A császármetszés alapvetően egy olyan műtéti beavatkozás, mely során az újszülött a természetes szülőutak megkerülésével az anya hasfalának és méhének megnyitását követően születik meg. A császármetszés sebészi beavatkozás, melynek során műtéttel távolítják el a méhben rekedt magzatot. Ez a beavatkozás lehet tervezett, azaz elektív vagy programozott, illetve lehet akut, azaz sürgős.
Elektív császármetszésről beszélünk akkor, amikor a műtéti indikáció már a vajúdás megindulása előtt ismert volt, mint például az előzetes császármetszés ténye, a medencevégű fekvés, vagy az anyai társbetegségek. Azt jelenti, hogy egy előre meghatározott időpontban történik a műtét. Tervezett (programozott, elektív) császármetszésre általában akkor kerül sor, ha korábbi terhesség vagy szülés kapcsán, illetve a jelen terhesség során olyan körülmény merült fel (alkati adottságok, anyai betegségek, magzati rendellenességek stb.), melyek következtében nagyobb eséllyel lehet szövődményre számítani a szülés alatt vagy közvetlenül utána.
A császármetszés az egyik leggyakrabban végzett szülészeti-nőgyógyászati műtét, és a világon legtöbbet végzett hasi műtét, tehát rutinbeavatkozásról van szó, viszont a legnagyobb hasi műtétek közé tartozik. A császármetszések gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett.
Az Elektív Császármetszés Indikációi
Általános elv, hogy császármetszés akkor választandó, amikor a természetes hüvelyi úton való szülés fizikailag nem lehetséges, vagy a szülés folyamán valamilyen rendellenesség, betegség fenyegeti az anya, a magzat, esetleg mindkettőjük egészségét, életét. Ezen esetekben a hüvelyi úton való szülésből fakadó szövődményeknek a kockázata nagyobb, mint a császármetszésből fakadó szövődmények kockázata.
A császármetszésnek lehet abszolút javallata: ilyenkor a magzat fizikailag képtelen hüvelyi úton megszületni. Ennek okai között szerepel az anya kismedencei daganata, a III. fokban szűk medence és a placenta previa totalis (méhszájat teljes egészében fedő méhlepény). Minden más eset relatív javallat, amikor a hüvelyi szülés megtörténhet, de fokozott az esélye az anya vagy a magzat elvesztésének vagy egészségkárosodásának.
A programozott császármetszések leginkább profilaktikus javallatra történnek, azaz a műtét célja egy feltételezett egészségkárosodás megelőzése. Az okok rendkívül sokrétűek lehetnek:
Előzetes méhen végzett műtét
A császármetszés egyik leggyakoribb indoka például az előzetes méhen végzett műtét, mely leggyakrabban egy vagy több előzetes császármetszést jelent, de esetleg myomaműtét. Itt a fő kockázat, hogy egy esetleges hüvelyi szülés során a méh összehúzódásából származó, korábbi műtét során kialakult méhen lévő hegnek a szétválása és az ezzel járó életveszélyes állapot. Ide tartoznak még az anyai javallatok között a méhen végzett előzetes műtétek (myoma, császármetszés, conisatio).
Fekvési rendellenességek
Ide soroljuk a magzat különböző fekvési rendellenességeit is, mint például a medencevégű fekvés, esetleg a harántfekvés vagy ferdefekvés. Magzat helyzeti/tartási rendellenességei, például farfekvés, szintén indikálhatják az elektív császármetszést.
Magzati oxigénhiány
További gyakori indikációk a magzati oxigénhiány jelei vagy előjelei. Ha a terhesgondozás vagy a vajúdás során CTG-n vagy ultrahangvizsgálat során a magzati oxigénhiány jeleit látjuk, a magzat biztonsága érdekében szintén császármetszés javasolt.
Fájásgyengeség és elhúzódó szülés
Indokolt lehet a műtét úgynevezett fájásgyengeség esetén is, amikor vajúdás során nem alakulnak ki megfelelő intenzitású és hatékonyságú méhösszehúzódások. Ilyenkor a magzat nem tud lejjebb jutni a szülőcsatornán, és bizonyos ideig egyhelyben stagnál. Az elhúzódó szülés is indikáció lehet.
