Egy friss rendeletmódosítás-tervezet szerint már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával. A tervezet nagy vitát váltott ki, míg egyesek üdvözlik az elképzelést, mások szerint egyszerűen csak ilyen módon akarják orvosolni a szakember- és helyhiányt - az anyák kárára.
Az ambuláns szülés a tervezet szerint csak komplikációmentes terhességet követő természetes szülés után, az anya kérésére történhet meg, ha az újszülött legalább 2499 grammal, a 37-41. hét között jött világra. A hazabocsátás részletes előfeltételei között szerepel, hogy az anya már többedszer szülő nő legyen.
Nem rémisztő lehetőség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a hüvelyi úton történő szülés után legalább 24 órát tanácsos kórházban maradni az édesanyáknak és a babáknak, mivel mindkettőjük egészsége szempontjából kritikus lehet az első nap. Ha rövidebb időt töltenek az intézményben, szövődmények léphetnek fel. Császármetszés után a kórházban töltött idő megnő, hiszen a felépülési idő is hosszabb.
A WHO ajánlását az egyes országok különbözőképpen ültetik át a gyakorlatba. Egy átlagos egyiptomi nő szülés után például csak fél napig marad kórházban, míg Ukrajnában ez az időtartam akár hat nap is lehet. Az Egyesült Államokban a nők átlagosan két napot töltenek bent.
Itt olvasható egy tavalyi tanulmány, amelyben 71 ország kórházi tartózkodási időtartamát dokumentálták. A statisztika kizárólag azokra a nőkre vonatkozik, akik hüvelyi úton szültek, és csak egy babát, tehát nem ikreket.
A Másállapotot a szülészetben elnevezésű szervezet kiállt a most nyilvánosságra került tervezet mellett, mint írták, „nem tekintik rémisztő lehetőségnek”. Szerintük lényeges a választás szabadsága (tehát akinek ez biztonságot jelent, annak legyen lehetősége maradni), sok nő szerint pedig a terv megvalósulása egyfajta társadalmi vívmányt jelentene.
Iványi Anna, a mozgalom aktivistája kérdésünkre elmondta, hogy bár sokan kritikusak voltak a tervezettel szemben, számos anya szeretne minél hamarabb, családi körben lenni a gyerekével, mert otthon sokszor több és hasznosabb támogatást kap, mint amit a kórházban. „Egy kifejezetten jól induló szoptatós kapcsolatot például elronthatnak a kórházban, mivel sok intézményben még a szeparáció és a három óránkénti szoptatási rend a gyakorlat.” Vagy simán megtörténik - hívta fel a figyelmet a hiányosságokra Iványi Anna -, hogy úgy engednek haza egy nőt, hogy nem kapott alapinformációkat a köldökcsonk ápolásáról vagy a gátseb megfelelő kezeléséről, de ez nem az ott töltött időtől függ, mert „24 óra bőven elég lenne mindenre, addigra már elvégzik a legtöbb vizsgálatot”.
Iványi szerint a tervezet valamilyen szinten tehermentesítené a benti személyzetet, mert többet és jobban tudnának foglalkozni azokkal az anyákkal, akik azt valóban igénylik. Ám a háromnapos bentmaradásnak nem csak szakmai okai lehetnek, állítja az aktivista, „vannak orvosok, akik bevallják, hogy a pénz miatt nem szeretnék hazaengedni az anyákat”.
Ennek hátterében az állhat, hogy az állami egészségügyi finanszírozási rendszerben jelenleg csak abban az esetben fizetik ki az intézménynek a szülés után járó teljes támogatást, ha az anya legalább három napot fekvőbetegként a kórházban tölt. Ez viszont az új szabályozással megváltozna, hallhattuk Rétvéri Bence államtitkártól. Szerinte nem a szakemberhiány miatt született a reform, hanem például azért, hogy megszüntesse a kórház anyagi ellenérdekeltségét az egészséges anyák és újszülöttek korábbi hazaengedésével szemben. A javaslatot a kormány egyúttal társadalmi egyeztetésre bocsátotta, az alábbiakban ebben a cikkben gyakorlatilag ezt kezdtük meg.
Az utógondozás szerepe
Az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészeti tagozatának vezetője, Demeter János az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a kollégium már húsz éve valamennyi kormánynál megpróbálta elérni, hogy a kötelezően előírtnál hamarabb is hazamehessenek a kórházból az anyák az újszülöttjeikkel, ám nem jártak eredménnyel. Demeter a javaslatukat támogató kritikákat igazságtalan hisztériának nevezte.
