Minden gyerek elesik vagy leesik minimum egyszer (inkább többször) gyermekkora során. Ez teljesen normális és szükséges része a gyerekek fejlődésének.
Végtag sérülésnél viszonylag egyszerű a dolog, és a szülők se ijednek meg általában annyira. Első szülők gyakori rémálma a koponyasérülés. Ennek bekövetkezte gyakorlatilag teljesen elkerülhetetlen. Amint a gyerek olyan korba ér, hogy kúszik, mászik, felfedezi a világot, a lepotyogás bekövetkezte inkább csak idő kérdése. Semelyik szülő nem tudja a nap minden percében szemmel tartani a gyerekét, de ez nem is baj, ha biztonságos az otthoni környezet.
Ha lépcső van, célszerű babarácsot használni. Az asztalok sarkát is jó sarokvédővel védeni. Érdemes a konnektort védővel lezárni főleg régebbi épületben, ahol nincs FI relé. Ha mindezt az elővigyázatosságot megtettük, akkor jó eséllyel a gyerek az ágyról a földre fog először fejjel lekoppanni.
A komoly koponyasérülés jelei
Komoly koponyasérülés jelei lehetnek:
- 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont vagy oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett.
- "Pápaszem" vérömleny a szem körül (mint a mosómedve).
- Folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás, ami az ütközés előtt nem állt fenn.
- 3 hónaposnál fiatalabb gyermek, kiemelkedő kutacs.
- Tudatzavar (nem tartozik ide az ütéskor 5 másodpercnél rövidebb eszméletvesztés), aluszékonyság (nem tartozik ide a sérülést követően egy órán túli amúgy is aktuális délutáni vagy esti alvás).
- Tapintható törés.
- "Epilepsziás" jellegű görcs.
- Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség (pl. véralvadási zavar).
Teendők súlyos koponyasérülés gyanúja esetén
Akció: Jelentkezés pár órán belül kórházban vagy sürgősségi osztályon (Bethesda Sürgősségi, Szt. János Kórház Sürgősségi Osztálya, stb.).
Kisebb sérülések otthoni kezelése
Minden, amire a fentiekből semmi nem teljesül. Legtipikusabb esete: 3 hónapos vagy annál idősebb gyerek ágyról a szőnyegre/parkettára esik fejjel. A koppanást követően azonnal sír. Később sincs eszméletvesztése vagy hányása, normálisan viselkedik.
Akció: Otthoni megfigyelés.
A koponyaűri vérzés és nyomásfokozódás vizsgálata
A koponyasérülés esetén amitől félünk, az a koponyaűri vérzés és koponyán belüli nyomásfokozódás. Ezek vizsgálata KIZÁRÓLAG a koponya CT vagy a koponya MRI vizsgálat alkalmas. A koponya röntgen és a koponya ultrahang ezek vizsgálatára NEM alkalmas, és csak felesleges teher a gyereknek, szülőnek. A CT nagy sugárterheléssel jár, az MRI-hez pedig el kell altatni a gyereket.
A Corpus Callosum (Kéregtest) hiánya és kapcsolódó rendellenességek
Az AgCC, a corpus callosum (kéregtest) teljes vagy részleges hiánya (agenesiája) egy ritka, veleszületett rendellenesség. A betegség a két agyféltekét összekötő szövet, a kéregtest részleges vagy teljes hiányával jár. Az agynak ez a része harántirányú idegrostokból áll.
A Corpus Callosum hiány kialakulásának okai
A corpus callosum hiány kialakulásának okai pontosan nem ismertek, de öröklődhet autoszomális recesszíven vagy X-kromoszómához kötve. Olyan fertőzés vagy sérülés során is kialakulhat a terhesség 12. és 22. hete között (méhen belül), ami a magzat agyi fejlődésének zavarához vezet. Továbbá a várandós anya alkoholfogyasztása (magzati alkohol szindróma) is vezethet a magzatban corpus callosum hiányhoz.
