Nem igaz, hogy embertelen fájdalomnak kell kísérnie a szülést. Nem igaz, hogy a fájdalomcsillapítással született babák rosszabbul szopnak majd, hogy nehezebben alakul ki a kötődés anya és gyermeke között. És még egy csomó minden nem igaz, amit a bőrünk alá masszíroznak orvosok és tudományosnak látszó cikkek - állítja dr. Krasznai Péter szülész-nőgyógyász, a szülési fájdalomcsillapítás úttörője Magyarországon.
Dr. Krasznai Péter pályafutása és motivációja
Dr. Krasznai Péter orvos szülők gyermeke. Apja belgyógyász, anyja gyerekgyógyász volt. Őt a manuális, operatív szakmák érdekelték, ezek közül pedig a sebészet állt a legközelebb hozzá. 1966-ban végzett az egyetemen, az Orvostovábbképző Intézet sebészetén kezdett dolgozni, és sebészeti szakvizsgát is szerzett. Már az egyetemi évek alatt is érdekelte a szülészet, így amikor alkalom nyílt erre, a szülészetet választotta. Teljesen tapasztalatlanul és meggondolatlanul otthagyta az Orvostovábbképző Intézet sebészeti állását, és elment szülésznek.
Később tizennyolc évig vezette a Péterfy Sándor utcai Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályát. Még ma, hetvennégy évesen is dolgozik.
Amikor fiatal orvosként, huszonnyolc évesen átkerült a szülészetre, látta, hogy őrjöngnek a nők a fájdalomtól a szülőszobán. Egy foghúzásnál is fájdalomcsillapításra törekszünk, miközben nyilvánvaló, hogy ugyanúgy ki lehet húzni egy fogat fájdalomcsillapítás nélkül is. Egyszerűen nem tudott belenyugodni ebbe. Nem sikerült megszokni, és elkezdett olvasgatni a témában.
Kiderült, hogy a szülési fájdalomcsillapítás a legősibb törekvése az emberiségnek, nagyon sokat lehet tanulni az ősi kultúrákból. Rájöttek arra, hogy a megfelelő növény rágása, főzetének belégzése vagy fogyasztása fájdalomcsillapító hatással bír, és arra is, mennyivel jobb, ha a nő nem fekszik, hanem ül vagy járkál vajúdás közben.
A szülészet-nőgyógyászat megosztása
Magyarországon a szülészet-nőgyógyászat egyetlen területnek számít, de Angliában például külön van. Itthon egyetlen szakvizsga a szülészet-nőgyógyászat, ami tulajdonképpen egy teljesen korszerűtlen dolog. Angliában, ahol nagyon magas szintű az orvosi ellátás, teljesen szétválasztották ezeket a területeket, és habár elvileg meg lehet szerezni mind a két szakvizsgát, de az orvosok vagy szülészettel foglalkoznak, vagy nőgyógyászattal. Ez utóbbinak pedig már van egy külön onkológiai része, ami teljesen levált a nőgyógyászatról, egy általános nőgyógyász nem foglalkozik onkológiával. Ez igen hasznos, ugyanis, ha az ember egy szűkebb területbe „dolgozza be” magát nagyon, akkor azt biztos jobban is fogja csinálni. Általánosan a szülészetről egyébként is elmondható, hogy olyan, mint a sakk: egy életen keresztül tanulható.
A szülési fájdalomcsillapítás szükségessége és előnyei
Dr. Krasznai Péter tapasztalatai alapján a szülő nők három nagy csoportra oszthatók:
- Az elsőben vannak azok, akik rendkívül könnyen szülnek, nem jönnek be korán a szülészetre, amikor jönnek, már jó előrehaladott állapotban van a folyamat, és pár óra alatt megszülnek. Itt tökéletesen felesleges bármilyen fájdalomcsillapítás. Ez nagyjából a szülések tíz százalékánál zajlik így.
