Az „édes teher” kifejezés számos kontextusban értelmezhető, különösen Heltai Jenő életművének és a színház világának tükrében. Ez a cikk Heltai Jenő alakját, műveit és a színpadi előadások sokszínűségét mutatja be, ahol a "teher" nem csupán nehézséget, hanem inspirációt és egyedi alkotásokat is jelenthet.
Heltai Jenő élete és munkássága
Heltai Jenő, született Herzl Eugen (Pest, 1871. augusztus 11. - Budapest, 1957. szeptember 3.), a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Zsidó polgári családból származott, édesapja, Herzl Károly férfiruha- és terménykereskedő volt, édesanyja pedig Reich Jozefa. Gyermekkorának nagy részét Baján töltötte, ahol apja gazdag könyvtárából rengeteget olvasott. Kedvenc olvasmányai közé tartoztak Jókai Mór és Jósika Miklós romantikus történetei, valamint Goethe és Schiller verses kötetei.
Korai évek és irodalmi debütálás
Elemi iskoláit Baján jeles érdemjegyekkel végezte. Időközben a család visszaköltözött a fővárosba, ahol a Markó utcai gimnáziumban érettségizett 1889-ben. Ezt követően a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, de az első alapvizsga után abbahagyta tanulmányait. Erről így számolt be: „Apám azt szerette volna, hogy ügyvéd legyek, de én kedv nélkül jártam az egyetemre. Az első, nem nagyon dicsőséges alapvizsga után abbahagytam a meg sem kezdett jogi tanulmányaimat és tagja lettem az akkor született Magyar Hírlap szerkesztőségének.” Már 14 éves korában publikálták verseit, és 1890-től a Magyar Hírlap munkatársa volt.
A verses publicisztika meghonosítása és a "Modern dalok"
1892-től A Hét munkatársaként meghonosította a verses publicisztikát. Első verseskötete, a „Modern Dalok” a múlt század végén, 1892-ben jelent meg, és váratlanul nagy sikert aratott. A kötet a nagyvárosi ifjú érzelmességét, szellemességét, könnyedségét verselte meg a francia sanzon és a magyar népdal belső formáinak ötvözetéből. Heltai így írt erről az időszakról: „Budapest költője lettem olyankor, amikor a versírás inkább a felnőttek számára való, szent időtöltés volt még. Mi, éretlen, illetlen kölykök: Ignotus, Makai Emil meg én csak szemtelenül belekotyogtunk Kiss József, Reviczky, Komjáthy, Endrődi Sándor, Szász Károly, Lévay József és Tóth Lőrinc előkelő, nemes verseibe… Mi egy új világnak a gyermekei voltunk már.”
Házasság és pályafutás a színházban
1903-ban még Herzl néven házasságot kötött a római katolikus Hausz Valériával. 1906-ban elhagyta az izraelita vallásfelekezetet, házasságukat pedig 1917-ben felbontották. Pályafutása szépen ívelt felfelé: 1900-ban a Vígszínház titkára, majd 1914-1918 között dramaturg-igazgatója volt. Irodalmi igazgatója lett, közben 1916-ban megválasztották a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete elnökének. 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932 és 1934 között a Magyar Színház egyik igazgatója volt. Az Athenaeumnak művészeti igazgatójaként számos írót sikerült szinte személytelenül, gesztusok nélkül érvényesüléshez segíteni. E korszakának a legfontosabb kultúrpolitikai tette, hogy megvalósította az akkor már néhány éve elhunyt Ady összes költeményének egységes kiadását. Jelentős szerepet vállalt a magyar színpadi szerzők külföldön való megismertetésében, kezdeményezésére Budapesten rendezték meg a Színpadi Szerzők Nemzetközi Egyesülete 2. kongresszusát (1930).
A Heltai név felvétele és későbbi művei
A Heltai nevet 1913-ban vette fel, de már korábban is használta. Regényeiben előszeretettel ábrázolta a századforduló bohémvilágát szellemesen, sok humorral. Érdeklődése egyre inkább a színpad és a kabaré felé fordult: a szerelem, a megcsalás, a kalandok témáját körüljáró vígjátékait (Az asszony körül, Az édes teher, Naftalin, A masamód) több színház is műsorára tűzte. Dalszövegeket is írt, nagy sikert aratott a Kacsóh Pongrác daljátékához, a Petőfi Sándor klasszikus művén alapuló „János vitéz"-hez írt szövegeivel. A „Kék tó, tiszta tó…” kezdetű dalt mindenki ismeri, melynek gondolata Fedák Sáritól, a kor ünnepelt művésznőjétől származik.
