December 6-a a gyermekek jutalmazásának és büntetésének jeles napja, amelyet a katolikus egyház Szent Miklós püspök emlékére tart. Ma van Miklós napja, amit főleg a gyermekek várnak nagy izgalommal, hiszen a nagyszakállú Mikulás ezen a napon a gondosan kipucolt csizmácskákat sok finomsággal tömi tele. Ez az ünnep a népi hagyományokban és a keresztény kultúrában is nagy szerepet játszik, gyökerei egészen az ókori germán és északi népek téli rítusaihoz kapcsolódnak, amikor a tél leghidegebb, leghosszabb éjszakáját úgy ünnepelték, hogy megajándékozták egymást.
Ki volt Szent Miklós?
Mürai Szent Miklós, más néven Szent Miklós, a csodatevő, keleti római klerikus, Myra városának püspöke volt, aki a pogányság elleni heves harcáról volt ismert. Valószínűleg Kr. u. 245-ben született a kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában, gazdag szülők gyermekeként, de korán árvaságra jutott. Fiatalemberként nagy vagyont örökölt az apjától, és mindezt elajándékozta gyermekeinek és szegény polgártársainak. Kolostorba költözött, ahol nagybátyjának, Patara érsekének felügyelete alatt nevelkedett. Anatólia fővárosában, Myrában telepedett le. Nem volt még harmincéves, amikor a város püspökévé választották. Mindig készségesen reagált minden segítségkérésre, és gyógyító erővel rendelkezett, ezért nevezték csodatevőnek.
A legtöbb szenttől eltérően Miklós nem volt a szó szoros értelmében vett mártír. Megérte az öregkort, és azzal a boldog gondolattal halt meg, hogy életében nagyon sok embernek tudott segíteni. Számos legenda maradt fenn napjainkig, amelyek közül a leghíresebbek a viharból való megmenekülés, a három szűz megmentése és a három gyermek megmentése. A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem tellett neki a hozományra. Lányait tisztességtelen életre akarta kényszeríteni. A dolog Miklós fülébe is eljutott. A jószívű püspök elhatározta, hogy megsegíti a lányokat, akiket egy-egy marék arannyal ajándékozott meg. Egy másik legenda szerint Szent Miklós püspököt a viharba került matrózok hívták segítségül.
A Mikulás alakja és eredete
A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a múlt század végén került a köznyelvbe. A piros köpenyes, nagy szakállú, jóságos Mikulás - és az őt kísérő krampusz - a gyermekeket ajándékozó és számonkérő figura a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztsághoz. Népszerűsítésében az óvodák és iskolák nagy szerepet játszottak. Az orosz „gyed moroz” tükörfordításaként az 1950-es években a télapó elnevezést kívánták a Mikulás helyett bevezetni. Ma mindkét elnevezés egyformán ismert és használatos.
A kutatás osztrák eredetűnek tartja a szokást, mely szerint a Miklós-napi "alakoskodás" már a XVIII. században is hagyomány volt. A Dunántúlon a közelmúltig élt az a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is. A szokás régi voltát igazolja a Csepreg városából, 1785-ből való tiltás is.
Miklós napi népszokások Magyarországon
December 6-án számos népszokás él Magyarországon, amelyeket évszázadok óta őriznek. Ezek a szokások az ajándékozástól a tréfás gyóntatásig sokfélék lehetnek.
A Krampusz
A Szent Miklós napjához kötődő legismertebb népszokás a krampusz alakja. A krampusz egy ördögszerű figura, aki a rossz gyerekeket bünteti. A hagyomány szerint Szent Miklóst kíséri a krampusz, és a jó gyerekeknek ajándékot ad, a rossz gyerekeknek pedig fenyőtobozt vagy szalmát. A krampusz, ördögszerű figura neve, mely a nyelvészek szerint bajor-osztrák eredetű. A kereszténység felvétele után a maskarák természetes módon kapcsolódtak Szent Miklóshoz, aki legendája szerint láncra verte az ördögöt, s ezért a középkortól kezdve az ő ajándékosztó kíséretében is felvonultak december hatodikán: a jóságos ajándékosztó mellett szükség volt a rosszaság és a büntetésosztó megformálására is.