Ha megvalósul a tervezet, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az utógondozásra is, ez pedig nagyobb terhet jelenthet a házi gyermekorvosok, a házi orvosok és a védőnők számára. Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke elmondta, még nem tudják, milyen következményei lennének a tervezetnek rájuk nézve. A védőnőknek, a házi gyermekorvosoknak és a házi orvosoknak is kötött az idejük, tehát az ellátás szempontjából fontos lehet, hogy ha valaki már elígérkezett egy másik családhoz, akkor nem tud azonnal az újszülötthöz kimenni. „A védőnői ellátás nem sürgősségi, tehát továbbra is tervezetten tudják ellátni a családot. Az adaptációs időszak (amikor a baba alkalmazkodik a méhen kívüli környezethez - a szerk.) szempontjából nagyon fontos az első három nap, amit bent töltenek a kórházban az anyák, hiszen a segítség ott van velük, támogatják a szoptatás beindulását, megtörténnek a kötelező szűrővizsgálatok. Mi azt támogatnánk, ha az édesanyák azt az időszakot kihasználnák, és csak akkor mennének haza, ha a gyerek adaptációja rendben lezajlott.”
Mit szólnak az anyák?
Az általunk megkérdezett anyák vegyes emlékeket őriznek a szülés után a kórházban eltöltött időről. Réka szerint az ő esetében teljesen mindegy lett volna, ha hazaengedik 24 óra után. „A fogadott dokim csak azért jött be egy nappal a szülés után megvizsgálni, hogy megkapja a pénzét. A harmadik napot már végigsírtam, mert szörnyen bántak velem. Amíg nem tart ott a magyar egészségügy, hogy normálisan bánjon a kismamákkal és a babákkal, addig bátran hazaengedhetnek egy nap után is - otthon talán még segítséget is kapok.”
Egy másik anya éppen Londonban szülte első gyermekét (ahol bevett szokás az egynapos bennfekvés), ő kifejezetten kívánta, hogy érezhesse férje támogatását, és igénybe vehesse a segítségét, így örült az egy napnak. „Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy tökéletesen megoldott az utánkövetés, segítségnyújtás. Másnap már jön is a szakember, leméri a babát, szoptatási tanácsokat ad, megnézi a gátsebet. Az első héten minden nap meglátogatott minket” - mondja Györgyi. A második gyermekét viszont már itthon szülte, akkor már kifejezetten vágyott egy kis kórházra, és végre ott, kettesben volt lehetősége megismerkedni a babájával, a „nagytesó féltékeny tekintete nélkül”.
„Nekem az a három nap maga volt a wellness - emlékszik vissza a kórházban eltöltött időre Brigi. - Én az első fiamnál úgy éreztem, hogy biztonságban vagyok, mert azt sem tudtam, hogy kell gyereket fogni, szopni sem tudott először, úgyhogy nekem jól jött a segítség, de én meg is kértem őket erre. És mivel eléggé kiszolgáltatottnak éreztem magam, örültem, hogy segítenek.” Brigi azt mondja, hogy bár mind a két szülése után jól volt, nemcsak a segítség volt fontos neki, hanem az is, hogy kicsit pihenhetett.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Nő az utógondozás szerepe, és a magánszektorban is egyre több lehetőség van a szülészeti ellátásokra.
A fogorvosi ellátás mellett a nőgyógyászat az egyik legkeresettebb a magánorvosi ellátások közül. Amióta a szülészeteken megszűnt a választható személyzet lehetősége, még többen fordulnak a magánszektor irányába. Immár több helyen is lehetőség van arra, hogy a várandósgondozást és a szülés, illetve a gyermekágy időszakát magánkórházban töltsük el. Az árak az öt legnagyobb hazai magánkórház csomagjait tekintve nem kiugróak egyik helyen sem, közel azonos tarifával válthatjuk meg gyermekünk világrajövetelét az állami rendszeren kívül. A komplex szüléscsomagok tekintetében lehetőség van a magánszektorban az ügyeletes orvossal, illetve szülésznővel szülni - természetesen ez kedvezőbb árú. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a szülőszobában mellettünk választott szakszemélyzet, saját orvosunk és szülésznőnk legyen jelen, mintegy 20-30 százalékkal többet kell fizetnünk.
