Az első trimeszter: A várandósság csodálatos és kihívásokkal teli első harmada

Nincs boldogabb és izgalmasabb időszak egy nő életében, amikor egy reggelen megjelenik a várva várt másik csík is a terhességi teszten, mert ez azt jelenti, hogy méhében egy új élet indult útra és várhatóan 9 hónap múlva egészséges kisbabát tarthat a kezében. A várandósságot három trimeszterre szokták osztani: az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart. Az átlagos terhesség 40 hétig, vagyis 280 napig tart.

A terhességet a legutolsó menstruáció első napjától kell számolni, hiszen nehéz lenne a fogantatás pontosabb pillanatát meghatározni. Mivel a teherbeesés tipikusan a menstruációs ciklus közepén történik meg, ezért az első két hétben valójában nem is vagy terhes, ennek ellenére mégis innen kell számolni. A megtermékenyített petesejt gyorsan osztódásnak indul, majd elindul a petevezetőn át a méh irányába. Egy héttel később megtörténik a beágyazódás a méh nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyítést követő 12. napon befejeződik.

A magzat fejlődése az első trimeszterben

A megtermékenyülés utáni első 14 nap a sejtosztódásról és az embrió anyaméhbe történő beágyazódásáról szól. Az anya szervezetében ekkor kezdődnek meg azok a hormonális változások, amelyek igen fontosak lesznek az anya és a baba szempontjából is. A petesejt osztódó sejtjeit ekkor már csírának nevezzük. A sejtek két irányba fejlődnek tovább, az egyik részükből embrió válik, a másik csoport alkotja a méhlepényt, a köldökzsinórt és a magzatburkot.

A 15. naptól kezdődik az embrió fejlődése. A szervek és szervrendszerek kialakulása a 12. hétig tart. Az ötödik hét tájékán a magzat nagyjából 2 milliméteres. Óriási csoda, hogy már fejlődik az agya, a csontjai és az izmai is, valamint a szív is fejlődésnek indul. A várandósság nyolcadik hetére a baba összes fő belső szerve kialakul. A kéz- és lábujjak is felismerhetők már ultrahanggal. Látható az orra, a felső ajka, és a szív kialakulása is a végéhez közeledik. A kilencedik hétre tovább gyarapszik, már majdnem 2.5 centi. Már látható a szeme és a szemhéja. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór, ezen keresztül jut a magzat oxigénhez és tápanyagokhoz. A tizenegyedik hét tájékán kialakul a gerincoszlopa és minden szerve felismerhető. Az első trimeszter végére a baba nagyjából 10 centi és 30 gramm súlyú. Kimutatható a magzati szívműködés, kialakulnak a végtagjai, fülei, orra, a szíve, veséi, belei működésbe lépnek és a magzatvízbe rendszeresen vizeletet is ürít. Spontán mozgásai egyre gyakoribbak, viszont ezt a kismamák ekkor még nem érzik (erre általában leghamarabb első várandósságnál a 18-20., másodiknál már akár előbb is sor kerül majd).

Ez az időszak rendkívül szenzitív: a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére, ezért fontos figyelni az életmódra (alkohol, dohányzás, gyógyszerek, fizikai megterhelés stb.), ugyanis a vetélések legnagyobb százaléka ebben az időszakban történik. Nagy részüknél nem lehet megmondani az embrió elhalásának okát, de megfelelő életmóddal és odafigyeléssel ennek kockázata nagymértékben csökkenthető. Emiatt fontos betartani az orvos utasításait, illetve a megfelelő tápanyagtöbbletet, vitamint, ásványi anyagot bevinni a szervezetbe.

Élettani változások és lehetséges tünetek az első trimeszterben

A várandósság alatt a nők szervezetében rengeteg változás megy végbe, melyek számos szervrendszert érintenek. A várandósság gyanújeleinek többsége a hormonális és idegrendszeri változások nyomán jelennek meg. Az anya szervezetében robbanásszerű változások mennek végbe. Változik a hormonháztartás, a cukoranyagcsere, a vérkeringés és a szívritmus is. A bőr érhálózata kitágul, sötét foltok, pattanások jelenhetnek meg a bőrfelületen. Növekszik a vörösvérsejtek mennyisége, a vérmennyiség 5 literről 7.5 literre nő. A mellek érzékenyebbé válhatnak, a méretük megnő. Ez a tejmirigyek méretének változásai és a véráramlás fokozódása miatt van.

