Az elmúlt években több sajnálatos gyermekhaláleset kapcsán merült fel a védőnők és az egészségügyi rendszer felelőssége. Két kiemelkedő eset, az agárdi és a tarnazsadányi tragédia is rávilágított a védőnői munka komplexitására, a jogszabályi keretekre, valamint a jelzőrendszer hiányosságaira.
Az agárdi tragédia: éhen halt kisfiú
Agárdon egy másfél éves kisfiú halt meg, mert szülei hónapokon keresztül alig adtak neki enni és inni. Az első orvosszakértői vélemény szerint a kisfiú krónikus alultápláltságban szenvedett, és gyakorlatilag éhen halt. Félévesen még hat kiló volt, halálakor már csak négy és fél. Az eddigi adatok szerint a vállalkozóként dolgozó, jó körülmények között élő szülők orvost és védőnőt nem engedtek be a házba, a szociális ellátást visszautasították.
A Fejér megyei tiszti főorvos szakfelügyeleti vizsgálatot indított az ügyben, amely arra terjedt ki, hogy a területi védőnő a jogszabályban és szakmai szabályokban megfogalmazott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett-e. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleménye szerint a területi védőnő eleget tett a gyermekjóléti szolgálattal szembeni jelzési kötelezettségének, a vizsgálat pedig nem tárt fel olyan körülményt, amellyel a védőnő a tragédiát megelőzhette volna.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a védőnői ellátás írásos elutasítása esetén a népegészségügyi szakigazgatási szervek számára a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy hatósági eljárásban kötelezzék a szülőt vagy a szülőket az ellátás igénybevételére. A rendőrségi vizsgálat feladata megállapítani, hogy ki tehető felelőssé a kisgyermek haláláért.
A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság 2012 óta foglalkozott a családdal a harmadik gyermek gondozási hiányossága miatt, majd a legkisebb gyermek születését követően a vizsgálat az ő gondozására is kiterjedt. A család viszont teljesen megszakította a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, egyedül az orvossal beszéltek.
A gyámhatóság kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt még 2013-ban tett feljelentést a szülők ellen, akiket többször is hiába kerestek személyesen és próbáltak meg elővezettetni. A kormányhivatal vizsgálata szerint a család lemondott a védőnői ellátásról, amiről jelzett is a gyermekjóléti szolgálatnak. Mulasztást, vétséget, szakmai szabályszegést, jogszabálysértést a védőnő nem követett el.
Az ügyben hat ember ellen emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség: a szülőknek, a velük élő két nagyszülőnek és a kicsit kezelő természetgyógyásznak különös kegyetlenséggel, tizennegyedik évét be nem töltött ember ellen elkövetett emberölés miatt kell felelnie. A gyermekorvost foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel vádolják. A háziorvos felelősségét korábban egy ombudsmani vizsgálat is megállapította. A kisfiú otthonszüléssel jött a világra, születését be sem akarták jelenteni, az anyakönyvet is csak az önkormányzat határozott fellépése után váltották ki.
A tarnazsadányi eset: öt hónapos kislány halála
A Heves megyei Tarnazsadányban halt meg egy öt hónapos kislány, alig volt három kiló, azaz nem fejlődött megfelelően. A nagymama nyilatkozott az RTL Híradónak az ügyben, elmondása szerint orvoshoz is elvitték a babát, mert alig gyarapodott születése óta, pedig ők kiváltották a tápszert és etették rendesen. A csecsemő halálakor mindössze három kilogrammot nyomott, holott koraszülöttként, kis súllyal jött a világra, így különös gondoskodást igényelt volna.
A családban öt gyerek van, 12-en laknak egy házban, szerény körülmények között élnek. A babának két édestestvére van, őket most a dédnagymama vette magához, a rendőrség pedig gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a védőnőt és a gyerekorvost is pénzbírsággal sújtották, amiért a kislány éhen halt. Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt emelt vádat az anya ellen. A vád szerint a gyermek koraszülötten, kis súllyal született, és bár a védőnő és a háziorvos tápszeres táplálást javasoltak, az anya a figyelmeztetések ellenére több héten keresztül tehéntejet adott a gyermeknek. Az elégtelen táplálás következtében az öt hónapos csecsemő súlygyarapodása megállt, illetve visszaesett, majd a kisbaba alultápláltság miatt meghalt. A vád szerint az anya nem vitte el a gyereket a kötelező kontrollvizsgálatokra sem.
