Az apák családban betöltött szerepe jelentős változáson megy át. Feladatuk már nemcsak a nevelés és a fegyelmezés, egyre több férfi vesz részt a gyermekvállalás teljes folyamatában, átélve annak minden lelki aspektusát. Már az anya hasában élő magzattal kialakítják a kötődést: beszélnek a kicsihez, aki felismeri az édesapa hangját is; simogatják az anya hasát, amivel erősítik a szülő-gyermek kapcsolatot. Ennek köszönhetően a közösen, vagyis hármasban töltött meghitt pillanatok nagyon hasznosak. Ezt igazolja számos kutatás is: az apa törődése legalább annyira fontos a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából, mint az anyáé.
Az apává válás lelki folyamatai
Az apaság felé vezető út komoly lelki munkával jár, ugyanúgy, mint az anyának. Ezt a folyamatot sokszor megnehezíti, ha a nő nem fordít kellő figyelmet az empatikus odafordulásra és biztatásra. A férfiak is küzdenek az érzelmeikkel, félelmeikkel, aggodalmaikkal (még ha nem is vallják be vagy mondják ki), ezt vizsgálatok is kimutatták, a gyermekvállalás a férfiak számára is igen komoly stresszt jelent. A leendő édesapa egyre többet foglalkozik a szülői szereppel, elképzeli milyen apa lesz. Ehhez gyakran felidézi emlékeiből az édesapjához, nagyapjához fűződő viszonyát, értékeli a felmenőktől kapott mintát. Eldönti, hogy mit tart abból követendőnek, és mit fog csinálni esetleg másképp. Érezni kezdi felelősségének súlyát és felismeri, hogy ismeretlen terepen kell bizonyítania társának, önmagának, a külvilágnak.
Ezt a folyamatot gyakran kísérik lelki tünetek, például szorongás, rosszkedv vagy alvászavar, de akár magatartásváltozás is. Egyesek időnként indokolatlanul ingerültté, morcossá válnak. A feszültségek levezetésére különféle megoldásokat keresnek. Akadnak olyanok, akik noha örülnek a babának, mégis túl sokat járnak társaságba, barátokhoz, és emiatt a kismama elhanyagolva érzi magát. Mások épp ellenkezőleg, nagyon figyelmessé válnak: vásárolnak, kedvességgel, ajándékokkal halmozzák el várandós párjukat.
Hormonális változások az apáknál
A lelki tényezők mellett fontos szót ejteni a biológiai változásokról is. Közismert tény, hogy a kismamákban folyamatosan zajlik a hormonális átrendeződés a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Az már kevésbé köztudott, hogy a férfiakban is végbemennek ilyen hormonális változások.
Tesztoszteron és ösztradiol
Több kutatás igazolta, hogy a várandósság alatt sok férfiban csökken a tesztoszteron szintje. Ez a hormon az egyik legfontosabb androgén hormon, amely a férfiak agyában az agresszivitást képes fokozni, ezért csökkenése szelídebb viselkedést eredményez. Az apai ösztradiol (mely az ösztrogén egyik formája, gyengéd óvó, védelmező szerepe van) szintje a tesztoszteronnal ellentétben emelkedik. Közvetlenül a szülés előtt és után újból megemelkedik az agresszivitásért felelős tesztoszteron, ez hívja életre az apában a gyermeket védelmező, férfias viselkedésformát.
Kis idővel a gyermek születését követően átmenetileg ismét csökken a tesztoszteron termelődés és nő az ösztradiol szint, ami a libidót csökkenti. Vagyis a természet gondoskodik arról, hogy a férfit képessé tegye a védelmező funkcióra (ösztradiol hatás), de ne fokozza a szexuális aktivitását (tesztoszteronszint csökkenés), mindezt a baba és a család érdekében. Többek között ennek köszönhető, hogy az édesanya szülése után sok férfi hetekig képes mellőzni a szexuális életet. Mindez nagymértékben hozzájárul a pár kapcsolatának erősödéséhez, a fokozódó intimitáshoz.
Kortizol
Stressz hatására emelkedik a kortizolszint, ami nemcsak a stresszreakció kialakításában játszik fontos szerepet, hanem a védelmi reakciókban (az utód megvédése) is. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a kortizol nevű stresszhormon szintje a férfiakban jelentősen megemelkedik a szülés előtt, és utána is magasabb egy ideig.
Prolaktin
A párjukkal szoros és bensőséges kapcsolatban élő férfiaknál a ragaszkodás és a kötődés hormonja (prolaktin) nagyobb mértékben termelődik.
