Az E. coli baktérium és szerepe a korai vetélésben, nőgyógyászati fertőzésekben

Az E. coli (Escherichia coli) fertőzés alatt az Escherichia coli csoportba tartozó baktériumok okozta fertőzést értjük. Ez a baktérium a normális bélflóra legfontosabb tagja, a születés után néhány nappal telepszik meg a vastagbél nyálkahártyáján. Ezen a területen fontos élettani funkciót tölt be a B- és K-vitamin termelésével, illetve a normális bélflóra egyensúlyának fenntartásával. A legtöbb E. coli törzs hasznos, szervezetünk működéséhez feltétlenül szükséges. Viszont bármilyen fontos szerepe van a belekben, a bélcsatornán kívüli szervekben gennyes, gyulladásos kórfolyamatokat hozhat létre.

Az E. coli típusai és az általuk okozott megbetegedések

Ismertek betegséget okozó (patogén) E. coli törzsek is. Ezek olyan méreganyagokat termelhetnek, amelyek az emberben bélrendszeri gyulladást és súlyos szövődményeket okozhatnak. A betegséget a baktérium különböző típusai okozzák, lefolyása is eszerint változik. A diagnózis felállítása mikrobiológiai vizsgálattal történik, széklettenyésztéssel.

Enteropatogén E. coli (EPEC)

A legismertebbek, és egyben a leggyakrabban előforduló típusok a főként újszülötteket és kisgyerekeket megbetegítő, úgynevezett coli-dyspepsiát okozó törzsek (enteropathogen E. coli vagy EPEC). Ezeknél a fertőzés forrása beteg csecsemő és a tünetmentes felnőtt egyaránt lehet. E betegség lappangási ideje bizonytalan, általában 1-7 nap, de a fertőzött csecsemő akár hosszabb ideig is tünetmentes maradhat.

Tünetek és szövődmények:

  • Étvágytalanság
  • Hányás (egy-két alkalommal)
  • Napi 3-6 alkalommal habos, nyálkás, laza széklet
  • A só- és folyadékveszteség nem túl nagy, a súlyos általános állapot inkább toxikus jellegű.
  • A csecsemő öntudatánál van, mégis érdeklődés nélkül, közönyösen fekszik, sápadt és kedvetlen.
  • Magasabb láz és véres széklet is kísérheti.
  • Nagy súlyvesztéssel jár, súlyos esetekben alultápláltság is kialakul.
  • Gyakori szövődménye a középfülgyulladás, ritkábban tüdőgyulladás.

Enteroinvazív E. coli (EIEC)

Gyakoriak a dysentheriaszerű, tehát véres, nyákos székletürítéssel járó megbetegedést okozó törzsek is (enteroinvazív E. coli vagy EIEC). Ez esetben a fertőzés forrása a beteg vagy a tünetmentes hordozó. Terjedése széklettel szennyezett ivóvízzel, élelmiszerekkel való közvetlen érintkezés útján történik, lappangási ideje pedig általában 10-18 óra.

Enterotoxint termelő E. coli (ETEC)

Ki kell emelni a choleraszerű, tehát vizes hasmenést okozó törzseket, az enterotoxint termelő E. colit, és az ETEC-et is. Az utóbbival való fertőződés okozza az utazók hasmenése néven ismert betegséget. A kórokozó forrása ez esetben is a beteg, illetve tünetmentes hordozó, a terjedése pedig széklettel szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel történik. A betegség lappangási ideje 10-72 óra, ezt követően jelentkezik a vérhasszerű, híg, vizes hasmenés, és hasfájás.

Enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC)

Fontosak az enterohaemorrhagiás E. coli vagy EHEC törzsek is, ezeknek igen nagy a jelentősége. E baktérium toxinja véres, gennyes hasmenést, súlyos esetben akut veseelégtelenséget és vérszegénységet okoz, akár halálos kimenetelű is lehet. Ez a baktériumtörzs volt a kiváltója a Németországban néhány éve kialakult hasmenéses járványnak is.

Terjedés:

A fertőzés többnyire szennyezett, nem kellően hőkezelt élelmiszer - hús, tej - fogyasztása vagy érintése, illetve fertőzött állattal való érintkezés útján terjed, de közvetlen testi kapcsolat útján emberről emberre is átadódhat. Forrása lehet széklettel szennyezett élelmiszer, például saláta, gyümölcslé, ivó-, illetve fürdővíz, szennyezett tárgyak, piszkos kéz. Lappangási ideje 3-4 napos, de lehet akár 1-8 napos is.

Az E. coli fertőzés terjedési módjai

E. coli okozta húgyúti fertőzések

Szintén egy tipikus nyári betegség a nők esetében a húgyúti fertőzés, aminek többféle típusa ismert, de a legtöbbször a vizekben élősködő kórokozók váltják ki, méghozzá a húgyhólyag érintettségével a középpontban. Az esetek 80% -ában az escherichia coli vagy röviden E. coli bélbaktérium felelős a hólyagfertőzésekért. Ez a kórokozó ugyanis képes bejutni az egyébként teljesen steril húgycsőbe, ahol a környezet miatt nagyon hamar szaporodni kezd.

