Gyermekgondozási díj (GYED) és az elszámolás szabályai

A gyermekgondozási díj (GYED) egy kulcsfontosságú pénzbeli ellátás, amely a családok anyagi biztonságát segíti a gyermek születését követő időszakban. A magyar jogszabályok, különösen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, részletesen szabályozzák a GYED-re való jogosultságot, annak igénylését és elszámolását. Ezen cikk célja, hogy átfogó képet nyújtson a GYED-ről, annak feltételeiről, összegéről és az elszámolásához szükséges tudnivalókról, figyelembe véve a 2015-ös egyszerűsítéseket és a kapcsolódó egészségbiztosítási ellátásokat.

Ki jogosult gyermekgondozási díjra?

A GYED-re való jogosultságot az Ebtv. 42/A. §-a, valamint a 40. § (4) bekezdése rögzíti. Az alábbiakban részletezzük a főbb jogosultsági feltételeket:

• Biztosított szülő: A biztosított szülő akkor jogosult GYED-re, ha a GYED igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt.
• Anya, aki csecsemőgondozási díjban részesült: Az az anya, aki részére csecsemőgondozási díj (CSED) került megállapításra, és biztosítási jogviszonya a CSED-re való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, szintén jogosult lehet GYED-re, amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli.

Fontos megjegyezni, hogy nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám, és a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.

Előzetes 365 napi biztosítási időbe beszámítható időszakok

A GYED-re történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A hallgatói jogviszony alapján járó GYED (diplomás GYED)

A 42/E. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
• a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik,
• a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
• a gyermeket saját háztartásában neveli,
• magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
• a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Ezen típusú GYED a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. Bizonyos esetekben a vér szerinti apa is jogosult lehet erre az ellátásra, például az anya halála esetén.

A gyermekgondozási díj időtartama

A GYED legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a GYED az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig, tehát a gyermek 3. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozási díj összege

A GYED összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. 2016-ban a minimálbér 111.000 Ft volt.

A naptári napi alap megállapításakor, ha a számítási időszakban a biztosított rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás összege nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott minimum összegnél. Ha a naptári napi alap nem állapítható meg ezen szabályok szerint, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része lesz az alap. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

A hallgatói jogviszony alapján járó GYED összege

A hallgatói jogviszony alapján megállapított GYED havi összege:

• felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka,
• mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.

Közlemény az elszámolási szabályok egyszerűsítéséről

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2015. január 12-én közleményt adott ki, mely szerint 2015-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj elszámolási szabályai. Kedvező változás, hogy a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítják meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, így a nem rendszeres jövedelmek (pl. jutalom, prémium) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.

Változás az is, hogy a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelmet fizettek a jogosultnak.

Esetek, amikor nem jár gyermekgondozási díj

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha:

• a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
• a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;
• a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;
• ikergyermekek esetében valamelyik gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően,
• a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának alapelemei

A kötelező egészségbiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatás olyan szolgáltatónál vehető igénybe, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkezik és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátást nyújt. Az igénybe vett ellátás díját (részleges térítési díj esetén az azon felüli díjat) nem az ellátott beteg fizeti meg, hanem azt a társadalombiztosítási jogviszony keretében az egészségbiztosító utólag folyósítja (elszámolja) a szolgáltató részére, az általa benyújtott finanszírozási teljesítmény-jelentés alapján.

A finanszírozási teljesítmény-jelentés elszámolása az egészségügyi szolgáltató és a NEAK között létrejött szerződés alapján, az egészségügyi szolgáltató által az egészségbiztosítóhoz elektronikus úton eljuttatott teljesítmény-jelentések feldolgozása után, a finanszírozásra és utalványozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik. Finanszírozott teljesítményként a finanszírozási szerződésben meghatározott és ténylegesen teljesített, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vett olyan egészségügyi szolgáltatás számolható el, amelynek megtérítésére más nem köteles, vagy nem kötelezhető.

A teljesítmény-jelentéseket fogadó és feldolgozó rendszer célja nemcsak az elvégzett egészségügyi ellátások finanszírozásának támogatása, hanem azon túlmenően a beteg-életút lekérdezésének elősegítése, továbbá lehetővé teszi a rendszerszintű kockázatelemzést is.

