A női változókor, más néven klimaktérium, egy 10-15 éves periódus, amely magába foglalja az utolsó havi vérzés (menopauza) időpontját, valamint az azt megelőző és az azt követő időszakot is. Bár önmagában a klimaktérium nem betegség, mégis célszerű szót ejteni róla, mert ez idő alatt olyan hormonális változások sora következik be, amelyek számos kellemetlen tünettel, változókori panaszok együttesével járhatnak, sőt egyes betegségek kockázatát is fokozhatják.
A klimaktérium görög eredetű szó, azt a 10-15 éves átmeneti időszakot jelenti, amely a teljes nemi működés idejétől az időskorig tart. A női változókor bekövetkezhet természetesen, amikor a petefészkek az életkor előrehaladtával lassan kimerülnek, nem következik be peteérés, de kialakulhat külső tényezők hatására műtét (petefészkek eltávolítása) után, vagy rosszindulatú folyamatok kezelése során (sugárterápia) is. Minden esetben elsősorban a kialakuló ösztrogénhiány okozhat problémát.
A klimaktériumnak három fázisa különíthető el, melyek a hormonális háttér, a tünetek és a lehetséges szövődmények tekintetében is jelentősen eltérnek egymástól.
A klimaktérium fázisai
Premenopauza
Az utolsó havivérzést megelőző szakaszt a tüszőrepedés fokozatos elmaradása és a sárgatesthormon hiánya jellemzi, melynek legfőbb tünetei a vérzészavarok. Előfordulhat tartós vérzéskimaradás (amenorrhoea), melyet erős, tartós, fájdalmas, alvadékos vérzések követhetnek. A premenopauza egészen addig tart, míg az ösztrogénszint is csökkeni nem kezd. A nők negyvenes éveiket elérve pozitív változásokra is számíthatnak, hiszen a szexualitás területén eddig sok tapasztalatra szert tett nők korban hozzáillő házastársukkal, partnerükkel a férfiaknál ebben a korban bekövetkezett változások miatt akár az addiginál nagyobb összhangba is kerülhetnek egymással.
Perimenopauza
A menopauza körüli pár éves időszak, melyre a minimális progeszteron-termelés és a csökkenő ösztrogén-termelés a jellemző. A változókor legjellemzőbb tünetei (a hőhullámok és az izzadás), valamint esetleges pszichés problémái (szorongás, depresszió, önértékelési zavarok, érzelmi labilitás, stb.) a csökkenő ösztrogén-termelés rovására írhatók. A perimenopauzában a menstruáció változásainak megértéséhez érdemes tisztában lenni azzal, mi zajlik a háttérben. Az ösztrogén szintje nem fokozatosan csökken, hanem hullámzik - néha magasabb, mint fiatalabb korban volt, majd hirtelen mélyre zuhan. A perimenopauzában az ingadozó ösztrogén- és progeszteronszint miatt a ciklus kiszámíthatatlanná válhat. A változókori vérezgetés - a köztes barnás foltok, pecsételések - szintén gyakori jelenség. Ez akkor fordulhat elő, amikor az ösztrogén hirtelen megemelkedik vagy leesik, és a méhnyálkahártya egy része leválik anélkül, hogy teljes menstruáció indulna. A petefészek működése kiszámíthatatlan: ritkábban, de lehet ovuláció, tehát a teherbeesés esélye nem nulla. A perimenopauza éveiben a menstruáció ritmusa szinte mindenkinél megváltozik. A ciklus hol rövidebb, hol hosszabb, a vérzés lehet szokatlanul erős vagy épp nagyon gyenge, és előfordulhatnak kimaradó hónapok is. A perimenopauzában a rendszertelenség gyakran megfigyelhető, főleg ha nincs extrém erősség, vérszegénységre utaló tünet, erős fájdalom vagy sűrűsödő vérzéses epizódok, akkor ez önmagában normálisnak