A gyermekjóléti rendszer munkáját is ellenőrizték, több résztvevő ellen eljárás indult, mert a tagok kötelezettségüknek nem vagy nem teljesen tettek eleget. A kormányhivatal közleménye szerint a gyermekjóléti jelzőrendszer több tagja sem tett eleget a kötelezettségének, vagy csak részben, ezért „fegyelmi felelősségre vonás megindítását kezdeményezték”.
Gyermekvédelem és védelem – A jelek felismerése
A védőnői munka és a jelzőrendszer
A védőnői feladatokat az Országgyűlés Hivatalának Magyar Védőnői Szolgálat című infojegyzetében összegzik: „A védőnői szolgálat elődje az 1915-ben alakult országos Stefánia Szövetség, amelynek elsődleges célja az időszakra jellemző magas számú csecsemőhalandóság csökkentése, valamint az anyák és gyermekük védelme volt. A 20. században a védőnők feladata az orvosi vizsgálatok előkészítése, az azzal kapcsolatos dokumentáció vezetése volt, majd a feladataik bővültek felvilágosító és egészségnevelő munkával.”
A Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) nyilatkozata szerint: „A védőnők felsőfokú végzettsége, képzettségük, a javuló megfigyelési rendszer alkalmassá teszi őket arra, hogy észrevegyék, ha megtorpan a fejlődés, és jelezzék azt az orvos felé. Ahol a kompetenciájuk nem elég, át kell adniuk a gyermeket a gyermekorvosnak. A védőnői munka döntően a gyermek fejlődését nyomon követő preventív szemléletre épül.”
Felmerült az is, hogy esetleg nem működik együtt a család a védőnővel, a gondozók nem engedik be a szakembert az előírt időpontokban az otthonukba, ezért nem tudja követni a baba fejlődését. Erre valóban lett volna régebben lehetősége a szülőknek, ám 2017-ben megváltoztatták a vonatkozó jogszabályt, és „a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza” kitételt beletették, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha becsukják a szülők a védőnő orra előtt az ajtót, az hatósági eljárást von maga után. A babát megadott szűrési időpontokban kell elvinni a védőnőhöz, vagy fogadni a védőnőt az otthonunkban. Az öt hónapos baba esetében tehát már minimum háromszor kellett, hogy találkozzon az anyával és babával a védőnő, így joggal teszik fel most sokan a kérdést, hogy miért nem tűnt fel a baba súlygyarapodásának hiánya a szakemberek számára?
A MAVE már 2018-ban is jelezte, hogy többek között az is megoldásra váró probléma a védőnői rendszerben, hogy nincsenek megfelelően összehangolva a feladatok, a szűrővizsgálatok felelősségköre, és nincs „egységes jelző-, beutalási - és visszajelző rendszer” kialakítva.
A jelzések elakadása és a büntetőjogi felelősség
A védőnők szakszervezete szerint a szakemberekre hatalmas felelősség hárul, és ezekért a döntésekért büntetőjogi felelősséget is vállalnia kell a szakembernek. Aggasztó jelenség, hogy a jelzések gyakran elakadnak a rendszerben. „Tudom a kolléganőimtől, hogy egy-egy jelzés ledegradálódik a gyermekjóléti szolgálatnál. Amikor a védőnő megteszi a jelzést, és tudja, hogy annak súlyos következményei lehetnek, valamilyen okból a gyermekjóléti szolgálat mégsem kezeli a helyén, és kvázi hatástalan marad” - tette hozzá egy szakszervezeti képviselő. A szakszervezet szerint ha egy védőnő nem tesz újra és újra bejelentést, azzal a gyerek életét sodorhatja veszélybe.
Összegzés
Az esetek rávilágítanak arra, hogy a védőnői hálózat, a gyermekjóléti szolgálat és az orvosi ellátás közötti együttműködés kulcsfontosságú a gyermekek védelmében. A jogszabályi keretek folyamatos felülvizsgálata, a jelzőrendszer hatékonyságának növelése és a szakemberek közötti kommunikáció erősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hasonló tragédiák megelőzhetők legyenek.