A kiscsizmák kihelyezése
A gyerekek Szent Miklós napján kihelyezik a csizmájukat az ablakba, hogy Szent Miklós ajándékot tegyen bele. A csizmákban általában gyümölcsök, édességek, vagy játékok találhatók. A Mikulás érkezését mindig nagy lelkesedéssel várják a gyerekek. Nálunk a hagyományos Mikulás nap úgy zajlik, hogy a gyerkőcök december 5-én este kikészítik előre szépen kitisztított csizmáikat. Ebbe teszi ugyanis a legendák szerint a mindenféle szépet és jót a Mikulás. A jó gyerekeknek ad finom édességet, gyümölcsöket: almát, diót. De azok a gyerekek, akik kevésbé jó magaviselettel büszkélkedhetnek, ehelyett inkább virgácsot kapnak. Büntetésül a szülők vereshagymát, krumplit tesznek a cipőbe a virgács és cukrok mellé.
A Miklós-járás és alakoskodás
A Miklós-járás egy magyar népszokás, amelyben Szent Miklóst alakító személyek járják végig a falvakat és városokat. A Miklós-járók általában egy szekéren érkeznek, és a gyerekeknek ajándékokat osztanak ki. A Miklós-napi "alakoskodás" már a XVIII. században is hagyomány volt - a falvak férfi lakói bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket. Voltak vidékek, ahol a Miklós-járásban két-két alakoskodó vett részt: egyikük Szent Miklósnak, a másik pedig ördögnek öltözött. Utóbbi vesszőkorbáccsal fenyegette meg a gyerekeket, ez tekinthető a virgács elődjének. A Miklós-járásnak egy városi formája is volt: a Miklósnak öltözött alak végigjárta a házakat, kérdéseket téve fel a gyermekeknek. A jó válaszokért jutalom járt, a rosszért pedig büntetés.
A Dunántúlon a közelmúltig élt az a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is. Csepreg városából, 1785-ből való tiltás is igazolja a szokás régi voltát. A Láncos Miklósnak nevezett alakoskodók Vépen felkeresték a tollfosztót, Szilben megimádkoztatták a gyerekeket, Csornán a háziaktól ajándékot kaptak. Csilizradványon a férfiak maskarába öltöztek, fejükre harisnyát húztak, kenderkócból szakállat készítettek. Csákányban a Miklós-járásban két-két alakoskodó vett részt. Az egyik Szent Miklósnak, a másik ördögnek öltözött. A Miklóst alakító legény hosszú bundát viselt, kenderszakállat ragasztott, derekát lánccal kötötte körbe, botot vitt a kezében. Az ördög rossz ruhába öltözött, néha szalmából púpot is készítettek a hátára. Kolompot vitt magával. Az „ördög” vesszőkorbáccsal fenyegette a gyerekeket, a nagyobb lányokra rá is vert. Várkonyt a legények hatan jártak, egyikük püspöknek öltözött, öten meg ördögnek.
A Mikulás története | Legjobb oktatóvideók gyerekeknek | Dr. Binocs | Peekaboo Kidz
Diákhagyományok és tréfás gyóntatás
A Miklós-napi alakoskodás másik formája feltehetően középkori diákhagyományból ered. A püspököt megszemélyesítő figura kíséretével felkereste a házakat, a gyerekeket vizsgáztatta, megimádkoztatta, büntette és jutalmazta. E szokásnak lehet a változata a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén a lányok tréfás gyóntatása a fonóban. Ipolyszécsénkén a tréfás gyóntatás szereplői voltak a püspök, a nyakában krumpliolvasóval, a kezében bekormozott fakereszttel; a két ministránslegény; a negyedik szereplő a harangozó, kezében csengővel és rossz bögrével, amiben parázs volt a füstöléshez. A szereplőkhöz tartozott még a két ördög. A püspök kártyából olvasta a „litániát”. Ezután kezdődött a „gyónás”. A lányok, menyecskék sorra oda kellett hogy menjenek és feleljenek a kérdésekre. Például: Ki a szeretőd? Aludtál-e vele? stb. Egyébként nemcsak Mikuláskor, hanem Borbála- és Luca-napkor Európa-szerte ismertek az ijesztő, büntető, adományozó alakoskodók.
