Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat (OLGYV) referenciaadatai alapján készült percentilis ábrák bemutatják a gyermekek testhosszának/testmagasságának, testtömegének és testhosszúság/testmagasság szerinti testtömegének alakulását. A közelmúltban elkészült egy ingyenesen letölthető alkalmazás, amely a gyermekorvosok, a védőnők és a szülők számára lehetőséget nyújt a gyermekek növekedésének és testi fejlődésének összehasonlítására.
A várandósokat a 9-10. terhességi héten vették mintába, ekkor kezdődött az adatgyűjtés. A várandósok ismételt vizsgálatára a 20., 27., 34. terhességi héten, majd a terhesség befejezésekor került sor. A terhesség befejezésével megkezdődött az élveszületett újszülöttek születéskori mérésével, vizsgálatával a követéses gyermeknövekedés-vizsgálat.
Az OLGYV tudományos és gyakorlati értékét növeli, hogy a vizsgált gyermekek nyomon követését 14 éves korig megvalósították, így a felvett méretek minden korrekció nélkül országos referenciaértéknek számítanak. A terhes nők vizsgálatában a várandósok kikérdezését, valamint a gyermeknövekedés-vizsgálatban a testméretek felvételét és az adatgyűjtést születéstől 18 éves korig a védőnők végezték nemzetközi előírásoknak megfelelő mérőeszközökkel és módszertan alapján. Az országos referenciaértékeket (átlagok, szórások, percentilisek) a kutatási program „referencia-adatállomány”-ából számították ki.
A percentilis ábrák fontossága
A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3 %-a ért el, vagy haladott meg.
A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú. A percentilis kalkulátor - vagy más néven növekedési kalkulátor - segítségével követhetjük gyermekünk fejlődését. A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek testtömeg és testmagasság paraméterei hogyan viszonyulnak a megadottakhoz.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által kidolgozott táblázatokat és növekedési grafikonokat a legtöbb gyermekorvos használja. A legfontosabb mutató a súly- és hosszfejlődés százalékos arányát ábrázoló percentilis görbe. A gyermekek esetében születésüktől kezdve a percentilis táblázat és görbe adhat iránymutatást táplálási, fejlődési állapotukról. A percentilis érték megmutatja, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb, vagy nagyobb a testtömege, a testmagassága, egyéb paramétere az átlagnál megadottnál.
Az újszülött testtömegének normál értékei
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet.
A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A 36. hétnél előbb született babákat már koraszülöttként tartják számon. A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van.
Általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a születési súlyuk 5-10%-át elveszíthetik életük első három-öt napjában. Ez teljesen normális, és a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, az orvosok fokozott figyelemmel követik a baba állapotát. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza.
Az első hónapokban a fiúk általában gyorsabban híznak, mint a lányok, de az ő növekedésük később lelassul. Ez az oka annak is, hogy serdülőkor előtt gyakran a lányok magasabbak a fiúknál.
A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben.
Különleges esetek és teendők
A Novo Nordisk felkérésére, a méhen belül eltöltött időtartamhoz képest kissúlyúak (small for gestational age, SGA szülöttek) terhességtartam szerinti alakulását az ún. svájci séma alapján határozták meg. Ennek megfelelően, a 2000-2009. évi magyarországi élveszületések közül azokat tekintették SGA szülöttnek, akiknek a születéskori testtömege nem érte el a terhességtartamhoz tartozó átlagnak a szórás kétszeresével csökkentett (-2SD) értékét. Ennek a terminológiának az élveszületettek kb. 3%-a felel meg.
A kisebb (az irodalomban IUGR =intraurein növekedési retardál - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette a SGA=gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.
A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség).
Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA- large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg.
Ha a baba túl lassan hízik, az orvos többféle megoldást javasolhat. Ilyen lehet a gyakoribb etetés, tápszeres babáknál esetleg a tápszer kiegészítése vagy cseréje. Ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség. Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.
Csecsemő újraélesztése: így biztosan megjegyzed!
Hogyan kell mérni a csecsemőket?
Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük.
A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva.
A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.
A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról.
tags: #egy #ujszulott #testtomege