A méhlepény, tudományos nevén placenta, egy ideiglenes szerv, amely a terhesség alatt a magzat fejlődését és táplálását szolgálja. A legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy ez az egyetlen olyan emberi szerv, aminek csak időszakosan, a baba születéséig van funkciója. A beágyazódás után szinte azonnal fejlődésnek indul és elkezdi az első feladatát, ami a hormontermelés.
A méhlepény a teljes méretét kb. a 16. hétre éri el: fél kiló körüli, kb 18-20 cm átmérőjű lapos szerv lesz. Képzeld el azt, hogy két tányért egymással szemben fordítasz: a felső tányér a baba sejtjeiből jön létre, az alsó tányér pedig az anya sejtjeiből - a két tányér közötti teret pedig az anya vére tölti ki, ami folyamatosan cserélődik az alsó tányéron átvezető erek segítségével. A felső tányérból pedig számtalan elágazó újjacska (chorion bolyhok) lógnak be ebbe a vérrel töltött térbe: a gáz- és anyagcsere pedig ezeken az újjacskákon keresztül történik meg.
A méhlepény legfontosabb szerepe a fejlődő kisbaba táplálása. Összeköti a babád véráramát a tiéddel, így kap a kisbabád elegendő tápanyagot és oxigént, a te véredbe pedig salakanyag kerül általa. Hormonokat termel, amelyek segítenek a babád kihordásában, felkészítenek a szülésre és a szoptatásra is.
Az elölfekvő méhlepény
Elölfekvő méhlepényről (más néven: placenta previa) akkor beszélünk, ha a méhlepény nem a megfelelő helyen kezd el kialakulni és növekedni. Terhesség során normál esetben a méhlepény a méhben magasan, a mellső vagy a hátsó falon tapad. Az elölfekvő méhlepény miatt magasabb a komolyabb vérzés kockázata, ami a vérvesztés miatt életveszélyes állapotot is eredményezhet.
A méhlepény a magzattal együtt fejlődik ki és terhesség alatt a méh nyálkahártyájához kapcsolódik. Elölfekvő méhlepény esetén a lepény (placenta) rendellenes helyen, nem a méh aktív, hanem a passzív részén tapad. Az elölfekvő méhlepény kialakulását olyan tényezők mozdíthatják elő, mint a pete túl gyors vándorlása, illetve elhúzódó érése, vagy éppen a méh aktív szakaszán a nyálkahártya károsodása (pl. korábbi nőgyógyászati küret).
A méhlepény helyzete minden kismamánál egyedi. A legtöbb esetben nincs különösebb jelentősége annak, hogy hol tapad meg. A fundusban történő tapadás például ideálisnak számít. A mellső fali tapadásnál előfordulhat, hogy a kismama később érzi az első magzatmozgásokat, de ez nem jelent veszélyt. A mélyen fekvő méhlepény (placenta previa) a terhesség elején még gyakran megfigyelhető, de ahogy a méh növekszik, a lepény sok esetben „feljebb vándorol”.
Ha a méhlepény a méhszájhoz közel tapad meg, részben vagy egészben fedve azt, akkor hüvelyi szülés a fizikai akadály és a vérzés veszély miatt nem lehetséges. Ilyenkor általában császármetszés válik szükségessé. A mélyen fekvő méhlepény tünetei lehetnek: terhesség alatti vérzés, melyet összehúzódások nem kísérnek; hirtelen fellépő friss, élénk vérzés; pecsételő vérezgetések az első és második trimeszterben; a magzat haránt- vagy ferdefekvésben van.
Ha felmerül a gyanú, hogy a lepény vérezni kezd, azonnal forduljon orvoshoz! A bő vérzés életveszélyes állapotot, vérvesztéses sokkot okozhat, ilyen esetben azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot és kérjen mentőt!
A méhlepény sorsa a szülés után
Placenta Delivery ( 3D Animation)
Mi történik a születés után ezzel az időszakos szervvel? Az oxitocin hormon hatására a méh összehúzódik, így a placenta leválik a méhfalról és megszületik. Magyarországon és a többi “nyugati” országban általában a szülés után a méhlepényt általában őrzik néhány napig, aztán a többi kórházi hulladékkal együtt megsemmisítik (elégetik).