Előfordulhat, hogy a várandósság elején semmilyen jelet, tünetet nem tapasztal az újdonsült kismama, csupán a pozitív terhességi teszt mutat rá arra, hogy valaki fejlődik odabent. Vannak azonban olyan édesanyák, akik a nagy boldogság érzése mellett néhány kellemetlen tünettel is szembe kell, hogy nézzenek. A terhességi hormonoknak köszönhetően jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

• Reggeli rosszullét: A nők 80 százaléka* tapasztalhat reggeli rosszullétet (hányingert vagy hányást) az első trimeszterben a terhességi hormonok megnövekedett szintjének köszönhetően. Gyakori tévhit azonban, hogy a reggeli rosszullét - nevének megfelelően - csak reggel fordulna elő. Valójában a nap bármely szakában rátörhet a várandós anyukára az émelygés vagy a hányás. A negyedik terhességi héttől kezdődően a kismamák többségénél tapasztalható hányinger és émelygés, a mellek megnagyobbodása és feszülése, bizonyos élelmiszerek kívánása vagy elutasítása, evési inger vagy épp az ételektől való undorodás. Egyesek a szagokra is érzékenyebbek ebben az időszakban, mint korábban.
• Mellek változása: Nemcsak megduzzadnak, de érzékenyebbé is válhatnak a mellek. A mellbimbók nagyobbak és sötétebb színűek lesznek, a mellbimbó udvarán található mirigyek pedig megnagyobbodnak.
• Fáradtság és aluszékonyság: A folyamatosan fejlődő kisbaba mellett a megnövekedett progeszteron-szintnek köszönhetően a szokásnál könnyebben elfáradhatunk, kimerülhetünk. Sokan számolnak be hangulatingadozásokról, fejfájásról, fáradtságról, aluszékonyságról. Pihenj, amennyit csak tudsz és egyél jókat - ez persze nehezebb, ha reggeli rosszullétek gyötörnek.
• Felfokozott érzelmek és hangulatingadozás: Normális, ha érzékenyebben reagálunk, mint egyébként - ez szintén az emelkedett hormonszinteknek köszönhető. Kérjük meg partneredet és barátaidat, hogy legyenek megértőbbek és toleránsabbak.
• Kívánósság: Elképzelhető, hogy bizonyos ételek után sóvárgást érzünk, vagy épp ellenkezőleg, nem bírjuk elviselni még az illatukat sem.
• Fokozott vizelési inger: Ahogy növekszik a testben a folyadék mennyisége, a méh pedig nyomni kezdi a hólyagot, valószínűleg egyre többet kell majd a mosdóba járni. Ilyenkor mindig menjünk is ki, hogy minimalizáljuk a hólyagra szükségtelenül nehezedő nyomást.
• Szédülés: Előfordulhat, hogy néha megszédülünk. Ez szintén a hormonális változásoknak köszönhető. Törekedjünk arra, hogy ne álljunk túl sokáig, és próbáljunk meg lassabban felállni/lefeküdni.
• Gyomorégés és székrekedés: Az emésztőrendszer lelassul, hogy az ételnek több ideje legyen felszívódni. A gyomorégésen segíthet, ha gyakrabban és kisebb adagokat eszünk, és kerüljük a sült, fűszeres ételeket és a szénsavas üdítőket.

* Pepper GV, Craig Roberts S.: Rates of nausea and vomiting in pregnancy and dietary characteristics across populations. Proc Biol Sci.

Ebben az időszakban általánosságban jellemző a hangulatingadozás, a szorongás, a bizonytalanság érzése, a fáradékonyság és a fokozott alvásigény is. A hormonális és idegrendszeri változások hatására szív- és érrendszeri, valamint emésztőrendszeri változások is bekövetkeznek. A pulzusszám enyhén nő, a vérnyomás enyhén csökken. Ez (a többi változással együtt) gyakran okoz fáradtságot, kimerültséget, esetleg fejfájást. Csökken a belek mozgékonysága (motilitása), csökken a nyelőcső alsó záróizmának tónusa, és lassul a táplálék felszívódása. Ezek az emésztés lelassulásához, esetleg székrekedéshez vezethetnek.

Orvosi vizsgálatok az első trimeszterben

Pozitív terhességi teszt esetén, ha a kórtörténetben nem voltak problémák (például nehezített teherbeesés, sikertelen várandósság, IVF eljárás, méhen kívüli terhesség), a 6. hét körül - azaz az utolsó menstruáció első napja óta eltelt 6 hét után - ajánlott először felkeresni a nőgyógyászt. Ebben a hétben ugyanis az esetek többségében már detektálható lesz szívcső pulzálás.

