A csecsemők etetésének gyakorisága és módja az egyik legvitatottabb téma a szülők körében. Míg korábban a szigorú, háromóránkénti napirend volt elfogadott, ma már az igény szerinti szoptatás és etetés dominál. Fontos, hogy megtaláljuk az arany középutat a baba igényei és a család életvitele között.
A napirend jelentősége és változása az idők során
Nem is olyan régen, 15-20-30 éve még úgy tartották, pontos napirendet kell tartani. A baba 3 óránként éhezik meg, tehát kapjon 3 óránként enni. Ha előbb éhes vagy még nem éhes, akkor se kapjon enni, húzzuk ki az időt teáztatással, nyugtatással, tanulja meg, hogy még nincs etetési idő. Ha délután 3-kor kell felébrednie és még nem kelt fel, fel kell ébreszteni. Ha hamarabb kel fel, vissza kell altatni. Ez a módszer valójában az anya dolgát könnyítette meg, mivel kiszámíthatóvá tette a baba napirendjét, és akkoriban sok anyuka hamar visszament dolgozni, a babák pedig egészen kicsi korban bekerültek a bölcsődébe.
Ha a baba nem kap segítséget, amikor sír és éhes, helyette cumit kap, mert még nincs itt az ideje az evésnek, akkor ugyan idővel elhallgat majd, de egyre kevésbé fog bízni abban a világban, ahonnan nem kap segítséget, ha kéri, pedig az ösztönei azt diktálják, hogy bízzon. A mai szemlélet szerencsére egészen más. A legtöbb anyuka igyekszik a baba igényeit, ösztöneit figyelembe venni, és megtalálni az arany középutat a normális életvitel és a baba bioritmusa között.
Az igény szerinti etetés és a babák ritmusa
A régieknek igazuk volt abban, hogy a babának szüksége van kiszámítható napirendre. A csecsemő azonban még nem ismeri az órát, az időérzéke pedig meglehetősen szubjektív. Nem arra van szüksége, hogy délután 3-kor kapjon uzsonnát, hanem hogy akkor kapjon, amikor éhes. Ahogy fejlődik, idővel kialakul, hogy nagyjából ugyanazokban az időpontokban lesz éhes és álmosodik el, persze mindig a korának megfelelő mértékben és néha eltérésekkel. A jó napirendben tehát nem az időpontok a fixek, hanem a teendők sorrendje. Alvás után mindig evés jön, evés után játék, este lefekvés előtt anya megfürdet stb.
Az, hogy mennyi időt tud a baba ébren tölteni, minden életkorban nagyjából kiszámítható. Érdemes vezetni egy naplót, amibe feljegyezzük, hogy nagyjából mennyi idő után álmosodott el a babánk az egyes napokon és utána mennyit aludt. Pár nap után látszani fog a rendszer, ehhez érdemes igazodni. Ha megfigyeljük a gyermek saját ritmusát, az első hetek zűrzavara után nagyjából 6 hetes korra kezd rendszeressé válni az etetések és alvások ritmusa. A babák egy része ritkábban, hosszabbakat alszik, mások többször kevesebbet, de estefelé már hosszabban tud ébren lenni a kicsi, mint nappal két alvás között, már tudja, hogy jön az esti „hosszú” alvás.
Az etetési idők is változnak. Az újszülött még másfél-két óránként éhezik meg, 2 hónapos korra ez már 2-3 óra is lehet (tápszeres babáknál inkább 3, anyatejeseknél az is lehet, hogy 1,5-2 óránként éhezik meg még a 2 hónapos baba, ez az emésztési sebességétől is függ, nem szabad erőltetni, hogy mindenképpen átálljon a 3 óránkénti etetésre, ha magától még gyakrabban kéri).
A növekedés és a napirend
5-6 hónapos korra már 2-3 órát is ébren tölthet és nem álmosodik el. 6-9 hónaposan már 3-4 órát is simán ébren van, este akár 4-5-öt is, 1 évesen pedig már 5-6 óra is eltelhet két alvás között.
Újszülött alvása: Mire számíthat?
