Kampó-Ajzner Dalma, két kisfiú édesanyja (2017, 2020), diplomás ápoló és az RTM-Rectus Training Módszer hivatalos oktatója, valamint a módszer ausztriai országos vezetője. Gyermekkorától kezdve sport veszi körül az életét.
Gyermekként szertornázott, úszott és fitnesszett is az élete részét képezte. Utóbbiban többször állt a dobogó első fokán, több országos és nemzetközi első helyezést ért el, de egy lábsérülés miatt nem folytathatta aktív sportkarrierjét.
2013 decemberében férjével (akkor még vőlegénye) Bécsbe költöztek. Magyarországon kórházban dolgozott, ezért itt honosította végzettségét és a szakmában helyezkedett el. Laborban kezdett el dolgozni, majd teherbe esett.
Karenz után visszament dolgozni a laborba, majd kiköltöztek Niederösterreichba, ahol zöld, erdők, folyók, tavak, állatok, nyugalom és kedves emberek várták. Közben várandós lett a második kisfiával.
Érezte, hogy itt az ideje valami újnak, így jutott el az RTM-hez. Szalai Renáta és Dr. Kerekes Tímea szülész-nőgyógyász az RTM módszer alapítói. A COVID-19 világjárvány nem tett jót egy új, kezdő vállalkozásnak.
Novemberben végezte el a képzést, majd egy ideig barátnőknek segített, velük tornázott online. Márciustól pedig hivatalosan is elindította vállalkozását. Ismét a COVID-19 miatt először csak online, majd novembertől az első személyes órákat is meghirdette.
Zömében német nyelvű órái vannak, Bécsben vannak magyar csoportjai, illetve egyéniben is lehet hozzá fordulni. Helyileg Bécsben, St. Pöltenben és Traismauerban érhető el, vagy online egész Ausztria területéről.
A Kismama és Alakformáló továbbképzésen is részt vett, valamint a kimondott medencefenék torna és a senior fitness továbbképzéseket is elvégezte. Mindemellett, hogy a kiscsoportos óráit tartja, Ausztria országos vezetője is lett, így hivatalos RTM trénereket képezhet Ausztriában, akik által sok-sok anyuka (és férfi) hasát tudják rendbe hozni, megerősíteni.
Nagyon sok szeretettel várja mindenkinek a jelentkezését, aki sport/egészségügyi végzettséggel rendelkezik és szívesen lenne egy jelenleg pici csapat tagja. Nagyon bízik benne, hogy sikerül Ausztriában is annyira elérhetőnek lenniük, mint otthon Magyarországon, ahol már több mint 60 a hivatalos RTM oktatók száma.
Jelenleg Ausztriában 2 hivatalos RTM tréner van. Rajta kívül Eichinger Zsuzsanna, aki Zwettl-ben regenerálja az anyukák hasát.
Kezdetben a kisfiával együtt tartotta az órákat, így nem kellett korán bölcsődébe adnia. Ha betegek a gyerekek, könnyebben tudta átszervezni (lemondani) az órákat és megoldani, hogy ápolja őket. Ha valakinek fix munkahelye van, ezt nagyon nehezen tudja mindig megoldani.
De mi is ez az RTM? És mi a rektusdiastasis? Az egyenes hasizmok egymástól való áltávolodása. 2 cm fölött beszélünk már RD-ról. Nem feltétlenül kell mindig a műtét, mint azt sokan gondolják. Több cm (akár 10 cm = 5 ujj) nagyságú eltávolodás is visszatornázható, ha az ember tényleg akarja és csinálja a házi feladatokat.
Kiket érint? Mindenkit! De leginkább a szülés utáni anyukákat. Prevencióként már szerencsére létezik az RTM Kismama torna.
Az RTM órák bababarátok, így mindenki nyugodt szívvel hozhatja a babáját magával. Ha kicsit nyűgös a gyerkőc, addig nagyon szívesen felveszi őket, míg anya tornázik és pár perces én-időt tölt.
Az RTM (Rectus Training Method) egy speciális mozgásprogram, amely az egyenes hasizmok szétválásának (diastasis recti) korrekciójára összpontosít. Ez az állapot leggyakrabban terhesség és szülés után fordul elő, de érinthet férfiakat és nőket is különböző okok miatt.
A módszer alapítói Szalai Renáta és Dr. Kerekes Tímea szülész-nőgyógyász. Céljuk, hogy biztonságos és hatékony módszert kínáljanak a hasfal megerősítésére és a rektusdiastasis kezelésére.
Az RTM órák nemcsak a fizikai felépülésre fókuszálnak, hanem a tudatosság növelésére is, hogy a résztvevők megértsék testük működését és hogyan tudják azt hatékonyan támogatni.
Kampó-Ajzner Dalma tapasztalatait és szakértelmét felhasználva vezeti az órákat, biztosítva, hogy mindenki a saját tempójában haladjon és a lehető legjobb eredményeket érje el.
Az RTM módszerrel kapcsolatos további információkért és órák foglalásáért érdemes felkeresni Kampó-Ajzner Dalmát.
