A várandósgondozás és orvosváltás az első trimeszterben

A várandósság egy nő életének egyik legszebb és legizgalmasabb időszaka, ám ahhoz, hogy ez a kilenc hónap a legnagyobb rendben teljen, szoros orvosi kontroll szükséges. A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a szülésznő, a családorvos és a védőnő együtt végzi. A terhességi vizsgálatok célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése.

A várandósgondozás folyamatábrája

Az első trimeszter (1-12. hét)

Az első trimeszter az 1. és a 12. terhességi hét közötti időszakot öleli fel. Ebben az időszakban általánosságban jellemző a hangulatingadozás, a szorongás, a bizonytalanság érzése, a fáradékonyság és a fokozott alvásigény is. A magzat fejlődése az első trimeszterben rendkívül szenzitív, a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére, ezért fontos figyelni az életmódra (alkohol, dohányzás, gyógyszerek, fizikai megterhelés stb.), ugyanis a vetélések legnagyobb százaléka ebben az időszakban történik. Nagy részüknél nem lehet megmondani az embrió elhalásának okát, de megfelelő életmóddal és odafigyeléssel ennek kockázata nagymértékben csökkenthető. Emiatt fontos betartani az orvos utasításait, illetve a megfelelő tápanyagtöbbletet, vitamint, ásványi anyagot bevinni a szervezetbe.

Egészségügyi teendők az első trimeszterben

A várandósság megállapítása

Ha a menstruációs vérzés elmaradt, és más gyanújelek is megjelennek, elképzelhető, hogy terhesség áll fenn, így érdemes terhességi tesztet végezni. A terhességi tesztet a reggeli első vizeletből, a menstruáció elmaradását követő 4-5. napon érdemes elvégezni. A kereskedelemben kapható tesztek csaknem 100%-ban megbízhatók. A terhességi hormon szint csak akkor mérhető, akkor lesz a teszt pozitív, ha a termelt HCG mennyisége elért egy bizonyos értéket. Ez általában a fogamzást követő 10-12. napnál következik be.

Pozitív terhességi teszt esetén minél előbb forduljunk nőgyógyászhoz, aki teljes bizonyossággal meg tudja állapítani a terhességet. Az első nőgyógyászati vizsgálat a menstruáció elmaradását követő 2-6 héten belül javasolt. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki.

Genetikai vizsgálatok a várandósság alatt. Kinek? Mikor? Melyiket?

Védőnő felkeresése és várandósgondozási kiskönyv

A nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyved. A terhesgondozáson kötelező részt venned és a védőnő személye nem választható. A kiskönyv tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok listáját és majdan az eredményeket is, és ide vezeti fel a védőnő, illetve a nőgyógyász szakorvos az általa mért értékeket (pl.: vérnyomás, testsúly, stb.).

Az EgészségAblak mobilalkalmazással elektronikusan is nyomon követheted a vizsgálataid eredményeit, letöltheted a szükséges dokumentumokat, és megtalálhatod a felírt recepteket.

Első nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat

Az első terhességi vizsgálat során a szülészorvos tájékozódik a kismama kórelőzményéről. Ennek során kérdéseket tesz fel a korábbi betegségeiről, az esetleges gyógyszerszedésről, a családban előforduló betegségekről, káros szenvedélyekről, a korábbi szülészet-nőgyógyászati betegségekről, terhességekről, szülésekről. Rákérdez a havi vérzés rendszerességére, az utolsó vérzés időpontjára, a vérzés hosszára is. Ezek alapján kiszámítja a terhesség aktuális korát, valamint a szülés várható időpontját.

A szülés várható időpontját az utolsó menstruáció első napjától számoljuk, ami azt jelenti, hogy a 40 hetes visszaszámlálás körülbelül két héttel azelőtt kezdődik, hogy a spermium és petesejt találkozik, és lassan magzattá alakul. Az orvos felveszi az anamnézist, és az adatok alapján megállapítja, hogy magas vagy alacsony kockázatú terhességre van-e kilátás. Megbeszélik a szedendő gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, az esetleges diéta, életmód-változtatások módját, ha szükséges. Folsav szedését minden esetben javasolni szokták, sőt, ezt akár már a terhesség tervezésekor el lehet kezdeni. Emellett leginkább a magnézium és a vas pótlása, vagy valamely kombinált terhesvitamin szedése ajánlott.

A szülész-nőgyógyász ultrahanggal megvizsgálja a várandós nő belső nemi szerveit és a méh üregében lévő embriót, illetve megállapítja a terhességi kort, mely esetenként eltérhet az utolsó menstruáció alapján számítottól. Ez esetben a korrigált terhességi kort veszik irányadónak. Az első vizsgálat után általában 4 hetente kerül sor ismételt vizsgálatra. Ezen alkalmak mindegyikén vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata és a terhesség fejlődésének követése történik. Ezeken kívül az orvos szükség szerint különböző vizsgálatokra irányíthatja, beutalhatja a kismamát.

