A hosszan tartó szoptatás: Tények, tévhitek és anyai döntések

Néhány hete megjelent cikkünkben olvashattad, hogy Som-Balogh Edinát vegyes fogadtatásra találta, hogy még szoptatta két és fél éves kisfiát, hiszen Noel már nem kisbaba. Mivel írásunk több száz kommentből álló véleményáradatot indított el, úgy gondoltuk, mindenképpen érdemes lenne szakértői véleményt közölnünk a témában. Ebben kértünk egy gyermekekkel foglalkozó orvos, dr. Keszler Viktória, a Másállapot a szülészetben mozgalom aktivistájának segítségét, aki a világnapon nem csak az anyatejes táplálás fontosságára, de a nagyobb gyerekeket szoptató anyák megítélése okán is arra hívta fel a figyelmet, hogy „a szoptatásnak nincs elvárt felső korlátja, minden gyerek elválasztódik időben, pont a sajátjában, vagy pont akkor, amikor az édesanyja az elválasztás igényét érzi.”

A WHO ajánlása szerint a kisbaba számára hat hónapos koráig a kizárólagos anyatejes táplálás az ideális, majd a hozzátáplálás mellett lehetőség szerint kétéves koráig érdemes folytatni a szoptatást, vagy akár tovább is. Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége azt mondja: „A gyermekorvosoknak és szülőknek tudatában kéne lenniük, hogy a kizárólagos szoptatás biztosítja kb. 6 hónapos korig a gyermekek optimális növekedését és fejlődését és folyamatos védelmet nyújt a hányásos és légzőszervi fertőzések ellen. A szoptatás folytatódjon legalább a gyermek első életévéig vagy ezen túl, mindaddig, amíg ez a gyermek és az édesanya számára is kívánatos.”

A szoptatással kapcsolatban az átlagember mégis inkább csecsemőt vizualizál, mintsem már járni, akár beszélni tudó kisgyermeket. Noha a szoptatás jótékony hatásait - anyára és gyermekre nézve egyaránt - talán senki sem vitatja, a hosszan tartó szoptatásról megoszlanak a vélemények.

Miért szoptat egy anya hosszan?

Számos ok húzódhat meg annak hátterében, ha egy óvodás korú gyermek még szopik, ami gyakran nem is tudatosul az anyában. Előfordulhat, hogy a szülők párkapcsolata nem működik, és az anya a gyerekkel való kapcsolatában keresi a meghittséget, intimitást. De szerepet játszhatnak különböző félelmek, aggodalmak, amiket az anya saját korai tapasztalataiból hoz. „Az oviban nem beszélt erről soha. Ha nem kérdezték tőle, eszébe sem jutott. Szerintem tudják, hogy általában nem szopiznak olyankor már a gyerekek, de nem okoz nekik logikai bukfencet, hogy akkor talán nekik sem kéne. Van egy helye és ideje ennek, az oviban meg mást csinálunk.”

Sophie Mei Lan, egy 29 éves wakefieldi anya őszintén beszámolt arról, hogy miért szoptatja még mindig ötéves kislányát. Szerinte emiatt sokkal közelebbi kapcsolatot ápol a gyerekével, és milliókat spórol rajta. Ugyanakkor rengeteg vitát is generál a szakács férjével, ugyanis ő meg már igazán azt szeretné elérni, hogy Lan álljon le, mert nagyon fáradttá teszi, hogy így táplálja gyereküket. A bloggerként is működő anya, akinek van egy kétéves gyereke is, azt mondta: „Nem hiszem, hogy van abban bármi furcsa, hogy szoptatom a gyerekeimet”. Lan hozzátette: az anyatej tápláló, nyugtató és ingyenes. Az anyák átlagosan a gyerek hathónapos korában hagyják abba a szoptatást, emiatt Lan elég sok furcsa tekintetet is kap nap mint nap, de egy új tanulmány szerint, annál gondoskodóbb egy anya a gyerek első 10 évében, minél tovább eteti így csemetéjét.

Az anyatej szerepe és összetétele a gyermek fejlődésében

Az anyatej nagyon értékes, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik. „Az újszülött vagy csecsemő számára az anyatej a legkiválóbb táplálék, de változik az anyatej összetétele, hat hónapos kortól nem képes fedezni a tápanyagszükségletet, ezért kell a hozzátáplálás. Egy két-hároméves gyermek számára a szoptatás már nem jelent akkora pluszt, inkább a kötődés és szokás kerül előtérbe. Ilyen korban ha sok anyatejet kap, és - ezért - nem jut vasban gazdag táplálékhoz a gyermek, vashiányos vérszegénység alakulhat ki nála - ez is bizonyítja, hogy ilyen korban az anyatej már nem ideális táplálék.”

