és ösztrogén: A lepény termeli, bár az ösztrogén-szintézis csak a kezdeti és végső lépéseket tudja elvégezni. Az ösztrogéntermelés a méhlepény és magzati mellékvese kéreg együttműködésének eredménye.
Szervrendszerek kialakulása
Az 1. hétre a belső sejtmassza sejtjei két réteget hoznak létre, melyek neve hipoblaszt és ektoderma. A hipoblaszt hozza létre a peteburkot, amely az egyike azon struktúráknak, melyeken keresztül az anya tápanyaggal látja el a korai embriót. Az ektoderma sejtjei létrehoznak egy membránt, melynek neve magzatburok, melyben az embrió, majd később a magzat a születésig fejlődik.
A 2 és feledik hétre az ektoderma létrehoz 3 speciális szövetet vagy csíraréteget, melyek neve ektoderma, endoderma és mezoderma.
- Ektoderma: Agy, gerincvelő, idegek, bőr, körmök és haj.
- Endoderma: Légzőrendszer és emésztő traktus, valamint az olyan fő szervek egyes részei, mint a máj és a hasnyálmirigy.
- Mezoderma: Szív, vesék, csontok, porcok, izmok, vérsejtek és más struktúrák.
A 3. hétre az agy három elsődleges részre osztódik, melyek neve előagy, középagy és hátsó agy. Ekkor már a légzőrendszer és az emésztőrendszer fejlődése is zajlik. Amikor az első vérsejtek megjelennek a petehártyában, vérerek alakulnak ki az egész embrióban, és megjelenik az üreges szív. A gyorsan növekvő szív szinte azonnal befűződik, és megkezdődik a különálló kamrák fejlődése. A szív a megtermékenyítés után 3 héttel és 1 nappal kezd verni. A keringési rendszer az első szervrendszer vagy szervcsoport, amely működőképessé válik.
A 3-4. hét között kialakul a testforma, és az embrió agya, gerincvelője, illetve szíve felismerhetővé válik a peteburok mentén. A gyors növekedés következtében a viszonylag lapos embrió összehajlik. Ez a folyamat a peteburok egy részét az emésztőrendszer vázába építi, és kialakul a fejlődő ember mellkasa és hasüregei.
A 4. hétre a tiszta magzatburok körülveszi az embriót egy folyadékkal teli tömlővel. Ezt a steril folyadékot magzatvíznek nevezzük, és ez a folyadék védi az embriót a sérülésektől. A szív rendszerint 113-at ver percenként. A felső és alsó végtagok fejlődése a végtagkezdemények megjelenésével kezdődik, a 4 hetes korban. A bőr ekkor még átlátszó, mert csak egy sejtnyi vastagságú.
Megtermékenyülés, embrió beágyazódása
4 és 5 hetes kor közt az agy folytatja gyors fejlődését, és 5 különálló részre oszlik. A fej teszi ki az embrió teljes méretének mintegy 1/3-át. Megjelennek az agyféltekék, melyek fokozatosan az agy legnagyobb részévé válnak. Az állandó vesék 5 hetes korra jelennek meg. A peteburok korai szaporítósejteket tartalmaz, melyeket csírasejteknek nevezünk. Szintén 5 hetes korra kifejlődnek az embrió kezei, a porcképződés pedig az 5 és fél hetes korban kezdődik meg.
6 hetes korra az agyféltekék növekedése aránytalanul felgyorsul az agy többi részéhez képest. Az embrió spontán és reflexszerű mozdulatokat végez. Erre a mozgásra a normális neuromuszkuláris fejlődéshez van szükség. A külső fül formája kezd kialakulni. 6 hetes korban már zajlik a vérsejtek képződése a májban, ahol már jelen vannak a limfociták. A rekeszizom - a légzéshez használt elsődleges izom - 6 hetes korra nagyrészt kifejlődik. A bél egy része ekkor ideiglenesen behatol a köldökzsinórba. Ez a normális folyamat, melynek neve fiziológiás sérvképződés, helyet szabadít fel a hasban más fejlődő szervek számára.
7 hetes korban csuklás figyelhető meg. A négykamrás szív nagyrészt teljes. A szív ekkor átlagosan 167-et ver percenként. A 7 és fél hetes korban rögzített elektromos szívtevékenység hullámmintája már a felnőttekéhez hasonló. 7 hetes korra a lány magzatokban a petefészkek azonosíthatók. Az ujjak szétválnak, a lábujjak pedig csak az alapnál csatlakoznak. Ekkorra már a kezek is összeérnek, akár csak a lábak.
