Egészséges óvoda és bölcsőde: indikátorok és információk

Az óvodai nevelés alapvető feladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ez magában foglalja az egészséges életmód alakítását, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítását, valamint az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítását.

A belső elemzés és értékelés során minden esetben az óvoda által felvállalt cél- és feladatrendszer megvalósítását kell figyelembe venni. Az egészséges életmódra nevelő munkánk folyamatában rendkívül fontos, hogy a gyermeket egyes szám első személyben lássuk.

Az egészséges életmód alakításának elemző vizsgálata

Az egészséges életmód alakításának elemző vizsgálatához és belső értékeléséhez számos szempontot kell figyelembe venni:

• A gyermek testének gondozásához, a bőrápoláshoz, a fogmosáshoz, a hajápoláshoz, az orr tisztításához stb. biztosított feltételek.
• Milyen objektív feltételeket biztosít az intézmény a gyermekek edzéséhez?
• Milyen az óvodapedagógus szemlélete?
• Milyenek a gyermekről vezetett egyéni dokumentációk?
• Feladatuknak tekintik-e a szülők szemléletének befolyásolását?

A helyi nevelési program beválásának, nevelési folyamatának belső elemzése és értékelése minden nevelőtestület kiemelt feladata.

Járványügyi intézkedések és higiénia

Az oktatásért felelős szaktárca már 2020-tól kiemelt figyelmet fordít a járványügyi védekezésre. Az intézkedési terv (protokoll) újabb módosításig vagy visszavonásig érvényben marad, módosítására a járványügyi helyzet alakulásától függően kerül sor.

Kiemelt felelősség van a szülőkön, hogy amennyiben gyermeküknél tüneteket észlelnek, a NNK aktuális eljárásrendje alapján ne vigyék, ne engedjék közösségbe a gyermeküket, hanem gondoskodjanak orvosi vizsgálatáról. Az a gyermek vagy pedagógus, aki bármilyen betegség miatt otthon maradt, csak a háziorvos, a kezelőorvos igazolásával vagy kórházi zárójelentéssel mehet újra az intézménybe.

Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi az intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét. A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság. Fontos, hogy a szülők személyes megjelenésével járó szülői értekezleteket csak a járványügyi előírások betartása mellett tartsák meg.

Az óvodák bejáratánál vírusölő hatású kézfertőtlenítőt kell biztosítani, és annak használatára fel kell hívni a figyelmet. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető higiénés szabályok betartására. A személyi higiéné alapvető szabályairól a gyermekek kapjanak részletes, a korosztályuknak megfelelő szintű tájékoztatást. Meg kell tanítani a gyermekeknek az ún. helyes kézmosás technikáját.

A nevelési év kezdetét megelőző fertőtlenítő nagytakarítást követően továbbra is követelmény, hogy minden óvodában időszakonként alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni. A fertőtlenítő takarítás elvégzése során figyelembe kell venni az NNK ajánlását. A rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzéséhez szükséges tisztító-és fertőtlenítő szerek biztosítása a fenntartó feladata.

A fertőtlenítő takarítás során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kézzel gyakran érintett felületek (ilyenek az asztalok, székek, az ajtó-, ablakkilincsek, korlátok, villany- és egyéb kapcsolók, informatikai eszközök, mosdók csaptelepei, WC-lehúzók), valamint a padló és a mosható falfelületek vírusölő hatású szerrel fertőtlenítésre kerüljenek. Az óvodában használt játékok, sporteszközök, játszótéri eszközök felületét rendszeresen fertőtleníteni kell. A takarítást, fertőtlenítést úgy kell megszervezni, hogy az a gyermekek egészségét ne veszélyeztesse. A takarítást végző dolgozók részére a felhasznált szernek megfelelő védőeszköz biztosítása és azok viselése szükséges.

Bölcsődei és óvodai ellátás Magyarországon

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása.

A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is. 3 éves korig a kisgyermekek - családon kívüli - napközbeni ellátásának fő formája a bölcsőde, majd az iskolakezdésig az óvoda.

