Császármetszés utáni természetes szülés: tudnivalók és lehetőségek

Világszerte és Magyarországon is évről évre emelkedik a császármetszések száma. A KSH 2011-es adatai szerint hazánkban 35%-os a császárarány, azaz minden 3. kisbaba operáció által jön világra. Jelenleg a babák 39 százaléka így jön a világra, és egyes intézményekben meghaladja az 50 százalékot is. Ennek okai szerteágazóak lehetnek, mint például a nők későbbi gyermekvállalása, az újszülöttek nagyobb súlya, az anyák túlsúlya, vagy az orvosi segítséggel születő babák növekvő száma.

A császármetszés okai

Az édesanya és a baba állapota egyaránt indokolhatja a császármetszést. Az okok egyharmada előre tervezett.

Orvosi indokok

• Az anya egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a vajúdást és a hüvelyi szülést (pl. súlyos szívbetegség, aktív genitális herpesz, súlyos toxémia, szűk medence).
• A kisbaba szempontjából dönthetnek a műtéti szülés mellett már a várandósság vagy a vajúdás alatt (pl. a méhszájon tapadó lepény, előreesett köldökzsinór, akutan romló szívhangok, haránt vagy medencevégű fekvés, ikrek).
• Nem feltétlenül indokolt, de az orvos mérlegelése után mégis császármetszésre kerül sor (pl. hosszú, elhúzódó vajúdás, előzetes császármetszés, először szülő 40 évesnél idősebb anya).
• Számos egyéb úgynevezett társindikáció is megjelenhet, például az anya túlsúlya vagy magasabb életkora.

Lelki okok

A vajúdás során a lelki folyamatok legalább olyan hangsúlyosak, mint a testiek. Ha a szülő nő fél, esetleg nem bízik az orvosában vagy segítőiben, vagy az addigi élete súlyos és feldolgozatlan terheit magával hozza a szülőszobára, az nagyban megnehezítheti a folyamatot. A szülés az elengedésről szól, és nagyfokú bizalom, biztonságérzet és intimitás szükséges hozzá.

Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC)

Sokáig tartotta magát az a szokás, hogy egy császármetszés után a következő babák is csak műtéti úton jöhettek világra. Szerencsére ez nem feltétlenül igaz! A szakmai irányelvek szerint ha a korábbi császármetszés során a méhen vízszintes irányú metszést ejtettek, valamint a heg vastagsága az ultrahang szerint megnyugtató, akkor nincs akadálya a természetes szülésnek, ha a kismama is teljes mértékben elfogadja és kéri.

Előnyei

A vajúdás során termelődő hormonok felkészítik az anya és a baba szervezetét is a rájuk váró feladatokra. A természetes úton világra jött babák olyan baktériumflórával találkoznak, ami a későbbiekben védi őket a külső kórokozókkal szemben és segíti az anyatejes bélflóra gyorsabb kialakulását. Szülés után kevesebb fájdalomra, gyorsabb felépülésre számíthat a kismama. Megszületésünk élménye egy életre kihathat. Az élet első komoly küzdelme a szülőcsatornán való sikeres áthaladás.

Kockázatok és feltételek

Egy császármetszés után minden további szülés eleve kockázatosabb, ezért a császármetszés utáni hüvelyi szülésnek (VBAC) szigorú szakmai feltételei vannak. A VBAC legnagyobb kockázata a korábbi műtéti heg szétválása, ami azonban nemcsak vajúdás során, hanem egy újabb tervezett császármetszés során is bekövetkezhet. Ez gyakran „némán”, minden fájdalom vagy egyéb egyértelmű jel nélkül történik meg, mivel a hegszövet nem tartalmaz idegeket. A hegszövetet ultrahanggal is ellenőrizhetjük a szüléshez közeli időpontban, a 37. héttől. Egyes tanulmányok szerint ha a hegszövet 2,3 milliméternél vékonyabb, akkor nő a hegszétválás veszélye.

Ha a korábbi császármetszés olyan ok miatt történt, ami a jelen terhességnél nem ismétlődik, pl. egy medencevégi fekvés, akkor nagy esély van a VBAC-re. Közvetlenül egy császármetszés után szülést vállalni 1 éven belül, magas rizikónak számít.

A VBAC sikerét befolyásoló tényezők

Azokon a szülészeteken, ahol támogató a hozzáállás, a korábbi császármetszés után akár a kismamák 60-70 százalékának is sikerülhet a természetes szülés.