Kötelező orvosi vizsgálatok az első trimeszterben

Az első trimeszterben a következő vizsgálatokon kell részt venni:

  • Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés
  • Vizeletvizsgálat
  • Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés
  • HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés)
  • VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés)
  • Fogorvosi vizsgálat
  • Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat (11-13. hét)
  • Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
  • EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat

Ha a kiskönyvedben a háziorvos és a szülész-nőgyógyász kitöltötte a beutalóra vonatkozó részeket, a vizsgálatokhoz a kiskönyvedet is használhatod beutaló helyett. A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek.

Az első trimeszteri kötelező vizsgálatok listája
Részletesebb információk a kötelező vizsgálatokról
  • Ultrahangvizsgálat: Az első jelentkezést ultrahangvizsgálat követi, aminek a célja annak tisztázása, hogy a terhesség élő-e, illetve kiszűrhető a méhenkívüli terhesség, illetve felismerhető az esetleges ikerterhesség is. Az ultrahangvizsgálatot a 12. hétig leggyakrabban hüvelyen keresztül végzik, ugyanis nagyobb felbontású, részletgazdagabb képet ad, mint a hasfalon keresztül végzett vizsgálat.
  • Belgyógyászati vizsgálat: Lehetőség szerint a terhesség első harmadában szükséges felkeresni a háziorvost vagy belgyógyász szakorvost, aki EKG-t készít, vérnyomást mér és általános fizikális vizsgálatot végez.
  • Fogorvosi vizsgálat: Javasolt a terhesség elején egy fogorvosi ellenőrző vizsgálat, illetve szükség esetén a gyulladásos gócok felszámolása, mert a szájüregi gyulladások mellett magasabb a koraszülés veszélye.
  • Laborvizsgálatok: Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során teljes vérképet és az éhgyomri vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz (lues-szerológia) és hepatitis B szűrést (HBs-Ag) végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket (vércsoport-összeférhetetlenség) határozzák meg. A vizelet általános és vizeletüledék-vizsgálata is a kivizsgálás része.
  • Genetikai tanácsadás és szűrés: A terhesség elején a 37 évesnél idősebb nők esetében kötelező a genetikai tanácsadás. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek. A 11-13. hetes genetikai szűrővizsgálat elvégzése kiemelten fontos, célja a számbeli és egyéb kromoszóma-rendellenességek, öröklött genetikai rendellenességek, durva fejlődési rendellenességek kimutatása. A genetikai vizsgálat során felállítanak egy részletes kórelőzményt, majd vért vesznek a kismamától, hogy ellenőrizzenek 3-4 vonatkozó biológiai markert. Végül, amikor a magzat ülőmagassága, vagyis a fejtető és a far távolsága 45 és 84 milliméter közöttire tehető, megvizsgálják a tarkóredő vastagságát, lemérik az orrcsontot - mert a Down-szindrómára jellemző például az orrcsont hiánya ebben a korban -, illetve kizárják a durvább fejlődési rendellenességeket is.

A 12. heti vizsgálat célja a fejlődési rendellenességek szűrése, ilyenkor mérik a magzati tarkóredő vastagságát. Ennek a Down-szindróma felismerésében van szerepe, ugyanis az ebben a betegségben szenvedő magzatoknál magasabb értékek tapasztalhatók. Szintén ekkor lehet kiszűrni a velőcsőzáródási rendellenességeket, azaz a nyitott gerincet (spina bifida) is.

Munkahelyi teendők

Alapvetően nem kell szólnod a munkáltatódnak a várandósságodról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz rád érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatód. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni.

Orvosváltás a terhesség alatt

A terhesgondozás menete mindig egyéni, és az adott körülmények (pl. ikerterhesség, anyai, magzati betegségek, kórállapotok, stb.) jelentősen befolyásolhatják. Bár a védőnő személye nem választható, a szülész-nőgyógyász orvos megválasztása magánügy, és akár a terhesség alatt is lehetőség van orvosváltásra.