8 hetes korra az agy különösen összetetté válik, és az embrió testtömegének mintegy felét teszi ki. A növekedés rendkívüli ütemben folytatódik. Az embrió fizikailag egyre aktívabb. Mozgása lehet lassú vagy gyors, egyszeri vagy ismétlődő, spontán vagy reflexszerű. Egyre gyakrabban figyelhető meg fejforgatás, nyaknyújtás, a kéz archoz érintése. A 7-8. héten az alsó és felső szemhéjak gyors növekedésnek indulnak, és részben összeforrnak. Ekkorra a vese vizeletet termel, amely a magzatvízbe ürül. A végtagok csontjai, izületei, izmai, idegei és erei nagyban hasonlítanak a felnőttekére. 8 hetes korra az epidermisz vagy a külső bőr egy többrétegű hártyává válik, és áttetszősége nagyrészt megszűnik. Kinő a szemöldök, és pihék jelennek meg a száj körül. A nyolcadik hét az embrionális időszak vége. Ekkorra az emberi embrió egyetlen sejtből egy csaknem 1 milliárd sejtből álló szervezetté nő, amely több mint 4000 különálló anatómiai struktúrából áll. Az embrió ekkor már a felnőtt szervezet struktúráinak több mint 90%-ával rendelkezik. A magzati periódus folytatódik a születésig.
A második trimeszter: A magzat gyors fejlődése
A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek. A legtöbb terhes nő ekkor energikusnak érzi magát, megjelennek a terhesség külső látható jelei, illetve megindul a súlygyarapodás. Ebben az időszakban nemcsak gyors növekedésnek indulnak az eddig kifejlődött szervek, tovább alakul az agy és a gerinc, hanem a kötődés is egyre inkább kibontakozik a magzat és a várandós nő között. A második trimeszterben kialakulnak az érzékszervek, valamint hatalmas fejlődésen megy át a tüdő, bár a kinti életre még nem alkalmas.
A 9-12. hét: Fontos mérföldkövek
9 hetes korra megkezdődik az ujjszopás, és a magzat képes lenyelni a magzatvizet is. A magzat képes tárgyakat megfogni, fejét előre-hátra mozgatni, nyitni és zárni az állkapcsát, mozgatni a nyelvét, sóhajtani és nyújtózni. Az arc, a tenyér és a talp idegi receptorai érzékelik az enyhe érintést. A szemhéjak ekkor már teljesen zártak. A gégében megjelennek a hangínak, melyek elindítják a hangszál fejlődését. A lány magzatokban azonosítható a méh, és az oogoniumoknak nevezett éretlen szaporítósejtek sokszorozódni kezdenek a petefészekben. A külső ivarszervek megkülönböztethetővé válnak a fiú és lány magzatokban.
10 hetes korra a felső szemhéj ingerlése a szem lefelé fordulását váltja ki. A magzat ásít, és gyakran nyitogatja a száját. A legtöbb magzat szopja a jobb hüvelykujját. A köldökzsinórban található bélszakaszok visszatérnek a hasüregbe. A legtöbb csontban zajlik a csontképződés. Megindul a körmök fejlődése a kézen és a lábon. A különálló ujjbegyek a megtermékenyítés után 10 héttel jelennek meg. Ekkor alakul ki az az ujjlenyomat, mely egész életen át azonosítja az embert.
11 hetes korban az orr és az ajkak teljesen kialakulnak. A belek megkezdik a magzat által lenyelt glükóz és víz felszívását. Bár a magzat neme már a megtermékenyítéskor eldől, a külső ivarszervek most különíthetők el a fiúknál és a lányoknál.
A 12. hét jelzi a terhesség első harmadának vagy első negyedévének végét. A száj belsejét elkülöníthető ízlelőbimbók borítják. A születésre csak a nyelven és a szájpadláson maradnak ízlelőbimbók. A bélmozgás 12 hetes korban kezdődik, és mintegy 6 hétig folytatódik. A magzat és újszülött vastagbeléből először távozó anyag neve magzatszurok. A magzat teljes teste reagál az enyhe érintésre. A nemtől függő fejlődési különbségek ekkor jelennek meg először.
A 14-24. hét: Érzékelés és mozgás fejlődése
Az arc tovább fejlődik, ahogy a zsírlerakódások elkezdik kitölteni és megindul a fogképződés. 15 hetes korra megérkeznek a vérképző törzssejtek, és osztódni kezdenek a csontvelőben. A vérsejtek képződése nagyrészt itt fog történni. Bár az embrió már 6 hetes korában mozogni kezd, a terhes anya a magzati mozgást a 14-18. héten érzi először. Ezt az eseményt hagyományosan első magzatmozgásnak nevezzük. A légzőrendszerben a hörgőrendszer majdnem teljesen kifejlődött. Ekkorra egy vernix caseosa nevű védőanyag fedi be a magzatot. A vernix védi a bőrt a magzatvíz irritáló hatásaitól.