Az "Álmokháza" és a fasizmus korszaka
Az 1929-ben megjelent „Álmokháza” című regénye stílusával és hangulatával szinte teljesen kilógott életművéből. A korszak modern nyugati prózatörekvéseihez kapcsolódó regény sok kritikusa szerint az egyik legjelentősebb műve. Egy gondolat a műből: „Ennenmagának él mindenki, és ennenmagának hal meg. Társakkal pillanatokra találkozik csak, adás-vevésben, hivatalos ügyekben, szerelemben, barátságban, örömben, fájdalomban. Egyedül vagy, és egyedül maradsz, mert másban is magadat szereted csak. Mindig ott csalódol, ahol másikban magadra akarsz ismerni, senkitől sem kaphatod meg azt, amit magad adsz magadnak. Szerelem? Hívságos próbálkozás, őrültek nagy hajtóvadászata, amelyen rengeteg vad kerül terítékre, de az igazi soha nincs köztük.” Az erősödő fasizmussal szemben az akkor már idős Heltai a költészetbe igyekezett visszamenekülni. Ebben az időben teremtette meg jellegzetes késői műfaját, a mesehangulatú verses vígjátékot. 1936-ban mutatták be nagy sikerrel a Magyar Színházban „A néma levente” című verses színpadi játékát, amely aztán napjainkig sikerrel szerepel a színpadokon. A mű - többek között - sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.
A világháború után és elismerések
Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények, de ő nem kért mentességet. Személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, de erre nem volt hajlandó, inkább bujkált. Rövid időre fogságba is került. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott. 86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el Budapesten, a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomba. Síremlékét Borsos Miklós készítette.
Heltai Jenő:A néma levente
"Az édes teher - avagy hogyan adjam férjhez a feleségemet?" című komédia
„Jaj, ne aggódjon! Jobban ragaszkodom a váláshoz, mint valaha! A számból vette ki a szót. Bámulatosan egyetértünk. Először, mióta férj és feleség vagyunk!” - így Lenke, a feleség és Tamás, a férj. Ezek után a pár remek hangulatban egyezik meg a válásban. De az asszony csak akkor válik, ha a párja megfelelő férjet keres és hozományt is ad …, a férj természetesen vállalja ezt is. Na, most aztán furcsa és komikus helyzetek sora következik be és kiderül, még egy csinos feleséget sem könnyű férjhez adni. Az előadás Heltai Jenő örököseinek engedélyével, a HOFRA Kft. szervezésében valósul meg.
További előadások és művészeti projektek
A színházi világ tele van olyan projektekkel, ahol az "édes teher" a művészi kihívást és az alkotás örömét jelenti. Az alábbiakban néhány példa a különböző műfajokból és történetekből.
Zenés-színházi alkotások
-
Gonda László, Bernadette és Viktor
Az első kérdés, ami felmerül: mit keresnek ők ketten egy színpadon, hiszen két teljesen más műfajban alkotnak egyedit. Az ötlet gazdája Gonda László zongoraművész, aki eddig mindkét művésszel külön-külön dolgozott és most megpróbálkozik a lehetetlennel: összehozza a leginkább klasszikus darabokban játszó prózai színésznőt, Bernadettet az extrém és különleges világot és zenei ízlést képviselő Viktorral. Zenekarrá bővülve számos zenei stílusban adnak elő ismert, magyar slágereket színházi köntösbe bújtatva.
-
Farkasházi Réka és a Tintanyúl
Az „Év hazai gyermekalbuma” kategóriában, kétszeres Fonogram-díjas Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar a koncerten régi és új dalokkal szórakoztatja a kicsiket és nagyokat. Hazai kortárs költők megzenésített versei mellett a zenekar saját szövegei és dalai is felcsendülnek, melyek a családról, a barátságról, szerelemről, emberségről, összetartozásról szólnak.
-
Gutenberg! The Musical!