Téraránytalanság
Szintén a szülés nem megfelelő haladását, illetve megakadását okozhatja, ha a magzati méretek és az anyai medencei mérete és anatómiai sajátossága nincs szinkronban egymással, ezen esetekben szintén császármetszés elvégzése javasolt. Ezt téraránytalanságnak nevezzük.
Anyai alapbetegségek
Császármetszés indokolt lehet különböző anyai alapbetegségek esetén is, mint például sebészeti, ortopédiai, vagy akár pszichiátriai betegségek esetén, melyek mellett a hüvelyi szülés és az elhúzódó vajúdás nem javasolt. Ezen esetekben társszakmák szakorvosai javaslatára a hüvelyi szüléstől eltekintünk, és császármetszést végzünk. Ide tartozik még az idősebb anyai életkor, a gáton lévő tumorok és az anogenitális műtétek is.
Lepény rendellenességek és ikerterhesség
További indikáció lehet a korábbiakban felsorolt állapotokon felül a lepény különböző rendellenességei (elölfekvő lepény, lepényleválás), az ikerterhesség, vagy méhfejlődési rendellenesség.
Egyéb magzati állapotok
Fenyegető magzati oxigénhiány, lepényi elégtelenség, a magzat egyes betegségei, mesterséges megtermékenyítés során fogant magzat is okot adhat elektív császármetszésre.

Amikor a vajúdás beindulása gondot okozhat
Bár sok esetben előnyös lenne megvárni, amíg a vajúdás magától beindul, mert az segíti a magzatot a külvilághoz történő adaptációjában, vannak esetek, amikor ez kockázatot jelenthet. Harántfekvésben lévő magzat esetén, ha a vajúdás burokrepedéssel indul, nagyobb az esélye a köldökzsinór-előreesésnek. Szintén veszélyes lehet a vajúdás a placenta previa, vagyis a méhszájat elérő vagy teljesen fedő méhlepény esetében, az összehúzódások ugyanis a lepény korai leválását okozhatják. Ezeken kívül lehetnek olyan anyai belgyógyászati betegségek, amikor a szakorvosok nem javasolják a szülés spontán megindulását. Ezeket egyénre szabva, akár több szakvéleményt kérve kell meghatároznunk.
Az Elektív Császármetszés Folyamata
A tervezés és előkészületek
Az elektív császármetszéseket a terhesség betöltött 39. hete utánra szokás időzíteni, amikor előre felkészülve, nyugodt körülmények között végezzük el a műtéteket. Bár számos ok befolyásolja, leggyakrabban a 38-39. hétre, ikerszüléseknél valamivel hamarabb, a 36-37. hétre szokták időzíteni a programozott császármetszést. Minden várandósság egyedi, ezért különböző a műtét ideális időpontja.
Amennyiben elektív császármetszés történik, reggel kell érkezni a szülőszobára, ahol éhgyomorra történik a betegfelvétel, mely során CTG, UH és egy hüvelyvizsgálat, valamint az adminisztrációs teendők történnek. Tervezett császármetszés előtt a kismama legalább 6 órával már ne egyen. Ha valaki előre tudja, hogy altatásban végzik majd a műtétét, akkor viszont továbbra is él a korábbi ajánlás, miszerint a műtét előtt 6 órával ne fogyasszon semmit. Azonban, ha spinális érzéstelenítésre kerül sor, az evés-ivás tilalma kevésbé szigorú, mivel a fulladás veszélye csökken.

Amint megtörtént a betegfelvétel, az átöltözést követően az egyik szülőszobába vagy az úgynevezett császár őrzőbe fekszenek be a kismamák. Branül behelyezését követően infúzióban bő folyadékot és antibiotikumot kapnak kismamák a műtéttel járó kellemetlenségek és fertőzések megelőzése érdekében. A műtéti terület szőrtelenítése javasolt. Egy választott személy (általában az apuka) az előkészületek alatt végig bent lehet a szülőszobán.