A Corpus Callosum szerepe
A Corpus Callosum (vagyis kéregtest, vagy kérgestest) a legfontosabb kapcsolat az agy két oldala között. Több mint 200 millió ideget foglal magába, ami lehetővé teszi az agy két oldala, azaz az agyféltekék közötti kommunikációt, információ átadást az egyik oldalról a másikra.
A Corpus Callosum Rendellenesség tünetei
A Corpus Callosum Rendellenesség egy ritka veleszületett neurológiai betegség, amelyben a Corpus Callosum nem fejlődik ki teljesen, vagy egyáltalán nem. Ez egy rendellenesség az agy szerkezetének fejlődésében, születés előtt alakul ki a terhesség tízedik és 20. hete között (Az USA brosúráján 5-16 hét szerepel), ami fogyatékosságot eredményezhet.
A corpus callosum hiányt többnyire a gyermek 2 éves kora előtt diagnosztizálják. Egy epilepsziás roham lehet az első tünet, ami arra utal, hogy a gyermeknél agyi diszfunkció vizsgálat szükséges. További, korai életkorban jelentkező tünetek lehetnek az etetési nehézségek illetve a fej felemelés, ülés, állás, járás késői megindulása. A gyengébb szellemi és fizikai fejlődés, és/vagy az agyat körülvevő folyadék felszaporodása (hydrocephalus, vízfejűség) szintén erre a betegségre utalhatnak.
A corpus callosum hiány enyhébb eseteiben a betegség sok évig tünetmentes lehet. Idősebb korban rohamok, monoton, ismétlő beszéd vagy fejfájás miatt kerül sor azokra a vizsgálatokra, amelyek a diagnózishoz vezetnek.
Egyéb kapcsolódó rendellenességek
- Aicardi-szindróma: Valószínűleg egy X-kromoszómához kötött, dominánsan öröklődő rendellenesség, a kéregtest hiánya, ami gyerekkori görcsökkel és a szem abnormális felépítésével jár. Ez egy rendkívül ritka veleszületett rendellenesség, melyre jellemzőek a gyakori rohamok, a szemnél az érhártya (choroid) és a retina, valamint a két agyféltekét összekötő struktúra hiánya, mely súlyos mentális visszamaradottsággal jár együtt.
- Andermann szindróma: Olyan genetikai betegség, ami a kéregtest hiányával, mentális retardációval, és a mozgató- és érzékelő idegpályák progresszív zavarával (neuropathia) jellemezhető. A betegség összes ismert esete a kanadai Charlevoix megyéhez, és a Quebec Saguenay-Lac St. Jean területhez köthető.
- XLAG (X linked lissencephaly with ambiguous genitalia): Ritka genetikai rendellenesség, amely a férfiaknál csökkent méretű és simább agyat (lissencephalia), kis péniszt, mentális retardációt és kezelhetetlen epilepsziát okoz. Az ARX gén mutációja okozza. Nők esetében ennek a génnek a mutációja vezethet pusztán corpus callosum hiányhoz, míg férfiaknál a kevésbé súlyos mutációk szellemi visszamaradottságot okozhatnak.
- Fragilis X betegség (FXS): A férfiak esetében ez az értelmi képességek csökkenésének leggyakoribb öröklődő oka, 4000 férfiből nagyjából 1 lesz érintett. A nőknél pedig szintén viszonylag gyakori ok, 8000-ből körülbelül 1 nő érintett. A betegség hátterében álló génhiba kialakulását megelőző állapot (premutáció) okozhat fragilis X kromoszómához köthető primer petefészek elégtelenséget (FXPOI), illetve fragilis X kromoszómához köthető remegéses és mozgáskoordinációs zavart (FXTAS) is az érintettekben. A premutációt hordozó nők gyermekeinél, ill. az érintetteknél többnyire már 2 éves kor körül tapasztalható a beszéd- és a nyelvfejlődés késleltetettsége.