Lelki zavarok az édesapáknál
Miközben minden a mama és a baba körül forog ebben az időszakban, a férfiak is ki vannak téve néhány nehéz helyzetnek. Aki hajlamosabb a szorongásra vagy nagyon helyt akar állni, azoknál kialakulhatnak lelki zavarok. A szülés utáni hetekben, hónapokban nem ritkák a hangulati zavarok és a szorongásos panaszok. Ennek oka részben lelki (a mellőzöttség és a kirekesztettség érzése, a felelősségérzet növekedése, félelmek a családfenntartó szereptől), részben biológiai hátterű (stressz, kortizolszint növekedése, alváshiány, tesztoszteron csökkenés).
A gyermek születése után gyakran jelennek meg pszichoszomatikus tünetek (pszichoszomatikus: a lelki problémák testi tünetekben jutnak kifejezésre) is, ilyenek lehetnek például: a vérnyomásproblémák, a fejfájás, a mozgásszervi fájdalmak vagy a gyomor- és bélrendszeri tünetek. Az apáknál is előfordulhat szülés utáni depresszió, mely leggyakrabban a szorongásból és a megfelelési vágyból ered. Az apai depresszió jóval gyakoribb azoknál, akik az elismerés és a megbecsülés hiányát élik meg, anyagi gondokkal küzdenek, munkanélküliek, egzisztenciálisan bizonytalannak érzik a helyzetüket, vagy tartós munkahelyi stressznek vannak kitéve. Szintén súlyos rizikó tényezőt jelent a beteg gyermek, vagy akik maguk is küzdenek valamilyen krónikus betegséggel. Depressziós társ mellett is magasabb a depresszió kialakulásának a kockázata. Ugyanakkor az édesapák hangulata a kismama lelki világára is befolyással van.
A férfiak nehezebben kérnek külső segítséget
A férfiak a pszichés panaszaikat (pl.: szorongás, hangulatzavar) és tüneteiket gyakran saját maguk próbálják orvosolni. Ilyenkor sportba, munkába vagy rosszabb esetben önpusztító tevékenységekbe (alkohol, szerencsejáték, számítógépes játékok, pornó) menekülnek. Fokozottabban jellemző rájuk, hogy problémájukkal, panaszaikkal ritkábban fordulnak külső segítségért. Ez a tulajdonság hátrányt is jelent a számukra (de a család számára is!), hiszen sokszor csak a súlyos tünetek esetén vagy tarthatatlanná vált krízisállapotban (amikor már elfajultak a dolgok és a problémák) vesznek igénybe szakszerű segítséget. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy szégyellik érzéseiket, gondolataikat és a gyengeség jeleként minősítik a segítségkérést.
A társadalomban elvárt és megtanult nemi szerep elvárja a férfiaktól, hogy ne vállalják fel és ne mutassák ki érzelmeiket. Erre számos vizsgálati eredmény rámutat: a férfiak általában rosszabbul teljesítenek a saját érzelmeik felismerését és verbalizálását célzó tesztekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem éreznek, vagy ne lennének mély érzéseik, sokkal inkább azt, hogy kevésbé tudják őket kifejezni, hiszen arra nevelték őket, hogy racionálisabban, cselekvő módon próbáljanak boldogulni az életben.
Leginkább úgy tudjuk megelőzni a férfiaknál ezeket a lelki zavarokat, vagy felismerni, hogy szükségük van külső segítségre, ha kiegyensúlyozott, jól működő párkapcsolatunk van, törekszünk egymás igényeinek elfogadására, értéknek tekintjük a kölcsönös intim beszélgetéseket, érzéseink megosztását és feltárását. Bajor Anita
A jogi apaság kérdése
Az ugyebár egyértelmű, hogy ki egy gyerek anyja. Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne az apa kérdése is, de az már nem így van. Senkit nem érdekel, hogy mi anyák kit tartunk a gyermek apjának vagy akár ki tartja saját magát annak, mert azt fogják annak tekinteni, aki az anya férje a fogantatás pillanatában (vagy a közvetlenül előtte lévő időszakban).
Ha a fenti időszakban az anya nem volt házas, akkor csak egy fokkal egyszerűbb a helyzet. Elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, és ahhoz szükséges az anyának a hozzájárulása is. Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény 35-39. §-ai határozzák meg. (Szemben az anyai jogállással, amit jogfelfogásunk ténynek tekint, az apai jogállást vélelemnek tartja.) E szakaszok szerint a jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírói megállapításán és az anya utólagos házasságkötésén, illetőleg 1989.