- A másodikba tartoznak azok - ez is olyan tíz százalék - akik rendkívül nehezen szülnek, tizenhat órás vajúdással, őrületes fájdalommal. Nekik feltétlenül szükséges fájdalomcsillapítást adni, mert ebből semmiféle hátrány nem származik, sőt meggyorsítja a szülést.
- A nők nyolcvan százaléka teszi ki a harmadik csoportot, ez a leggyakoribb.
A fájdalomnak is megvan a szerepe a szülésnél. A szülési fájdalomcsillapítás nem azt jelenti, hogy fájdalom nélküli lesz a szülés. Persze akad olyan, akinek erre van igénye. Amerikában ezt is ki tudják elégíteni, ott léteznek olyan intézetek, ahol garantálják a fájdalom nélküli szülést.
Dr. Krasznai Péter szerint azért nem alkalmaznak megfelelő fájdalomcsillapítást a magyarországi szülészeteken, mert sok orvosnak nincs elég ismerete ezen a területen, és mert akkor kevesebb lenne a hálapénz. Maga a fájdalom egy reflexkört indít el, olyan hormonális változásokat, amelyek lassítják a szülést. Egy tizenhat órás szülés az égvilágon senkinek, a gyereknek, az anyának sem jó.
Fel szokott merülni, hogy ha nincs olyan nagy fájdalom, akkor nem lesz olyan szoros kapocs, nem alakul ki olyan mély szeretet a gyerek és az anya között. Dr. Krasznai Péter ezt teljes egészében meg tudja cáfolni. Mindazok érdeke ilyeneket terjeszteni, akik valamilyen okból ellenzik a szülési fájdalomcsillapítást. Ennek a leggyakoribb oka, hogy az illető nem hajlandó ezt megtanulni. Persze egy szülés enélkül is megy, kényelmetlen dolog, hogy ehhez tanulni kell, esetleg fiatalabb orvosoktól is, és ez sok időt vesz igénybe. Ezek az orvosok elmondják, hogy: „a te anyád is így szült, az öreganyád is így szült, te is ki fogod bírni".
Ha ma ténylegesen, és magas szinten akarjuk csinálni a szülési fájdalomcsillapítást, akkor ehhez aneszteziológusra is szükség van, azaz még egy embernek meg kell jelennie a szülésnél. A szülés az orvosnak rendkívül kényelmes; hiszen nem neki fáj, hanem a szülő nőnek, hát... hadd fájjon!
Szülés alatti fájdalomcsillapítás természetes és gyógyszeres módjai.
Dr. Krasznai Péter azt is meg szeretné említeni, hogy a fájdalomcsillapítással támogatott szüléseknél sokkal kevesebb olyan szövődmény van, ami a gyerekkel kapcsolatos, mert sokkal jobban odafigyelnek rá. Egy tíz-tizenöt órás vajúdásnál nem tudjuk végig figyelni a gyereket, nem tudjuk, mikor van az a pillanat, amikor egy átmeneti vagy tartós oxigénhiányos állapot következik be. Példaként említi, hogy ha valakinek van hetvennyolc éves korában egy agydaganata, akkor megjelenik öt orvos, és megpróbálják megmenteni az illetőt, pedig maximum tíz éve van hátra.
A császármetszés: múlt és jelen
Amikor Dr. Krasznai Péter fiatal orvos volt, körülbelül három százaléknyi császármetszés volt, most ennek pont a tízszerese, aminek több oka is van. A medencének van egy csontos bemeneti része, és azon a bemeneti részen a koponyának át kell jönni. Ha az átjön, a többi rész általában már megszületik. A gyereknek a feje tele van kutacsokkal, aminek óriási szerepe van, mert a kutacsok mentén el tudnak csúszni a csontok, és átfér a fej. Ha egy csőbe beletennénk egy almát, ami pont akkora, hogy a csövön nem férne keresztül, de kettévágjuk az almát, és elcsúsztatjuk a két felét, akkor átfér. Ugyanez történik a szülésnél. Gyakorlatilag tehát az ember magzatának a feje addig növekszik, amíg a nő élve meg tudja szülni. Mert ha egy bizonyos méretet túllép, akkor a magzat nem születik meg. Egészen a közelmúltig - nagyjából száz évvel ezelőttig - azok a magzatok, amelyek nagyfejűek voltak, meghaltak. A császármetszés ugyanis, mint a szülésre alkalmazott alternatív megoldás, csupán az elmúlt száz évben létezik, habár a legtöbben úgy gondolják, hogy a római kor óta. A latinul sectio caeseare ugyan Cézár nevéből származik, de akkor csak a halott nőből vágták ki a gyereket.