Az orvosváltás okai sokfélék lehetnek, például:

  • Elégedetlenség az orvossal: Ha a várandós anya nem érzi magát kellőképpen tájékoztatva, nem elégedett az orvos kommunikációjával, vagy nem érzi magát biztonságban az orvos mellett, érdemes megfontolni az orvosváltást.
  • Második vélemény keresése: Komplexebb esetekben, vagy ha a várandós anya bizonytalan a kapott diagnózisban vagy kezelési tervben, kereshet egy második orvosi véleményt.
  • Lakóhelyváltozás: Ha a család másik településre költözik, praktikus okokból indokolttá válhat az orvosváltás.
  • Kórházválasztás: A második trimeszterben már érdemes kiválasztanod, hogy hol szeretnél szülni. Ha a választott kórházban más orvos dolgozik, mint aki eddig a gondozást végezte, ez is indokolttá teheti az orvosváltást.

Amennyiben orvost szeretnél váltani az első trimeszterben, fontos, hogy tájékoztasd erről a jelenlegi orvosodat, és kérd el a leleteidet. Ezt követően keress egy új nőgyógyászt, aki folytatja a terhesgondozást.

Élettani változások és lehetséges tünetek az első trimeszterben

A várandósság alatt a nők szervezetében rengeteg változás megy végbe, melyek számos szervrendszert érintenek. A várandósság gyanújeleinek többsége a hormonális és idegrendszeri változások nyomán jelennek meg.

  • Hormonális változások: A női nemi hormontermelés ciklikussága megváltozik, bizonyos hormonokból több vagy kevesebb termelődik, és emellett a kialakuló méhlepény is elkezd hormonokat termelni. Mindezek következtében gyakoriak az első trimeszterben a reggeli rosszullétek, hányinger, hányás, bizonyos ételek kívánása vagy elutasítása.
  • Hangulatingadozás, szorongás: Ebben az időszakban általánosságban jellemző a hangulatingadozás, a szorongás, a bizonytalanság érzése, a fáradékonyság és a fokozott alvásigény is.
  • Fizikai tünetek: A hormonális és idegrendszeri változások hatására szív- és érrendszeri, valamint emésztőrendszeri változások is bekövetkeznek. A pulzusszám enyhén nő, a vérnyomás enyhén csökken. Ez (a többi változással együtt) gyakran okoz fáradtságot, kimerültséget, esetleg fejfájást. Csökken a belek mozgékonysága (motilitása), csökken a nyelőcső alsó záróizmának tónusa, és lassul a táplálék felszívódása. Ezek az emésztés lelassulásához, esetleg székrekedéshez vezethetnek. Az emlők mérete növekedhet, érzékenyebbé válhat. A mellbimbó mérete növekedhet, pigmentáltabb lehet. A mellek átalakult mirigyállományának köszönhetően előtej termelődik. A nemi szervek fokozódó vérellátása mellett méretük enyhén növekedhet, színük sötétebbé válik.

A reggeli rosszullétként ismert tünetegyüttes ugyanakkor nem csak reggel fordulhat elő. Hányinger, hányás jelentkezhet általában az első trimeszter alatt. Van, akinél korábban lép fel, másoknál meg se jelenik. Általában a második trimeszterre elmúlik. Fáradékonyság, melynek hátterében akár az alacsony vérnyomás is állhat.

Panaszok enyhítése

A terhesgondozás során az orvosok célja a kellemetlen panaszok enyhítése, illetve a leendő anyuka szülésre való felkészítése - forduljon bizalommal nőgyógyászához. Ajánlott természetes módszerek lehetnek a gyógyteák (gyomornyugtató teák, málnalevéltea a terhesség utolsó heteiben), emésztést támogató készítmények (rostkészítmények, aszaltszilvalé), valamint bőrápoló termékek és illóolajok (gátmasszázsolaj, cellulit-megelőző olaj).

Az áldott állapottal kapcsolatos panaszok többsége kapcsolatba hozható a vitamin- és ásványianyag-hiánnyal, például a fogszuvasodás, a visszerek, a narancsbőr. Szerencsére ezek megelőzhetők szervesásványianyag- és multivitamin-pótlással. Az egyik leggyakoribb probléma a vashiányos vérszegénység, amit kellemetlen mellékhatások nélkül - székrekedés - gyógynövényeket tartalmazó vaskészítménnyel is lehet kezelni.

A várandóssággal és szüléssel kapcsolatos pszichoszomatikus problémák oldására nagyon jók a relaxációs technikák, és természetesen az is, ha az orvos terhesgondozás közben szán időt arra, hogy beszélgessen a páciensével. A kismamamasszázs és a nyirokmasszázs, valamint a kismama-kiropraktika - gerinckarbantartás - sokat segít a terhességgel járó izom- és derékfájdalmak enyhítésében.

Vetélés feldolgozása

A terhességek körülbelül 25 százaléka végződik vetéléssel. A díjmentesen hívható Lelki Elsősegély Szolgálat 0-24 órában nyújt segítséget ilyen esetekben is.

tags: #elso #trimeszter #orvos #valtas