Bud és Doug írtak a könyvnyomtatás feltalálójáról egy musicalt. A minimális tehetségű, de csillogó szemű szerzők Gutenberg utáni alapos kutatása (azaz egy gyors Google-keresés) rámutat arra, hogy kevés az életével kapcsolatos információ, ezért egy „történelmi fikció”-t írnak, azaz ők találják ki az egészet. Színészeik sincsenek, ezért maguk játsszák el az összes szerepet. Ez a lehetetlen történet, valamint Homonnay Zsolt és Peller Károly neve garancia arra, hogy a nézők rekeszizomgörccsel hagyják el a nézőteret az előadás végén.
Történetmesélés és folklór
-
Nemzetközi mesemondók
Az eseményre három különböző ország történetmondói hozzák el hazájuk sajátos és megismételhetetlen kultúráját, a meséiken keresztül. Skót, Észt és Görög történeteket hallhat a közönség tolmács segítségével.
-
Három görög leány meséi
A három tagú formáció, három görög leány, egymás szavába vágva mesélnek. Az ember mintha Krétán valamelyik kis falunak egy rozoga padján ülne, és három élesnyelvű asszony lökdösné egymást, nincs igazad mert így volt…! Így könnyedén mondanak háromezer éves mitológiát, és nem olyan régen gyűjtött népmeséket.
-
Tom Muir, az orkney mesemondó
Tom Muir hagyományos történeteket mesél el szülőföldjéről, az Orkney Szigetekről. Szereti mind a népmeséket és a helyi szokásokat, és a történeteiben megtalálható szellemes emberiesség ragályos. Nemcsak tengeri szörnyekről, tündérekről, sellőkről, és a selkie népmesék fókából átváltozott embereiről mesél el történeteket, hanem boszorkányokról, hajótöröttekről, szellemekről és szellemes ügyekről. Mesemondóként és folklóristaként Tom bármilyen közegben bármely felnőtt csapatban otthonosan mozog. Több mint harminc éve mesélek. Gyermekkorom tele volt mesemondásokkal. Igaz történeteket hallottam anyámtól és apámtól, meséket az egyik bátyámtól, a másik pedig újra elmesélt könyveket. Micsoda luxus! Valószínűleg az is meghatározta a sorsomat, hogy mesemondó legyek.
Drámai előadások
-
Doris és George
Doris és George - egy rostélyosnak köszönhetően - egymás mellett ébrednek 1951. februárjának egyik kellemes reggelén. Az együtt töltött éjszaka után George-nak bűntudata támad, hiszen a felesége otthon várja; majd nem sokkal később Dorist keríti hatalmába a lelkiismeret-furdalás, hiszen a férje otthon várja.
-
Az Eltűntek
Az Eltűntek egy erdélyi szász család történetét meséli 1945-től napjainkig. Elise Wilk, a nagysikerű szász drámaíró szövege a dokumentum- és a művész színház közötti határvonalon helyezkedik el.
-
Gyémántbánya, eladó!
Izabella, a Bazendorff család elkényeztetett lánya, a nagypolgárság unalmas életét éli, vidéki kúriájukban. Egyetlen szépséghiba árnyékolja be mindennapjait, kérője, Alfréd folyamatos udvarlása, amit Izabella, egyre kevésbé tud elviselni. Egy kellemes májusi délutánon betoppan, -Alfréd újabb ajándékával - Simon. A lány meggyőzi a látogatót, hogy játsszák el, friss házasok, így talán végre véget ér, az utált kérő udvarlása. Simon - Izabella iránt érzett vonzalma miatt - belemegy a játékba.
-
Kékfény komédia: Három férfi mesél egy nőről
De mi lett a nővel? A történet örök - három férfi mesél egy nőről, a szerelemről, a titokról, a fiatalságról. Három férfi mesél a nőkről, sok-sok nevetéssel, és némi fájdalommal.
-
A Nagyvizit
Gyurkovics Tibor 1972-ben írt, fekete humorú sikerdarabja, a Nagyvizit egy kórház sebészetének négyágyas kórtermében játszódik, ahol ki-ki vérmérsékletétől és lelkiállapotától függően viseli el azt, amit a sors és a kórházi személyzet kiosztott rá… Lehet-e, szabad-e humor nélkül élni? Talán a legkétségbeesettebb, legszívszorítóbb pillanatokban van leginkább szükségünk öniróniára… Arra, hogy magunkat képesek legyünk egy kicsit kívülről szemlélni. Az élet szeretete, az élet igenlése, az élni akarás a legnagyobb kihívások idején a legerősebb.