A sebgyógyulás fázisai császármetszés után több fázisból áll. Az első a vasculáris/zellurális fázis: 0-5 napig tart, bőrpír, duzzanat, melegség, érzékenység jellemezheti. A defektust véralvadék tölti ki, a sebet egy gélszerű réteg fedi be, megvédve a kiszáradástól és fertőződéstől. Fibrinképződés kezdődik, mely a seb vázát képezi.
A második szakasz az ún. proliferációs szak, a műtétet követő 5-21. napig tart. E szakaszban a fibroblast és a granulációs szövet jelenik meg. A kollagén- és elasztinrostok közötti fibroblastsejtek már a seb rugalmas vázát alkotják. Ez védelmet nyújt a fertőzés ellen, és kellő alapot jelent a hámosodás számára. Jól adagolt, fiziológiás terheléstől szintetizálódik az új, rugalmas szövet.
A harmadik szakasz a konszolidációs szakasz, a 21. naptól a 60. napig tart, az új szövet vastagodik, erősödik, de rugalmassága is fokozódik. A negyedik, átépülési fázis 60-360 napig tart, erős kollagénszintézis jellemzi.
A fentiekből viszont világossá válik, hogy ez csak a felszín, valójában csak a jéghegy csúcsa. Ha jól is gyógyul a látható heg (esztétikailag szép, vékony), attól lehetnek még gyógyulási problémák beljebb, a hasüregben, ami szemmel nem látható. Ezek leggyakrabban összenövések, amelyek lehet, hogy semmilyen tünetet nem adnak.
Az összenövések okozta fájdalom sokféle lehet, amit nem is biztos, hogy összefüggésbe hozunk a heggel. Ezek lehetnek akár a császáros heg körüli fájdalmak, akár emésztő-szervrendszeri panaszok, akár húgyúti fájdalmak, szexuális problémák, de akár mozgásszervi problémákhoz is vezethetnek (derék, csípő, sarok, váll stb.). Utóbbi nem ugyanaz, mint a sebész általi metszés, műtét, a manuális kezelések által viszont javul az érintett terület vérkeringése, tünetmentességet hozhat, a szervek egymáshoz való viszonya tud javulni.
Az összenövések okozta panaszok többtényezősek, az összenövés kezelése is többrétegű: ha saját lehetőségeidet kihasználod, mérlegelsz, ezért mit tudsz tenni testi, lelki, pszichés szinten, akkor jól leszel, lehetsz! Vizualizációk segítségével is segítheted testedben a heg okozta feszességeket, feszültségeket, összenövéseket oldani.
A Császárvonal Videótára már szülés után segíthet megelőzni az összenövéseket, elősegíteni a minél szövődménymentesebb gyógyulást, regenerációs programjával, tornáival és alap regeneráló programjával, melyet célszerű a műtét utáni hetekben a sebek leesése után elkezdeni és onnantól rendszeresen végezni. A hegmasszázs, a 3D légzés, a hozzá tartozó, rövid, keringésjavító torna is megtalálható a Császárvonal előfizethető, alap videótárában.
Ha már 12 hétnél régebben szültél, a haladó has- és hegkezelés csomagot ajánljuk. Ha 3 hónap eltelt szülésed után, kapcsolódj be Lendület-programsorozatunkba, ahol időről időre indulnak együtt haladós csoportok, az online torna mellett számtalan hegkezelési módszert, trükköt, tippet tanítanak a résztvevőknek!
A könyv olvasója megismerkedhet a bizalomépítés művészetével, a reputáció-menedzselés, az informálás és informálódás elvével, a kölcsönös előnyökön alapuló, tudatos kommunikációszervezés tudományával. Ez pedig elengedhetetlen minden üzletember, és nemcsak a jó szervezeti vezető, de minden munkatárs számára is.
A könyv összesen 57 esetet jár körbe, példákkal, könyvelési lépések bemutatásával. A kiadvány tartalma részletekben elsőként a Kiadó Számviteli tanácsadó című folyóirata Meritum rovatában jelent meg hónapról-hónapra, hat éven keresztül. Most könyvben egy helyen, összerendezve és a 2015. március 31-i jogszabályi környezetre hatályosítva jelenik meg a teljes érdemi tartalom. A szerzők egy-egy érdekes kérdést, az élet vagy a jogszabályok által létrehozott számviteli anomáliát vagy különlegességet dolgoznak fel olvasmányosan és szórakoztatóan.
A könyv 66 szakmai cikket tartalmaz, 8 nagyobb kérdéskör alá csoportosítva. A témák kiválasztása a szerzők érdeklődését tükrözik, semmiképpen sem állítható, hogy azok a számvitel minden területét lefedik. A könyvben található számviteli megoldások, elemzések a 2021. március 31-én hatályos jogszabályi környezetet veszik alapul.