tekinthető. Igen, a perimenopauzában ez teljesen tipikus. A petefészek működése kiszámíthatatlan, néha hosszabb szünet után is lehet még ovuláció és vérzés. A perimenopauzában az ösztrogén néha kiugróan magasra emelkedik, miközben a progeszteron alacsony. Ez vastagabb méhnyálkahártyát eredményez, ami erősebb vérzésben nyilvánul meg. Igen! Amíg van ovuláció - akár ritkán is -, addig lehetséges a teherbeesés. A csökkenő ösztrogénnel a hüvely nyálkahártyája vékonyabb, szárazabb és sérülékenyebb lehet. Ez kellemetlen együttléthez és utána jelentkező vércseppekhez vezethet. A hüvelyszárazság nem szégyen, és kezelhető. A perimenopauza alatt jelentkező rendszertelen menstruáció az egyik hónapban erős, a másikban gyenge lehet, egyszer rövidebb, máskor hosszabb ideig tarthat. Ilyenkor könnyű elveszíteni a fonalat, és nehéz megmondani, mikor kezdődik és mikor ér véget a ciklus, ráadásul a rendszertelenség miatt az ovulációs kalkulátor sem sokat ér. Van, aki a peteérés leállása után még évekig menstruál, de a ciklusa teljesen kiszámíthatatlanná válik. Segíthet, ha lejegyzed a menstruáció és bármely más típusú vérzés vagy folyás dátumait egy jegyzetfüzetbe vagy a telefonodba. Így egy darabig követhetők az események. Érdemes egy egészségügyi betétet tartani a táskádban, hogy soha érjen váratlanul, ha hirtelen elindul a vérzés, vagy egyszerűen mindig helyezz be egy tisztasági betétet az alsóneműdbe. Ha nehezen viseled a perimenopauza tüneteit, vagy nyugtalankodsz miattuk, fordulj az orvosodhoz. A változókorral foglalkozó oldalon további információkat találsz arról, hogyan enyhítheted ezeket a panaszokat. A perimenopauzális tünetek könnyen kibillenthetnek a lelki egyensúlyodból. A test, amit oly jól ismertél, hirtelen változásnak indul, és számtalan újdonsággal kell megbarátkoznod. A belső változások a testeddel kapcsolatos érzelmeidre is hatással lehetnek, és megingathják a magabiztosságodat.
Posztmenopauza
Az utolsó vérzést követő időszak, ekkor már mind az ösztrogén-, mind a progeszteron-termelés minimális. A klinikai képet az ösztrogénhiány szövődményeinek (érelmeszesedés miatti koszorúér-betegségek, csontritkulás miatti esetleges törések, késői típusú cukorbetegség, vizelet-visszatartási nehézség) tünetei uralják. A posztmenopauza egyes definíciók szerint nemcsak az időskor beköszöntéig tart, hanem ettől kezdve a teljes élet ebben az időszakban zajlik. Először minimális ösztrogén- és progeszterontermelés jellemzi, majd rendszerint az utolsó megvonásos vérzés után 2-3 évvel kezdődik az igazi posztmenopauza, amikor a petefészkek gyakorlatilag egyáltalán nem termelnek sem ösztrogéneket, sem progeszteront. A posztmenopauza végleges elérése, vagyis az a tény, hogy a havi vérzés és a tüszőérés már nem fog visszatérni, az agyalapi mirigyből eredő gonadotropin hormonok vizeletbeli és vérbeli magas szintjéből is látszik, amellyel a szervezet még azon "erőlködik", hogy a petefészket működésre serkentse, ekkor azonban már hiába. A posztmenopauza idején a nők rendszerint a nagy lelki ingadozás után a megnyugvás időszakát élvezik, bár nyilvánvaló, hogy a korral kisebb-nagyobb testi problémák is jelentkezhetnek, melyeknek egy csoportja nem független a lezajlott hormonális változásoktól. Ezek közé tartozik az érelmeszesedés, bőr- és hámszárazság, a csontritkulás.