Buktatók, amelyek csökkentik a VBAC esélyét:

• A terminustúllépés nem engedett: VBAC esetén a legtöbb kórházban a terminusig várnak a szülés megindulására, azután indítanak vagy kiírnak programozott császármetszésre.
• Szülésindítás: A szintetikus oxitocin adása önmagában növeli a méhrepedés kockázatát, előzetes császármetszés nélkül is.
• Vajúdási időlimit: Manapság az a „divat”, hogy időre kell szülni, különösen igaz ez VBAC esetén. Amennyiben a baba és az anya értékei rendben vannak, az idő nem lehet akadály.
• NO dúla: A legtöbb hazai kórház egy főben maximalizálja a kísérők számát, így a kismama kénytelen választani az apa vagy a dúla jelenléte között.
• Folyamatos CTG: A folyamatos magzatmonitorozás (CTG) növeli a császármetszés esélyét.
• Kitolási időlimit: Vannak helyek, ahol a szülő nőknek mindössze 10-20 percet adnak a kitolási szakaszra, ami sokszor vákuumos vagy fogós befejezéshez vezet.
• EDA (Epidurális érzéstelenítés): Az epidurális érzéstelenítés bekötését követően korlátozott a mozgás, így a baba nem tudja felvenni a megfelelő pozíciót, s előfordulhat, hogy az anya sem tud megfelelően nyomni, így aztán műtétre kerülhet sor.
• Az első fájásokkal kórházba rohanás: Egy korai kórházba indulás lelassíthatja, de akár egy időre le is állíthatja a vajúdást. Érdemes otthon várakozni, megfigyelni a fájások erősségét, gyakoriságát.

A szülés kísérése és felkészítés

A fő kulcsszó a biztonság és az intimitás. Fontos, hogy a szülő nő bízzon önmagában, a testében, a szülni-tudásában, másrészt olyan helyen és olyan személyek kíséretében vajúdjon, ahol és akikben maximálisan megbízik. A várandósság hónapjai alatt nagyon alaposan utána kell járni annak, hogy számára a legmegfelelőbb és támogató szülészeti intézményt és segítőket (orvost, szülésznőt, dúlát) találjon. A szülés intimitása, meghitt hangulata is segíti a vajúdási folyamatot és a kisbaba természetes úton való megszületését.

A szülésre való felkészülés során a normál lefolyású élettani vajúdás és szülés áll a fókuszban, de emellett természetesen szóba kerülnek a lehetséges beavatkozások - így a császármetszés - is. Fontos arról beszélni, hogy miért és mikor szükséges mindenképp a műtét, illetve hogy hogyan zajlik, mire számíthat operáció esetén a kismama.

Császármetszés és baba-mama ellátás: tévhitek és valóság

Sok negatív tévhit kering a császármetszés körül. Fontos tudni, hogy ha császármetszéssel születik a babád, akkor is jár és lehetséges egy sor olyan élmény a számotokra, amiről esetleg azt hitted, hogy császármetszésnél lehetetlen.

1. Késői köldökellátás császármetszésnél is

Császármetszés esetén is megvalósítható a késleltetett köldökellátás, ami a köldökzsinór késői elvágását jelenti. Ez lehetővé teszi, hogy a lepényben és a zsinórban lévő vér az újszülött testébe áramoljon, ami az újszülött saját vére. A korai köldökzsinór elvágás megfosztja a babát a saját vérének egy részétől (akár egyharmadától is). Az újszülöttnek fontos, hogy császármetszés és hüvelyi szülés esetén is a köldökzsinór megfelelő ideig érintetlen maradjon és ezzel a teljes vérmennyiség a baba testébe jusson.

2. Hüvelyflórával való találkozás császármetszésnél is

Az újszülött bélflórája és immunrendszere számára hosszútávon fontos, hogy érintkezzen az anyai hüvelyflórával. Császármetszésnél ez az érintkezés nem történik meg. Egy viszonylag friss kutatás szerint egy új és egyszerű eljárás segítheti a császármetszéssel született babáknál is a megfelelő mikrobiom kialakulását: a kiemelést követően egy, az anyai hüvelyflórával átitatott gézlappal áttörlik a baba arcát. Ennek a módszernek a gyakorlata még sokak által vitatott.

3. Megszakítatlan bőr-bőr kontaktus

Császármetszésnél is megvalósítható a bőrkontaktus az anyával közvetlenül a kiemelés után, akár még a műtét befejezése közben. Az újszülöttet az anya mellkasára lehet helyezni bőrkontaktusban. A műtét alatti azonnali bőrkontaktusnak óriási jelentősége van. Megnyugtató az anyának és a babának is, csökkenti a stresszt, támogatja a baba hőháztartását, légzését, szívverését, és nagyban segíti az anyaméhen kívüli léthez való adaptációját. Emellett támogatja a szoptatás sikerét is.

A „képes vagyok” élménye a trauma ellenszere császármetszés esetén is. Ha az anyai késztetésnek, hogy megölelje, a testén érezze az újszülöttjét, eleget tehet az anya, akkor ez hozzájárul ahhoz, hogy elég jó anyának érezze magát az anyasága első jelentős pillanatában.

4. Szoptatás közvetlenül a baba születése után a műtőben. Aranyóra a műtőben.

A császármetszés nem jelenti azt, hogy ne szoptathatná meg a babáját azonnal, ahogy megszületett. Több külföldi kórházban bevett gyakorlat, hogy a kiemelést követően bebugyolálás nélkül, közvetlen bőrkontaktusban az anya mellkasára keresztben ráhelyezik az újszülöttet. Eközben a műtétet is be tudják fejezni. Az újszülött az anya mellkasán hasonlóan a hüvelyi szülés utáni bőrkontaktushoz keresni kezd, majd szopizhat is. Természetesen az anyának segítségre van szüksége, hiszen a fejét nem emelheti fel, nem tud mozogni.

