Az egypetéjű ikrek gyakorisága és az ikerterhesség részletei

Kevés dolog éri akkora meglepetésként a leendő szülőket, mint amikor az első ultrahangvizsgálat során elhangzik az orvostól: „Itt bizony kettő van!” Az ikerterhesség híre szinte mindig sokkhatásként éri a kismamát és a párját - még akkor is, ha a családban volt már hasonló eset, vagy ha sejtették, hogy előfordulhat.

Az ikerterhesség viszonylag ritka, de nem szokatlan jelenség: természetes úton nagyjából minden 80-90. várandósság ikerterhesség. Magyarországon az ikerszülések aránya körülbelül 1,5-2% körül mozog, és az utóbbi években kissé emelkedett, főként a lombikprogramok és a későbbi gyermekvállalás miatt.

Az ikerterhesség típusai: egypetéjű és kétpetéjű ikrek

Az ikerterhesség lehet egypetéjű (amikor egy petesejt osztódik ketté), vagy kétpetéjű (amikor két külön petesejt termékenyül meg). Az egypetéjű ikrek előfordulása viszonylag állandó, míg a kétpetéjű ikreké genetikai hajlamtól, az anya életkorától és a mesterséges megtermékenyítéstől is függ.

Egypetéjű ikrek

Egypetéjű ikrek akkor jönnek létre, ha egy megtermékenyített petesejt kettéválik - ilyenkor a két baba genetikailag teljesen azonos, azonos neműek, és nagyon hasonlítanak egymásra. Az egypetéjű ikrek ritkábbak, az összes ikerterhesség körülbelül egyharmadát teszik ki. Embereknél az egypetéjű ikrek esetében, a petesejt első 14 napjában bekövetkezik a szétválás, ez után már nem.

Az egypetéjű ikreknél gyakori a közös méhlepény és magzatburok. Ha a megtermékenyített petesejt osztódása elégtelenül következik be, vagy közös magzatburokban fejlődik a két embrió, akkor a testük bizonyos pontjánál összenőtt magzatok - sziámi ikrek - fejlődnek a méhben. Az ikrek egypetéjűségének minden kétséget kizáró megállapítása csak DNS-teszttel lehetséges, amely - természetesen - csak a babák megszületése után végezhető el.

Kétpetéjű ikrek

Kétpetéjű ikrek esetén két külön petesejt termékenyül meg két külön hímivarsejt által - így a babák csak annyira hasonlítanak, mint bármely testvérpár, lehetnek azonos vagy különböző neműek is. Ez a típus gyakoribb, és gyakran öröklődik az anyai ágon, illetve előfordulása gyakoribb 30 év feletti nőknél és mesterséges megtermékenyítés esetén. Jóval több kétpetéjű iker születik, mint egypetéjű. Mindegyikük külön méhlepényben és magzatburokban fejlődik.

Hármas és többes ikrek

Ritkább esetekben kettőnél több petesejt termékenyül meg, és ilyenkor „többszörös” ikrek születnek. A hármas vagy többes ikrek lehetnek egypetéjűek, kétpetéjűek vagy ezek kombinációi is. Az élve született ikrek legmagasabb nyilvántartott száma a kilences ikrek. Három kilences és kb. 10-19 nyolcasiker születés ismert a világon, ezek többségében az egyes testvérek túlélése rövid volt. (Hetes ikrek kb. 40-50, míg hatos kb. 200.)

Jóval több ikerfogamzás történik embereknél mint ikerszülés (egyes becslések szerint 10-szer), az egyedül világra jövő magzatok párja a terhesség első harmada után felszívódik.

Az ikerterhesség megállapítása és jelei

Leggyakrabban az első ultrahangvizsgálat során derül ki, általában a 6-9. hét között. Ilyenkor az orvos nemcsak a terhesség meglétét igazolja, hanem a szívhangokat is ellenőrzi - és ha kettőt hall, az egyértelmű jele az ikerterhességnek. Az ultrahangon jól látszanak a különálló embriók, valamint az is, hogy van-e közös vagy külön méhlepényük és magzatburok-rendszerük, ami segít eldönteni, hogy egypetéjű vagy kétpetéjű ikrekről van-e szó. A 12. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már fényt deríthet az ikerterhességre.