A Corpus Callosum hiány okai és öröklődése
Nehéz meghatározni, mi okozza a DCC-t. Lehet oka genetikai rendellenesség (a kromoszóma szerkezetében vagy magukban a génekben fellépő rendellenesség), vagy nem genetikai okokból kifolyólag (magzatra gyakorolt mérgező, vagy fertőző káros hatások). Gyakran a DCC oka nem derül ki, a jelenleg elérhető tesztekkel sem. Az okok megtalálására orvosi kutatások aktívan folynak.
A betegség előrehaladása jelentősen különbözhet, a normális fejlődéstől az enyhe károsodáson át a súlyos kognitív és fizikai fogyatékosságig. A korai előrejelzés nehéz, mivel a hiányosságok vagy megjelennek, vagy nem a gyermekkori fejlődés során.
Recesszíven öröklődő betegségek esetén mindkét szülőtől hibás gént kell örökölni az adott jellegre ahhoz, hogy a rendellenesség megmutatkozzon. Ha az adott génpárból az egyik gén hibás, a másik normális, akkor az egyén hordozza a betegséget, de tüneteket nem mutat. Két hordozó szülő esetén 25% a valószínűsége, hogy beteg gyermekük születik, és 50%, hogy a gyermekük hordozó lesz. Továbbá 25% az esély arra, hogy az utód nem kapja meg a génhibát.
Az X-hez kapcsolódó domináns öröklődésű betegségek akkor is jelentkeznek, ha a nőnek csak az egyik X kromoszómáján található a hibás gén. Az érintett férfiak tünetei viszont általában súlyosabbak, mint a nőké. Előfordul, hogy az érintett férfiak már magzati korban elhalnak, ezért az adott betegséggel csak nők élnek.
A corpus callosum hiánnyal született gyermekek 90%-ánál 2 éves kor előtt jelentkeznek az első tünetek. Korábban nagyon ritka rendellenességnek gondolták, de az egyre elterjedtebb neuro-képalkotó technikáknak (mint az MRI) köszönhetően ma már gyakrabban diagnosztizálják. A betegséget már a terhesség alatt is ki lehet mutatni, ultrahanggal.
A corpus callosum hiány együtt járhat nyitott gerinccel. A nyitott gerinc (spina bifida) esetében a magzati fejlődés alatt a gerincoszlop egy vagy több csigolyája nem záródik össze teljesen, nyílást hagyva a gerinccsatornán.
A gyermek fejlődése és a koponya formája
Hosszúkás fejforma, kutacs, aszimmetrikus, egyik oldalán lapos koponya... a szülőknek gyakran okoz indokolatlan ijedelmet, ha gyermekük fejformája eltér az általuk várttól.
A 20. században a természetes úton világra jött újszülöttek koponyája - az esetek nagy részében - csúcsos formát vesz fel. Szerencsére a magzat fej csontozata lágy, rugalmas, ezért a szülőcsatornán történő áthaladáskor a magzati életben még kerek fejforma kicsit lelapul, keskenyebb, hosszabb lesz, ami szülés közben csökkenti az elakadás veszélyét.
Az újszülöttek koponyája még nem teljesen zárult össze: a fejen található lágy rész, a kutacs kétéves kor táján tűnik el végleg. Ritka, két-háromezer babából egyet érintő, de komoly rendellenesség a koponyavarratok idő előtti elcsontosodása, az úgynevezett craniosynostosis.
A kutacs a baba koponyáján levő lágyrész, amely szüléskor a rugalmasságot biztosítja. Összesen 6 kutacs található egy kisbaba fején. A hátsó kutacsok általában fél éves korra becsontosodnak. A kutacs egy jelzőrendszer: Ha behorpadt: szomjúságot, folyadékhiányt jelez. Főként nyáron, nagy melegben érdemes erre odafigyelni. Ha feszes, vagy nagyon kidudorodik, jelezhet betegséget.
