Az első trimeszter és a menstruáció: Amit minden kismamának tudnia kell

A fogantatást követően számos változás megy végbe a női testben, melyek közül az egyik legszembetűnőbb a menstruációs ciklus megszűnése. Sok kismama a havi vérzés elmaradása után észleli először a terhességét, ám vérzés bizony előfordulhat várandósság mellett is. Valóban létezik igazi menstruáció a terhesség alatt? Milyen okai lehetnek a vérzésnek az első, a második, vagy a harmadik trimeszterben? Van-e okunk aggodalomra a terhesség alatt észlelt pecsételő vérzés miatt? Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

A menstruációs ciklus során a női szervezet hónapról-hónapra a hormonok segítségével tulajdonképpen “megágyaz” egy esetleges terhesség kialakulásának. Az érett petesejt a tüszőrepedést követően a petefészekből a méh felé veszi az irányt, melynek hatására a méh fala megvastagszik. A vérerekkel, mirigyekkel gazdagon behálózott méhnyálkahártya kész lenne az út közben megtermékenyített petesejt, azaz zigóta beágyazódására, ám hímivarsejt hiányában ez elmarad. Ha nem történik meg a megtermékenyítés, a méhnyálkahártya felső, megvastagodott része leválik, majd vérzés formájában kiürül a szervezetből. Ezt a folyamatot nevezzük menstruációs vérzésnek, mely átlagos esetben 28 (tágabb értelemben körülbelül 25-33) naponként történik meg a természetes női ciklus részeként.

Hogyha közösülés történik, és az akár 5 napig is életképes hímivarsejt eljut a petesejtig, bekövetkezik a megtermékenyítés. Habár kicsi rá az esély, de a válasz egyértelműen az, hogy igen. Mivel a hímivarsejtek a szexuális aktus után a hüvelyben a termékeny nyáknak köszönhetően akár 5 napig is életben maradhatnak, így elméletileg lehetséges, hogy a menzesz ideje alatt bekövetkezett szexuális együttlétet megtermékenyülés kövessen. Bár ez csak akkor lehetséges, ha valami miatt az előző ciklus anovulációs volt, tehát nem történt meg a peteérés. Ilyenkor a menstruáció jellemzően rövidebb ideig tart és jóval enyhébb is, tehát kevesebb vérrel jár. Az anovulációs ciklus utáni napokat potenciálisan termékeny napoknak kell tekinteni, beleértve a vérzéses napokat is.

A terhesség első hetében (vagyis az új ciklus első hetében) kezdődik a havi vérzés. A menstruáció, ahogy a megelőző hónapokban is, ugyanolyan hosszú és intenzív. Mindezeket a folyamatokat női hormonok irányítják, amelyek célja a szaporodás és a fajfenntartás. A terhesség második hetében petesejtek érnek a petefészkekben, és a méh nyálkahártyája fokozatosan ismét felépül, mert az utolsó ciklus során a nyálkahártya távozott a vérzéssel. A nyálkahártyának újra fel kell épülnie, hogy a megtermékenyítés után a petesejt beágyazódjon. A fogamzóképes korú nőknél havi rendszerességgel megtörténik ez a folyamat, akkor is, ha nem terveznek gyermeket. A szervezet minden esetben felkészül arra, hogy adott esetben a kismama képes legyen kihordani a gyermeket.

A terhesség kezdete

A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Ahhoz, hogy ez az időszak kevésbé legyen rémisztő, és inkább örömteli lehessen, érdemes a lehető legjobban képbe kerülni az elkövetkező időszak jellemzőivel.

Mettől meddig tart?

Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel. A magzati kor nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik. A terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját is.

Mit tapasztal a kismama?

A terhesség egyes jelei már igen korán felismerhetőek. Noha ebben az időszakban még nem olyan látványosak a végbemenő változások, rengeteg minden történik a szervezetben, melyet a kismamák meg is éreznek.

