Bárhol megjelennek, feltűnést keltenek: kisgyerekként aranyosan egyformák, felnőttként zavarba ejtően hasonlóak. Az ikerlét előnye és hátránya ugyanabból a tényből fakad: aki ikernek születik, sosincs egyedül. Hiba lenne azt gondolni, hogy amit genetikailag magunkkal hozunk, az teljesen kibontakozik, mert ezt befolyásolja a környezet is.
Az egypetéjű ikrek kialakulása és jellemzői
Az egypetéjű ikrek azonos genetikai örökséggel rendelkeznek, mivel mindketten ugyanabból a petesejtből és spermasejtből fejlődnek ki. Ez pedig úgy történik, hogy a megtermékenyült petesejt egy ideig osztódik, majd az embrió korai fejlődése során valamikor, eddig még nem tisztázott okok miatt, kettéhasad, és a szétvált sejtekből két teljes értékű, önálló embrió fejlődik ki. Az egypetéjű ikrek előfordulása semmiféle családi halmozódást nem mutat. Létrejöttük véletlen.
Az egypetéjű ikrek nem csak külsőleg hasonlítanak egymásra, egészségi állapotuk, betegségeik, képességeik hasonlók, intelligenciájuk szintje, az, hogy egy adott helyzetben milyen érzelmeket mutatnak, mennyire agresszívek, vagy épp béketűrők, sőt még az is hasonló, hogy milyen gyorsan kötnek barátságot, mennyire nyíltak, vagy zárkózottak. Tanulási képességeik, memóriájuk is nagyon hasonló.
Dr. Métneki Júlia biológus, aki maga is iker, dr. Czeizel Endre mellett végzett ikerkutatásokat a 70-es, 80-as és 90-es években, és megosztotta tapasztalatait. Elmondása szerint gyerekkorukban szinte minden percüket közösen töltötték testvérével, Eszterrel, és mindig többes számban beszéltek magukról. Annyira átélték egymás történéseit, mintha velük esett volna meg a dolog. Ha az iskolában a testvérét szólították felelésre, szinte jobban izgult a sikeréért, mint ő, és magában szinte együtt felelt vele. Azonosak voltak a gondolataik, az érdeklődésük, szinte szavak nélkül megértették egymást.
Holland kutatók egy friss tanulmánya segíthet jobban megérteni, mi váltja ki a zigóta osztódását. A Vrije Universiteit Amsterdam munkatársai vezette nemzetközi kutatócsoport több olyan, szinte általánosan kimutatható jegyet talált az ikerpárok DNS-ében, amelyek alapján az adott személyről nagy eséllyel megállapítható, hogy született-e egypetéjű ikerpárja. A kutatók a világ minden pontjáról származó ikerpárok DNS-ét elemezve összesen 834 közös pontot azonosítottak, amely mindannyiuk genomjában megtalálható. Ezen jegyek alapján nagyjából 80 százalékos pontossággal megállapítható egy adott személyről, hogy volt-e egypetéjű ikertestvére, még akkor is, ha nem is tud erről.
Az ikerkutatások jelentősége
Az egypetéjű ikrekkel rengeteg vizsgálatot végeztek és végeznek ma is. Ezek a kutatások lehetővé teszik azoknak a genetikai és környezeti hatásoknak az összehasonlítását, amelyek kialakítják az egyéni tulajdonságokat, viselkedést, vagy hozzájárulnak betegségek megjelenéséhez. Különösen a betegségek genetikai eredetének feltérképezéséhez vizsgálnak gyakran erre vállalkozó egypetéjű ikreket.
Nagyon fontos tudni, hogy a genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy a betegség mindenképpen megjelenik. Természetesen a genetikai tényezők mellett a környezeti hatások is befolyásolják ezeknek a betegségeknek a kialakulását.
A fejlődéspszichológusokat azért érdeklik különösen az ikrek, mert jellemzőik ismerete segíthet az öröklés és a környezet hatásaival kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Egypetéjű (azonos génekkel rendelkező) és kétpetéjű (genetikailag a testvéreknél nem jobban hasonló) ikrek összehasonlításával a kutatók megbecsülhetik az örökletes tényezők szerepét a különböző tulajdonságok előidézésében.