A laborvizsgálatok során gyakran emelkedettebb HCG-szint figyelhető meg, ami szintén utalhat ikerterhességre, de ez önmagában nem elegendő a diagnózishoz. A Panorama magzati genetikai teszt jelenleg az egyetlen a szűrések közül, mely ki tudja mutatni, hogy egy- vagy kétpetéjű ikrekkel várandós-e a kismama. Ez az információ a várandósgondozás során fontos a gondozó szakember számára.

Korai jelek

Az ikerterhesség korai jelei hasonlítanak az egyes terhesség tüneteihez, de gyakran intenzívebben jelentkeznek. A leggyakoribb korai jel az erősebb és tartósabb émelygés, hányinger, amit a magasabb HCG-hormonszint okozhat. Sok kismama fokozott fáradékonyságról, álmosságról számol be már a terhesség korai szakaszában. Gyorsabb súlygyarapodás, fokozott mellfeszülés és korábban érezhető hasi növekedés is utalhat ikerterhességre. Előfordulhat erősebb szívdobogásérzés, légszomj vagy gyakoribb vizelési inger is. A várandós nő ikerterhességre gyanakodhat, ha a hasa nagyobbnak tűnik, mint azt a terhesség kora indokolná, ha termékenységi kezelésben vett részt, vagy ha a családban születtek már ikrek.

Az ikerterhesség gyakoriságát befolyásoló tényezők

Számos biológiai és környezeti tényező hatással van arra, hogy mekkora az esély egy ikerterhesség kialakulására. A 19. század végén a Hellin-szabály alapján még átlagosan 85 szülésből 1 végződött ikerszüléssel.

A spontán ikerterhesség viszonylag ritka esemény. Az ikerterhességek gyakorisága Magyarországon is emelkedett: jelenleg nagyjából minden 60. szülés ikerszülés, ami évente körülbelül 1500 ikerpár világrajövetelét jelenti. Érdekesség, hogy a természetes ikerszülések aránya Afrikában a legmagasabb, Ázsiában pedig jóval alacsonyabb.

Az ikerterhesség valószínűségét növelő tényezők:

1. Genetikai hajlam: Ha a családban már voltak ikrek, különösen anyai ágon, az növeli az ikerterhesség esélyét. Az iker nővérek körülbelül minden 60. terhessége ikrekkel végződik, míg az iker férfiak párjainál nagyjából minden 125. terhesség végződik ikrekkel.
2. A kismama életkora: A 30 év feletti nőknél nagyobb valószínűséggel szabadul fel egynél több petesejt az ovuláció során, ami kétpetéjű ikrekhez vezethet. A legnagyobb esély erre az anya 35-39 éves kora között van, amikor ez az arány kb. 3%, 40 év felett pedig elérheti a 7%-ot.
3. Korábbi várandósságok száma: Akik már többször voltak várandósok és szültek, azok körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő ikerterhesség a későbbiekben.
4. Testalkat: Kutatási adatok utalnak rá, hogy az átlagosnál magasabb testmagasságú, illetve magasabb testtömeg-indexű (BMI > 30) nőknél gyakoribb a kétpetéjű ikerterhesség.
5. Hormonális fogamzásgátlók abbahagyása: Érdekes módon megfigyelték, hogy közvetlenül a hormonális fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyása után is megugorhat a többes terhesség esélye.
6. Mesterséges megtermékenyítés (pl. lombikbébi-program, IVF): A meddőségi kezelések és az ovulációt serkentő gyógyszerek növelik a többes terhesség valószínűségét. Statisztikák szerint a lombik programban részt vevő várandósságok mintegy 19%-a ikerterhesség - vagyis kb. minden ötödik IVF-terhesség ikrekkel jár. A hármas ikerterhesség is gyakoribb lombiknál, amelynek kb. 1%-ra tehető az esélye.
7. Folsavtartalmú vitaminok szedése: Egyes kutatások felvetették, hogy a magas folsavtartalmú vitaminok szedése a fogantatás környékén növelheti az ikerterhesség esélyét.