Nagyjából a 2000-es évek elejéig természetesnek számított Magyarországon, hogy a farfekvéses baba megszülethet hüvelyi úton, azonban a szakma később eltávolodott ettől, és automatikusan császármetszéssel segítették világra azokat a csecsemőket, akik ebbe a pozícióba fordultak. A nemzetközi szakmai gyakorlat azóta továbbfejlődött a faros szülések kezelése terén. Noha egy-egy szülész-nőgyógyász korábban is kísért elvétve medencevégű szüléseket itthon, az elmúlt bő egy évben a kistarcsai Flór Ferenc Kórház elhivatott orvosai voltak az elsők, akik intézményi szinten kezdték követni a mostanra nagyban megváltozott nemzetközi gyakorlatot.
Dr. Fekete Tamás, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetője eleinte ellenérzésekkel tekintett dr. Erdély Evelin szülőszobavezető és dr. Lőrincz Katalin szakorvosjelölt kezdeményezésére - legalábbis, amíg az osztályvezető kérésére egyre több bizonyítékalapú szakirodalommal, adatokkal és nemzetközi képző intézmények videóival alá nem támasztották, hogy a magzat medencevégű elhelyezkedése esetén is lehetséges a biztonságos hüvelyi szülés. Az első kurzusokat követően aztán osztályos protokollokat dolgoztak ki, belső képzést indítottak, a külső fordításról és faros szülésről szóló szülői tájékoztatót és beleegyező nyilatkozatot, valamint a faros szülésre kialakított konzultációt hoztak létre. Időközben a kezdeményezésük összeért a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság pilot családbarát szülészeti képzési programjával is, amiben szintén érintik a külső fordítás és a faros szülés technikáját.
Ha egy magzat fekvése medencevégű, és a várandós nő szeretne esélyt adni a hüvelyi úton történő szülésnek, az intézményben bárkit fogadnak külső fordításra az országból. Lőrincz Katalin elmondja, hogy ezt egy nulladik lépés is megelőzi: minden hozzájuk forduló várandós nőnek ajánlják a „spinning babies”-technikát, ha pedig ezt anyagilag nem engedhetik meg maguknak, akkor olyan ingyenesen elérhető videókat, amik segíthetnek a magzat befordításában. Ezt a magzat állapotának felmérése után (CTG és UH vizsgálat) két orvos kísérli meg: a kismama injekciós izomlazítót kap, ami a méh ellazulását és ezzel a fejre fordítás folyamatát támogatja. „Ez a beavatkozás nagyjából két percig tart, és ugyan valamennyire kellemetlen lehet a kismama számára, de eddig mindenki azt jelezte vissza, hogy sokkal rosszabbra számított. Ha mégis nagyon kényelmetlennek érzik, akkor egy kis szünetet tartunk menet közben, vagy pozíciót váltunk, és úgy próbáljuk újra. Ha elsőre nem sikerül, akkor ismét javasoljuk a spinning babies-gyakorlatokat, amitől még ha nem is fordul be a kisbaba, sokszor elég ahhoz, hogy egy kicsit kibillenjen az anya medencéjéből a baba medencéje, és pár nap múlva, amikor újra megkíséreljük, már sikerülhet a fordítás” - magyarázza dr. Dr. Lőrincz Katalin, Dr. Fekete Tamás és Dr. A beavatkozás után monitorozzák a babát és a mamát, és egy nappal később újra ellenőrzik a baba szívhangját.
A külső fordítási kísérleteknek körülbelül a fele sikeres, és ez megegyezik a nemzetközi eredményekkel. A szakemberek mindig kérnek visszajelzést arról, hogyan alakult a megszületés később, és tapasztalataik szerint a fejre fordított babák 80 százaléka megszületik hüvelyi úton. Az első beavatkozást egyébként a Szent Imre kórház szülészetének korábbi részlegvezetője, dr. Ádám Zsolt segítségével hajtották végre. A nemzetközi adatok alapján a lepényleválás kockázata minimális. A fordítás alatt folyamatosan figyelik a szívhangot és ultrahangoznak. Ha a lepényleválás lehetősége mégis felmerülne, van lehetőség azonnal császármetszés elvégzésére.