• Menstruáció elmaradása - a legismertebb terhességre utaló jel az elmaradó ciklus, általában innentől gyanakszunk várandósságra. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
• Hányás, hányinger - Noha gyakran hivatkoznak reggeli rosszullétként a terhességgel érkező hányingerre, valójában sajnos nem kötődik egyetlen napszakhoz ez az állapot. Mértéke egyénenként változik, van, aki alig tapasztalja, de olyan is van, akit folyamatos rosszullétek gyötörnek. Ezért elsősorban a hormonok felelősek, de szerencsére jellemzően sem a magzat, sem a kismama megfelelő táplálkozását nem gátolják.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége - A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek, éppen ezért az sem ritka, hogy új, nagyobb méretű melltartót kell beszerezni. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt. Emellett többen tapasztalják a mellbimbók megváltozását, a bimbóudvarok elsötétedését a kezdeti időszakban.
• Gyakori vizelés - Mivel a méh elkezd növekedni, hogy megfelelő környezetet biztosítson a magzat számára, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert.
• Kimerültség érzése - A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát. Az energiaszint sokak számára kicsit megemelkedik, visszaáll a második trimeszter során, de addig is érdemes sokat pihenni.
• Hangulatingadozások - A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez, melynek során egyszer izgatottnak, egyszer lehangoltak, majd rémültnek érezheted magad, ami rendkívül összezavarja az embert.
• Akné, az arcbőr romlása - Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is, ilyenkor a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek, ettől válhat pattanásosabbá a bőr már a korai időszakban.

A terhesség korai jeleit már akár a megtermékenyülés után 5-6 nappal érzékelhetjük.

Mama és baba: mi történik ebben az időszakban?

A terhesség első trimesztere során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. Ez egy bizonytalansággal teli időszak, talán az a legnehezebb, hogy nagyon sok kérdés és kétség merülhet fel benned. Biztosan izgulsz, hogy rendben fog-e zajlani a terhesség, megfogalmazódik benned, hogy vajon milyen anya leszel, hogyan fog alakulni a párkapcsolatod, hogyan változik meg a viszonyod a barátaiddal, a munkáddal és legfőképp önmagaddal. Az ilyen kérdések teljesen normálisak, de sokat segíthet, ha aggodalmaidat megosztod a hozzád legközelebb állókkal.

Mi történik a kismamával?

Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelennek meg. Ezek egy részéről már korábban is beszámoltunk, éppen ezért az alábbiakban a tapasztalt jelenségek mögötti folyamatokra, fiziológiai változásokra fókuszálunk.

• 1-2 kilogramm hízás: Elsősorban a placenta (más néven méhlepény, amely a babát táplálja), a mellek, a méh és a plusz vér súlya. Azoknál, akiknél gyakoriak a rosszullétek, a kezdeti súlygyarapodás kevesebb is lehet.
• Kialakul a magzatvíz zsák, a placenta, a köldökzsinór
• Enyhén csökkenő vérnyomás - a hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást, különösen a terhesség első és második trimeszterében. Az erek kitágulnak, hogy elegendő vér jusson a méhbe.
• Szaporább légzés és szívverés
• Változások a mellben - az emlőmirigyek megnagyobbodnak, amitől a mellek megduzzadnak. Ezt elsősorban a hormonális változások okozzák. Sokaknál a bimbóudvarok is megnagyobbodnak és elsötétednek, valamint az erek is jobban átlátszanak a bőrön.
• Hormonális változások: Extra magas ösztrogénszint.
• Szélsőséges érzelmek, hangulatingadozás - A jelentkező hangulatingadozások sok kismama számára ismerősek lehetnek, ugyanis hasonlítanak a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre, ingerlékenységre.
• Zavar érzése a terhességgel kapcsolatban
• Székrekedés, puffadás - a megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások, amelyek általában az élelmiszerek emésztőrendszeren való áthaladását segítik. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, ez pedig gyomorégéshez, emésztési zavarokhoz, székrekedéshez, valamint gáz képződéshez vezethet.
• Megváltozik a bőr - sokan tapasztalják, hogy a terhesség alatt rózsaszínesebbé, fényesebbé válik a bőrük, ezt szokás terhességi ragyogásnak is hívni, hátterében pedig a fokozott vérkeringés áll. Ugyanakkor a hormonok hatására termelődő extra faggyú pattanások kialakulásához vezethet.
• Változások a hüvelyben - a hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből. Enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt, ahogy az enyhe, pecsételő vérzés is, ez utóbbiról azonban a biztonság kedvéért érdemes konzultálni orvosoddal.

Mi történik a magzattal?