A csecsemők közel fele olyan mértékig előnyben részesíti valamelyik oldalát alvás közben, hogy a koponyája asszimetrikusan belapul. A jelenség jórészt ártalmatlan, de nem túl esztétikus.
A csecsemő feje könnyen deformálódik, mert a koponya szerkezete igen képlékeny. Lapos fej a rossz fektetés miatt alakul ki. Sok szülő a bölcsőhaláltól való félelmében nem fekteti hasra babáját, melynek következménye a hetek alatt kialakult ellaposodás, asszimetria. A kicsit ellaposodott fej ártalmatlan, de az agykoponya a fokozott ellaposodása nem teszi lehetővé, hogy az agy normálisan tudjon fejlődni a koponyán belül.
Sokan a bölcsőhaláltól való félelem miatt fektetik a hátára a csecsemőt. Tapasztalatom szerint azonban - 40 év körzeti munka, 44 év védőnőség - a bölcsőhalál háton fekve következik be. Háton fekve veszélyesebb lehet! Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke nem szeret hason lenni. Ebben az esetben próbáld meg kedveltetni vele az így eltöltött időt! Feküdj te is hasra, szembe vele vagy mellé, játsszatok így.
Egyes kutatások szerint a belapult fej akár fejlődési lemaradáshoz is vezethet, ám ezzel nem mindenki ért egyet. Vannak, akik egyenesen sebészeti megoldásokat sürgetnek ebben az esetben, mások speciális sisakot adnak a babákra, így kezelik a problémát.
A koponya hátsó része ívelt. A jobb oldalon a fül-váll távolság különbözik a baltól. A koponya hátsó része lapos. Elölről hátrafelé rövidebb a fej hossza. Egyforma méretű orcák. Szemek és fülek egyformák mindkét oldalon.
Az újszülöttkori fejlődési sajátosságok és lehetséges problémák
A leggyorsabb növekedést az élet első 6 hónapjában látjuk, első hónapban 2 cm-t nő, az első négy hónap során, pedig 6 cm-t. Az agy tömege megduplázódik négy és hat hónapos kor között és megháromszorozódik egy éves korra.
A fejkörfogat növekedése a csontos koponyán belül található képletek (agy, vértérfogat, agyvíz és csontok) növekedéséből adódik össze. Az újszülöttek koponyája több csontból áll, amelyek varratokkal illeszkednek egymáshoz azért, hogy a szülés során megfelelően tudjanak alkalmazkodni a térfogat változásokhoz, illetve azért, hogy a gyermek első éveinek agytérfogat növekedését le tudják követni a koponya növekedésével. Ezek a varratok kisded korban elcsontosodnak. A varratok csontosodásának időpontja szintén befolyásolni tudja a koponya méretét és formáját. A varratoknak van egy normál csontosodási ideje például: nyílvarrat esetében, ami hátrafelé fut a koponya tetején 22 hónap, a koronális varrat, mely körben fut 24 hónaposan záródik.
A WHO (World Health Organization, az Egyesült Nemzetek Szövetségének egészségügyi irányító szervezete) növekedési görbéi egy Multicenter Növekedési Referencia Tanulmány adatai alapján készültek, mely folyamatosan gyűjtött adatokat születéstől 2 éves korig és keresztmetszeti, azaz egy megadott időpontban is gyűjtött adatokat 18 és 71 hónapos korban. A vizsgálatban 8440 egészséges, különböző etnikai hátterű és kulturális környezetben élő anyatejes csecsemő és fiatal gyermek vett részt, akik megfeleltek az optimális környezeti feltételek mellett élő gyermekek szempontjának. A WHO növekedési görbéi növekedési normák, melyek leírják, hogy az egészséges gyermekek hogyan fejlődnek optimális körülmények között, gyorsabb növekedést mutatnak az első 3 hónapban, mint azon görbék, melyek tápszeres csecsemők bevonásával készültek (CDC, magyar növekedés görbéi).