A várandósgondozás a terhesség megállapításával veszi kezdetét, melyet száz százalékban az ultrahangvizsgálat bizonyít. Az első alkalommal az orvos felveszi az anamnézist, és az adatok alapján megállapítja, hogy magas vagy alacsony kockázatú terhességre van-e kilátás. Megbeszélik a szedendő gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, az esetleges diéta, életmód-változtatások módját, ha szükséges. Folsav szedését minden esetben javasolni szokták, sőt, ezt akár már a terhesség tervezésekor el lehet kezdeni. Emellett leginkább a magnézium és a vas pótlása, vagy valamely kombinált terhesvitamin szedése ajánlott.

A szülész-nőgyógyász ultrahanggal megvizsgálja a várandós nő belső nemi szerveit és a méh üregében lévő embriót, illetve megállapítja a terhességi kort, mely esetenként eltérhet az utolsó menstruáció alapján számítottól. Ez esetben a korrigált terhességi kort veszik irányadónak. Az első vizsgálat után általában 4 hetente kerül sor ismételt vizsgálatra. Ezen alkalmak mindegyikén vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata és a terhesség fejlődésének követése történik. Ezeken kívül az orvos szükség szerint különböző vizsgálatokra irányíthatja, beutalhatja a kismamát.

Vizsgálatok listája

• Laboratóriumi vizsgálatok:
  • Teljes vérkép, vércukorvizsgálat, vércsoport-meghatározás, szifilisz szerológiai szűrés, anyai hepatitis B-hordozás szűrése, vizeletvizsgálat (és egyéb, az orvos által elrendelt vizsgálatok).
  • A toxoplasma és a CMV szűrések kiemelten fontosak.
  • Az első trimeszteri laborvizsgálatok közé tartoznak a teljes vérkép, a vizelet, a vércukor-, a koleszterin- és trigliceridszint vizsgálata, máj- és vesefunkciók ellenőrzése, a vércsoport és az ellenanyag-vizsgálat. Szintén itt történik a hepatitisz és szifilisz szűrés is.
• Szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatok:
  • Citológiai vizsgálat (sejtek vizsgálata), hüvelyváladék-tenyésztés, emlő vizsgálata, általános nőgyógyászati vizsgálat.
  • 12-13. héten az első ultrahang-szűrővizsgálat.
  • Az ultrahangvizsgálat során a 4-5. héttől látható a petezsák, ekkor már megállapítható a terhesség, azonban az élő terhesség csak a szívműködés megjelenésével, a 6-7. héten mondható ki. A 7. héten az agy és a gerinc, a 8. héten a végtagok, a 12. héten már az állkapocs is látható.
  • A 8-10. hét során végzett ultrahang vizsgálat célja lehet a terhesség korának pontosítása (az embrió normális mérete ekkor 2,3-4 cm), és a szívműködés mellett azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Ebben az időszakban már jól felismerhető az egy petezsákban fejlődő ikerterhesség is.
• Általános belgyógyászati vizsgálat.
• Fogászati vizsgálat: Érdemes elmenni fogászati szűrésre is, hiszen a fogak betegségei több problémát is felvethetnek a várandósság alatt, így ezeket is tisztázni kell. Ha beavatkozásra is szükség van, azt a 2. trimeszterben javasolt elvégezni.

Genetikai szűrővizsgálatok

A 12.-14. hét között kerül sor a magzat első genetikai szűréseire, a 12. heti UH vizsgálatra és kombinált szűrésre, melyből az első trimeszteri genetikai ultrahangvizsgálat kötelező.

• Kombinált teszt: Az általánosságban ajánlott vizsgálat az ún. kombinált teszt, amely az egyik leghatékonyabb kromoszóma-rendellenességeket szűrő teszt: ez a vizsgálat egy részletes ultrahang vizsgálatból, illetve egy anyai vérvételből áll, amely során biokémiai markereket (PAPP-A és beta-HCG) vizsgálnak. A vizsgálat során a leggyakoribb genetikai rendellenességek szűrésén felül anatómiai kórállapotok, fejlődési rendellenességek szűrése is megtörténik. A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.
• NIPT szűrések (Non-Invazív Prenatális Teszt): Az iGen NIPT szűrésekkel a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT teszt választása esetén a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem „csak” egy anyai vérteszt elvégzésére. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben. Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.

