A 31. hét a terhesség egyik mérföldköve, amikor a feszültség és az izgalom egyre nő, hiszen hamarosan megszületik a baba. Már csak körülbelül 10 hét van hátra, míg a kismama végre a karjában tartja gyermekét. Bizonyára már most is szoros kötelék fűzi a leendő gyermekhez.
A magzat egyre nagyobb lesz, ezzel párhuzamosan a belső szervei is fejlődnek és megkezdik tényleges működésüket. A 31. héttől kezdve a magzat a tüdő felületaktív anyagának (surfactant) köszönhetően teljes kapacitással ki tudja tágítani a tüdejét anélkül, hogy a léghólyagocskák (alveolusok) egymáshoz tapadnának.
A magzat sokkal kevesebbet mozog, egyrészt mert az anyaméhben lévő hely már túl szűkös, másrészt a 31. hétre már kialakult az alvási és az ébrenléti ciklusa, így akár 15 órát is alszik az anyaméhben. Azokban az órákban, amikor ébren van, a kismama egyértelműen érzi az aktivitást, főleg amikor a szervek rugdalása kellemetlenséget okoz.
Még nem teljesen helyezkedett el a születés előtti pozícióba, de fokozatosan a méhfalhoz simul és abba az irányba mozgatja a fejét, amerre a szülőcsatornán keresztül haladni fog. A magzatnak a fájások megindulása előtt a természetes születéshez megfelelő helyzetben, tehát fejjel lefelé kellene elhelyezkednie. A születendő gyermek fekvése azért fontos, mert van olyan pozíció, ami nem alkalmas a hüvelyi szüléshez. A nőgyógyász és a védőnő rendszeresen ellenőrzi a magzat elhelyezkedését. Ha a magzat a természetes szülés szempontjából nem megfelelő pozícióban van, az fekvési rendellenességnek számít, ilyenek például a harántfekvés és a farfekvés. A természetes szüléshez megfelelő pozíció a fejvégű fekvés, amikor a magzat feje lefelé néz. A fejvégű fekvésnek két fő típusa van: elülső fejvégű fekvés és a hátulsó koponyatartás. Mindkettő esetben a magzat feje lefelé néz. A különbség abból adódik, hogy a magzat arccal merrefelé néz.
A 31. héten a kismama érzései időnként felerősödnek, ha arra gondol, mi az, ami vár rá a szülés folyamán. Sokat gondolkodik azon, hol szeretne szülni és mennyire lesznek biztonságban a szülés során.
A kismama tüdejét nyomja a hasa, fáj a lába és a háta. Éjszaka gyakran rosszul alszik, forgolódik az ágyban a megfelelő alvási pozíciót keresve. A fokozott pisilési inger szintén megzavarja az éjszakai alvást. Étkezés után gyomorégés fordulhat elő, éppen ezért javasolt a nap folyamán többször kevesebbet enni, valamint a kisebb étkezések kevésbé terhelik a bélrendszert, amely az anyaméh által gyakorolt nyomás miatt nem a megszokott tempóban működik.
A kismama egyre nehezebben tud felállni vagy leülni, ilyenkor a hasát és a hátát ösztönösen megtámasztja. A medencefenék terhelése miatt a húgyhólyag izomzata nem működik olyan hatékonyan, mint korábban, valamint a magzat feje is nyomja a hólyagot. Éppen ezért nevetésnél, tüsszentésnél, köhögésnél előfordulhat vizeletszivárgás.
A 31. héten egyre többet gondol arra, mi az, amit még be kell szereznie a baba érkezéséig. A kismamában felerősödnek az emóciók, ha plüss játékokat, babaruhákat lát. Valószínűleg a rokonok, barátok, ismerősök is el fogják halmozni babaholmikkal, éppen ezért érdemes listát készíteni a babakelengyéről, hogy pontosan mire lehet szükség az alvás, utazás, ruházkodás, babaápolás és a szoptatás során. A babaruhák kiválasztását befolyásolja a várható születési hónap. Nyári vagy téli ruhákra lesz elsősorban szükség? Azokat a dolgokat is meg kell vásárolnia, amelyekre közvetlenül a szülés után szüksége lesz a kórházban. Írjon listát és kérdezze meg védőnője véleményét a kórházban szükséges dolgokkal kapcsolatban.
Az utóbbi időben sok szülő figyelme az őssejtekre irányult. Az őssejtek könnyen hozzáférhető forrásai a köldökzsinór és a köldökzsinórvér. Konzultáljon erről védőnőjével vagy gyermekorvosával, nézzen utána a különböző intézményeknek.