Az ikerterhesség lefolyása és az anyai szervezet terhelése

Az ikerterhesség már a kezdetektől eltérhet az egyes babás terhességtől, elsősorban az intenzívebb tünetek miatt. A kismamák gyakran számolnak be erősebb reggeli rosszullétről, fokozott hányingerről és általános kimerültségről, amelyet a magasabb HCG- és progeszteronszint vált ki. A szervezetnek egyszerre két magzat fejlődését kell támogatnia, ami nagyobb energiaigényt és terhelést jelent.

Már a terhesség első heteiben megfigyelhető lehet a gyorsabb testsúlynövekedés, intenzívebb mellfeszülés és a has látványosabb növekedése is. A méh is gyorsabban tágul, ami koraibb alhasi feszülést vagy húzódást okozhat. Sok nő tapasztal fokozott éhségérzetet vagy épp étvágytalanságot, gyakori hangulatingadozást, erőteljesebb hormonális reakciókat.

Második és harmadik trimeszter

A második és harmadik trimeszter során az eltérések még hangsúlyosabbá válhatnak. Az ikerterhességek esetében gyakoribb a vashiány, a vérszegénység, és a vitaminok, ásványi anyagok pótlására fokozottabb figyelmet kell fordítani. A méh mérete jóval nagyobb lehet, ami hát- és derékfájáshoz, alvászavarokhoz és nehézlégzéshez vezethet. A bőr gyorsabb nyúlása miatt erősebben jelentkezhetnek striák, és a hasi bőr is érzékenyebbé válhat. A kismama mozgása korábban korlátozottabbá válhat, és hamarabb tapasztalhatja a fáradékonyságot, nehézséget a mindennapi tevékenységekben. Egy átlagos testalkatú, két gyermeket váró nő esetében 17-25 kg hízás is normálisnak tekinthető.

Lehetséges kockázatok és komplikációk ikerterhesség esetén

Az ikerterhesség csodálatos, de nem mindennapi állapot, amely fokozott figyelmet és gondos orvosi ellenőrzést igényel. Mivel két (vagy több) magzat fejlődik egyszerre, a kismama szervezetét nagyobb megterhelés éri, és ennek következtében bizonyos szövődmények előfordulása gyakoribb lehet.

Az ikerterhesség komplikációinak hátterében az áll, hogy két vagy több magzat számára a környezet nem minden esetben optimális. Fokozott figyelmet igényelnek a várandósgondozás alatt, mivel az alábbi kórképek gyakorisága magasabb a nem ikerterhességgel szemben:

• Terhességi toxémia (preeklampszia) és magas vérnyomás.
• Terhességi cukorbetegség.
• Anyai vérszegénység és vashiány.
• Méhszáj-elégtelenség.
• Szülés közbeni komplikáció (fájásgyengeség, atónia).
• Vetélés.
• Éretlen és koraszülés: minél több gyermekkel várandós egy nő, annál kisebb a valószínűsége, hogy a terhességét végig kihordja. Az ikrek ritkán várják ki a terminust és általában kisebb súllyal születnek, mint az „egyke” babatársaik. Emiatt sajnos eleve gyakoribbak a légzési problémák születés után és sajnos gyakoribb a halvaszületés és születés utáni korai halál is ikreknél.
• Iker-iker transzfúziós szindróma: egypetéjű ikrek esetén a közös méhlepény (a közös vérerek) miatt előfordulhat, hogy a kiegyensúlyozatlan vérellátás miatt az egyik magzat a másiknál jelentősen jobban fejlődik.
• Fekvési, tartási és beilleszkedési rendellenességek.
• A méhlepény idő előtti leválása (placenta previa) vagy hogy a testedre háruló feladat meghaladja az anyagcsere rendszer képességeit és emiatt preeclampsia alakul ki.
• Szülés utáni fokozott vérzés kockázata.
• Magzati genetikai rendellenességek kialakulásának aránya lombikkezelés esetén 3%-ról 4-5%-ra növekszik.