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
A nem házasságba születő gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a gyermek az apa nevére kerülhessen és a szülők közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. Az eljárás lakóhelytől függetlenül bármely illetékes hatóságnál indítható, a szülők mindegyik személyes jelenléte szükséges. Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni.
A házasság megszűnése utáni apaság
Egyre gyakoribb helyzet, hogy a házasság megszűnése után, vagy folyamatban lévő válóper közben, új kapcsolatban születik gyermek - de jogilag ilyenkor ki számít apának? Az exférj, az új pár, vagy az, akit a biológiai tények alapján annak tartunk? Ki lesz az apa a papíron? A szabály logikája egyszerű: mivel egy házasságból származó gyermek apja vélelmezetten a férj, ezt a vélelmet a házasság megszűnése után is fenntartja a jogszabály bizonyos ideig (300 nap = kb. 10 hónap, ami a terhességi időt fedezi).
A "csak apa" korszak
Van az a korszak, amikor a kisgyerek mindig csak apával akar lenni. Ez állhat abból, hogy amikor apa otthon van, anyát teljesen kizárja és csak apa az érdekes, vagy abból, hogy bizonyos dolgokat csak és kizárólag apával, másokat csak és kizárólag anyával hajlandó csinálni. Mi okozza ezt a viselkedést? Maga a jelenség ugyan furcsa, de teljesen ártalmatlan. Az okok sokrétűek és a gyermek nemétől és korától is függenek.
Szociális fejlődés
Nagyjából 1 éves kor körül a kicsi szociális készségei dinamikus fejlődésnek indulnak. Míg korábban anyával volt a legerősebb kötődése, most érdekes lesz mindenki más. Többnyire a vele együtt élőket látja a leggyakrabban (apa, testvérek, esetleg nagyszülők), ezért ők is fontosak lesznek az életében. A legtöbb első gyermekes családban apával találkozik leggyakrabban a kicsi anyán kívül, az ő személye elkezd egyre izgalmasabb lenni. A kicsi vágyik a változatosságra, ezért apa jelenléte különleges lesz és amikor ott van, makacsul ragaszkodhat hozzá, hogy csak vele akar lenni. Az anya ilyenkor mellőzöttnek érezheti magát, gyakran tapasztalható, hogy a kicsi apa jelenlétében teljesen elutasítja őt. Ez persze egyáltalán nem igaz! Valójában arról van szó, hogy a kicsi még vagylagosan gondolkodik. Vagy apával vagyok vagy anyával. Amikor veled van, akkor te vagy a legfontosabb a számára, amikor apa is ott van, akkor mindenki mást kizár. Ez semmit nem mond el az anyához való kötődéséről, ugyanúgy szereti őt is, csak most átmenetileg apa személye izgalmasabb.
Az önállóság fejlődése
A „csak apa”-jelenség 1-2 éves kor között az önállóság fejlődésének szimbóluma is egyben. A kicsi ilyenkor folyamatosan próbálgatja az akarata, a függetlensége határait, de még támaszra szorul. A függetlenedés első jele, hogy másik támaszt keres anya helyett, azt aki szintén sokat van a közelében: apát. Kislányoknál az óvodáskor folyamán valamikor jelentkezhet a „csak apa”-időszak. Ők ugyanis ekkor kezdik el felfedezni a szerelem érzését és ennek a fő tárgya lehet apa a „szőke herceg” :) Ilyenkor szokták tapasztalni az anyukák, hogy a kislány apánál bármit el tud érni, „udvarol neki”, miközben az ő szavuk semmit sem ér. Ez a jelenség szintén csak átmeneti és nem szabad „hűtlenségként” megélni egyik oldalról sem. Pont az óvodáskor az, amikor már a korábban kevésbé bátor apukák is már tudnak mit csinálni a gyerekkel, ezért gyakran az apukák is élvezik ezt a helyzetet és a személyük iránti rajongást. Kisfiúknál a nemi identitás felfedezésének része lehet a „csak apa” időszak. Ez általában egy-egy tevékenységre korlátozódik, amit kifejezetten jó apával csinálni. Pl. barkácsolás, kertészkedés, focizás vagy akár az esti fürdés vagy altatás, és gyakran megjelenik mellette a „mi fiúk”, mint érvelés. Óvodáskorban és kisiskolás korban ez nagyon határozott lehet, a gyermek ki is fejti néha, hogy „a fiúk ilyenek, a lányok meg olyanok”. A „csak apa”-jelenség önmagában tehát ártatlan dolog, problémát az jelent, ha túlságosan érzékenyen éljük meg, ha nem megfelelően reagálunk rá.
tags: #egy #magzat #szol #az #apukajahoz