Róbert Plomin és munkatársai például egy- és kétpetéjű ikreket olyan, temperamentummal kapcsolatos jellemzők tekintetében hasonlítottak össze, mint például az emocionalitás, az aktivitásszint és a szociabilitás. Azt találták, hogy ezekben a jellemzőkben az egypetéjű ikrek valamivel jobban hasonlítottak egymásra: a korreláció 0,55 volt. A kétpetéjű ikrek esetén a korreláció nulla volt, vagyis a kétpetéjű ikrek e jellemzők tekintetében nem emlékeztettek jobban egymásra, mint bármely két, véletlenül kiválasztott gyerek a közösségből. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy öröklött tényezők valószínűleg szerepet játszanak a temperamentum fejlődésében.
Hogyan születnek az ikrek | Egypetéjűek, kétpetéjűek és mások??
Betegségek genetikai háttere és a környezet szerepe
Az ikerkutatások sok betegség genetikai hátterét feltárták. A mellrák és a vastagbélrák esetében is ismertek genetikai hajlamot mutató szindrómák. Hasonló családi halmozódásra mutat a melanoma, vagyis a bőrrák. Az ikrekkel végzett kutatások hozzájárultak annak megállapításához, hogy az 1-es típusú cukorbetegség rendszerint, a 2-es típusú ritkábban függ genetikai tényezőktől.
Az 1-es típusú cukorbetegség genetikai hajlamát több gén is befolyásolhatja. A 2-es típusú cukorbetegség inkább a környezeti tényezők és az életmódbeli szokások, mint a túlsúly, a kevés mozgás, a helytelen táplálkozás kombinációjának eredménye, bár genetikai tényezők is szerepet játszanak kialakulásában.
Az egypetéjű ikrekkel történt tanulmányok azt is mutatják, hogy genetikai tényezők hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához. Bizonyos gének is szerepet játszanak a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, a szívizom betegségei és az érelmeszesedés kialakulásában.
Arra is ikerkutatásokból jöttek rá a tudósok, hogy a mentális betegségek között is lehet genetikai tényezőket is találni. Például a skizofrénia kialakulásában: az egypetéjű ikrek között gyakori, hogy mindkét testvér skizofréniában szenved. Ehhez hasonlóan az egypetéjű ikrek között a bipoláris zavar kockázata is nagyobb. Miként az autizmus spektrumzavar kialakulásában is szerepet játszik a genetika. És az egypetéjű ikrek között a depresszió és szorongás kialakulásának kockázata is magasabb.
Dr. Molly Losh, a Northwestern Egyetem munkatársa és kutatócsoportja diszkordáns ikreket vizsgált, azaz olyanokat, akiknek egyik tagja autizmus spektrum zavarban (ASD) szenvedett. Eredményeik azt mutatták, hogy a születési súly nagyon erős előrejelzője az ASD-nek. Mivel az egypetéjű ikrek genetikai anyaga gyakorlatilag 100 százalékban megegyezik, ez erős bizonyíték amellett, hogy az autizmus a génektől függ. Azonban azt nem lehet állítani, hogy ha az egyik egypetéjű ikernek ASD-je van, akkor a másiknak is 100 százalékos biztonsággal az lesz. Az, hogy egyes egypetéjű ikerpároknál csak az egyik ikerben alakul ki ASD, azt jelzi, hogy a környezeti tényezők is számítanak vagy függetlenül, vagy interakcióban az autizmus génekkel.
Mivel az autizmus olyan fejlődési rendellenesség, amely már nagyon korán befolyásolja az agy fejlődését, valószínű, hogy a prenatális és a perinatális környezeti tényezők különösen fontosak. A közös genetikai és környezeti tényezők kontrollálása végett olyan kísérleti tervet alkalmaztak, amelyben az ASD-s iker volt az eset és a nem ASD-s a kontroll személy.
Mégsem teljesen egyformák: a genetikai eltérések
Miközben az egypetéjű ikrek genetikai állományuk csaknem 100 százalékban azonos, mégsem egyformák teljesen. Az ikerkutatások éppen erre a kérdésre keresik a választ. Az egypetéjű ikrek genetikailag csaknem azonosak, így a genetikailag meghatározott tulajdonságok, betegségek is egyformán alakulhatnak ki bennük, és elméletileg minden különbség, eltérés a környezeti hatások és a fejlődési tényezők különbözőségének tulajdonítható.