A bölcsődei ellátórendszer, amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma, 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél nem népesebb településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek közt, a bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály.

A szabályozás módosításának következtében a 2017 előtti évekre rendelkezésre álló adatokkal való összehasonlítás korlátozott. A 2019. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy az új ellátási formák közül a legtöbb intézmény, az ellátó helyek 85%-a a bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött.

Statisztikai adatok és kihasználtság

A 3-5 éves gyermekek 92%-a vett részt az óvodai nevelésben 2019-ben. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2019-re 6,4%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt három évben kismértékben nőtt a beíratott gyermekek száma. 2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7%-kal nőtt, 2015 óta 6,6 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98%-ról 2019-re 86%-ra.

Bölcsődei ellátási formák aránya megyénként (2019)

Ahol további igény jelentkezik, ott családi bölcsődékkel vagy minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények aránya, Nógrád megyében pedig megközelítőleg 20%. A 7-8 gyermeket gondozó minibölcsődék száma 2019-re az előzőhöz képest két és félszeresére emelkedett. Budapest kivételével minden megyében található minibölcsőde, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények száma.

Budapesten már közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. Az óvodákban 2019-ben a legnagyobb telítettség (közel 90%-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Somogy és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 81% körüli. Magyarországon 2019-ben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,3%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. 2018-ban hazánkban a 4 évesnél idősebbek 96%-a járt óvodába. Az Európai Unióban a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 95%-a vett részt oktatásban, nevelésben, ezen belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban minden 4 évnél idősebb kisgyermek intézményes nevelésben, oktatásban részesült.

Martfűi Bölcsőde: Helyi példa

A Martfűi Bölcsőde a Játékvár Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézményegységeként működik. Jogszabályokban meghatározott közfeladata gyermekjóléti alapellátás, szociális és gyermekvédelmi feladatok a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. §-a szerint. Az intézmény alapító okirattal és határozatlan időre kiadott működési engedéllyel rendelkezik. Bölcsődénk saját nevelési-gondozási program szerint dolgozik, amit "A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja" figyelembevételével dolgozott ki.

Martfű városa az ország keleti felén, az Alföldön, a Tisza folyó mentén helyezkedik el. A Tisza-parti város Szolnok megyeszékhelyétől 20 km-re található. Bölcsődénk Martfű központjában nyugodt, csendes, zöld övezetben helyezkedik el. A város külterületén két nagyobb gyáregység található, belterületén ipartelep, a településen sok kis- és középvállalkozás működik, vonzó és jó munkalehetőséget biztosítva a fiatal szülőknek. A településen élő lakosok közt sok a fiatal, többgyermekes család, ahol az édesanyák a gyermekvállalást megelőzően aktív munkavállalók voltak. Bölcsődénk elsősorban azoknak az édesanyáknak - és rajtuk keresztül a családjaiknak - próbál segítséget nyújtani, akik szeretnének visszamenni a munka világába, és ehhez gyermekük napközbeni ellátására van szükségük. Az utóbbi években a születések száma emelkedő tendenciát mutat, így minden évben sikerül a bölcsődei férőhelyszámot betölteni a 0-3 éves korú gyermekekkel.

A Martfűi Bölcsőde története és környezete

Magyarországon az első bölcsődét Brunszvik Júlia alapította, ezzel elindította a csecsemő és kisgyermekek közösségi nevelését. Felismerte, hogy felkészült szakemberekkel hatékonyan lehet a gyermekek szocializálását és nevelését végezni. Martfűn 1957. augusztus 20-án nyílt meg az első 60 férőhelyes bölcsőde, a Tisza Cipőgyár Üzemi Bölcsődéjeként. Gyermekek ezrei tették meg itt első lépéseiket, tanultak meg beszélni. A születések számának csökkenése miatt 1996 márciusában költözött át az intézmény a jelenlegi adaptált épületbe, változó férőhelyszámmal.