Húgyúti rendszer anatómiája

A FimH fehérje szerepe a húgyúti fertőzésekben

A bélbaktériumok a FimH fehérjével kötődnek a sejtfelületekhez. A kórokozóknak hosszú, szálszerű sejtnyúlványai vannak, melyek végén a FimH fehérje apró horgot képez. Ez a fehérje, mely a húgyúti sejtfelületeken lévő cukorszerkezetekhez kötődik, különleges tulajdonsággal rendelkezik: minél erősebben húzza a baktérium, annál szorosabban kötődik a cukormolekulákhoz. A vizelet kiválasztása során a folyadék áramlása erős húzóerőt hoz létre, amely alatt a FimH megvédi a baktériumot a kimosódástól. A FimH fehérje két részből áll, a második, cukrot nem megkötő rész szabályozza, hogy az első mennyire kötődik a cukormolekulákhoz. Mikor a vizeletáram a két részt széthúzza, a cukorkötő hely bezárul, ha azonban a húzóerők csökkennek, a kötőzseb kinyílik. Ilyenkor a baktériumok meglazulhatnak és felvándorolhatnak a húgycsőbe.

🥩 Fehérjék szerkezete (10 percben)

Tünetek és diagnózis:

A legtöbb nő legalább egyszer megtapasztalja életében, hogy milyen kellemetlen egy húgyúti fertőzés, ami általános felfázásos tüneteket produkál, tehát fájdalmas, görcsös vizelési ingert, amit a legtöbbször egyáltalán nem követ vizeletürítés vagy csak kis mennyiségben. Mindehhez ráadásul kellemetlen, égő és szúró fájdalom társul, súlyosabb fertőzések esetén pedig nem ritka, ha véres vizelet jelentkezik. A húgyúti fertőzés diagnózisához a vizeletben főleg két dolgot keresünk: fehérvérsejteket és a kórokozót, többnyire baktériumokat. Hogy a húgyúti fertőzést megfelelően lehessen kezelni, ahhoz elengedhetetlen a páciens vizeletének teljeskörű vizsgálata, amit krónikus panaszok, visszatérő állapotok esetén laboratóriumi vizelettenyésztés kísérhet. Mindez a kórokozó feltárása miatt lényeges, ami elengedhetetlen a kezeléshez.

Kezelés:

Ha megszületik a húgyúti fertőzés diagnózisa, gyakran antibiotikumos kezelést rendelünk el. Erről fontos tudni, hogy bár sokszor már a gyógyszerszedés utáni napokban megszűnnek a panaszok, az elrendelt mennyiséget mindenképpen végig kell szedni. Gyorsítani lehet a gyógyulást sok víz fogyasztásával, a szexuális együttlét előtti és utáni vizeléssel, óvszerhasználattal, megfelelő intimhigiéniával és azzal is, ha nem tartogatjuk a vizeletünket, hanem inger esetén mielőbb elmegyünk vécére.

A növekvő antibiotikum rezisztencia idején az alternatív kezelési módszerek keresése azonban egyre inkább a kutatás középpontjába kerül. Ha léteznének olyan, E. coli fertőzés elleni orvosságok, melyek a húgyutakban a FimH segítségével már a baktériumok első kapcsolódását blokkolnák, megfelelő alternatívát jelentenének a megelőzésre és a megküzdésre, ennek köszönhetően pedig az antibiotikumos kezelés feleslegessé válna. Ezzel lehetőség nyílna az antibiotikum alkalmazásának csökkentésére és a rezisztencia kialakulásának megakadályozására.

E. coli okozta hüvelyi fertőzések és korai vetélés

A melegebb időszakokban ugyanis jelentős problémaforrás a nagy meleg, a folyamatosan nedves, párás közeg, hiszen ez ideális környezetet nyújt a gombák vagy a baktériumok megtelepedéséhez. A rossz higiénia, a túl gyenge immunrendszer vagy a terhesség például olyan változásokat idézhetnek elő a szervezeten belül, ami sokkal fogékonyabbá teszi az intim tájékot a kórokozók megtelepedésére.

A hüvelynek egy nagyon sajátos baktériumflórája van, amivel kapcsolatban fontos az egyensúly, a megfelelő pH-érték megtartása, hiszen ez a természetes közeg képes megvédeni a szervet a különféle kórokozóktól és fertőzésektől. Amennyiben az itt megtalálható baktériumflóra egyensúlya felborul, akkor annak könnyedén fertőzés, hüvelygyulladás lesz az eredménye. Hüvelyi fertőzést eredményezhet az is, ha a túlfertőtlenített mesterséges vizek miatt a hüvelyflórát alkotó lactobacilusok mennyisége lecsökken, ami szabad utat nyit a szervezetben amúgy is jelenlévő kórokozók számára.