Egy izlandi kutatóintézet, a deCODE kutatói cáfolták meg azt a régi feltételezést, miszerint az egypetéjű ikrek egymás „klónjai” kellene hogy legyenek. Összesen 387 egypetéjű ikerpár, az ő szüleik, a gyerekeik, illetve a házastársuk genomját mérték fel, majd összehasonlítások révén meg tudták keresni azokat a géneket, amelyek az ikrek fogantatását követően igen hamar megváltoztak.
Két csoportba tudták besorolni az ikerpárokat: egyik csoportban az ikrek mindkét tagja egyaránt rendelkezett mutációkkal, a másik csoportban csak az egyik tagnál voltak jelen a génváltozások. Az, hogy eltérések vannak az ikreket érintő mutációkban, arra utal, hogy ezek a mutációk az embriófejlődés első napjaiban következnek be, amikor az embrió még csak néhány sejtből áll.
Hogyan születnek az ikrek | Egypetéjűek, kétpetéjűek és mások??
Az életmód és a környezeti hatások
A Tárnoki ikrek, dr. Tárnoki Ádám Domonkos és dr. Tárnoki Dávid László radiológusok, többek között arra keresték a választ, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért mennyiben felelős a genetika, és milyen mértékben a környezet és az életmód. Eddigi kutatásaikból az látszik, hogy az érelmeszesedés kialakulása szempontjából alapvető fontosságú annak megelőző állapota, az érrugalmatlanság kialakulása. Ez vizsgálataik szerint 45 százalékban öröklött, de 55 százalékban az életmód által befolyásolt faktor.
Példaként említették, hogy járt náluk olyan 57 éves ikerpár, akik egyik tagjának érállapota a korát meghazudtolóan jó volt, míg a másiké nagyon rossz, nyaki ütőere tele volt plakkokkal, csaknem elzáródott. Kiderült, hogy egyikük világéletében dohányzott, és nem vetette meg a zsíros ételeket sem. Ő tehát hiába örökölt jó géneket, életmódjával elrontotta azokat.
De éppen így igaz mindez a sporadikus daganatos betegségekre is, melyeknek többségére csupán kevesebb mint 45 százalékban jellemző a genetikai meghatározottság. Nagyon fontos felhívni erre az emberek figyelmét, mert sokan még ma is úgy gondolják, hogy bármiként élnek is, a szüleik, nagyszüleik betegségeit örökölni fogják. Márpedig ez nincsen így.
Élettartam és egypetéjűség
Az egypetéjűség és az élettartam közötti összefüggést vizsgáló kutatások különböző eredményekre jutottak. Néhány tanulmány szerint az egypetéjű ikrek átlagosan tovább élnek, mint mások. Egy 2016-ban publikált tanulmány, amely a svéd nemzeti ikrek adatait használta, arra a következtetésre jutott, hogy az egypetéjű férfi ikrek átlagosan 0,6 évvel, míg a női egypetéjű ikrek átlagosan 1,4 évvel tovább éltek, mint a kétpetéjűek.
Más tanulmányok azonban nem találtak ilyen jelentős összefüggést az egypetéjűség és az élettartam között. Természetesen azt, hogy meddig élünk, számos tényező befolyásolja, nem csak a genetika, de az életmód, a környezeti tényezők, a táplálkozás és mások. Az egypetéjűség önmagában nem döntő tényező.
A Minnesotai ikerkutatás
A 20. század egyik legjelentősebb ikrekkel kapcsolatos kutatása volt a Thomas J. Bouchard vezette Minnesotai Egyetemen. A kutatás középpontjában az egypetéjű ikrek és a környezeti hatások viszonya állt. A cél az volt, hogy megértsék a genetika és környezet szerepét a személyiségjegyek, az intelligencia, az érdeklődési körök és viselkedés kialakulásában.
A kutatás során olyan egypetéjű ikreket kerestek, akiket különböző családokban neveltek fel, hogy külön-külön mérhessék a genetikai és környezeti hatásokat. Az ikreknek számos vizsgálaton kellett részt venniük, beleértve a személyiségteszteket, az intelligenciamérést és az érdeklődési körökre vonatkozó kérdőíveket.