A változókor tünetei és hatásai
A menopauza (menos görögül hónap, pausis (gör.) valaminek a megszűnése) nem más, mint az az utolsó vérzés, amelyet egy éven belül nem követ másik. A menopauza tehát a magyar orvosi gyakorlat szerint egy hozzávetőleges dátum, bár igaz, a köznyelvben szokták alatta érteni a klimaktérium teljes időszakát is. A menopauza előtti és utáni időszakok azonban csak akkor értelmezhetők helyesen, ha az azokat valóban az utolsó havivérzéshez viszonyítjuk. A menopauza a klimaktérium időszakát két nagyobb szakaszra, az utolsó vérzés előtti, ún. premenopauzára, és a vérzés utáni posztmenopauzára osztja, az utolsó havi vérzés körüli, 2-2 éves időszakot pedig perimenopauzának hívjuk. A menopauza definíciója: 12 egymást követő hónap vérzésmentesség. Hormonvizsgálat (FSH) segíthet, de önmagában nem diagnosztikus, mert az értékek ingadoznak. A menopauza után - tehát ha már 12 hónapja nem volt vérzésed - bármilyen hüvelyi vérzés kivizsgálást igényel. HRT mellékhatása: Hormonpótló kezelés beállításakor, módosításakor átmeneti vérzés jelentkezhet. Fontos: A postmenopausalis vérzések döntő többsége (kb. 90%) ártalmatlan ok miatt történik. Ugyanakkor körülbelül minden tizedik esetben a méhtest (endometrium) rákos elváltozásának korai jele lehet. Sokan úgy gondolják, hogy ha csak minimális a vérzés - egy-két csepp, halvány folt a fehérneműn -, az nem számít. A pecsételő vérzések menopauza után ugyanúgy postmenopausalis vérzésnek számítanak, és ugyanúgy kivizsgálást igényelnek.
A nők petefészke már a születés előtt tartalmazza valamennyi petét - ennek száma hozzávetőleg 200 000 - 400 000 db. Ezeknek pusztán töredéke éri meg a nő serdülőkorát, számuk ekkorra mintegy 10 000 darabra redukálódik. Ezeknek még csekélyebb része érik meg az élet folyamán, azaz csupán körülbelül 400 db pete hagyja el a petevezetéket. Minden hónapban lesz rendszerint egy „kiválasztott” pete, amelyet duzzadó sejtek csoportja, az úgynevezett Graaf-féle tüsző vesz körül. Ennek a sejtcsomónak az érése a ciklus kezdetétől számított 14. napon csúcsosodik ki. A tüsző a petefészek felszínére vándorol, majd a legutóbbi menstruáció kezdete utáni 13-17. napon a belső nyomás következtében megreped - ezt nevezzük ovulációnak. Annak ellenére, hogy meglehet, 20 vagy netán akár 40 évet is „várt” a petefészekben, a pete meglehetősen rövid életű, mindössze 24, maximum 48 óráig életképes. Az átlagosan 28 napot, de meglehet, hogy 21-35 napot felölelő folyamat a következő hónapban megismétlődik. A ciklust a hormonális összetevők határozzák meg, eközben jelentős befolyással bírnak mind a nők közérzetére, mind a hangulatára.
Hőhullámok és izzadás
A hőhullámok érzése az egyik leggyakoribb panasz, a nők csaknem 80%-át érinti, oka az ösztrogénszint ingadozásában keresendő, melynek hatására az erek gyorsan kitágulnak. Különösen zavaróak lehetnek az éjszakai hőhullámok, melyek gyakran a változókor első jelei. Felmérések szerint a nők egy harmada szenved enyhébb, és további egy harmada erősebb hőhullámoktól. Van, akinél csak néhány hétig tart, másoknál évekig. A hőhullámok gyakorisága is változó. Egy nap jelentkezhet 2, de akár 30 hőhullám is. Különösen zavaró, ha éjszaka tör elő, ilyenkor ugyanis sokan felébrednek miatta, és nem tudnak újra elaludni. Többnyire a hőérzet hullámként terjed a mellektől a nyak, a fej és a felkarok irányába. A bőr kipirulhat. A hőhullámot többnyire izzadás kíséri, ami oly mértékű lehet, hogy csapzottá teheti a hajat, sőt a hálóruhát, ráadásul még az ágyneműt is átnedvesítheti. Mindehhez enyhe fejfájás is társulhat. A hőhullám oka szintén az ösztrogénszint csökkenésében keresendő. Emiatt az agy hőszabályozó központja rendszertelenül és pontatlanul dolgozik. A test hőt ad le, épp úgy, mint a forró nyári napokon, fokozódik a pulzusszám, az erek kitágulnak, az izzadság pedig a párolgás révén a hűtésről gondoskodik.