Jelentős változás a napirendben, amikor a kicsi áttér a napi kétszeri, majd az egyszeri alvásra. Ilyenkor már nem feltétlenül jelzi azt sem, ha éhes, lekötik a világ dolgai, ezért néha nehéz kitalálni, hogyan is szervezzük a napot: elalvás előtt ebédeljen vagy inkább utána? Fontos, hogy itt is a baba igényeit vegyük figyelembe. Nem kell mindenáron ahhoz ragaszkodni, hogy délben ebédeljen, ha akkor még nem éhes, sem ahhoz, hogy mindenáron este 8-kor feküdjön le, ha akkor még nem álmos.
1-2 éves kor között, amikor a baba egyre inkább kisgyermek, egyre önállóbb és egyre akaratosabb, sokkal nehezebb kordában tartani a napokat. A pici már nagyon ügyesen tudja húzni az időt és annyi minden érdekli, annyi mindent kéne felfedezni: egyre többször van, hogy felélénkül, túlpörög, egyre később sikerül az ágyba kerülnie, egyre nehezebb elérni, hogy időben megkapja az ebédet. Azt hihetnénk, most már nincs is szüksége a napirendre, hiszen ő akarja mindig átvariálni a dolgokat. Ezzel szemben az igazság az, hogy éppen ilyenkor van igazán szüksége arra, hogy rendszer legyen az életében, mert ebben a korban utánzással tanul a gyerek, most tanulja meg, hogyan is működnek a hétköznapok, mikor mit csinálunk és hogyan csináljuk, mik a szokások. Ellenáll néha? Akaratoskodik? Csak azért teszi, mert ezzel „teszteli”, mennyire fontos neked az adott dolog, mennyire szigorúak a szabályok. Ha azt tapasztalja, hogy mindig engedsz neki, akkor szétborul a napirend, a csemete pedig átveszi az irányítást.
Éjszakai ébredések és az éhség
Sok szülő szembesül a kérdéssel, hogy a babának éjszaka már át kellene aludnia az éjszakát, de a babák nem olvasnak szakkönyveket és, ha éhesek, felébrednek éjszaka enni. Valójában a babáknak általában 6-9 hónapos korukig szükségük van minimum egy éjszakai evésre. Sőt, az anyatejes babáknál ez még az első életévben is gyakran előfordul. Gondoljunk csak bele: egy ennyi idős babának az éjszakai alvásigénye 10-12 óra, ennyi ideig szeretnénk, hogy kibírja evés nélkül. Ha jól belegondolunk, ennyi idő alatt még egy felnőtt is alaposan megéhezik, megszomjazik.
Honnan tudhatjuk, hogy a baba azért kel fel éjszaka, mert éhes? Ha az életkorának megfelelő, kiszámítható gyakorisággal ébred fel (kivéve növekedési ugrások idején) és evés után gyorsan visszaalszik, rendesen eszik, azaz nem csak a visszaalváshoz van szüksége a cicire vagy cumisüvegre, akkor nagyon valószínű, hogy az éhség kelti fel.
Mi befolyásolja az éjszakai éhséget?
- Újszülött csecsemő gyomra: Az újszülött csecsemő gyomra cseresznyeméretű, ezért akár másfél-2 óránként is felébredhet enni éjszaka. Ez az időszak azonban nem tart hónapokig: ha a baba igény szerint szopizhat az első hetekben éjszaka is, akkor hamar ritkulni kezdenek az éjszakai ébredések és beáll valamiféle rendszer az éjszakai evésekben.
- Korababa: A 37. hét előtt született babáknál gyakrabban előfordulhat éjszakai ébredés.
- Növekedési ugrás: Ha a baba korábban nagyjából kiszámítható időpontokban ébredt, most pedig hirtelen gyakrabban kel és jóízűen eszik, akkor növekedési ugrásról lehet szó. Nagyjából 3 és 6 hetesen, valamint 3 hónaposan és 6 hónaposan van egy-egy nagyobb növekedési ugrás, de természetesen ebben is lehetnek egyéni eltérések.
- Súly és tápanyagigény: Tévedés, hogy csak a kisebb súlyú, lassan hízó babáknak lehet szüksége éjszaka evésre. Ahogy nő a testsúly, nő a tápanyagigény is, ezért fordulhat elő, hogy a korábban éjjel csak 1-2x ébredő baba, megint elkezd 3 óránként enni éjszaka.