Különleges kockázatok egypetéjű ikrek esetén

Az egypetéjű ikrek kb. 65%-a ugyanis csak egy méhlepényen osztozik! Ha csak egy méhlepény van, akkor előállhat az a helyzet, hogy a babák nem egyenletesen részesülnek a méhlepény keringéséből, és eléggé leegyszerűsítve az egyik baba túl kevés vért, a másik pedig túl sokat kap. Ez a ritka és mindkét babára veszélyes jelenség az iker-iker transzfúzió (TTTF, twin-to-twin transfusion). Egy méhlepény esetén még valószínűbb, hogy a babák a kelleténél korábban érkeznek, és sok orvos eleve a császáros szülést javasolja valamikor a 34.-36. héten.

A komplikációk esélye méginkább megnő akkor, ha egypetéjű ikreknél nemcsak egy méhlepény van, de a magzatburok sem különül el, és a babák közös burokban fejlődnek. A legnagyobb kockázat ebben az esetben az, hogy nem látható az esetleges keringési aránytalanság a magzatvíz mennyiségéből, mivel a babák a magzatvízen is osztoznak! Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mivel a babák nincsenek elkülönülve, a köldökzsinórjaikat eléggé össze tudják kuszálni, össze tudják csomózni, ami a hüvelyi szülést legtöbbször lehetetlenné teszi. A fokozottabb kockázatok miatt egylepényes, egy magzatburkos ikrek esetén legtöbbször már a 24. - 28. hét környékén kórházba utalnak, és szinte biztos a császáros szülés is.

Ikerterhesség gondozása

Az ikerterhesség normál egészségi állapot, ám az anyának fokozottan kell vigyáznia magára és a gyermekekre is. Szükséges a gyakori orvosi ellenőrzés a gyermekek növekedésének, fejlődésének figyelemmel kísérése és az anya egészségi állapotának kontrollálása érdekében. Az esetleges koraszülés jeleinek észlelése érdekében gyakrabban lehet szükség ultrahang- és egyéb vizsgálatokra, különösen a terhesség előrehaladtával. Fontos a vérnyomás gyakori monitorozása, kontrollálása.

Mivel két (vagy több) magzat fejlődése nagyobb terhelést jelent az anya szervezetének, és nő az esélye bizonyos szövődmények kialakulásának. A rendszeres ellenőrzések lehetővé teszik, hogy ezek a problémák időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, így jelentősen csökkenthető a kockázat a babák és az anya egészségére nézve is.

Az ultrahangvizsgálatok gyakrabban történnek, hogy nyomon lehessen követni mindkét magzat fejlődését, valamint a lepények és a magzatvizek állapotát. A laborvizsgálatok segítenek a vashiány, vérszegénység vagy vércukor-problémák időbeni kiszűrésében. Emellett a szakemberek a kismamát is támogatják tanácsadással, életmódbeli útmutatással, és segítenek felkészülni a szülésre, amely ikerterhesség esetén gyakran korábban és eltérő módon zajlik.

Ikerterhesség esetén az anyának számolnia kell azzal, hogy idő előtt megindítják a szülést annak érdekében, hogy elkerüljék a harmadik trimeszterben fellépő esetleges komplikációkat. Sok kórházban az a gyakorlat, hogy az ikres hüvelyi szülések már eleve a szülészeti műtőben történnek, hogy probléma esetén minél hamarabb közbe tudjanak lépni.

Az ikerszülés

Az ikrek világra hozatala gyakran császármetszéssel történik, különösen, ha a babák nem ideális fekvésben helyezkednek el. Ikerterhesség esetén sem kizárt a hüvelyi szülés, feltéve, hogy az elsőként érkező magzat fejvégű fekvésben helyezkedik el, illetve a másodikként érkező magzat legfeljebb 500 grammal lehet nehezebb. Ha a gyermek fekvése ettől eltér, akkor általában császármetszést javasolnak. Egy komplikációval terhelt ikerszülés után a következő már nagy valószínűséggel császármetszéssel fejeződik be.

A vajúdási szakasz nagyjából ugyanúgy zajlik, mint „egykék” esetén, de valószínűleg a vajúdás alatt monitorozni fogják a babák szívhangját, ami nem egy egyszerű dolog. Technikailag ehhez általában két ctg gépet használnak, illetve néhány modernebb gép alkalmas két baba egyidejű monitorozására is. Ezeknél is négy tappancsot szükséges a pocakra rögzíteni - készülj fel az ezzel járó kényelmetlenségre és arra, hogy emiatt a vajúdás alatti mozgási lehetőség sajnos limitált lesz!