A legtöbbször még a faros szülés gyakorlatával (egyelőre) nem rendelkező szülészeti szakemberek számára is, ugyanis ma már egészen másképpen jön világra egy faros baba, mint harminc évvel ezelőtt. Természetesen nem a kisbabák változtak meg, hanem a gyakorlat maga, méghozzá a bizonyítékalapú orvoslásnak köszönhetően. Az alapelv az, hogy az anya valamilyen vertikális pozícióban van a kitolás idején (négykézláb, állva, térdelve, szülőszéken ülve vagy guggolva), mert így tágabb a medencéje, és a gravitáció is segíti a szülést. Emellett abban is nagy a jelentősége a függőleges testhelyzetnek, hogy így az anya keresztcsontja el tud mozdulni (nagyjából egy-két centimétert), amikor a kisbaba feje átjut a medencén. A megszületés alatt először a kisbaba egy-egy lába, majd egy-egy keze szabadul ki, és a feje még egy kis ideig bent marad. Ilyenkor a kisbaba ösztönösen mozgatja a kezét-lábát, így próbál segíteni magának abban, hogy a feje kibukjon. A kisbaba testének a színe (az átbújás alatt elfehéredik, majd újra rózsaszín lesz) és mozgása, a köldökzsinór állapota, valamint az édesanya gátjának teltsége mutatja, ha minden rendben van. A folyamat egyik nagy előnye az anyák számára, hogy nincs szükség gátmetszésre, és a gátsérülések is minimálisak. A vajúdás támogatásának folyamata sem mindegy: a kismama szabadon mozoghat, ehet és ihat, hiszen ez egyaránt támogatja a baba és a mama jóllétét, ami a kitolás idejére is növeli a tartalékokat.
„Egészen más ez, mint a fejvégű szülés. Egy fejvégű szülésnél amíg a gyerek átmegy a medencén, izgulunk, mert a lényegi részt nem látjuk. - mondja dr. A faros szülés biztonságát adja még továbbá az is, hogy egy kritériumrendszer alapján döntik el, választható út-e a hüvelyi szülés. Ha olyan anyai vagy magzati indok áll fenn, ami miatt ezen kívül esnek, akkor a kisbaba császármetszés útján jöhet világra. A kórház által adaptált kritériumok egyelőre a nemzetközinél szigorúbbak - ezeken később, a növekvő tapasztalatok és gyakorlat mennyiségével várhatóan lazítanak majd, illetve egyedi elbírálás alapján térnek el tőle. Ilyen kritérium például, hogy csak maximum 3500 gramm becsült súlyú és egyszerű fartartásban lévő magzatot vállalnak faros úton.
Sokak félelme lehet: mi van, ha elakad a fej? „Nagyon sok olyan betegség van (például asztma, Crohn-betegség, különböző gyulladásos és más immunbetegségek), amelyek előfordulásában jelentősen nagyobb a császármetszéssel született gyerekek aránya. Most már azt is tudjuk, hogy ennek a mikrobiomhoz van köze, ami a császármetszéssel érkező babák esetében egy évig nem olyan, mint a hüvelyi úton megszületőké. Ami pedig a szakemberek képzettségét illeti, a három orvos arra is felhívja a figyelmet, hogy bármikor érkezhet ügyeletben (és érkezik is) egy olyan várandós nő, akinek előrehaladott állapotban van a szülése egy medencevégű magzattal, és már nincs visszaút. „Először az addigi ismereteim birtokában azt gondoltam, hogy a faros szülés nem túl bölcs dolog. De szeretem elolvasni a legfrissebb és legérvényesebb szakmai ajánlásokat, így hamar kiderült, hogy ez az egész folyamat kifejezetten logikus. A kritikus önreflexió nagyon nehéz: hogyan fogok elszámolni magammal, ha rájövök, hogy holnaptól másképp akarom csinálni, mert hosszú ideje valamit nem úgy tettem, ahogy a legjobb lett volna? A fejlődés érdekében ezt viszont muszáj megbocsátanunk önmagunknak” - vonja le a következtetést dr. A fejlődés egy további fontos hozadéka, hogy mivel a faros szüléskísérés protokollja sok ponton az élettani szülést támogatja (szabadon választott pozíció, evés, ivás, a vajúdás saját ütemű haladása), ez az egész osztály mindennapi működésére hatást gyakorol. A Flór Ferenc Kórház faros szülés-projektje mostanra a hazai tudásmegosztás motorja lett a témában: konferenciákon adnak elő, workshopot tartanak, és nemrég egy nemzetközi képzést is szerveztek az itthoni szakemberek számára.