• Megtermékenyítés - a megtermékenyített petesejt az egyesülés után néhány órával osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába.
• A harmadik hét végére beágyazódás - nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be.
• Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben - két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény.
• A második hónapban rengeteg változás történik - Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz.
• A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik - A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot.
• A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét.
• Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

Az első trimeszter dióhéjban - alapvető információk egy leendő anyuka számára

A várandósság mindig kihívást jelent a szervezet és a kismama pszichéje számára. Az első trimeszterben, vagyis a terhesség korai szakaszában ezek a változások különösen markánsak. A gyermekvárás különböző attitűdökkel jár - örömmel, aggodalommal, félelemmel, boldogsággal.

Az első trimeszter, amely tehát a terhesség kezdetétől a 12. hét végéig tart, nagyon különböző lehet. Előfordulhat, hogy a kellemetlen panaszok egyáltalán nem érintenek, de akár óriási intenzitással is jelentkezhetnek. Ez nagyon egyéni. Ráadásul minden terhességedben is mások lehetnek.

Gondolj arra, hogy a terhesség kezdeti időszakában az embrió nagyon intenzíven fejlődik. Ez a női testben és pszichében is hatalmas változásokat generál, amelyek a közérzeted romlását okozhatják. A természet csodája, hogy ezek arra kényszerítik a kismamát, hogy lassítson és jobban vigyázzon magára. Ebben az időszakban tanácsos figyelembe venni a terhesség diéta szabályait is.

Az első trimeszterben elvégzendő vizsgálatok:

1. Laboratóriumi vizsgálatok: teljes vérkép, vércukorvizsgálat, vércsoport-meghatározás, szifiliszszerológiai szűrés, anyai hepatitis B-hordozás szűrése, vizeletvizsgálat (és egyéb, az orvos által elrendelt vizsgálatok).
2. Szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatok: citológiai vizsgálat (sejtek vizsgálata), hüvelyváladék-tenyésztés, emlő vizsgálata, általános nőgyógyászati vizsgálat.
3. 12-13. héten az első ultrahang-szűrővizsgálat.
4. Általános belgyógyászati vizsgálat.
5. Fogászati vizsgálat.

Élettani változások és lehetséges tünetek az első trimeszterben

A várandósság alatt a nők szervezetében rengeteg változás megy végbe, melyek számos szervrendszert érintenek. A várandósság gyanújeleinek többsége a hormonális és idegrendszeri változások nyomán jelennek meg.

A női nemi hormontermelés ciklikussága megváltozik, bizonyos hormonokból több vagy kevesebb termelődik, és emellett a kialakuló méhlepény is elkezd hormonokat termelni. Mindezek következtében gyakoriak az első trimeszterben a reggeli rosszullétek, hányinger, hányás, bizonyos ételek kívánása vagy elutasítása. Ebben az időszakban általánosságban jellemző a hangulatingadozás, a szorongás, a bizonytalanság érzése, a fáradékonyság és a fokozott alvásigény is.

A hormonális és idegrendszeri változások hatására szív- és érrendszeri, valamint emésztőrendszeri változások is bekövetkeznek. A pulzusszám enyhén nő, a vérnyomás enyhén csökken. Ez (a többi változással együtt) gyakran okoz fáradtságot, kimerültséget, esetleg fejfájást. Csökken a belek mozgékonysága (motilitása), csökken a nyelőcső alsó záróizmának tónusa, és lassul a táplálék felszívódása. Ezek az emésztés lelassulásához, esetleg székrekedéshez vezethetnek.

Mit csináljunk ebben az időszakban?

A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el. A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.

Kórtörténetek

Elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.

Nőgyógyászati vizsgálatok

Az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció).

• Medencei vizsgálat - ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
• Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet) - a vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot, pedig a védőnő végzi el.
• Genetikai vizsgálat - ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.

Életmódbeli változtatások

• Szedjünk vitaminokat, étrend-kiegészítőket - érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni, melyek mind a kismama mind a baba egészségét támogatják.
• Legyünk aktívak - az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan.
• Egészséges táplálkozás - nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát.
• Pihenés - a terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége, hiszen óriási munkát végez ebben az időszakban.
• Sok víz -a megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Mit kell kerülnünk?

• Cigaretta, drog - amennyiben a terhességet megelőzően valaki rendszeresen dohányzik, mindenképp fontos a leszokás lehetőségeiről beszélni az orvosával. A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál.
• Alkohol - az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
• Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk - például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
• Jacuzzi, szauna - az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre.
• Egyes ételek Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.