Pszichés és hangulati változások
Perimanopauzális panaszokként hangulat-ingadozások, szorongás, kimerültség és depresszió, éjszakai izzadás, erős szívdobogás, intim tünetek, esetleg éjszakai fejfájás jelentkezhetnek. A pszichikai zavarok és a húgy-ivarszervek sorvadása együttesen komolyabb életminőségi és szexuális problémákat is felszínre hozhatnak, így hüvelyszárazság, rendszeresen visszatérő húgyúti fertőzések fájdalmas közösülés, orgazmushiány jelentkezhet, és sajnos a vizelési problémák - enyhe inkontinencia - sem ismeretlenek.
Vérzészavarok
A premenopauza egészen addig tart, míg az ösztrogénszint is csökkeni nem kezd. A perimanopauza időszakában a progeszterontermelés már minimális, a még termelődő hormon jórészt a mellékveséből származik, és az ösztrogén elválasztás is fokozatosan csökken. Az ösztrogéntermelés csökkenése miatt a méhnyálkahártya sorvadásnak indul, így a vérzési zavarok is mérséklődnek. Ösztrogén hiányában viszont olyan folyamatok indulnak be a szervezetben, mint az érelmeszesedés, a csontritkulás, a húgy-ivarszervek sorvadása, a hüvely falának és a bőrnek az elvékonyodása, a fokozottabb ráncosodása. Az ösztrogének közül a kevésbé hatékony ösztron továbbra is termelődik, de általános hiányuk következtében fellépő változások megakadályozására ez már nem elegendő. A perimenopauza alatt normális, hogy a pecsételő vérzéstől az erős menstruációig bármi előfordulhat. A menopauzába való átmenet során a szervezet megpróbál alkalmazkodni az ingadozó hormonszinthez, ami fizikai változásokhoz és tünetekhez vezethet. Ezek mind teljesen normálisak, és a legtöbben tapasztaljuk őket valamikor a klimax előtt és alatt. Perimenopauzás vérzés: A perimenopauza alatti hormonális ingadozások miatt a menstruációs ciklus szabálytalanná válhat. És ez a gyakorlatban mindenkinél mást és mást jelent, a váratlan foltosodástól kezdve a nehezebb és a könnyebb menstruációig. Ez a hormon-lottó! Sajnos a szabálytalan menstruáció ellen nem sokat tehetsz azon kívül, hogy úszol az árral. Ezért olyan fontos, hogy minden helyzetre felkészülj. Egyszerű megoldás, ha bevezeted a tisztasági betét mindennapi viselését. Javasoljuk a Libresse dailies V-Protection & Freshness Regular betéteket ilyen célra. Segítenek abban, hogy egész nap száraz és magabiztos lehess, bármi is történjen odalenn. Ha pedig úgy érzed, hogy így sem komfortos a ciklusod fel-felbukkanása, választhatsz menstruációs bugyit is. Ezek ugyanúgy néznek ki, mint a hagyományos alsóneműk, de úgy vannak kialakítva, hogy felszívják a különböző nedveket- a menstruációtól a napi hüvelyváladékig és minden köztes dologig.