Érzéstelenítés
Az érzéstelenítésről a műtét előtt az aneszteziológus fog tájékoztatást adni. Amennyiben lehetséges, az úgynevezett spinalis (gerincközeli) érzéstelenítést alkalmazzuk. Ezáltal ideális esetben kb. köldöktől lefelé éles, vágó, szúró fájdalmas érzések megszűnnek, azonban fontos tudni, hogy húzó-vonó érzés megmaradhat. Ennek az érzéstelenítési módnak egyik előnye, hogy ébren marad végig az anyuka, át tudja élni a kiemelés pillanatát, továbbá a műtét utáni lábadozás is könnyebb lesz.
Epidurális és spinális érzéstelenítés
Amennyiben nem volt hatásos a spinalis érzéstelenítés, vagy nagyon sürgős császármetszés esetén (pl. lepényleválás) altatásban történik a műtét, mely alatt a kismama végig aludni fog. Azokban az esetekben, amikor vajúdás során a kismama már részesült epiduralis fájdalomcsillapításban, az aneszteziológus dönthet úgy, hogy a már behelyezett epiduralis katéteren keresztül (újabb szúrás nélkül) adja be a gyógyszert.
A műtét
Amint betolták a műtőbe a kismamát, a választott személy egy ablakon keresztül nézheti a műtétet. A hasat úgynevezett Pfannenstiel („bikinivonal”) metszéssel nyitjuk meg. Ami az operáció folyamatát illeti, a gerincközeli érzéstelenítést követően, fokozatosan, rétegről rétegre jutunk be a hasüregbe (az izmokat soha nem vágjuk el - ez is gyakori tévhit -, hanem középen széthúzzuk), majd a méhet megnyitva emeljük ki a magzatot.
A lepény kivétele után összezárjuk a méhet, búcsút veszünk a hasüregtől, és kifelé jövünk. Osztályunkon korszerű, szöveteket kímélő, kevés sérülést okozó sebészeti technikát alkalmazunk. Szükség esetén drain behelyezése történik, mely elvezeti a hasüregből, vagy a hasfalból a feleslegesen felgyülemlő váladékot, ezáltal megelőzve későbbi szövődményeket. Általában 1-2 nap múlva ezek a csövek eltávolításra kerülnek. A bőrt varrattal zárjuk, melyeket a műtét utáni 4-10. nap között távolítunk el.
Az újszülött ellátása a műtőben
A műtét során a méhből kiemelt magzatok fokozott gondoskodásra szorulnak. Amint megtörtént a magzat kiemelése és jó állapotban van az újszülött, a neonatológus az újszülöttet ellátja. Amennyiben jó állapotban született az újszülött, a testsúly és testméretek lemérése után visszahozzák a műtőbe, hogy édesanyja rátekinthessen. A műtét befejezéséig édesapa tud vigyázni az újszülöttre, ha szeretné.

Műtét utáni időszak és felépülés
Azonnali gondozás és hazabocsátás
A műtétet követően az újszülött az anya mellé kerül az őrzőbe. Azonban olyan esetekben, amikor a neonatológusok szükségesnek látják, további megfigyelés és ellátás céljából az újszülöttet neonatológiai osztályra viszik. Amint az újszülött állapota stabilizálódott, visszakerülnek a szülőkhöz.
A műtétet követő 6-12 órán keresztül még szülőszobán figyeljük meg az anyát. Fájdalomcsillapítás mellett, amennyiben igényt tartanak rá, és az anyuka és újszülött állapota megengedi, hármasban (anyuka, újszülött, apuka) együtt lehetnek. Szülőszobai szoros megfigyelés után, amennyiben jó állapotban van az anyuka, gyermekágyas osztályra kerül, ahol 2-3 napot tölt el. A kiürített és összevarrt méh mielőbbi összehúzódását oxytocin injekcióval serkentik, ami a tejelválasztás megindulását is támogatja. Szövődménymentes gyógyulás esetén az újszülött állapotának függvényében 2-3. műtét utáni napon bocsátjuk haza.
Utókezelés és teendők
Diéta: Fontos a műtét után a megfelelő diéta betartása, a puffasztó ételek, italok kerülése.
Fájdalomcsillapítás: A gyermekágyas időszak alatt a kórházi benntartózkodás során szájon át, tablettás készítményekkel szükség esetén fájdalomcsillapításra természetesen van lehetőség.
Katéter eltávolítás: A műtét előtt felvezetett hólyagkatétert 6-12 óra múlva távolítják el.