- Kicsi gyomor, gyors emésztés: A csecsemőknek kicsi a gyomruk és gyors az emésztésük. Ebben egyéni különbségek is lehetnek: vannak babák, akiknek lassabb az emésztése, van, akinek gyorsabb. Ez utóbbi csoport gyakrabban ébredhet éjjel enni. A hozzátáplálás megkezdése sem feltétlenül változtat ezen a dolgon, hiszen az elsőként adott pépek, gyümölcsök, nem igazán laktatóak.
- Mozgásfejlődés: Minél többet mozog a baba, annál nagyobb az energiaigénye. Viszont pont abban az időszakban, amikor kúszni-mászni kezd a kicsi, a sok élmény miatt gyorsabban elintézi a nappali evéseket a baba - amit aztán éjjel pótol be.
- Szomjúság: Az éjszakai ébredés hátterében állhat a szomjúság is. Különösen nyáron, nagy melegben, de a fűtési időszakban túlfűtött, száraz levegőjű lakásban is előfordulhat, hogy a baba inni ébred fel éjszaka.
A babák többsége legalább másfél éves korig legalább egyszer megébred éjszaka enni. Nem rossz szokásból teszi ezt, hanem egyszerűen azért, mert tényleg éhes. Ha ilyenkor cumival, teával vagy vízzel „becsapják”, próbálják leszoktatni az ébredésről, akkor lehet, hogy átmenetileg visszaalszik, de rövid időn belül ismét fel fog ébredni, mert még mindig éhes. Ha igény szerint eteted, akkor hamar megtanulod majd felismerni azt is, mikor NEM az éhség ébreszti fel a babát éjszaka. 1 éves korig, ha a baba 3-4 óránként felkel és eszik, akkor valóban éhségről van szó. Ha elkezd rendszertelenül és nagyon gyakran akár fél-1 óránként ébredni, az evés után sem tud visszaaludni, nyugtalan, akkor valamilyen más ok miatt ébredt fel (pl. fogzás, betegség).
Anyatejes táplálás és a szoptatás
Minden édesanya anyateje kifejezetten saját gyermekének "készül" és rengeteg olyan fertőzésgátló sejteket és fehérjéket tartalmaz, amitől a baba boldog és egészséges lesz. A szoptatás a babának és a mamának is egy kellemes és meghitt élmény lehet. Az első otthoni szoptatások különleges pillanatok: semmi más nem hozhat bennünket közelebb kisgyermekünkhöz az első év során. Fontos ugyan, hogy hozzásegítsük babánkat a növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokhoz, de legalább ilyen fontos az együtt töltött idő is. Először még egy kicsit gyakorolni kell, de rengeteg érv szól amellett, hogy - amennyiben erre mód van - mindenáron szoptassunk!
Miért hasznos a mamának a szoptatás?
A szoptatás fontos egészségügyi előnyökkel jár baba és mama számára is. Azontúl, hogy ideális módja az újszülötthöz való szoros kötődés kialakításának, segít a méhet a terhesség előtti méretre összehúzó hormonok termelődésében is. A szoptatás segít a szülés utáni visszafogyásban, mert azt a zsírszövetet használja fel, amely a terhesség során ránk rakódik, még mielőtt idomaink állandósulnának. A szoptatással épp a megfelelő tempóban tudjuk ezt a túlsúlyt visszafogyni, azonban közvetlenül szülés után nem szabad hirtelen súlyt veszítenünk!
A szoptatós anyáknak terhesség előtti testsúlyukhoz képest 2-5 kg többletsúlyra van szükségük ahhoz, hogy szoptatás közben egészségesek maradjanak. Ha túl gyorsan fogynak vissza, nem biztos, hogy elegendő tejük termelődik akkor, amikor a baba növekedése hirtelen nagy mértékben felgyorsul, és már többet kell ennie. Az a néhány többlet kiló könnyen leadható az első hat hónap során.
Mire számítsunk először?