Vércsoport- és ellenanyag vizsgálat

A legismertebb és legfontosabb AB0-vércsoportrendszeren túl számos más vércsoportrendszer is létezik - ilyen az úgynevezett Rh-rendszer is. A vörösvérsejtek hordozhatnak egy bizonyos antigént (D), mely az RhD-pozitív személyeknél megtalálható, viszont az RhD-negatív vércsoportú emberek vérében nincs jelen. Várandósság során kiemelt figyelmet kell fordítani a kismama vércsoport-meghatározása során vizsgált Rh-tulajdonságra. Klinikai jelentőségét erőteljes immunogenitásának tudhatjuk be, tehát ez az antigén nagyfokú immunválaszt képes kiváltani a szervezetben. Laikus nyelvezetre lefordítva, s leegyszerűsítve egy érintett várandós esetén ez annyit tesz: az RhD-negatív vércsoportú édesanya esetén könnyen előfordulhat, hogy a pocakjában fejlődő magzat vércsoportja eltérő, s így az anya antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő, idegenként felismert magzat vörösvérsejtjei ellen.

Az anyai immunválasz alkalmával keletkező anti-D antitestek IgG-típusúak, melyek a placentán átjutnak, a D antigént hordozó magzati vörösvérsejtekhez kötődnek, és súlyos károsodást okozhatnak magzatban. A terhesség alatt adott oltás azonban az anyai keringésbe került magzati sejtekhez kötve azokat semlegesíti, és kivédi az elsődleges anyai immunválasz kialakulását, ezáltal az aktuális magzatot védi, a terhesség után adott oltás a következő terhesség(ek) védelmét szolgálja. Nagyon kevés, csupán 0,1 ml magzati vér is elegendő az anya immunizálódásához, mely visszafordíthatatlan folyamat.

Ellenanyagszűrés a várandósság alatt

A fentiek miatt valamennyi kismamának szükséges a terhesség alatti vércsoport vizsgálatok elvégzése - optimális esetben legalább 3 alkalommal. Ha a kismama véréből ellenanyagot mutatnak ki, annak vércsoport-specifikusságát meghatározzák, és bizonyos ellenanyagok esetében mennyiségi meghatározás (titrálás) is történik. Így felmérhető, milyen kockázattal kell számolni, milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálatot végezni. Súlyos esetben a terhesség korábbi befejezésére, vagy akár méhen belüli magzati transzfúzióra is sor kerülhet a magzat állapotát szem előtt tartva. Szerencsére ezek szélsőséges, nagyon ritkán előforduló esetek, mégis felhívják a figyelmet rá, hogy milyen fontos foglalkoznunk mindezzel.

Amennyiben a magzat RhD-pozitív vagy ismeretlen RhD tulajdonságú, 72 órán belül anti-D profilaxisban (injekció) kell részesíteni a kismamát 6. betöltött terhességi héttől az Országos Vérellátó Szolgálat által közzétett, hatályos Transzfúziológiai Szabályzat értelmében. A betöltött 12. terhességi hétig 50 mikrogramm, azután 300 mikrogramm adandó, mely szükség esetén 6 hetente ismételhető (pl. többszöri vérzés). Amennyiben ikerterhességről van szó, 600 mikrogramm szükséges (függetlenül a babák számától).

Mikor kell orvoshoz fordulni? Figyelmeztető jelek az első trimeszterben

A várandósság időszaka izgalmas és egyben idegölő is. Valószínűleg aggódik amiatt, milyen anya lesz, milyen változások mennek végbe a szervezetében, és mi van a babával. Fontos tudni, mi a normális és mi nem az, mikor kell orvoshoz fordulni. A megnyugtatása érdekében összeszedtük az első trimeszterben előfordulható súlyos tüneteket, azoknak jelentését és hogy mit tehet azok enyhítéséért. Természetesen, ha bármilyen más, aggodalomra okot adó tünetet tapasztal, forduljon orvosához!