Magyarországon 2006-ban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete készített egy Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálatról szóló összesítést. Célja az volt, hogy eredményei segítsék a gyermekorvosok, védőnők munkáját a gyermekek növekedésének, fejlődésének, gyarapodásának megítélésében, születésüktől a felnőttkor eléréséig.
Születéstől 18 éves korig kidolgozott referencia-átlagok és -percentilisek találhatóak a testmagasság/testhosszúság, testtömeg, testtömeg-index (BMI), testmagasság szerinti testtömeg, fejkerület, mellkaskerület, haskerület és a bőrredő-vastagságok: a triceps, a subscapula, a suprailiaca, és az abdomen régióban paraméterekre.
Fontos korrigálni a növekedési paramétereket a gesztációs korral (a jelenlegi korból ki kell vonni azt az időszakot, ameddig a csecsemő koraszülöttnek számított). Erre vonatkozó vizsgálat nem készült, amely pontos útmutatást adna ebben a kérdéskörben. A hagyományos megközelítés azt mutatja, hogy a súlyfejlődést 2 éves korig, a hosszfejlődést 40 hónapig, a fejkörfogat fejlődését pedig 18 hónapos korig szokták korrigálni.
Az arányosság egy olyan mutató, mely azt fejezi ki, hogy a különböző növekedési paraméterek hogyan függenek össze egymással. A testsúly viszonyítása a testhosszhoz. Két éves korig lenne szükség ilyen összefüggések követésére. A 2,3 és 97,7 percentil közé eső variációk normálisak, az alatta lévők az alultápláltak, a felette lévők a túlsúlyosak vagy obesek.
A test arányai változnak a magzati és a születés utáni élet során. A legáltalánosabban elfogadott és használt jellemzői a test arányainak a felső test szegmentum aránya az alsó testhez és a kar aránya a magassághoz. A növekedés fel tud gyorsulni vagy le tud lassulni különböző feltételek mellett. A növekedésben bekövetkező változás első jele lehet patológiás állapotoknak.
Koraszülött csecsemők
Koraszülött gyermek, a kihordottnál jóval kisebb súlyú, minél közelebb van a 3 kiló testsúlyhoz, annál életképesebb, és minél közelebb van az 1000 gr. súlyhoz, annál kisebb az életbenmaradásához fűzhető remény. 1000 gr. testsúly az a határérték, melynél kisebb súllyal az életképesség megszűnik.
Koraszülöttnek a testhőmérséklete 37 fokon alul szokott maradni, a hőszabályozása még igen tökéletlen, nem tud jól alkalmazkodni, ezért fontos, hogy körülötte olyan hőmérsékletet tartsunk, mely lehűlését kizárja; melegítő-palackokat helyezzünk a baba köré, melyek ennek a hőmérsékletet 37 fokon megtartani segítenek.
A koraszülött gyermek aránylag több táplálékot igényel, egy kg. testsúlyára 200 gr. táplálékot számítsunk naponta. Ha nem tud elég jól szopni, akkor táplálékát kanállal etetjük, és ha így sem fogadná el, akkor hanyatfekvésben egyik (bal) kezünkkel fejét rögzítve, jobb kezünkkel kanálból öntjük egyik, vagy másik orrnyílásába óvatosan és lassan a táplálékot; ezen táplálási mód igen jól szokott menni, a tápláléknak a gégére folyása ilyen módon sokkal kevésbé történik meg, mint a szájon át való táplálásnál.
Egyéb újszülöttkori jelenségek és teendők
Újszülöttnél vérzések a szemgolyón nem tartoznak a ritka jelenségekhez, múló, ártatlan jelenségek. A szemkötőhártyák hurutos állapotát, lobosodását ne nézzük tétlenül, gyógykezelésre szorul.