19 hetes korra a magzatmozgás, a légzési tevékenység és a szívritmus egy napi ciklust követ, melynek neve huszonnégy órás ritmus. 20 hetes korra a csiga, a hallás szerve, eléri a felnőtt méretet a teljesen kifejlett belső fülben. Mostantól a magzat egyre több hangra reagál. A fejbőrön nőni kezd a haj. Minden bőrréteg és bőrstruktúra megvan, beleértve a szőrtüszőket és a mirigyeket. A megtermékenyítés utáni 21-22. hétre a tüdő egyre inkább képessé válik a levegő belégzésére.
24 hetes korra a szemhéjak újra felnyílnak, és a magzat pislogás-ijedtség reflexet tanúsít. Ez a hirtelen, hangos zajokra adott reakció a lány magzatokban rendszerint hamarabb kifejlődik. A magzat légzési sebessége akár percenként 44 belégzés-kilégzés is lehet.
A harmadik trimeszter: Felkészülés a születésre
A terhesség utolsó három hónapjában kerül sor a legnagyobb mértékű súlygyarapodásra a terhes nők többségénél. A magzat súlya is rohamosan gyarapodik - akár 28 grammot naponta. A harmadik trimeszterben a magzat egyre többet és egyre erőteljesebben mozog, a magzat mozgása esetenként olyan erőteljes, hogy a külvilág is megfigyelheti, illetve az anyának kellemetlen is lehet. Néhány nőnél megfigyelhető, hogy a köldöke kifelé fordul a méh nyomása miatt.
A terhesség alatti súlygyarapodás, illetve az egyre növekvő magzat miatt ebben a szakaszban a nőknek számos panaszuk van, mint pl. hátfájás, állandó vizelési inger, gyomorégés stb. Az édesanya eközben a szülésre és az új életre hangolódik: míg a második trimeszter segített tudatosítani a tényt, hogy anyává válik, a harmadik szakasz egyre inkább elhozza a várakozás érzését a szülés felé.
A 26. héttől a születésig
A terhesség harmadik negyedévében a gyors agynövekedés a magzat által felhasznált energia több mint 50%-át felemésztheti. A 26. hétre a szem könnyezik. A pupillák már 27 hetes korban reagálnak a fényre. Ez a reflex szabályozza a retinát érő fény mennyiségét az egész élet során. A szagérzékelés összes komponense működik. A koraszülött babák vizsgálata kimutatta, hogy az újszülöttek a megtermékenyítés utáni 26. héten már érzékelik a szagokat. A magzat járásszerű lépésekkel bukfenceket csinál. A magzat ekkor már kevésbé ráncos, és további zsírlerakódások keletkeznek a bőr alatt. A zsír létfontosságú szerepet játszik a testhőmérséklet fenntartásában és az energiatárolásban a születés után.
28 hetes korára a magzat meg tudja különböztetni a magas és mély hangokat. A 30. hétre a légzőmozgás gyakoribbá válik, egy átlagos magzat esetében az idő 30-40%-ában megfigyelhető. A terhesség utolsó 4 hónapjában a magzat időnként koordinált tevékenységet végez, időnként pedig nyugalomban van. Ezek a viselkedési állapotok a központi idegrendszer egyre növekvő bonyolultságát tükrözik. Körülbelül 32 hetes korra valódi üregek vagy "légzsák" sejtek kezdenek fejlődni a tüdőben.
A terhesség előrehaladtával egyre nő a koraszülött magzatok túlélési esélye is: míg a 22. hét előtt született magzatok közül a huszadik század utolsó évtizedében Nagy Britanniában egy sem élte túl a koraszülést egy tanulmány szerint, a 24. hét után 36%, a 25. hét után 50% volt a túlélési arány. Az egyre korszerűbb orvosi beavatkozások ellenére is a koraszülés jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a magzat életére és későbbi egészségére nézve: Magyarországon a kis súlyú újszülöttek csoportjában történik az újszülöttek haláleseteinek 80%-a és a megbetegedések 70%-a.
A terhesség időtartama és a szülés
Az emberi terhesség általában 38 hétig tart a fogantatástól (hossza 255-266 nap), vagyis kb. 40 hétig tart az utolsó menstruációs időszak végétől. A WHO meghatározása szerint a normális szülés a terhesség 37 és 42 hete között következik be. A 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után túlhordásról van szó. Míg a koraszülöttek esetében az jelent kockázatot, hogy a magzat még nem elég fejlett az önálló életre, a 42. hét után a terhesség már mind az anya, mind a magzat szempontjából veszélyes lehet. Emiatt a szülészek általában a 40. héten vagy a 40. hét utáni 10. napon mesterségesen beindítják a szülést.
A szülés során az anya méhében fejlődő magzat világra jön. A szülés egyik előjele, hogy a terhes nő méhe rendszeresen összehúzódik, ezzel egyidőben a méhnyaknál található nyákdugó is távozik, illetve a méhnyak megkezdi kitágulását. A szülő nők többsége vaginálisan („természetes úton”) szüli meg gyermekét, a maradéknál orvosi vagy egyéb megfontolások miatt császármetszést hajtanak végre.