Bélműködés: A műtét utáni 2. napon, amennyiben addig széklet nem volt még, székletlazítókkal rendezzük azt.
Trombózis prevenció: Műtétet követően az esetek jelentős részében trombózis kialakulásának megelőzése céljából operáló orvosa véralvadásgátló injekció használatát rendelheti el, melynek beadását osztályunkon a benntartózkodás során el tudja sajátítani.
Varratok: A méh- és a belső hasfali varratok felszívódó fonallal készülnek, a bőrvarratok eltávolítása 7-10 nap múlva esedékes.
A Császármetszés Kockázatai és Lehetséges Szövődményei
A császármetszés az egyik leggyakrabban végzett szülészeti-nőgyógyászati műtét, de mint minden műtéti beavatkozásnak, a császármetszésnek is van kockázata, előfordulhatnak szövődmények. Fontos tudnunk, hogy a császárszülés egy hasi műtét, és több potenciális szövődményt, kockázatot hozhat magával, mint a hüvelyi szülés. A császármetszés korántsem veszélytelen beavatkozás, mivel mind az anyánál, mind a magzatnál felléphetnek komplikációk. „A leggyakoribb tévhit, hogy a császármetszés mindig könnyebb megoldást jelent, mint a hüvelyi szülés” - mondja dr. Ádám Zsolt, a TritonLife Róbert Magánkórház szülészeti osztályvezetője. Bizonyos értelemben lehet könnyebbség, hiszen a vajúdás folyamatától, annak fizikai és lelki megterhelésétől megkíméli az asszonyt, ugyanakkor nem jelent minden aspektusból előnyt. Adott esetben pont az ellenkezője igaz: az újszülött és az anyai szervezet szempontjából is lényegesen nagyobb megterhelést okozhat.
„Ez azt jelenti, hogy jelentős hasfali metszéssel hatolunk be a hasüregbe, és az egyik legnagyobb és legvérbővebb szervet, az anyaméhet vágjuk át, majd varrjuk össze. Ez mind olyan potenciális megterhelést jelent az anyai szervezet számára, amit nagyon kevés más műtét. Akármilyen ügyesen és gyorsan operálunk, a vérveszteség mindig jelentősebb a többi műtéthez viszonyítva” - mondja dr. Ádám Zsolt.
Lehetséges komplikációk
A műtét közben előfordulhat a húgyhólyag vagy a húgyvezeték, a belek sérülése, vérzés, utóvérzés, gyulladás. Ezek a szövődmények igen ritkán fordulnak elő, elhárításukra, ellátásukra természetesen fel vannak készülve. Nagyon ritkán extrém esetben, amennyiben egyéb más módon nem csillapítható a méhből jelentkező vérzés, az anya életének megmentése érdekében méheltávolításra lehet szükség (évente 1-2 esetben történik ilyen).
Posztoperatív komplikációk között felléphetnek utóvérzések, fertőzések, nőhet a thrombosis veszély kialakulásának a lehetősége, postspinalis fejfájás is kialakulhat.
Későbbiekben a méhen hegesedés jöhet létre, a hegvonalban ún. niche alakulhat ki, mely a menstruációknál elhúzódó barnázást okozhat és nehezíthet egy újabb teherbeesést is. A hasban összenövések alakulhatnak ki, mely egy krónikus kismedencei fájdalmat is kiválthat.
A "Gyengéd Császármetszés": Egy Humánusabb Megközelítés
Míg az elektív császármetszés során a babát készületlenül éri a megszületés, az úgynevezett gyengéd császármetszés ezen a sokkhatáson igyekszik enyhíteni. A gyengéd császár egyúttal kiküszöbölhet számtalan olyan negatív hatást is, amit az elektív császár okozhat.
Miért "gyengéd"?
A hagyományos elektív császármetszéssel világra jött újszülötteket „meglepetésszerűen”, készületlenül éri a megszületés, és rögtön ezután az édesanyától való elszakítással jár, arra az (igen értékes) időre, amíg a műtét be nem fejeződik, és anyát a műtőből ki nem tolják. A természetes császármetszés során igyekszünk a megszületés hirtelen sokkhatását enyhíteni, és lassítani a megszületés folyamatát olyan módon, hogy a babát hagyjuk szinte magától kikecmeregni az anyaméhből. Úgy, mint hogyha tényleg hüvelyi úton születne meg. Itt akár megfigyelhetőek azok a forgások is, amiket a magzat a szülőcsatorna utolsó szakaszában, a megszületés előtt csinálna.