Ahogy halad előre a vajúdás, számíthatsz arra, hogy a kitolási szakaszra meg fog telni a szülőszoba, illetve a műtő! Valószínűleg jelen lesz egy vagy két neonatológus - babák állapotától függően - két csecsemősnővér, egy aneszteziológus, legalább egy szülésznő és a szülészorvos, és valószínűleg közben mindent előkészítenek a műtéthez is.

A második baba születése

A tömegtől eltekintve a kitolási szakasz is nagyjából hasonlóan zajlik az egybabás szülések kitolási szakaszához, viszont attól a pillanattól kezdve, hogy az első baba megszületett, az orvosod figyelme teljes egészében a második babára fog összpontosulni - a második babánál ugyanis még magasabb a szülési komplikációk esélye!

Gyakoribb, hogy a második baba kereszben vagy lábtartásban helyezkedik el, vagy hogy a hirtelen keletkező nagy térben a második baba köldökzsinórja a hüvelybe csúszik (köldökzsinór előesés). Előfordulhat, hogy a méh az első baba után rögtön annyira elkezd összehúzódni, hogy emiatt leválhat a méhlepény is idő előtt. Elkezdhet záródni a méhszáj, vagy az is előfordulhat, hogy a méh az első baba megszületése után nem produkál összehúzódásokat.

Azért, hogy a második baba hogylétéről pontos képet kapjanak, az első baba születése után valószínűleg azonnal egy mobil doppler készülékkel megkeresik a második baba szívhangját, és kézi betapintással - és esetleg mobil ultrahang készülék segítségével - ellenőrzik a pozícióját, és szükség esetén külső-belső manőverrel segítik menetirányba fordítani. Ha a második baba hogyléte nem kielégítő, vagy ha a baba fordítása nem sikerül és keresztben marad, vagy ha előesik a köldökzsinór, vagy záródni kezd a méhszáj - akkor a második babát műtéti úton segítik világra. Így elég ritkán, de ikreknél így előfordulhat az a helyzet, hogy az első baba hüvelyi úton, a második pedig császármetszéssel születik meg!

Az ikrek kutatásának jelentősége

Az ikerpárok tanulmányozása fontos szerepet játszik az orvosi és pszichológiai kutatásban. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen egyformák, mégis úgy a fizikai, mint a pszichikai állapotuk különbözik egymástól. Összehasonlítva az egypetéjű ikreket a kétpetéjű ikrekkel, akiknél a gének 50%-a azonos, ki lehet számítani a befolyás arányát az örökletesség és a környezet között, az úgynevezett epidemiológiai kutatásban.

A sok ikertanulmány néha látványos eredményt hozott. Egy példa az Oskar Stohr és Jack Yufe ikrek esete, amikor is az első katolikus, náci nevelést kapott a Harmadik Birodalomban, míg a második zsidó nevelésben részesült Trinidadban és az Amerikai Egyesült Államokban.

Az emberek olyan hasonmásait, akik akár ikertestvérek is lehetnének, noha nem azok, sőt a származásuk is teljesen különböző 2022-ben vizsgálta dr. Manel Esteller(wd) barcelonai genetikus, hogy megnézze milyen közös tulajdonságuk lehet, ami a hasonlóságért felelhet. A kutatás során kiderült, hogy az egymásra minél jobban hasonlító emberek genomja is több ponton egyezést mutat, ami a hasonló kinézet mellett teljesen logikus, de más azonosságot nem sikerült kimutatni. A következtetés ezek után az volt, hogy a hasonmások a népességnövekedés miatt véletlenül, a nagy számok törvényei miatt jönnek létre.

Az első világháború után Szél Tivadar(wd) foglalkozott először az ikerszületések tanulmányozásával, majd nagyobb kutatást csak az 1970-es években folytattak Czeizel Endre és munkatársai.

tags: #egypeteju #ikrek #a #ritkak #vagy #a