• Hüvelyi vérzés (görcsös fájdalommal vagy anélkül): Némely pecsételő vérzés előfordulása normális (leginkább beágyazódáskor, illetve a placenta kialakulásakor fordul elő), ám az erős vérzés vetélés vagy méhen kívüli terhesség jele. Minél világosabb vörös a vérzés, annál jelentősebb veszélyt jelezhet. Minél sötétebb a vér színe, annál valószínűbb, hogy régebbi vér hagyja el a testet. Amennyiben a vérzés a menstruációs görcshöz hasonló fájdalommal jár, az vetélést jelezhet, míg ha éles alhasi fájdalmat tapasztal, az méhen kívüli terhességet jelent, mely súlyos állapot akkor fordul elő, ha a megtermékenyített petesejt a méhen kívül (általában a petevezetőben) ágyazódik be. Teendő: Azonnal hívja az orvost, aki minden bizonnyal ultrahangos vizsgálattal ellenőrzi az Ön és a magzat állapotát.
• Túlzott hányinger és hányás: A hányinger és a hányás bizonyos fokig teljesen normális terhességi tünet az első harmadban, ám ha túllép egy határt, az súlyos következményekkel járhat. Testsúlycsökkenést, szédülést, kiszáradást okozhat, és felborítja a szervezet elektrolit háztartását. Teendő: Beszéljen kezelőorvosával! Lehet, hogy kórházi kezelésre és gyógyszerekre lesz szüksége, hogy kezeljék a kiszáradást és szabályozzák a hányingert.
• Magas láz (38 Celsius fok felett): A terhesség alatt jelentkező, 38 Celsius fok fölötti láz súlyos lehet. Tudjuk, hogy a várandós nőknél nagyobb a súlyos influenzák, így a madárinfluenza és sertésinfluenza kockázata is. Az első trimeszterben előforduló magas láz összefügghet bizonyos születési rendellenességekkel (velőcső záródási rendellenesség). A bőrkiütéssel, ízületi fájdalommal járó magas láz jelezhet toxoplazma és parvovírus fertőzést, mely a veleszületett süketség leggyakoribb oka. Teendő: Jelentsen minden lázat, felső légúti - vagy influenzaszerű tünetet, bőrkiütést és ízületi fájdalmat orvosának! Fontos a lázcsillapítás, lehetőleg paracetamol tartalmú gyógyszerrel. Mivel a kismamáknál fokozott a súlyos influenzás megbetegedés és haláleset veszélye, védje magát védőoltással!
• Hüvelyi folyás és viszketés: Ezek a tünetek kezelhető fertőzés vagy szexuális úton terjedő nemi betegség jelei lehetnek, melyek komoly hatással lehetnek a terhességre. Koraszülést vagy magzati fertőzést is okozhatnak. Teendő: AZONNAL keresse fel orvosát! Ne legyen szégyenlős, mivel a kezelés életmentő lehet!
• Fájdalmas, égető vizelés: Ezek a tünetek húgyhólyag vagy húgyúti fertőzésre utalnak, és amennyiben kezeletlenül marad, súlyosabb fertőzést és koraszülést okozhat. Teendő: Mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel a fertőzés kezelése nem csak a fájdalmat enyhíti, hanem biztosítja az egészséges terhességet is.
• Egyoldali lábfájdalom és duzzanat / súlyos fejfájás: Mindez vérrögöt jelezhet. A terhesség során nagyobb az alsó végtag, illetve az agyi vérrög képződés veszélye. Ez utóbbi súlyos fejfájást okozhat, míg az alsó végtagban képződő vérrögöt a fájdalom mellett gyakran jellemez bőrpír és duzzanat. A vakító fejfájást magas vérnyomás is okozhatja, valamint jelezhet agyi rendellenességet is. Teendő: Mihamarabb hívja fel kezelőorvosát!
• Már meglévő, súlyosbodható betegségek: Azok a nők, akik cukorbetegségben, magas vérnyomásban, asztmában, pajzsmirigy betegségben szenvednek, jobban oda kell figyelniük az egészségükre a terhesség során. Amennyiben ugyanis az alapbetegség bővül, az súlyos következményekkel járhat az Ön és a baba egészségére is. Például, ha a pajzsmirigy hormon túl magas, vagy a vércukorszint nem szigorúan ellenőrzött, magasabb a vetélés és a magzati rendellenesség kockázata.

A legtöbb nőnek teljesen egészséges a terhessége, ezért próbálja meg élvezni azt. A stressz nem tesz jót, és minél pozitívabb a hozzáállása, annál jobb dolga van a babának és a mamának is. A rendszeres terhesgondozás, az egészséges táplálkozás, az elegendő pihenés és a magzatvédő vitaminok szedése sokat segít abban, hogy ez a kilenc hónap boldog várandósság és ne terhes(ség) legyen.

tags: #elso #trimeszter #anti