Annak a munkának, amit a baba végez, hogy kimásszon a pocakból, abban van nagy jelentősége, hogy a tüdő léghólyagjaiból, a garatból jól kipréselődik a nyálka, a magzatvíz. Emiatt sokkal kisebb az esélye annak, hogy a babának légzészavara lesz. Emellett kicsit felkészültebb is lesz a baba, hiszen nem hirtelen kapjuk ki, hanem magától csúszik ki. A gyengéd császár alkalmával szülésélményt tudunk adni a születendő családoknak, a kisbabának pedig meg tudjuk könnyíteni az első életóráit, továbbá az aranyórát is szorosabban tudjuk követni.
A gyengéd császármetszés részletei
A szülés megfigyelése: Gyengéd császár esetén a baba kibújását az édesanya és édesapa nézheti. Az elektív császármetszésnél egy paravánt használnak, ami meggátolja, hogy az édesanya láthassa azt, ami a túloldalon történik. A gyengéd császár esetén azonban a szülők megválaszthatják, hogy nézik azt a pillanatot, amikor a kisbaba kicsusszan a hasból. Mivel a bikinivonal környékén vágnak, és a has, mint egy kis dombocska jól takarja a lenti részt, így kellemetlen, véres részt nem látnak a szülők. Ők annyit fognak látni az egészből, hogy egyszer csak megjelenik a kisbaba feje, aztán megszületik.
Azonnali bőr-bőr kontaktus és kései köldökellátás: Ezt követően a babát az anya pocakjára borítják. Ezután kései köldökellátás történik, ami a WHO ajánlása szerint négy-öt perc. A kései köldökellátás semmivel sem jelent nagyobb rizikót, mint egy hüvelyi szülésnél, ugyanakkor hozzájárul az újszülött egészségéhez (fontos szerepe van például a kisbaba vasraktárának feltöltésében). Ez idő alatt az újszülött lehetőséget is kap arra, hogy egy kicsit adaptálódjon. Amikor megszűnik a pulzálás, elvágják a köldökzsinórt, annyi a különbség, hogy itt egy hosszabb zsinórmaradvánnyal kapja meg a babát, amit később méretre szabnak.
Melegítés és felügyelet: Ezt követően a gyermekápoló kapja kézbe a babát, de csak annyi időre, hogy a véres nyákot, magzatvizet - ha van rajta - leitatja, és azonnal az anya mellkasára teszi. Az anya mellkasának vonalában található egy melegítő lámpa, alulról pedig az anya - mint egy inkubátor - védi és melegíti a babát. A lámpára azért van szükség, mert a műtőben 18-21 fok van, és az újszülöttek nagyon gyorsan tudnak hűlni. A babára kis sapkát adnak, és polártakaró és pelenka is kerül rá (ez utóbbi a sterilitás miatt fontos). A császármetszés teljes időtartama alatt egy plusz személy, leggyakrabban egy csecsemős nővér tartózkodik édesanya mellett a műtőben.
Családi egység: Innentől kezdve - ha az anya és a baba is jól van - továbbá semmilyen ellenindikáció nincs, akkor a műtét végéig így, hármasban lehet a család. Az édesapa foghatja az anya kezét, simogathatja a babát, aki az anya mellkasán van és bármikor cicire csatlakozhat. A megfigyelés egyébként azt mutatja, hogy 20 perces koruk környékén kezdenek el a babák érdeklődni a cici iránt. Amikor vége a műtétnek, akkor anyát és babát elméletileg együtt kell áttenni a műtőasztalról egy másik ágyra, és együtt kell onnantól szállítani őket szoros bőr-bőr kontaktusban. Egészen addig, amíg az édesanyát nem mobilizálják, nem jön vissza a lábába az érzet és fel nem keltik (ez kb. 6-8 óra), addig együtt kellene lenniük szoros bőrkontaktusban. Ez segít abban, hogy a laktáció minél zavartalanabb legyen, és hogy a kisbaba bármikor kielégíthesse szopás iránti vágyát.