Az eredmények azt mutatták, hogy az egypetéjű ikrek a legtöbb vizsgált területen nagyon hasonlóak voltak, még akkor is, ha különböző környezetekben nevelkedtek. Ez a kutatás erősítette a genetikai tényezők szerepét. A minnesotai ikerkutatás jelentősen hozzájárult az ikrekkel kapcsolatos kutatási módszerek fejlődéséhez, és felkeltette az érdeklődést az ikrekkel kapcsolatos témák iránt.
Másfélpetéjű ikrek: egy ritka jelenség
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű: a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfélpetéjű (sesquizigóta) ikerpár. A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak. A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.
Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűek, amikor még a méhben fejlődtek - közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban. Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt.
A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó. Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg.
A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek. Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek.
Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak. A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját. Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.
Ikerterhességre hajlamosító tényezők
Az ikrekre vágyók számára jó hír lehet, hogy bizonyos ikerterhességre hajlamosító faktorok befolyásolhatóak. Fontos tudni: jóval nagyobb az esélye annak, hogy kétpetéjű lesz a testvérpár. Az uralkodó elmélet szerint az a biológiai folyamat, amely a zigóta osztódásához vezet, teljesen véletlenszerű, illetve nem utal rá semmi a testünkben, hogy ez a fejlődésünkkor lezajlott.
A magas nők nagyobb eséllyel lesznek ikrekkel terhesek, mert több a növekedésért felelős IGF fehérje a szervezetükben. Ez a fehérje növeli a peteérést előidéző hormonok működését, így nagyobb eséllyel érik egyszerre két petesejt. Az iker lányoknak kétszer nagyobb esélyük van arra, hogy ikerbabákat szüljenek.
Az ikerek világa a Mindennapi Pszichológiában
Alessandra Piontelli olasz származású pszichoanalitikus több ikerpár méhen belüli viselkedését vizsgálta ultrahang-diagnosztika segítségével. Tapasztalatai azt mutatták, hogy az ikrek tudnak egymásról és reagálnak is a másikra: simogatják egymást, összedugják a fejüket, mintha puszilkodnának, de az is előfordul, hogy egyikük felébreszti a másikat, ha már unatkozik. Azzal, hogy már a méhen belül létrejön köztük a kommunikáció, különleges empatikus érzékenység alakul ki bennük.
Hortobágyi Kati és egypetéjű ikertestvére, Gabi 1961-ben, egy ukrajnai kisvárosban születtek, másfél hónappal idő előtt. Elmesélték, ha az egyikük boldogtalan, a másik is az, ha örül, a másik tökéletesen boldog. Kati azt szokta mondani, hogy gondolkodás nélkül a kútba ugrana értük, ha kellene. Ezért nehéz szerinte az ikrek élete. Nem csak a saját életüket élik, nem csak a saját érzéseiket érzik, de a másikét is. Pedig néha egyetlen élet is elég nehéz.
Dr. Métneki Júlia és ikertestvére, Eszter történetében is megjelenik a „telepatikus” jelenség. Egy alkalommal, amikor Júlia a férjével utazott, eszébe jutott, hogy madártejre vágyik, noha évtizedek óta nem evett ilyet. Amikor beléptek Eszter lakásába, épp akkor húzta le a tűzhelyről a madártejet, amit neki készített.
| Iker típus | Kialakulás | Genetikai hasonlóság | Nem | Placenta |
|---|---|---|---|---|
| Egypetéjű (monozigóta) | Egy petesejt, egy spermium, majd hasadás | Azonos | Mindig azonos | Lehet egy vagy kettő |
| Kétpetéjű (dizigóta) | Két petesejt, két spermium | Mint bármely testvér | Lehet azonos vagy különböző | Mindig kettő |
| Másfélpetéjű (sesquizigóta) | Egy petesejt, két spermium, majd speciális osztódás | Az egypetéjű és kétpetéjű között | Lehet azonos vagy különböző | Lehet egy vagy kettő |
Az Országos Ikertalálkozó
Az Országos Ikertalálkozó megalkotója Bíró Attila akkor álmodta meg ezt a rendezvényt, amikor megszülettek ikerlányai, Niki és Bea. 1998 óta minden évben megrendezik Ercsiben. Ez egy egész napos rendezvény ikreknek és nem ikreknek is egyaránt, minden korosztálynak különböző programokkal. A nap fénypontja minden évben a világon egyedülálló Queens of Twins Ikerszépségverseny, ahol a legszebb ikerpár megkapja a vándorkoronát.