-
Júdás
Bűnt, keresztre juttatta Isten Fiát. De vajon mi történt pontosan? Júdás a Megváltót? Ő hogyan élte meg az eseményeket? Egyáltalán valóban árulás volt?
-
Bunbury folytatása
Oscar Wilde töretlenül sikeres és világszerte ismert színdarabjának a Bunbury-nek folytatása ez a Magyarországon először a Karinthy Színházban bemutatott egyszemélyes komédia. Stílusparódia Wilde modorában, mely egyszerre elgondolkodtató, sokszor krimiszerű, váratlan fordulatokban gazdag és rendkívül kacagtató. Önmagában is megállja a helyét Paul Doust 1994-ben írt és azóta a világ számos színpadán nagy sikerrel játszott one man show-jának története, de a Bunbury cselekményét, karaktereit ismerőknek még külön kuriózum is a darab.
-
Agatha Christie: Az egérfogó
A fiatal Ralston-házaspár panziójában vagyunk. Távol az emberektől, a világtól. Abban a zárt játéktérben, a hótorlaszok közé ékelt, bűnügyi laboratóriumban, amelynek az írónő, szokás szerint, még a telefonvezetékét is elvágta. Egyelőre csak azt tudjuk, hogy a Culver utcában megöltek egy nőt. A Szajré az angol detektívdarabok paródiája.
Kortárs és gyermekdarabok
-
KÖVEK
KÖVEK című történet két kamaszról szól. Kamaszokról kamaszoknak. De mielőtt továbbírjuk az ismertetőt: MIT JELENT EGYÁLTALÁN A KAMASZ SZÓ? Ki tudja? Komisz. Kamat. Tinédzser.
-
A masamód
Egy kis masamódlány tart hatalmas kalapdobozt a kezében, belőle egy megnyíló új kabaré műsorát bámuló hölgyek és urak bámészkodnak kifelé. Talán kissé furcsán hangzik első pillantásra egy kabaré mellett, de a muskátli szónak egyéni íze van, kedves, meleg, szerény, színes, élénk.
-
Péter, avagy szélhámos kerestetik!
Aszlányi Károly Péter című szélhámos-komédiája egy olyan korrupcióba és panamavilágba süllyedő Magyarországot mutat be, amelynek kapcsolatrendszerét kizárólag a napi érdekek és a személyes összefonódások irányítják.
-
Ágacska
„Süt a nap! Már nem is fáj, hogy leestem. Hol vagyok? Hát persze, itt lent, ha egyszer leestem…” - mondja Ágacska, és biztos igaza van. Aztán még itt van Dani kacsa és Pösze egér és Berci béka és persze Janó Manó, a festő. És barátot keresnek. És felemelik Ágacskát.
-
A szakácskönyv a túlélésért
A szakácskönyv a túlélésért egy olyan asszony története, aki át-és túlélte a 20. századot. Utóbbi volt az igazán nehéz feladat. Hédi néni a lichtenwörthi koncentrációs táborban tanult meg igazán főzni-elméletben, 28 kilósan. Enni azonban már korábban is szeretett. Mert az evés maga az élet. Hédi: Tegyünk bele "amennyit felvesz"? De az mennyi? Éva: Hát amennyit felvesz, mondom. Hédi: De az mennyi fél kiló krumplinál? Tíz gramm, 1 kiló? Éva: Mit tudom én, hát az látszik. Írd csak, hogy amennyit felvesz…
-
Csodaország Aliz
Aliz tízéves lett. A család összegyűlik, hogy megünnepeljék a kislányt, ám az ünnepség nem éppen úgy alakul, mint ahogyan azt Aliz édesanyja megálmodta. Különös események veszik kezdetüket, melyek egy olyan birodalomba kalauzolják a kislányt, amelyben semmi nem úgy történik, mint ahogyan azt megszoktuk. Ebben a világban mások a szabályok, és másképp telik az idő. A kedves, olykor ismerősnek tűnő Csodaországbeli lakók végigkísérik Alizt egy viszontagságokkal teli úton, hogy aztán megküzdjön ellenségével, és ezzel végleg jobbá tegye Csodaországot.