5. Kolosztrum azonnal császármetszés után is

A császármetszés utáni bőrkontaktus és szoptatás azt is jelenti, hogy a baba azonnal hozzájut az értékes előtejhez, a kolosztrumhoz. A WHO ajánlása szerint fontos, hogy a baba a születését követően mihamarabb szopni kezdjen és a tejbelövellésig az első (és egyetlen) tápláléka az anyai előtej legyen. Császármetszés esetén is megvalósítható mindez. Ehhez az anyának több segítségre van szüksége, mint hüvelyi szülés esetén. Ha valamilyen oknál fogva a császár után nem maradhat veled a babád, akkor is hozzájuthat az előtejhez nagyon hamar, ha előre készülsz és a műtét előtt már előtejet fejned.

Milyen egyéb helyzetekben jöhet jól az előre lefejt kolosztrum?

• Koraszülött babáknál a legnagyobb az esély arra, hogy ellátásra van szükségük a császár után és emiatt nem kerülnek mellre.
• Cukorbeteg anya babájánál nagyobb a kockázata annak, hogy az élete első 24 órájában alacsony lesz a vércukorszintje. Ilyen esetben egyéb pótlás helyett az előre lefejt kolosztrum segíthet a megfelelő cukorszint fenntartásában.
• Szájpadhasadékkal született babák esetében valószínű, hogy a szopás és mellretapadás nehézségekbe ütközik.

6. A császármetszés ténye önmagában nem hat negatívan a tejbelövellésre.

A tejbelövellés egy hormonális láncreakció eredményeként következik be, amit a lepénynek a méh faláról való leválása indít el. A probléma császármetszés esetén az, hogy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az újszülött későn kerül mellre és annak, hogy el lesz választva az anyukájától. Ha ugyanis a baba nincs 24 órában az anyukájával, akkor kevesebbszer fog mellre kerülni, így kevesebb ingert ad a mellnek, ez pedig azt okozhatja, hogy a tejbelövellés később következik be. Lényeges tehát, hogy ha császármetszéssel szülsz, akkor is kérj támogatást ahhoz, hogy a babád szophasson a műtét alatt vagy után minél hamarabb és veled lehessen végig.

A császármetszés utáni felépülés

A császármetszést követő első nap szokott a legnehezebb lenni, azután napról napra javul a helyzet. A műtét után 4-12 órával mindenkit felállítanak, amihez biztos, hogy segítségre lesz szükség. Általában a 4-7. napon szedik ki a varratokat, majd az első 2-3. hét után nagyjából megszűnnek a fájdalmak, és a 6. hét végére várható, hogy az anya élete visszatér a normál kerékvágásba. Fontos azonban kiemelni, hogy császármetszés után nagyobb esély van szövődményekre, például vérzésre, lázra. Ezek többnyire a beavatkozás utáni héten jelentkeznek.

A seb tisztán tartására is fontos, és amíg be nem gyógyul teljesen, nem szabad a babánál nehezebb dolgokat emelni. Hazaérkezve jó, ha van az első hetekben segítség, aki a házimunkát, a főzést elvégzi.

A modern műtéti eljárások

A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a császármetszéses szülés ma már jóval rövidebb, mint néhány évtizede, kb. 20-30 perc. A 15-20 éve alkalmazott módszer szerint az alhasat keresztbe vágják, az izmokat csak széthúzzák, és csak azokat a szöveteket vágják át, amelyeket mindenképpen szükséges, és szövetkímélő varratokat használnak. Így a gyógyulási idő is csökkent.

Gyakori kérdések a császármetszéssel kapcsolatban

Mikor érdemes újabb babát vállalni az előző császármetszés után?
Közvetlenül egy császármetszés után szülést vállalni 1 éven belül, magas rizikónak számít.

Mi a helyzet, ha valaki már 2 császármetszésen van túl?
Vannak olyan várandósok, akik két császármetszést követően is meg kívánják próbálni a harmadik gyermeküket hüvelyi úton világra hozni. Ebben az esetben a kockázatok alapos mérlegelése és szigorú orvosi felügyelet szükséges.

Vannak-e magas kockázatú esetek, ahol gyakoribb a császármetszés?
Igen, elsősorban a progresszív ellátás csúcsán elhelyezkedő intézmények - ilyenek az egyetemi klinikák is - látják el a komplikáltabb eseteket (pl. medencevégű fekvés, ikerterhesség, előzetes császármetszés).

Lehet-e kérni császármetszést egyéb okokra hivatkozva?
Valójában ma már minden lehetséges, de fontos tudni, hogy a műtéti terhelés kockázata nagyobb, mint amit a beavatkozás elkerülése jelent. Ezért az orvosnak kell mérlegelnie a helyzetet.

tags: #dr #mutott #gerincferdules #csaszar #utan #termeszetes