Hüvelyszárazság és intim problémák
A hüvelyi atrophia: Lokális ösztrogénterápia (hüvelykrém, gyűrű vagy tabletta) visszaadja a nyálkahártya rugalmasságát. A csökkenő ösztrogénnel a hüvely nyálkahártyája vékonyabb, szárazabb és sérülékenyebb lehet. Ez kellemetlen együttléthez és utána jelentkező vércseppekhez vezethet. A hüvelyszárazság nem szégyen, és kezelhető. Fáj a szex, és utána néha vérzek. A hüvelyszárazság és az ebből fakadó mikrosérülések gyakoriak a menopauza után. Lokális ösztrogénnel és síkosítóval jól kezelhetők. A változókor velejrója a ciklus hullámzása, de a menopauza után minden vérzés jelzésértékű. A legfontosabb üzenetek: perimenopauzában a rendszertelenség normális, de figyelj az extrém jelekre. Menopauza után bármilyen vérzés kivizsgálandó. Védekezz, amíg nem vagy biztos a menopauzában. A hüvelyszárazság kezelhető - ne szenvedj csendben. A perimenopauza tüneteinek enyhítése érdekében nőgyógyász szakorvostól kérhető segítség. Hüvelyszárazság esetén hüvelyben alkalmazandó krém vagy síkosító gél használható.
Bőr és haj változásai
Az ösztrogén felelős a víz bőrben való tárolásáért. A bőr víztartalma miatt lehet sima és feszes a bőrünk. Körülbelül 30 éves kortól kezd a szervezet kevesebb kollagént termelni, ami egy kötőszöveti fehérje. Ennek következtében a bőr vékonyabb lesz, és rugalmasságából is veszít. Ha a változókorral együtt ösztrogénszintünk is csökken, felgyorsulnak az öregedési folyamatok. A bőr szárazabbá, érzékenyebbé válik, ami miatt gyakran viszket is. Emellett idős korban a szervezet csak lassabban képez melanint, ami a bőrben lévő, a sugárzás káros hatásaitól védő színanyag. A hajszálak is elvékonyodnak, szárazabbak és törékenyebbek lesznek, néha hajhullás is előfordulhat. Ez azonban többnyire nem feltűnő. Néhány nőnél fokozott szőrösödés is felléphet, többnyire a száj fölött vagy az állon, de a felső combokon és más testrészeken is. Ennek oka a női és férfi hormonok (androgének) egyensúlyának felborulása. Az androgének termelődése továbbra is alacsony szinten marad, viszont az ösztrogén csökkenése miatt előtérbe kerülhet hatásuk.
A változókor és a termékenység
A változókori terhesség sokkal gyakoribb, mint azt a legtöbben gondolnák. Bár a változókori terhesség jelei sokszor összetéveszthetők a menopauza természetes tüneteivel, fontos, hogy időben felismerjük a különbségeket. Statisztikák szerint a 40 év feletti nők körében még mindig jelentős számban fordul elő nem tervezett terhesség, mert tévesen azt hiszik, már nem eshetnek teherbe. A változókor vagy klimax nem egyik napról a másikra bekövetkező esemény, hanem egy hosszabb, akár évekig tartó folyamat. Ez az átmeneti időszak általában a 40-es évek közepén kezdődik, és a menstruáció végleges elmaradásával zárul. A válasz egyértelműen igen. Amíg a menstruáció teljesen el nem marad, és azt követően még legalább 12 hónap el nem telt, a teherbeesés lehetséges. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az időszakban a ciklusok kiszámíthatatlanná válnak. Előfordulhat, hogy több hónapnyi kimaradás után újra jelentkezik vérzés, ami azt a téves képzetet keltheti, hogy a termékeny időszak már lezárult. A kérdés azért különösen fontos, mert ebben az életkorban könnyen összetéveszthetők a terhesség korai jelei a klimax tüneteivel. Emlők érzékenysége: A mellek feszülése, érzékenysége mind a klimaxnak, mind a terhességnek lehet jele. Fontos kiemelni, hogy a terhességi teszt ebben az életkorban is