A terhességi súlygyarapodás
A terhesség alatti súlygyarapodás természetes folyamat, ugyanakkor odafigyelést igényel. A kismamák súlyarapodásának mértéke szoros kapcsolatban áll a kiinduló testsúllyal, a trimeszterenkénti élettani változásokkal és az életmóddal. A terhesség alatti elhízás elkerülése, sőt már az az előtti is, nem csak azért fontos, mert a szülést követően nem lesz a kismama annyira elragadó a felszedett kilóktól. A túlsúlyos kismamák nehéz várandósság, esetlegesen kialakuló szövődményeknek néznek elébe. Nagyobb eséllyel alakul ki náluk a terhességi cukorbetegség, vagy lesz magas a vérnyomásuk.
Sajnos ugyanilyen kockázatokat rejt, ha az édesanya túl soványan indul neki a terhességnek. Ez esetben fennáll a vetélés kockázata, vagy, hogy babájuk túl alacsony testsúllyal születik. Az anya súlyának szélsőségei sajnos visszafogják az egészséges méhen belüli fejlődést.
A terhességi hízás kalkulátorunk segítségével minden héten nyomon követheted, hogy mennyi az ideális súlygyarapodás babavárás alatt. A terhességi súly kalkulátor figyelembe veszi a terhesség előtti súlyod, és ahhoz kalkulálja az ideális súlynövekedést. A babavárás alatti súlygyarapodás nem egyezik meg a hízással, hiszen a baba súlya, a magzatvíz, a megnövekedett vérmennyiség, stb. Írd be a várandósság előtti súlyod, valamint azt a terhességi hetet, amelyikre kíváncsi vagy és a program megmutatja, hogy a kérdéses héten kb. hány kg leszel.
Általánosságban 12 kg-ot hízhat a kismama, de 15-16 kg még nem számít veszélyesnek. Az elhízott kategóriába esett hölgyeknél nem nagyon kellene 10 kg-nál többet hízni terhességük során, az alultáplált, sovány kategóriába esőknél viszont az átlagosnak mondott 12 kg-nál nagyobb testtömeg is megengedett.
A súlygyarapodás üteme
A várandósság alatt a hízás üteme nem egyenletesen oszlik meg a trimeszterek között. Rendszeresen a 12. hétig kb. 1-2 kg az össz gyarapodás. Ez után viszont a 13. és a 20. hét között összesen kb. 3kg az össz gyarapodás. A 20. és a 30. hét között pedig újabb 5,5-6kg-ot szed fel magára, ezt követ a 31. és a 36. hét között nagyjából újabb 3kg növekedés.
A terhesség során felszedett kilók nagyjából a következő testrészekre rakódnak le, illetve keletkeznek egy átlagos, kb. 12 kg-os súlygyarapodás esetén: baba 3-3.5 kg, méhlepény 0.5-1 kg, magzatvíz 1 kg, megnövekedett vérmennyiség 1-1.5 kg, vízvisszatartás 1-2 kg, zsírtartalékok 2-3 kg, megnövekedett emlők 0.5-1 kg.
Egyéni eltérések és táplálkozás
Hatalmas egyéni eltérések lehetnek azonban a hízás mértéke, illetve a szülés utáni fogyás tekintetében. Aki eleve nagyobb súllyal vágott bele a babavárásba, annál előfordulhat, hogy csak 5-6 kilót hízik (vagy még annyit sem). Aki az elején sokat hány, étvágytalan, az az első harmadban még fogyhat is, ez egyáltalán nem gond és a babára sem jelent veszélyt (csak persze a hányás miatt elvesztett folyadékot meg kell próbálni pótolni).
A terhesség alatti hízás mértéke tehát nagyban függ a genetikától, de azért nincs minden veszve. Mind a várandósság, mind a szoptatás alatt kerülni kell a felesleges nassolást, a túl sok édességet, és zöldséget, gyümölcsöt, husit, halat, tejterméket, teljes kiőrlésű kenyeret érdemes fogyasztani. A terhesség alatti rendszeres vizsgálatok jó alkalmat adnak az egészségmegőrző szokások kialakítására, különösen akkor, ha a kiinduló testsúly nem ideális, vagy alapbetegségek állnak fenn. Az alacsony vagy túl magas kalóriabevitel egyaránt veszélyes lehet, különösen a fehérjebevitel tekintetében. A magzat a szénhidrátokat, zsírokat és vitaminokat az anya tartalékaiból is pótolni tudja, de fehérjét kizárólag az elfogyasztott táplálékon keresztül képes felépíteni.
Fogyókúrázni a szó hagyományos értelmében (koplalás) nem szabad sem a terhesség, sem a szoptatás alatt, de az egészséges táplálkozás és ésszerű mennyiségek fogyasztása az ételekből ajánlott (ez okozhat éhségérzetet, ha korábban nagy mennyiségeket ettél, ami azonban nem egyenlő a koplalással).