A vérzés az egyik leggyakoribb panasz a terhesség során. Gyakori jelenség, hogy a várandósok pecsételésről számolnak be, nem folyamatos, friss vérzést tapasztalnak, csupán időnként jelentkezik, jellemzően mosdó használat közben fedezik fel a tünetet. Mi a teendő? Először is ne essünk pánikba, és mielőbb keressük fel a kezelőorvost. Kísérjük figyelemmel a vérzés mennyiségét és színét, hogy pontosan tájékoztassuk az orvost. A vérzés ideje alatt kerüljük a szexuális kapcsolatot, és lehetőleg ne használjunk tampont.

Mikor jelezhet nagy bajt a kismamáknál jelentkező pecsételő vérzés?

A korai vérzések harmada vetélésre utalhat. Komolyabb probléma áll a hátterében. A korai terhességben vérzés jelentkezhet akkor, amikor a méh nyálkahártyájába beágyazódik a megtermékenyített petesejt. Erre utalhat még a görcsölés, az erős alhasi fájdalom. Ha a petevezetékben kezd el növekedni, amely emiatt elszakad. A megfelelő helyen kezd el kialakulni és növekedni. Minden esetben van így. Laborvizsgálatokat és ultrahangos képalkotást is" - hangsúlyozza dr. magzata egészségéért.

A terhesség során több oknál fogva jelentkezhet pecsételő vérzés, mely jelentős szorongást, vagy akár nagy ijedtséget is okozhat a kismamának és családjának. Jó hír, hogy a pecsételő vérzés a legtöbb esetben nem jelez problémát. Számos kismama teljesen egészséges kisbabát hoz világra annak ellenére, hogy a terhesség során különböző okoknál fogva pecsételő vérzést tapasztalt.

Na de mégis mi számít kis mennyiségű, pecsételő vérzésnek?

Ha pár cseppnyi barnás vagy vöröses színű vér kis foltokat hagy a fehérneműn, pecsételő vérzésről beszélhetünk. Ez nem áztatja át a tisztasági betétet. Amennyiben a tisztasági betét kevésnek minősül, valószínűleg komolyabb vérzéssel állunk szemben.

Milyen esetekben nincs ok az aggodalomra?

Kis mennyiségű, egyszeri pecsételő vérzés következhet be például közösülés, vagy orvosi vizsgálat után, mely nagy valószínűséggel csak a hüvelyben található apró hámsérülések következménye. Sajnos előfordul azonban, hogy a pecsételő vérzés méhszájelváltozásra vagy fertőzésre utal, mely viszont alapos nőgyógyászati kivizsgálást igényel.

Enyhe vérzéssel járhatnak többek között a chlamydia, gonorrhea és más szexuális úton terjedő fertőzések, valamint a különböző húgyuti fertőzések is, mely betegségek további tünetekkel társulnak.

A pecsételő vérzés további oka lehet, hogy a méhlepény nem megfelelő helyen kezdett el növekedni, ilyenkor úgynevezett előlfekvő lepényről, azaz placenta praevia-ról beszélünk. A méhlepény rendellenes helyen történő növekedése az első és a második trimeszterben kis mennyiségű vérzést okozhat, melynek következtében a kismamát általában veszélyeztetett terhesnek nyilvánítják.

Fontos, hogy a vérzés mennyisége meghatározza a kórkép súlyosságát is. Míg a kis mennyiségű, pecsételő vérzés “csak” fokozott óvatosságot és folyamatos orvosi kontrollt von maga után, a nagy mennyiségű vérzés akár életveszélyes is lehet.

A kis mennyiségű, enyhe vérzés további oka lehet az úgynevezett méhnyakpolip. Ez az elváltozás a méh vagy a méhnyak nyálkahártyájából kinövő, mirigyeket, ereket és kötőszövetet tartalmazó, nem rákos daganat, mely gyakran a terhesség során megnövekedő ösztrogénszint miatt alakul ki. A méhnyakpolip mérete a néhány millimétertől a több centiméterig változhat, kialakulása pedig a kinövés alakja és elhelyezkedése alapján különböző súlyosságú rendellenességekhez vezethet. Előfordul, hogy a méhnyakpolip közösülés után ártalmatlan pecsételő vérzést okoz, ám a kinövés a fejlődő magzat növekedése szempontjából veszélyes lehet.