A bölcsőde jelenleg a város központjában, zöld övezetben, nyugodt, zajmentes területen helyezkedik el. Belső tagolása, bútorzata, felszerelése megfelelő a bölcsődés korú gyermekek harmonikus, egészséges fejlődéséhez. Nagyon kicsi udvarral, kevés udvari mozgásfejlesztővel rendelkezik. A szülők számára könnyen megközelíthető.

Szakmai létszám és képzettség

A Játékvár Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézményegységének szakmai létszáma és szakképzettségük megfelel a 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 1. számú és 2. számú mellékletében előírt követelményeknek. Minden kisgyermeknevelő szakképzett és nyilvántartásba vételük megtörtént a 8/2000 (VIII.4) SzCsM. rendelet előírásainak megfelelően. Tudásukat folyamatosan fejlesztik, szinten tartják, és a 9/2000. (VIII.4) SzCsM. rendelet által meghatározott továbbképzési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A továbbképzési időszak 6 év, mely idő alatt a kötelező pontokat minden szakdolgozó összegyűjti. Minden dolgozó számára biztosított a szakmai fejlődés és a továbbtanulási lehetőség. Rendszeresen tartanak belső továbbképzéseket, ösztönözve az önképzést és a személyiségfejlődés fontosságát.

Egy fő látja el (teljes munkaidőben) a takarítási, mosási teendőket kapcsolt munkakörben. A bölcsőde-orvosi teendőket megbízási szerződéssel alkalmazott gyermekorvos látja el, havi 12 órában.

Az épület és felszereltség

A bölcsőde épülete nem bölcsődének épült, adaptált épület 1996-ban került átalakításra. Megfelel az akkori hatályos jogszabályi feltételeknek, építési szabványnak, mely az élet, az egészség és a környezet védelme szempontjából biztonságos, és a szakmai munka szervezését, minőségét, illetve a dolgozók komfortérzetét pozitívan befolyásolja. Kerítéssel körbezárt telken helyezkedik el, nyugodt, csendes környezetben.

Az épületben két gondozási egység található, az egyik egység 1 csoportszobából, 1 fürdőszobából, 1 gyermeköltözőből áll. A másik egység 2 csoportszobából, 2 fürdőszobából, 1 gyermeköltözőből áll. Az intézményben főzőkonyha működik, melyhez adottak a feltételek. Az egyéb helyiségek biztosítják a raktározási, mosási feladatok ellátását és a dolgozók szociális igényeit.

A gyermekbejárat előteréből nyílik és kapcsolódik a fürdőszobához. Felszerelése megfelel a bölcsődés korú gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó öltözködési igényeinek. Tartalmazza azokat a berendezési tárgyakat, bútorokat, melyeket a felszerelési jegyzékben előírtak. Egy gondozási egységben 1-1 gyermekfürdőszoba található. A gyermekszobák alapterülete megfelel a 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 40.§ (8) bekezdésében meghatározottaknak.

A gyermekszobákkal egy szintben, közvetlenül ajtókijárattal, a játszókerthez lépcsővel kapcsolódik. Felülete csúszásmentes fagyálló burkolat. Alapterülete megfelel a "10 m2/gyermek" feltételnek, melyet burkolt és füvesített felület egyaránt jellemez. A játszókertben homokozó, kisházikó, beépített mozgásfejlesztő található. Az árnyékolást a fák biztosítják. Az intézményben található bútorok állapota, mérete és mennyisége nagyobb részt megfelel a felszerelési jegyzékben előírtaknak, a gyerekek életkorának és a balesetmentesség feltételeinek. Jellemzőek a lekerekített szélek, az állíthatóság, a tisztántarthatóság. Az egészségügyi, pedagógiai és mennyiségi szempontokat figyelembe véve biztosítottak az alap játékok, mind a csecsemő, mind a tipegő és nagycsoportos gyermekek számára.