Az anyatejben minden olyan vitamin, ásvány, enzim és antitest megtalálható, amely létfontosságú a csecsemő fejlődéséhez. A szoptatás erősíti a kapcsolatot az anya és a csecsemő között, segíti a baba agyi fejlődését, emellett csökkenti a szívbetegség, a cukorbetegség és az allergia kialakulásának kockázatát. A szoptatás erősíti és védi az immunrendszert a külső támadások ellen.

A szoptatás élettani és immunológiai hatásai

Bocskainé Irci IBCLC szoptatási tanácsadó, a Czeizel Intézet munkatársa szerint a hosszan tartó szoptatásnak számtalan előnye van. „A szoptatás időarányosan csökkenti a mellrák, a méhnyakrák és a méhtestrák előfordulásának arányát. Véd a csontritkulás ellen, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját”. A szoptatási tanácsadó elmondta, mindenképp érdemes számolni a gyermekekre gyakorolt előnyöket illetően azzal, hogy az anyatej minden hatása dózisfüggő, minél hosszabb ideig részesül benne valaki, annál erőteljesebbek ezek. Említést érdemel többek között az anyatej állandóan változó, a baba szükségleteihez igazodó vitamintartalma, élő immunanyag-tartalma, a folyadékpótlásban játszott szerepe is. Az anyatej fogyasztása csökkenti az allergiás megbetegedések kockázatát, a benne található lakto-ferrin megköti a vasat és képes a szervezetbe azt hatékony módon beépíteni. Gyulladáscsökkentő hatású külsőleg, bőrre cseppentve is. De pozitív hatása van az arc izmaira is. A szopómozgás segíti az állkapocs, a fogak és a szájizomzat egészséges fejlődését.

A szoptatás és az anya-gyermek kötődés

„A szoptatás a tápláláson túl az anya-gyermek érzelmi kapcsolat, az egymásra hangolódás fontos aspektusa. Ehhez fontos hozzáfűzni, hogy az az anya, aki bármilyen okból kifolyólag nem tud szoptatni, nem lesz kevesebb, kevésbé jó anya, mint szoptatós társai.”

„A gyermekben kialakul egy belső konfliktus, ambivalencia, ami arról szól, hogy én már önálló lény vagyok, önálló akarattal, de még nagyon függök anyától, illetve az anyamelltől. A gyerek az anya belső rezdüléseire reagál, az ő érzelmi állapotát veszi át.”

„A szoptatás erősíti a kapcsolatot az anya és a csecsemő között, segíti a baba agyi fejlődését, emellett csökkenti a szívbetegség, a cukorbetegség és az allergia kialakulásának kockázatát.”

Amikor a kétéves gyereknek négy rágófoga jön egyszerre, milyen jó, hogy a fogzási fájdalmat szoptatással lehet csillapítani gyógyszer beadása helyett. De egy érzelmileg nehéz napot is könnyebb lezárni egy kapcsolatregeneráló, feszültségelsimító szopizással, természetesen akár más stresszoldó eszköz nyújtása mellett. A közvélekedéssel ellentétben a gyermek hosszú távon nem azt tanulja meg ebből, hogy mindenre a cicizés a megoldás, sokkal inkább azt, hogy biztonságban van, a környezete válaszkész, az ő igényei fontosak és kielégíthetők.

A hosszan tartó szoptatás társadalmi megítélése és a kritika kezelése

Bár hazánkban sok szempontból - elsősorban a kivehető szülési szabadság és gyermekgondozási támogatások miatt - adottak a feltételek ahhoz, hogy az első félévben anyatejes táplálást kapjanak a babák, a szoptató édesanyák, főként a sokáig és/vagy nyilvánosan szoptató anyák mégis gyakran belefutnak rosszalló megjegyzésekbe. „A féléven túli, uram bocsá’ egy éven túli szoptatásról nem illik beszélni, zavarba ejtő, ellenállást, negatív ítéletet vált ki a környezetből. Amit nem ismerünk, attól félünk, amitől félünk, azt hajlamosak vagyunk elutasítani, elhárítani vagy akár megtámadni.”