Nagy mennyiségű, esetleg alhasi fájdalommal járó vérzés esetén azonnal orvosi segítségre van szükség, legyen az a terhesség bármelyik szakaszában. Az első trimeszterben az erős vérzés akár vetélést is jelenthet, mely mindenképpen orvosi kivizsgálást, esetleg beavatkozást igényel. A vetélés tünetei közé tartozik a már említett -akár darabos- vérzés és alhasi fájdalom, valamint a terhesség tüneteinek, például a rosszulléteknek a megszűnése. A szúró alhasi fájdalommal járó, sötétebb színű vérzés méhen kívüli terhességre utalhat, amely mind a magzat, mind a kismama számára életveszélyes állapotot jelenthet, kivizsgálása elengedhetetlen.

A harmadik trimeszterben jelentkező élénk színű, friss vérzés a már említett méhlepény-tapadási rendellenességekre, előlfekvő lepényre utalhat, mely szintén súlyos egészségügyi állapotot idéz elő. A terhesség késői szakaszában, a szülést megelőző héten vagy napokban tapasztalt kis mennyiségű, nyálkás “vérzés” akár a szülés beindulásának egyik korai jele is lehet. Ilyen esetben a méhnyakban található barnás, vagy vöröses színű zselés anyag, az úgynevezett nyákdugó távozik a hüvelyen keresztül, mely teljesen normális folyamat. A nyákdugó távozása történhet akár napokkal a fájások megindulása előtt, de közvetlenül a szülés előtt is.

A várandósság ideje alatt a menzesz megszűnése ellenére számos nő tapasztal kisebb-nagyobb mennyiségű vérzést, mely a problémamentes hámsérüléstől kezdve az életveszélyes állapotig bármit magában foglalhat. Összességében fontos, hogy a nagy mennyiségű vérzés komoly vérveszteséget okozhat a kismama számára. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni.

A menstruációs vérzéshez hasonló lehet a barna pecsételő vérzés, mely a terhesség során számos oknál fogva megjelenhet, például a beágyazódást követően is. Egy 2004-ben publikált kutatás szerint 2802 terhes nő közül 24% tapasztalt valamiféle, jobban mondva bármiféle vérzést. Alapvetően a terhesség során a menstruáció megszűnik, így legalább 9 hónapig nem kell a havi vérzésre számítani.

Mi a helyzet azonban a barna, pecsételő vérzéssel?

A zigóta beágyazódása során előfordulhat, hogy a vérbő, mirigyekben gazdag méhnyálkahártya egy-egy apró része, vérere megreped, mely nagyon enyhe, rövid ideig tartó vérzést okozhat. Ez az úgynevezett beágyazódási pecsételés, mely jelentősen különbözik a menstruációs vérzéstől. A közösülés után körülbelül 6-12. napon tapasztalható beágyazódási pecsételés kis mennyiségű, barnás vagy halvány rózsaszínű vérzést jelent, mely teljesen problémamentes. Ilyen egyszeri, apró pecsételés esetén nem szükséges azonnal orvoshoz szaladni, a beágyazódási pecsételés teljesen normális folyamat.

Amennyiben a várandósság további szakaszában bármilyen mennyiségű vagy színű vérzés jelentkezik, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. A terhesség kezdeti szakaszában egy alkalommal észlelt beágyazódási pecsételés nem okozhat gondot a fejlődő magzat számára. Azonban nagyobb mennyiségű vérzés esetén érdemes orvoshoz fordulni.

Femella Tipp: Ha már egy ideje figyeled a ciklusod például a szimptotermális-módszerrel, akkor pontosan tudni fogod, hogy a ciklusod melyik szakaszában tartasz, illetve azt is, hogy teherbe eshetsz-e menstruáció alatt. Ha az előző ciklusban nem volt peteérésed, akkor a termékenységtudat-módszernek köszönhetően ezt pontosan tudni fogod. Ilyenkor kötelező a védekezés egy hormonmentes-módszerrel.

Mivel a menstruációs vérzés a méhnyálkahártya beágyazódásra alkalmas, felső részének leválását és eltávolítását jelenti, ezért klasszikus menstruációs vérzés terhesség alatt nem következhet be. Különböző okok miatt azonban előfordul, hogy a várandósság során havi vérzéshez hasonló tünetek jelentkeznek, főként a terhesség korai szakaszában, mely összekeverhető a szokásos menstruációval.

tags: #trimeszter #1 #befolyasolja #a #menstruaciot