Kinek ajánlott és kinek nem?
A gyengéd császármetszés a betöltött 36. hét után választható, amennyiben előre tervezett császármetszésre készülnek, illetve ha a császármetszésre nem kellően haladó hüvelyi szülés miatt kerül sor. Lényeges, hogy a terhességben, illetve a születés körül az anya, illetve a magzat jólétét, biztonságát fenyegető állapot ne álljon fenn. A gyengéd császár semmivel sem jelent plusz kockázatot az anya vagy a baba számára a hagyományos császármetszéshez képest. Ellenkezőleg, az újszülött számára az édesanyja mellkasa a lehető legjobb, ideális hely a méhen kívüli élethez való adaptációra.
A gyengéd császár ellenjavalt, ha vajúdásból kell rohanni a műtőbe és sürgősségi császármetszésre van szükség. Koraszülöttek, ikrek, intrauterén retardált babák, kis súlyú babák és faros babák esetében nem választható a gyengéd császár. Szintén nem jöhet szóba a gyengéd császár azoknál, akiknél valamilyen anyai vagy magzati indikáció történik, ami sürgős beavatkozást tesz szükségessé.
Az alábbi táblázat összefoglalja a hagyományos elektív és a gyengéd császármetszés főbb különbségeit:
Epidurális és spinális érzéstelenítés
| Jellemző | Hagyományos Elektív Császármetszés | Gyengéd Császármetszés |
|---|---|---|
| A baba kiemelése | A babát "kinyomják" a hasból a méh megnyitása után. | A babát hagyják magától, fokozatosan kibújni, mimikálva a hüvelyi szülést. |
| Légzési adaptáció | Hirtelen megszületés, nagyobb eséllyel légzészavar. | A baba "munkája" segíti a nyálka kiürülését a tüdőből, csökkentve a légzészavar kockázatát. |
| Szülők részvétele | Paraván gátolja a rálátást, anya nem látja a kiemelés pillanatát. | A szülők nézhetik a baba kibújását, választhatnak a paraván levétele mellett. |
| Bőr-bőr kontaktus | A babát gyakran elviszik ellátásra, amíg a műtét be nem fejeződik. | A baba azonnal az anya mellkasára kerül a megszületés után. |
| Kései köldökellátás | Nem mindig alapértelmezett, gyakran azonnali elvágás. | Standard gyakorlat, 4-5 percig hagyják pulzálni a köldökzsinórt. |
| Családi egység | Különválasztás történhet a műtőben. | A család (anya, apa, baba) a műtét végéig együtt maradhat, ha az állapotuk engedi. |
| Laktáció támogatása | Későbbi mellre tétel, ha az anya állapot stabilizálódik. | Azonnali mellre tétel lehetősége, támogatja a laktációt és a kötődést. |
| Kockázatok | A hagyományos császármetszéssel azonos kockázatok. | Nem jelent plusz kockázatot, inkább előnyöket a baba adaptációja szempontjából. |
A Császármetszések Gyakorisága és Az Anyai Kérés
Az elmúlt években egyre inkább megnőtt a császármetszések aránya, nagyjából az elmúlt 10-12 év alatt megduplázódott a császárral befejeződő szülések száma. Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29,1 százalékra növekedett, ami 40 százalékos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55 százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90 százalékot.
A primer császármetszések aránya nyilvánvalóan az orvosi gyakorlatban bekövetkezett változásokat, az orvosi-jogi környezetet és az utóbbi időben az anyai igényeket tükrözi. Az anyai kérésre végzett elektív császármetszés napjainkban igen heves viták tárgya a szülészetben. E javallatot először Feldman fogalmazta meg 1985-ben, az orvosi-jogi környezetre adott válaszként.
A császármetszést kérő nők gyakran rettegnek a szüléstől, félnek a fájdalomtól, a halálos szövődményektől és a magzat károsodásától, míg sokan a medencefenék sérülésétől tartanak. Mivel napjainkban a nők hosszabb ideig élnek, és kevesebb gyermeket vállalnak, valamint egyre fontosabb szempont számukra az életminőség, a medencefenékkel kapcsolatos problémák is mind nagyobb aggodalmat keltenek bennük. Sok nőt vonz az is, hogy a kérésre végzett elektív császármetszés lehetőséget nyújt napirendjük megtervezésére, idejük beosztására és életük irányítására.