megbízható eredményt ad. A 40 év feletti várandósság fokozott odafigyelést igényel mind az anya, mind a magzat egészsége szempontjából. A 40 év feletti várandósság során gyakrabban alakul ki terhességi magas vérnyomás. A gesztációs diabétesz kialakulásának esélye ebben az életkorban magasabb. A várandós nő életkorának előrehaladtával növekszik bizonyos kromoszóma-rendellenességek előfordulásának valószínűsége. A változókori terhességeknél gyakrabban fordul elő koraszülés. Az életkor előrehaladtával emelkedik a spontán vetélés kockázata is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kockázatok megfelelő orvosi felügyelet mellett jól kezelhetők. A rendszeres kontrollvizsgálatok, a javasolt szűrések elvégzése és az egészséges életmód nagyban hozzájárul a sikeres várandósság kihordásához. A fogamzásgátlás kérdése különösen fontos ebben az időszakban, hiszen sokan tévesen azt hiszik, már nem kell védekezniük. Az általános szabály szerint a fogamzásgátlást a menopauza biztos beálltáig, vagyis az utolsó vérzést követően még minimum 12 hónapig folytatni kell. A változókor természetes életszakasz, amely azonban nem jelenti azt, hogy a teherbeesés lehetősége megszűnt volna. A változókori terhesség jeleit gyakran nehéz felismerni, mivel hasonlíthatnak a klimax tüneteihez. Ha kérdése van a témával kapcsolatban, forduljon bizalommal nőgyógyászához.
Vigyázz az alakodra a változókorban is! - 2015.05.19. - tv2.hu/fame3cafe
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha hirtelen jelentkező, intenzív alhasi fájdalmat vagy erős görcsöket tapasztal, különösen ha ez vérzéssel társul, azonnal forduljon orvoshoz. Az élénkpiros vérzés, különösen ha erőssége meghaladja a normál menstruációs vérzést vagy ha vérrögök is távoznak, azonnali kivizsgálást igényel. A makacs fejfájás és a látási problémák (homályos látás, villogó foltok) a terhességi magas vérnyomás vagy praeeklampszia jelei lehetnek. Ha azt észleli, hogy a baba szokásos mozgásmintája megváltozik, vagy hosszabb ideig nem érez mozgást, ne várjon az orvosi vizsgálattal. A 38°C feletti testhőmérséklet veszélyes lehet a magzat fejlődésére. Az arc vagy a kezek hirtelen feldagadása, különösen ha gyors súlygyarapodással jár együtt, a praeeklampszia jele lehet. Bármelyik fenti tünet észlelése esetén azonnal keresse fel a legközelebbi szülészeti osztályt. A menopauza után volt egy kis vérzésem. Nem kell pánikba esni, de időpontot kérni érdemes. A postmenopausalis vérzések többsége jóindulatú okból (atrophia, polip) származik, de a kivizsgálás fontos a komolyabb okok kizárásához. A menopauza utáni vérzés előfordulhat, és általában nem ad okot aggodalomra, de érdemes szemmel tartani és kivizsgáltatni az orvosoddal. Alapvetően a menopauza után a méhnyálkahártya elvékonyodhat és begyulladhat az alacsonyabb ösztrogénszint hatására. Ezt nevezzük hüvelyi sorvadásnak, és a menopauza után vérzést eredményezhet. Vérzést okozhat azonban a hormonpótló kezelés következtében megvastagodott méhnyálkahártya vagy méhnyakpolip (általában ártalmatlan kinövések a méhnyakon) is. Mindkét esetben érdemes felkeresni egy egészségügyi szakembert, vagy a nőgyógyászunkat, ha a menopauza után több alkalommal is vérzést észlelünk. A méhnyakszűrés a menopauza beállta után is rendszeresen ajánlott! Amennyiben változókor után hüvelyi vérzés lép fel, mindenképpen nőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni!
tags: #elofordulhat #peteeres #a #valtozokorban