Ha hosszútávon szoptatod a gyermekedet, akkor előbb-utóbb szembetalálod magad feléd irányuló kritikákkal. A La Leche Liga nemzetközi honlapján találhatsz jó tanácsokat a család, a barátok vagy éppen a teljesen ismeretlenek felől érkező kritikák kezelésére. Ha kritika ér, gondolj arra, hogy az emberek talán egyszerűen nincsenek tisztában a hosszútávú szoptatás előnyeivel, vagy éppen az általuk annak idején választott nevelési irány miatt bűntudatot éreznek. Dr. William Sears is ajánl néhány ötletet az ilyen irányú kritika kezelésére.

Kétségtelenül vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy évekig szoptatni egy gyermeket furcsa, visszataszító, káros vagy pusztán helytelen. A totyogók vagy óvodáskorú kisgyermekek szoptatását időnként bizarrnak, sőt perverznek címkézik, pedig az, hogy ki meddig szoptat, csak és kizárólag az adott anya-gyerek párosra tartozik, azt az ő közös igényeik szabják meg.

Az elválasztás folyamata és az önállósodás

„Minden gyermek más és más, átlagosan kettő-négyéves kor között hagynák abba maguktól a szopást a gyerekek a kutatási adatok szerint, 12 hónapos életkor alatt pedig extrém ritka, hogy egy csecsemő magától "megunja" a cicizést.”

„Ha ez idáig a gyermek nem vált le az anyamellről, az megnehezítheti ezt a szeparációt, az ebben az életkorban még szoptatott gyerekek jellemzően "nagyon anyásak", nem véletlenül, hiszen a szoptatás még a babakori szimbiózis élményét adja.”

„Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Közben lehetnek hullámzások is, amikor valamilyen érzelmi szükséglet miatt a kicsi megint többet kéri a cicit (pl. a járástanulás időszakában vagy betegség után), de aztán lassan megint csökken a szopik száma.”

„A szopási igény ösztön evolúciósan és élettanilag kb. hétéves korig él, a legtöbb gyermek két és fél és hét éves kor között választódik le. Az elválasztódás kivárása az adott család rendszerén és az anya döntésén alapuló egyéni út, ami nem értékesebb, és nem értéktelenebb, mint az irányított, kíméletes elválasztás.”

„A totyogó korszak kezdetétől el lehet azonban kezdeni a határon mozogni, folyamatosan ki-kilépegetni a gyerek komfortzónájából. Azaz ne mi legyünk azok, akik egy „bibinél” felkínáljuk az anyamellet, de ha a gyerek kéri, nyugodtan szophasson. Próbáljuk folyamatosan finoman kihozni ebből, adjunk varázspuszit a testi fájdalmakra, kínáljunk sok ölelést és testkontaktust a lelkiekre, és mutassunk be többféle megoldási módot egy problémára (figyelemelterelés, kibeszélés, nevetés, lazítás), a szoptatás mellett.”

Globális adatok és ajánlások a szoptatásról

Augusztus elseje az anyatejes táplálás világnapja. 1992-től augusztus elsején tartják világszerte az anyatejes táplálás világnapját, más néven a szoptatás világnapját, augusztus 1. és 7. között. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében. Az anyatejes táplálás drasztikusan csökkenti a fertőző betegségek, köztük a legtöbb csecsemőhalált okozó légúti fertőzés és hasmenés okozta halál esélyét. Az anyatejes táplálással legalább évi 823 ezer öt éves kor alatti gyermek halála lenne megelőzhető. Azok az intézkedések, amelyek támogatják a szoptatást - például a szoptatási szünetek és a fizetett szülői szabadság - még mindig nem elérhetőek a legtöbb anya számára világszerte.

Bár a szoptatás pótolhatatlan egészségügyi hatása bizonyított, jelenleg a gyerekek 60%-a nem részesül az ajánlott hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálásban - olvasható az UNICEF honlapján. Gyűjtésükből az is kiderül, hogy 2018-ban a babák mindössze 41%-a részesült kizárólagos anyatejes táplálásban az élete első hat hónapjában.

Dr. Dettwyler összehasonlítja a különböző főemlősöket, köztük az embert is, egymással, hogy megtalálja, vajon mi lenne a biológiai norma az ember számára az elválasztódásra. Azt találta, hogy a testméretet, fejlettséget és az átlagéletkort figyelembe véve a modern ember számára a természetes kor az elválasztódásra 2,5 és 7 éves kor között van.

tags: #egy #5 #eves #gyerek #szoptatasa #az