Az egészségügyi szolgáltató elszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatai

A finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról, mint például a háziorvosi ellátásról, a fogászati ellátásról, a járóbeteg-szakellátásról, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásról, valamint az egyéb egészségügyi ellátásokról - szülészeti ellátás, az orvosi rehabilitáció, betegszállítás, mentés - a szolgáltatók az elszámoláshoz előírt nyilvántartást kötelesek vezetni. A személyes adatokat nem tartalmazó, hivatkozott nyilvántartásokat a szolgáltatónak legalább 5 évig szükséges megőriznie.

A szolgáltatóknak a finanszírozás alapjául szolgáló esetekről elektronikus úton, rejtjelezéssel védett adatátviteli vonalon finanszírozási jelentést szükséges a NEAK részére benyújtaniuk. A finanszírozási jelentésben az egészségügyi szolgáltató, a közfinanszírozott szervezeti egységén elvégzett valamennyi gyógyító-megelőző ellátásról adatot szolgáltat, azzal, hogy a szolgáltató felel az általa közölt adatok valódiságáért. A szolgáltató a jelentés adatait előre meghatározott formátumban, ún. rekordképben szolgáltatja a NEAK részére. A teljesítmény-jelentéseket a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig szükséges megküldeni.

Jelentés TAJ hiányában vagy külföldi beteg ellátása esetén

A teljesítmény-jelentés alapvető eleme az ellátást igénybe vevő társadalombiztosítási azonosító jelének (TAJ) feltüntetése. Azonban előfordulhat, hogy az ellátást olyan személy vette igénybe, akinek nincs, vagy nem tudta igazolni TAJ-át, illetve külföldi betegről van szó. Ilyen esetekre speciális szabályok vonatkoznak a jelentéstételre és az elszámolásra, beleértve az újszülöttek, ismeretlen betegek, elhunytak, és sürgősségi ellátást igénylő külföldiek esetét is.

Programhasználat és elszámolás (Kulcs-Bér)

A Kulcs-Bér programok széles körű támogatást nyújtanak az egészségbiztosítási ellátások, köztük a GYED elszámolásához. A program lehetőséget biztosít a különböző egészségbiztosítási ellátások miatti távollétek jelölésére, a kifizető hellyel nem rendelkező foglalkoztatóknak az elektronikus XML fájlok felgyűjtésére a MÁK felé, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók számára a kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges menüpontokat és nyomtatványokat is biztosítja.

Beállítások és adatrögzítés a programban

• Cégadatok: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégek esetében a cégadatok mellett fel kell tüntetni a Társadalombiztosítási kifizetőhelyi azonosítót, Tb. kifizetőhelyi státusz kezdő dátumát, valamint azt, hogy melyik vármegyei MÁK felügyelete alá tartozik a cég.
• Jövedelem jogcímek: A program alapértelmezetten tartalmazza az ellátások számfejtéséhez szükséges jövedelem jogcímeket. Új jogcímek létrehozására is van lehetőség.
• Dolgozói adatok: Az ellátások számfejtését egyénileg, a dolgozó adatlapjára belépve lehet elvégezni. Itt kell feltölteni a táppénz számfejtéshez szükséges adatokat, előzményeket, eltartottak adatait és a jelenlét adatokat.
• Előző munkahelyek: A programba rögzítésre kerül minden előzmény adat, beleértve a korábbi jogviszonyokat, álláskeresési járadékban részesülés idejét, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt.
• Eltartottak adatai: Gyermek utáni ellátás (pl. GYED) folyósításához fel kell vinni az eltartott adatait az Eltartottak mezőbe, beleértve a gyermek azonosító adatait, születési dátumát, TAJ számát. Ikergyermekek esetén jelölni kell az opciót, mivel ez befolyásolja a GYED időtartamát.
• Jogviszonyok összekötése: Lehetőség van a jogviszony időszakok összekötésére, ha a dolgozó többször létesít jogviszonyt ugyanazon munkáltatónál, és a két jogviszony között kevesebb mint 30 nap telik el, mert akkor a két jogviszonyban töltött időszakot biztosításban töltött idő szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
• Jelenlét adatok: Ezen a felületen rögzítjük a jelenléteket, fizetett és fizetetlen távolléteket.

tags: #e #alap #elszamolasi #szamla #gyed