A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai és elvei

A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és a kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával a 20 hetes-3 éves korú egészséges gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. Fogadjuk a Martfű város területén élő 8 hónapos-3 éves korú gyermekeket. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életév betöltéséig maradhat.

Az ENSZ "Egyezmény a gyermekek jogairól" című dokumentumának figyelembevételével határozza meg a bölcsődében folyó nevelő-gondozó munka szakmai alapelveit.

A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes. Ha a gyermek védelme, az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a GYVT. szerint a gyámhatóság intézkedik. A szülőnek, gondviselőnek a felvételi kérelmet a bölcsődevezetőhöz írásban kell benyújtania. A döntést az intézmény vezetője hozza meg. A jelentkezési kérelemhez csatolni kell a háziorvos által kiadott igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. A bölcsődében gondozhatók körét a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szabályozza.

Felvétel esetén az intézmény vezetője írásban értesíti a gondviselőt a bölcsődei ellátás biztosításáról, majd jogszabályi kötelezettségének eleget téve (GYVT. 39. § (1) bek.) írásbeli megállapodást köt a szülővel, gondviselővel. Az ellátás megszűnésének szabályait a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 43.§ tartalmazza, például ha a gyermek magatartászavara miatt veszélyezteti a többi gyermek épségét, fejlődését.

A család és a bölcsőde együttműködése

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt gyermeke gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására.

A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha a viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását.

A gyermek az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A nevelés értékközvetítés és értékkövetés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

Családlátogatás és beszoktatás

A bölcsődei nevelés-gondozás sikeressége a családi neveléssel együtt, illetve azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A bölcsődei felvételkor családlátogatás formájában tájékozódunk a gyermek fejlődési szintjéről, szokásairól, egészségi állapotáról, otthoni napirendjéről, tiszteletben tartva a család intim szféráját illetve kívánságait. Amennyiben szükséges, - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése illetve megszüntetése céljából - a családlátogatást évközben is megismételjük. Folyamatos a tájékoztatatás a szülők és a kisgyermeknevelők között szóbeli és írásos formában egyaránt. A délutáni átadás során a kisgyermeknevelők beszámolnak a napi eseményekről, történésekről, és a fejlődési mozzanatokról, melyeket bejegyeznek az üzenő füzetbe is.

A bölcsőde nyitottsága lehetővé teszi azt, hogy a szülők belátogassanak az intézménybe napközben is, tiszteletben tartva a bölcsődei napirend zavartalanságát. Évente 2 alkalommal tartunk szülői értekezletet. Nyílt napok formájában rendezzük meg a jeles eseményeket: Mikulás, Gyermeknap.

A gyermek alkalmazkodását, adaptációját könnyíti meg a szülővel történő fokozatos beszoktatás. Jól bevált módszer intézményünkben, melyben a szülők is szívesen vesznek részt. A gyermek számára biztonságot nyújt a szülő jelenléte, fokozatosan válik el az anyától, gondviselőjétől, illetve fokozatosan kapcsolódik be a kisgyermeknevelő a gondozási-nevelési folyamatokba. Időtartama átlagosan 2 hét, de a gyermek reakciója a mérvadó. Az egyéni bánásmód biztosítása és a beszoktatás sikeressége csak abban az esetben valósítható meg, amennyiben egy gyermekcsoportban 2 gyermeknél több nem szokik egyazon időpontban.

A biztonság és stabilitás elvének egyik legfontosabb feltétele a személyi állandóság. Minden gyermek bölcsődei ellátásának kezdetétől „saját gondozónője” van. Ő az, aki meglátogatja az otthonában, aki szervezi a beszoktatását, gondozza-neveli, és vezeti a gyermek fejlődésével, állapotával kapcsolatos dokumentációit. Az intézményben két gondozási egység, ezen belül 3 csoport működik. A bölcsődei gyermekcsoport létszámát a 15/1998. (IV.30.) NM. Rendelet 40.§ (2)-(4) bekezdése határozza meg.

tags: #egseges #ovoda #bolcsode #indikator