Ma bármilyen nagyságú fejjel meg tud születni egy gyerek, ami hüvelyen keresztül nem menne. Annak, hogy a császármetszés egyre gyakoribb, egyéb okai is vannak, és tulajdonképpen a legfontosabb ezek közül mégis az, hogy az orvosok jogi védelme hiányzik. Így a legkisebb szövődmény esetén is az első kérdés, hogy miért nem alkalmaztunk császármetszést. Az orvosok pedig ebből kiindulva inkább meg szeretnék előzni a jogi problémákat, így ezt a megoldást választják. A növekvő tendenciához hozzájárul az is, hogy sokan eleve úgy gondolják: ők nem akarnak hüvelyi úton szülni. Szintén probléma, ami a császármetszések számát növeli, hogy a szülő nők többsége harminc éven felüli, miközben nem véletlen, hogy az olimpiát huszonévesek nyerik, és nem a negyvenesek.
A Misgav-Ladach módszer
Dr. Krasznai Péter meghonosította Magyarországon a császármetszés egy új módszerét, amelyet Stark professzor dolgozott ki a jeruzsálemi Misgav-Ladach Kórházban. A módszer lényege, hogy egy sor felesleges vágást, mozdulatot kihagynak a klasszikus császármetszéshez képest. Korábban egy-másfél óra volt egy ilyen beavatkozás, ma húsz-huszonöt perc. Dr. Krasznai Péter meghívta Stark professzort a Péterfy Sándor utcai Kórházba, így sajátították el az osztályán az orvosok az eljárást.
Konfliktusok és a modern szemlélet elterjedése
Dr. Krasznai Péternek nagyon sok konfliktusa volt ebből adódóan az évtizedek alatt, de mindig arra törekedett abban a tizennyolc évben, amíg az osztályt vezette, hogy olyan emberekkel dolgozzon együtt, akik hasonlóan gondolkodtak. Nemrégiben jelent meg az egyik hazai szakmai orgánumban egy olyan cikk egy ma is vezető állásban dolgozó szülész-nőgyógyász tollából, amely idős, férfi professzorokra hivatkozva kifejtette, hogy a szülési fájdalomcsillapítás teljesen felesleges. Ma ez a nyugati országokban a mindennapi gyakorlat eszköze, Ausztriában gyakorlatilag a legkisebb szülőotthonban is professzionális és magas szintű fájdalomcsillapítás folyik.
További Dr. Krasznai nevű orvosok
Fontos megjegyezni, hogy a szövegben több Dr. Krasznai nevű orvos is szerepel, akik eltérő szakterületen tevékenykednek:
- Dr. Krasznai Iván (1912-1987): Belgyógyász főorvos, aki a második világháború után a MABI Központi Kórház (később OTI Péterfy Sándor utcai Kórház) belgyógyászati osztályán dolgozott, majd 1951-től 1974-ig a Róbert Károly körúti Közkórház igazgatója és belgyógyászati osztályának vezetője volt.
- Dr. Krasznai István: Szülész-nőgyógyász szakorvos, egyetemi tanársegéd, aki 1998 és 2014 között a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozott. Jelenleg a Duna Medical Centerben és a Szent Magdolna kórházban végez fekvőbeteg ellátást. Fő érdeklődési területei a terhesgondozás és a nőgyógyászati műtéttan (különösen a laparoscopiás műtétek), valamint a változókor.
- Dr. Krasznai Zsolt: Plasztikai sebész, aki a szülés utáni plasztikáról és az arcplasztikai beavatkozásokról beszélt.