A szülészek részéről befolyásolja a döntést a medencefenék károsodásával kapcsolatos, egyelőre elemzésre és megértésre váró nagy mennyiségű információ, a kártérítési perek keltette hangulat, valamint az, hogy az elektív műtét révén az orvos is előre tervezhet. Magyarországon is növekszik az ezen okból végzett császármetszések száma, a témával már nőgyógyászati kongresszusokon is foglalkoznak, egyes orvosok egyértelműen ellenzik, míg mások támogatják, hogy az anya kérésére, egyéb javallat hiányában is elvégezhető legyen a műtét. Az ellenzők főleg azt hangsúlyozzák, hogy a császármetszés komplikáltabb a spontán szülésnél, egy műtétről van szó, mely számos szövődményt hordozhat, utána nehezebb a felépülés, mint spontán szülés után, ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy csak szigorúan orvos által felállított indikációk esetében történjen császármetszés.
„Mindenkinek eltérőek az igényei, elképzelései, elvárásai a saját szülési folyamatáról, illetve a fájdalomküszöböt sem lehet általánosítani. Nálunk a biztonságosság a vezérelv. Ez nem mindig egyenértékű azzal, hogy császármetszést végzünk, hiszen több potenciális szövődményt, kockázatot hozhat magával, mint a hüvelyi szülés, főként a gyógyulási szakaszban. Ám az, hogy személyre szabott ellátást végzünk, azt jelenti, hogy meghallgatjuk az elképzeléseket, és elfogadjuk azt is, amikor az asszonyok eleve a császármetszést preferálják. Akár azért, mert van valami félelmük a hüvelyi szüléssel kapcsolatban, ami lehet az intim terület féltése, lehet valamilyen fájdalomtól való félelem, vagy egy rossz emlék bevésődése, ami ezt a félelmet generálja.” - mondja dr. Ádám Zsolt.
A főorvos hozzáteszi, hogy orvosi javallat alapján akkor végeznek császármetszést, ha az abból származó előny evidens, egyértelmű, ám a 21. században el kell fogadni, hogy ha az édesanya valamiért császármetszést kér. Ha orvosilag indokolt esetben végzünk császármetszést, akkor ezek a szövődmények, a kockázatok súlyát tekintve jelentéktelenebbek, mint az az előny, amit remélünk a műtéttől. Ugyanakkor, ha nincs a császármetszésnek orvosi javallata, akkor ezeket a kockázatokat, szövődmény-lehetőségeket az édesanyának kell vállalnia. Általános szabály, hogy minden orvosi beavatkozás előtt az egy százalék feletti kockázatokról kell tájékoztatni a pácienseket. Bár a császármetszés utáni, a méhen lévő heg szétválása, szétrepedése egy következő szülésnél egy százalék alatti kockázatot jelent, el szokták mondani, hogy például ezt is figyelembe kell venni.

Történelmi kitekintés és tudatosság
Ha visszanyúlunk a császármetszés történetébe, akkor látjuk, hogy régen életmentő műtét volt, és csakis az anya életét mentették vele. A későbbiek során - amióta a magzati szívhang meghallásával észlelni lehetett a magzati állapotot - már a magzat életét mentették a császármetszéssel. Majd, ahogy biztonságosabbá vált a műtét, már nemcsak életmentésről, hanem megelőzésről is szólt, szól a mai napig (tehát profilaxis, vagyis megelőző műtétté vált). Ehhez a műtéttechnika, a műtőben alkalmazott eszközök, varróanyagok és az anesztézia fejlődése, egyre kifinomultabbá válása mind-mind hozzájárultak.
Április a császár-tudatosság, azaz a császármetszéssel kapcsolatos tájékozódás kiemelt hónapja. Az International Cesarean Awareness Network nevű, 1982-ben alapított non-profit szervezet kezdeményezésére született kampány a császármetszéssel kapcsolatos informálódást, hiteles tudás terjesztését, tévhitek eloszlatását célozza.
tags: #elektiv #csaszarmetszes #jelentese