Más kultúrákban azonban a méhlepényt számos szokás és hiedelem övezi, és ezekre alapozva számos modern méhlepény szokás éled újjá a XXI. században.
Szeparáció és a köldökzsinór elvágása
A méhlepényt a babával a köldökzsinór köti össze, ennek az elvágása szimbolikus értékű a legtöbb társadalomban. Míg hagyományosan a köldökzsinórt a bába vágta el - jelképezve ezzel a baba befogadását a közösségbe, manapság egyre gyakoribb, hogy szülők kérik, hogy az apa vághassa el a köldökzsinórt. Ez a kis apró rituálé szimbolizálja a család születését, a baba befogadását a társadalomba.
A méhlepény eltemetése és elültetése
A méhlepényt a legtöbb kultúrában röviddel a születés után az apa temette el, vagy a ház/kunyhó bejárata alá, vagy pedig a földbe, gyakran valamilyen növényt ültetve fölé - úgy tartották, hogy ez a rituálé védi majd meg a ház lakóit, a családot a rossz szellemektől. Manapság a modern kor vívmányait kihasználva sokkal gyakoribb, hogy születés után a méhlepényt lefagyasztják, és akár hónapokkal, évekkel később egy családi ünnep keretében temetik el és ültetnek fölé valamilyen növényt, általában fát. Ennek a modern ünnepnek az egyik szimbolikus jelentése a család ünneplése, a másik pedig annak az ünneplése, hogy a nő a szülés után visszatér a társadalomba az új, anya-szerepben.
A Lotus szülés
A harmadik méhlepény rituálé a Lotus szülés, ami azt jelenti, hogy a születés után a köldökzsinórt nem vágják el egyáltalán, hanem a méhlepényt a baba mellől csak akkor távolítják el, amikor a köldökcsonk leválik. Ez a szokás már egy XX. századi szokás: 1970-ben egy Claire Lotus Day nevű hölgy ragaszkodott ahhoz, hogy az ő babájánál ne vágják el a köldökzsinórt.
A méhlepény elfogyasztása
A negyedik méhlepény szokás a placenta elfogyasztása. Az állatok ugyanis, akár ragadozók, akár növényevők, a méhlepényt az utód megszületése után megeszik. Kivétel nélkül. A méhlepény elfogyasztását választó szülők ezt azzal magyarázzák, hogy a méhlepény segíti a tejtermelés beindulását, általános roboráló hatással van a szervezetre és még a szülés utáni depresszió kialakulásának az esélyét is csökkenti. A kutatások ezzel szemben nem igazoltak vissza semmifél elixír-hatást, az egyetlen említésre méltó “hatóanyag” a vas és valamennyi hormon, de a mennyiség nem számottevő.
A placenta elfogyasztásának két módja van: az egyik, hogy egy belső szervhez hasonló módon hőkezeléssel elkészítik, kvázi megfőzik vagy megsütik. A másik mód sokkal gyakoribb, ez az, hogy a placentát kiszárítják, elporítják és bekapszulázzák és az anya étrendkiegészítőként fogyasztja.
A méhlepény rajzolata
Ha elképzeled a baba köldökzsinórját és az abból a méhlepényben szerteágazó ereket, akkor nem nehéz egy fára gondolnod. Ez a fa egy különleges fa, az életfa: a születés, növekedés és halál szimbóluma egyben. A méhlepényt gyakran “az élet fájaként” emlegetik. Fektess egy darab papírt vagy kartont a méhlepény fényes oldalához, és nyomd meg erősen. A méhlepény hátoldalán lévő erek a papírhoz fognak nyomódni. Óvatosan húzd vissza a papírt, és a képen egy életfa minta fog megjelenni.
Ha a szüléseddel kapcsolatosan informáltan, tudatosan szeretnél dönteni, akkor érdemes egy picit elgondolkodni azon is, hogy milyen sorsot szánsz a méhlepénynek a születés után. Szerencsére ma már kórházi környezetben is egyre ritkábban vált ki elképedt csodálkozást, ha a szülők úgy döntenek, hogy hazaviszik a méhlepényt.