A tejelválasztás a baba születése után pár nappal indul meg. Addig az emlőkben előtej, ún. kolosztrum termelődik, ezt szopizhatja a baba. Ez a sűrű, sárgás folyadék tele van fehérjével és ellenanyaggal, hogy a kisbaba védekezhessen a betegségek ellen. Az előtej a baba első tápláléka és első „védőoltása” is egyben a betegségek ellen. Sok vizet és zsírt tárol el a szervezete, amit felhasználhat, miközben ezt az értékes anyagot kapja. A gyomrocskájában ekkor még csak egy teáskanálnyi folyadék fér el, úgyhogy nem sok kell hozzá, hogy megteljen a pocija. A tejelválasztás teljes megindulása előtt előfordulhat, hogy az újszülött óránként szopizna életének első egy-két napja során. Ez serkenti az emlők megfelelő, a baba igényeihez tökéletesen igazodó tejtermelését. Mindössze 2-4 nap elmúltával a testünk hozzáidomul ehhez az „információhoz”, és a babát máris elég ritkábban, 2-3 óránként etetni, vagyis 24 óra alatt 8-12 alkalommal.
A megfelelő tejtermelés feltételei
Szoptatáskor rendkívül fontos a megfelelő táplálkozás, a sok folyadékbevitel és a pihenés. Aludjunk mi is, amikor a baba alszik, és igyunk rengeteg egészséges folyadékot, például tejet, vizet, friss gyümölcsleveket; s persze főleg pihenjünk! Bizonyos alapdiétát be kell tartani az anyatej termelődésének fenntartásához, de semmi különlegesről nincs szó. Egyes szoptatós babáknál előfordul, hogy érzékenyen reagálnak arra, amit édesanyjuk megevett, de nagyrészt jól elvannak azzal, amit anya elfogyaszt. A testünk általában a baba éhségére reagál: ha nem eszik túl sokat, nem termelődik annyi, viszont ha igen, akkor rengeteg tejünk lesz!
Mikor etessük a babát?
Igény szerint etessük az éhes újszülöttet, vagyis amikor csak enni akar. Az első napokban nem fog sokat enni egy etetésnél sem, mivel annyira pici a gyomra, viszont gyakran szopizna. Az újszülöttek többsége 24 óránként 10-12 etetésre tart igényt, tehát 1-3 óránként meg kell szoptatni. Amikor még alakulóban van a tejtermelés, ébresszük fel etetésre a babát, ha nappal három, éjszaka négy óránál többet alszik, mert különben túl éhesen ébred ahhoz, hogy jól tudjon enni. Amikor már kialakulnak a dolgok, föl fog ébreszteni, ha szüksége van ránk.
Mennyi lesz elég?
Sok szoptatós anya nem biztos abban, hogy a baba eleget evett-e. Hallható, ha nyeli a tejet szopás közben, így tudjuk, hogy eszik. A jóllakottság másik jele, hogy evés után milyen mélyen alszik a baba. Ha tele a poci és üres a pelus, valószínűleg evés után rögtön visszaalszik.
Az újszülöttek jóllakottságának további jelei:
- A tejelválasztás megindulása után naponta kb. 6 pelust telít meg, 2-5 alkalommal laza, sárgás széklettel vegyítve, egészen 6 hetes koráig. Egyes kisbabák olyan hatékonyan dolgozzák fel az anyatejet, hogy nagyon ritkán kakilnak.
- Vizelete halványsárga, nem sötétsárga vagy narancsszínű.
- Az emlők puhák és „üresek” minden szoptatás után.
A születés utáni első héten várható, hogy a baba veszít valamennyit súlyából, születési súlyának maximum 10%-át. Az első hét után azonban a baba folyamatosan hízni kezd, és a második hét végére legalább a születési súlyára vissza kell, hogy hízzon. A harmadik hétre a pofija is kikerekedik. A gyermekorvos minden ellenőrzéskor megméri a baba súlyát.
Mikor nem elég a tej?
Időnként úgy érezhetjük, hogy a baba nem jut elég anyatejhez. Éhesnek tűnhet még hosszas etetés után is, pedig a mellek „kiürültek”. Így tart lépést a tejelválasztás a baba gyorsabb növekedési szakaszaival és így működik a rendszer. Ne aggódjuk, jól van a baba, amíg rendesen eszik és folyamatosan normál mennyiséget pisil és kakil. A növekvő tejmennyiség igazodik a szükségleteihez. Testünknek kb. 36-48 órára van szüksége, hogy igazodjon a baba megnövekedett igényeihez. A babának kell elég gyakran szopnia ahhoz, hogy a testünk megkapja a megfelelő jeleket. Hadd tegye. Minden szoptató anya átesik olyan időszakon, amikor a baba több tejet igényelne. Ezt a megnövekedett szükségletet a gyakoribb szoptatás biztosítja, ez a természet rendje.