A coli baktérium a hüvelyben is megtelepedhet, okozva panaszokat. A méhszájseb jelentősége a terhesség alatt nő meg, ugyanis a krónikus fertőzések a terhesség alatt vetélést és koraszülést okozhatnak. Egy páciens esetében például a vizsgálatok során coli baktériumot mutattak ki a vizeletben és a hüvelyben is, ami szúró érzést, viszketést és közösülés közbeni fájdalmat okozott. Ezek a tünetek, különösen a fájdalmas szexuális élet és a diszkomfort érzés a csikló területén, aggodalomra adhatnak okot, különösen gyermekvállalás előtt.

A női reproduktív rendszer

Folyások - Tünetek és kezelés:

Folyásnak tekintünk minden olyan hüvelyváladékozást, aminek kellemetlen szaga van, viszket, csíp, közösüléskor fájdalmat, esetleg alhasi panaszokat okoz, vagy egyszerűen másfajta váladékozás jelenik meg, ami kellemetlen. Nem folyás a bővebb váladék, még akkor sem, ha esetleg a fehérneműn foltot hagy. A normál hüvelyváladék színtelen, szagtalan és erősen savas.

Kezelés:

Különböző készítmények léteznek attól függően, hogy baktérium vagy gomba, esetleg egyéb kórokozó van a háttérben. Ezt a nőgyógyász egyértelműen meg tudja állapítani. Fontos, hogy a partnert ill. partnereket is kezeljük, mivel a folyások nagy része a férfiaknak semmiféle panaszt nem okoz, de a nőknek állandó és visszatérő panaszokat tudnak okozni, ha rendszeresen visszakapják a fertőzést. Visszatérő vagy súlyos panaszok esetén nagyon fontos a hosszan tartó kezelés, akár 10, 14-20 napos kúra is szükséges lehet.

Méhszájseb:

A méhszájseb nem igazi seb, hanem az állandó irritáció miatt a méhnyak belső nyálkahártyája kikerül a méhszáj felszínére és ezáltal ott egy vérzékeny, más kinézetű hám alakul ki. Ennek következményei egyrészt a bővebb váladékozás, ami a folyás melegágya, másrészt pedig vérzést okozhat, ha valami megsérti ezt a nyálkahártyát. A méhszájseb gyógyítása több módon lehetséges: fagyasztással, lézeres vagy elektromos égetéssel, vagy ecseteléssel. A kezelés gyakorlatilag minden esetben hatásos, akkor, ha mellette a megelőző óvintézkedések is megtörténnek.

Megelőzés

Higiéniai tanácsok

Az alapos, szappanos, folyó vízzel történő kézmosással jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát. Ez különösen az E. coli enteritis esetében fontos, annak terjesztésében ugyanis a piszkos kéznek döntő jelentősége van. Mivel a kórokozót főképp fertőzött élelmiszer, fertőzött víz terjeszti, nagyon fontos a higiéniai, élelmiszer-biztonsági szabályok betartása. Erre a trópusokra utazóknak kiemelten figyelniük kell. Nem szabad például olyan élelmiszert fogyasztaniuk, ami nem ellenőrzött helyről származik, ahogyan nem szabad csapvizet sem inniuk. A keresztszennyeződés elkerülése érdekében külön vágódeszkát kell használni a nyers húsokhoz és a megfőzött, megsütött húsokhoz, illetve a friss zöldségekhez. Az E. coli baktériumok optimális szaporodási hőmérséklete 37 °C, de 7 °C és 45-50 °C között is képesek szaporodni. Az alapos sütés-főzés során azonban megbízhatóan elpusztulnak.

🥩 Fehérjék szerkezete (10 percben)

Hüvely higiénia:

A megelőzés lényege, hogy a hüvely pH-ját rendszeresen vissza kell állítani a savas pH tartományba. Ezt legegyszerűbben a hüvelyöblítéssel lehet megoldani, például tejsavas oldattal (Tantum Rosa vagy Lactacyd Femina). Fontos, hogy sohase szexuális élet előtt alkalmazzuk, mert akkor nagyon száraz lesz a hüvely, amitől fájdalmas lesz a közösülés. Szexuális aktus után viszont nemcsak lehet, de az állandó folyásos panaszokkal küszködőknek javasolt is elvégezni. Tisztálkodás során érdemes kerülni a parfümös törlőkendők, illatosított szappanok és tusfürdők, intimspray-k használatát. Ezek a lúgos vegyhatású tisztálkodó szerek ugyanis megváltoztatják a hüvely természetes pH-ját, amivel utat nyitnak a kórokozóknak.

tags: #e #coli #bakterium #es #korai #veteles