Az anyai és magzati egészség témaköre rendkívül komplex, számos orvosi, pszichológiai és szociális vonatkozással. Ebben a cikkben nonprofit szervezetek által nyújtott információkat és támogatási lehetőségeket mutatunk be, különös tekintettel a gyermekvállalás, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, valamint a meddőségkezelés aspektusaira.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Pszichológia és Pszichoszomatika Kutatócsoport
A Szülészeti és Nőgyógyászati Pszichológia és Pszichoszomatika kutatócsoport alapvető célja, hogy tudományos eszközökkel vizsgálja a szülészeti és nőgyógyászati eseményekhez kapcsolódó pszichológiai jellemzőket. Munkájuk kiterjed a serdülőkorú szexualitásra, fogamzásgátlásra és rizikómagatartásra, de kiemelt hangsúlyt fektetnek a várandósság pszichológiai vonatkozásaira is, mint az anya-magzat kapcsolat, a szülői szerepek alakulása és a szülésre való felkészülés.
Kutatásaik érintik a várandósság során fellépő anyai és magzati kockázatokat, a rizikótényezőket és azok pszichológiai következményeit, valamint a gyermekágy időszakának pszichológiáját és pszichoszomatikáját. Emellett a változókor biopszichoszociális megközelítését is vizsgálják. A kutatócsoport számos publikációval járult hozzá a témakör szakirodalmához, melyek többek között a terhességi veszteségélmények feldolgozásával, a serdülőkori várandóssággal és a művi abortusz pszichológiai következményeivel foglalkoznak.
Néhány kiemelt publikációjuk:
- Dr. Sz. Makó H., Veszprémi B. (Szerk.) (2017). A párkapcsolattól a gyermekágyig - A várandósság, a szülés és a gyermekágy időszakának pszichológiája és pszichoszomatikája. Pécs: Octoport Nonprofit Kft.
- Veszprémi B., Molnár G. (2017). Anyai és magzati ártalmak a várandósság idején, a genetikai tanácsadás jelentősége. In Sz. Makó Hajnalka, Veszprémi Béla (Szerk.), A párkapcsolattól a gyermekágyig - A várandósság, a szülés és a gyermekágy időszakának pszichológiája és pszichoszomatikája. Pécs: Octoport Nonprofit Kft.
- Sz. Makó H. (2017). „Temetetlen gyász” - A terhességi veszteségélmények pszichológiai következményei, feldolgozásuk sajátosságai és az intervenciós lehetőségek specifikumai. In Sz. Makó Hajnalka, Veszprémi Béla (Szerk.), A párkapcsolattól a gyermekágyig - A várandósság, a szülés és a gyermekágy időszakának pszichológiája és pszichoszomatikája. Pécs: Octoport Nonprofit Kft.
Nem invazív szülés előtti diagnosztika
Az anyai és a magzati vérkeringést a méhlepény kapcsolja össze, amely számos anyag és sejt számára biztosít átjárást. Azáltal, hogy egyes DNS-tartalmú sejtek is átjuthatnak rajta, lehetőség van a magzat genetikai állományának vizsgálatára anyai vérből. Ez a nem invazív szülés előtti diagnosztika (NIPT) egyre inkább teret nyer a várandósok vizsgálatai között, hiszen biztonságos és pontos információt nyújt a magzat genetikai állapotáról, minimalizálva a kockázatokat.
A NIPT megértése – Útmutató a biztonságosabb terhességi szűréshez
Meddőségkezelési eljárások és társadalombiztosítási támogatás
A meddőség kezelése során felmerülő kérdések, különösen a társadalombiztosítási támogatás és a jogi szabályozás tekintetében, sok pár számára jelentenek kihívást. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet) tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait.
Meddőségkezelés feltételei
A megfelelő reprodukciós eljárás elvégzésének feltételei a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a következők:
- Házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-a szerint:
- Legalább két egymástól független - a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
- A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el.
- A kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják.
- A kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a rendeletben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.
Támogatott beavatkozások száma és változások 2024-től
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen.
A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. november 1-től, majd 2024. január 1-től módosultak a támogatott beavatkozások számára vonatkozó szabályok:
- A Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 1.1. pont szerinti stimulációból legfeljebb öt beavatkozás.
- A Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 14. és 15. pont szerinti beavatkozásból beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás (14. Ovuláció indukció, 15. Mesterséges ondóbevitel). Fontos, hogy meddőségi szakambulanciáról legfeljebb az első három, 15. pont szerinti beavatkozás számolható el.
A módosítások értelmében a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. A nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. Fontos tudni, hogy a 2024. január 1-jét megelőzően elvégzett stimulációk is beleszámítanak a keretbe.
Meddőségkezelés életkori korlátja és megszakított kezelések
A reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Az ezen életkor előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is elvégezhetők.
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megszakításnak orvosi indoka volt, vagy az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető ok miatt történt.
Nonprofit szervezetek szerepe az anyai és magzati egészségben
A nonprofit szervezetek kulcsszerepet játszanak az anyai és magzati egészség fejlesztésében, a tudományos eredmények terjesztésében, valamint a betegek jogainak érvényesítésében. Ezek a szervezetek gyakran hidat képeznek a tudomány, az egészségügyi ellátás és a közvélemény között.
Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület
A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesületet 2020-ban alapította különböző szakterületeken tevékenykedő szakemberek csoportja azzal a meggyőződéssel, hogy a teljes és boldog élet elsődleges feltétele az egészség, amelynek eléréséhez korszerű és hatékony népegészségügy nélkülözhetetlen. Az Egyesület célja a hazai népegészségügy elméletének és gyakorlatának új megközelítéssel történő fejlesztése, különös tekintettel a gyermekek egészségének javítását célzó partneri együttműködésekre.
Az Egyesület szoros kapcsolatot kíván kiépíteni és fenntartani a Minisztériumokkal, a Szakmai Kollégiumok releváns tagozataival, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), az Egyetemekkel és a Magyar Tudományos Akadémiával. Emellett együttműködik más nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel, társaságokkal és egyesületekkel.
Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség Nonprofit Kft. (NEKÜ)
A Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség Nonprofit Kft. (NEKÜ) 2021. október 25-én kezdte meg működését, mint hiánypótló szervezet az orvostudományi kutatások és klinikai vizsgálatok területén. A NEKÜ létrejöttét indokolta a nemzetközi szakmai és szabályozási környezetben tapasztalt kihívások, valamint a 2022. január végén bevezetett, klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos új EU-s reguláció.
A NEKÜ feladata olyan szakmai környezet kialakítása az egészségügyben zajló kutatások terén, amely hazánkat vonzóvá teheti a nagyobb nemzetközi projektek számára is. Ezt az orvostudományi kutatások és klinikai vizsgálatok szakmai, tárgyi, személyi feltételrendszerének javításával, a helyi regulációs és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével, valamint kutatási központok és hálózatok létrehozásával kívánja elérni. Az új, szervezett struktúra mentén lényegesen hatékonyabbá válhat a nemzetközi konzorciális klinikai vizsgálatok hazánkba való becsatornázása.
Hová fordulhatunk további információért és segítségért?
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. A kezelőorvosi és az intézményi tájékoztatáson túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.