Ugy a táplálás megkezdését megelőző, mint az első táplálék felvételét követő hányást jelezzük orvosunknak. A hőmérsékletet ellenőrizzük. Legyen gondunk arra, hogy a születést követő 10-12 órai pihenéstől kezdve kellő folyadékot (cukros teát) kapjon az újszülött, ha elegendő anyatejet még nem kaphatna.
Figyeljük meg, mozgatja-e a baba végtagjait; veleszületett betegségre vagy születése alatt ért ütődésre lehetne gondolni.
A 6-8-ik napon a köztakarón elszórva mutatkozó kölesnyi, lencsényi és nagyobbra növekedő sárga, zavaros folyadékot tartalmazó, könnyen megpattanó hólyagok gyakran észlelhetők. Ezek külső fertőzésnek (fürdővíz, fehérnemű stb.) a következményei. A hólyagok gyorsan terjednek és nőnek; orvos tanácsát kell kikérni; addig is ne fürdessük a gyermeket, hintőporozzuk bőven valamilyen antiszeptikus hintőporral (magnolos hintőpor, xeroformos hintőpor, granugen púder) és fedve a hólyagokat steril gázzal, vagy vattával, a lehetőségig kössük át azokat.
A talpakon vagy tenyereken a második héten túl jelentkező hasonló hólyagok, vagy kiütések más természetűek, mutassuk meg az orvosnak.
5-8-ik napon, mire a köldökcsonk leesik, már be is hámosodik; ha ez meg nem történt volna, akkor a köldökseb nedvedzik. Ilyenkor steril vazelinnel fedve át kell kötni. A sokáig nedvedző köldökseb helyén vadhús szokott nőni, kölesnyi, babnyi kocsányos daganat fejlődik, melyet köldök gombának nevezünk. Orvos lapissal égeti, vagy lekötéssel gyógyítja.
Néha a has bőre vastag redőben emelkedik a köldökheg fölé, ezt bőr-köldöknek nevezzük, semmi jelentősége nincs. Nem szabad összetéveszteni köldöksérvvel, mely a köldök hegének olyan kidudorodása, mely sírásnál, erőlködésnél megfeszül, többnyire nagyobbodik; nyugalmi helyzetben többnyire eltűnik. Köldöksérvet attól a pillanattól, mikor észrevettük, kössük le ragtapasszal oly módon, hogy a sérvet visszanyomva, fölötte a hasfal bőrét két oldalról hosszanti redőbe emeljük és ezt a redőt egy 1,5-2 cm. széles, 10-15 cm. hosszú ragtapaszcsíkkal harántul egyik csípő tövétől a másik oldali csípő tövéig leragasztjuk, erősítés céljából még egy rövid, 4-5 cm. hosszú csíkot hosszában a köldök fölött keresztbe ragaszthatunk. Az ilyen köldökkötés, ha a ragtapasz jó, fürdőben sem ázik le és 5-6 napon át is jól tapad.
A lágyékhajlatban, esetleg mindkettőben is vehetünk észre rendellenes duzzanatot, lehet sérv, lehet más, orvos döntse el.
Újszülött leánykák szeméremrésében vaskos-sárgás nyákcsapot láthatunk néha, ez néhány nap alatt kilökődik. Itt-ott vérzés is előfordul, épúgy, mint a köldöksebből. Nem szabad e miatt megijedni, szóljunk az orvosnak, addig is steril vattát helyezhetünk a vérzés helyére mérsékelt nyomással.
Újszülött fiúk nemi szervein mutatkozó vizenyős duzzanat minden további nélkül visszafejlődik. A herék viz-sérve is vissza szokott fejlődni idővel.
A csecsemők mellbimbói helyén gyakran észlelhető az élet első napjaiban támadó duzzanat, több-kevesebb pírral, néha a test hőmérséklete is kissé emelkedett; a teendőket már más helyen említettem. Ugyanígy szó volt már az első életnapok sárgaságáról...