A Miklós-napi fonalvizsga
Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: kalotaszegi múlt századi leírás szerint „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov.”
Modern Mikulás-ünneplés
Ma a Mikulásnak két alakja él: az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető, ajándékozó alakoskodó. Néhol úgy látszik, az ijesztő „láncos Miklós” és a jóságos, ajándékosztó püspök figurája összeolvadt. Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el, és még később a piros ruhás Mikulás figurája. A Tápió vidékén az 1920-as, 1930-as években kezdődött el a Mikulás-esti ajándékozás. A szülők este az ablakba tett cipőkbe rakták a diót, cukorkát. Ma jelmezes Mikulás keresi fel azokat a házakat, ahol kisgyerekek vannak. Egy faluban többen is járnak, de csak a közelebbi rokonokhoz, ismerősökhöz. Kosarába, puttonyába a szülők, nagyszülők, keresztszülők teszik az ajándékaikat. A Mikulás szavaltatja, énekelteti, kikérdezi a gyerekeket. Ha szükséges, „virgácsot” is ad, amit a szülők jól látható helyre tesznek, hogy alkalomadtán figyelmeztessék a Mikulásnak tett ígéretére. A Mikulást néhol ördög vagy krampusz is kíséri. Egy nyugat-dunántúli községben, Bükön, ahol még néhány évtizede a láncot csörgető Miklós járt házról házra, ma az iskolában beöltöztetett piros ruhás Mikulást viszik végig szekéren a falu utcáin.
A csokoládéipar révén jellegzetes mintája alakult ki a Mikulás-alakoskodóknak. Szokássá vált, hogy nemcsak az iskolákban, óvodákban, hanem a szülők munkahelyein is ünnepségeket rendeznek ezen a napon. Egy mai városi gyerek az említett helyeken kívül az áruházakban, üzletekben reklámcéllal felöltöztetett Mikulásokkal is találkozhat.
Időjárásjóslás
A néphagyomány szerint Szent Miklós az, aki hosszú fehér szakállából lehulló első havat hoz, és leggyakrabban december 6-a után érkezik a fehér havas tél. Ilyenkor már jöhet a havazás, de csak akkor, amikor „Miklós megrázta a szakállát". Az időjárással kapcsolatban a bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás: „Miklós megrázta a szakállát”.
A hal fogyasztása Miklós napján
Ezen az ünnepen sok országban hagyományosan halat készítenek. Gyakran pontyot választanak a nagy méretek miatt - minél nagyobb, annál nagyobb gazdagságot hoz az otthon lakói számára.
Versek Szent Miklós napjára
Szent Miklós napjához számos egyéb népszokás is kötődik, például a versmondás és éneklés. A gyerekek versekkel köszöntik Szent Miklóst, és dalokat énekelnek neki. Íme két ismert vers:
Donászy Magda - Télapóhoz
Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!
Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.
Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
Gazdag Erzsi - Megjött a Télapó
Szánon jött. A hegyeken fenyők búcsúztatták. Zsákját tükrös hegyi tón vízi lányok varrták. Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki. S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. Piros szemű mókusok mogyorója csörren. S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. Itt van már az udvaron. Toporog a hóban. Teli zsákja a tiéd, dúskálhatsz a jóban.
Környezettudatos Mikulás-ajándékozás
Ha nem személyesen találkoznak a gyerekek a Mikulással, akkor viszont máshogy kell megoldani ezt az ügyet. Ennél viszont egyre inkább fontos az, hogy valamilyen szinten környezettudatos is legyen. Ezen úgy tud segíteni az ember, ha figyel a csomagolásra, kézműves vagy újrahasznosítható csomagolású édességet kér bele, emellett pedig tartós, hasznos ajándékokat, amik nem kerülnek azonnal a kukába.