Hogyan mérhetjük egy vállalat pénzügyi teljesítményét? Mik a tőkeértékelés eljárásai? Milyen kapcsolat van kockázat és megtérülés között? Hogyan működnek a tőkepiaci értékelés modelljei? Mit jelent a tőkeköltségvetés? Hogyan működik az opcióárazás az elméletben és a gyakorlatban? Hogyan működnek az áru- és értéktőzsdék? Hogyan kell értékelnünk a befektetések világában a válságjelenségeket?
A közoktatásban, köznevelésben jelentős szervezeti és tartalmi átalakulások történtek, melyek a biológia tantárgyat is nagymértékben érintették; teljesen megújult az oktatás technikai háttere; a kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatások legújabb eredményei is sürgetik a tantárgy-pedagógiák innovációját, modernizációját; a társadalmi változások következményeként a köznevelési rendszer új követelményeknek, kihívásoknak kell, hogy megfeleljen, többek között stratégiai feladattá vált a természettudományos továbbtanulás ösztönzése és a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás fejlesztése.
Az átdolgozott műben célkitűzésünk a következőek megjelenítése volt: a biológia tantárgy helyének és szerepének bemutatása a nemzeti köznevelés rendszerében az új tartalmi szabályozók (a 2020-tól bevezetett NAT és kerettantervek) szellemiségének megfelelően; az oktatásmódszertan új eredményeinek, illetve az aktuális nemzetközi trendek (pl. IBST, inquiry based science teaching) ismertetése, a hazai viszonyokhoz történő adaptálása; az új oktatástechnikai és online oktatási eszközök biológia oktatásában alkalmazható módszertana, a digitális és hagyományos laboreszközök együttes használatának elősegítése; a modern pedagógiai irányzatok módszereinek (konstruktív pedagógia, kompetenciaalapú oktatás, kooperatív csoportmunkák) természettudományos tartalmakkal történő megtöltése, interdiszciplináris szemlélettel; a környezetkultúra, környezetetikus magatartás és a helyes egészségmagatartás fejlesztése a biológia tantárgyhoz kapcsolódó környezeti nevelésen keresztül.
A biotechnológiai etika pedig ennek megfelelően a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem zöld bioetika is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a zöld bioetika között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az orvosi bioetikához tartozik, ezért eme biotechnológiai etika könyv, mely magyar nyelven az elsőnek számít, afféle zöld bioetikának tekinthető. Ennek elsajátítását nagyon hasznosnak tartom főként a vállalkozók számára, a szervezet hatékonyabb működtetése, főként a szervezet vezetés és fejlesztés szempontjából.
A Hohenzollern kastély a porosz királyi család és a Hohenzollern hercegek ősi székhelye. Az első vár pontos építési dátuma ismeretlen, de a régészeti kutatások arra utalnak, hogy a XI. század első felében épült. Korához képest nagy és jól felszerelt erődítmény lehetett. A korabeli források "Svábország összes várának koronájaként" és "a német földek legerősebb házaként" dicsérték.
Az 1819-ben Frigyes Vilmos porosz koronaherceg meglátogatta a Zollerbergen álló várromokat. A romantikus beállítottságú Hohenzollern a képzőművészet és az építészet szerelmese volt. Úgy döntött, hogy újjáépítteti családi dinasztiája ősi székhelyét. 1850-től kezdve a király megvalósította régóta dédelgetett álmát, és a Zollerbergen épült harmadik, jelenlegi erőddel Németország egyik legimpozánsabb neogótikus várkomplexumát hozta létre.
Elődei alapjaira egy patkó alakú, többszintes felső várat építettek, amelyet bástyák gyűrűje védett. A király a neves berlini építészt, Friedrich August Stülert bízta meg a tervek elkészítésével. Továbbá Moritz von Prittwitz erődmérnököt is bevonták, aki megtervezte a várkomplexum előtti spirális felhajtót - a katonai építészet remekművét.
A XV. századi elődvár egyetlen fennmaradt épülete, a Szent Mihály katolikus kápolna, beépült az új építménybe. Továbbá a király, aki buzgó protestáns volt, kibővítette várát a Krisztus protestáns kápolnával. IV. Frigyes Vilmos király 1861-ben meghalt, mielőtt nagy álma megvalósulhatott volna. A harmadik vár befejezése így testvérére és örökösére, I. Vilmos porosz királyra hárult.
1867. október 3-án feleségével, Auguszta királynővel ünnepélyesen felavatták a Hohenzollern-dinasztia újjáépített ősi otthonát. Az építési költségeket egyenlően osztották meg: kétharmadot a Hohenzollern család porosz ága, egyharmadot pedig a sváb ága viselte. Ez a tulajdonjogi megállapodás a mai napig érvényben van.
A XIX. században az új fegyvertechnológia miatt egy „lovagvár” már nem nyújtott megfelelő védelmet, az újjáépített Hohenzollern ősi székhely a reprezentatív funkció mellett továbbra is katonai célokat szolgált. Miután a sváb Hohenzollernek a forradalmi zavargások idején lemondtak a trónról porosz rokonaik javára, és Hohenzollern porosz exklávé lett, a porosz király akár 180 embert is állomásoztatott itt, lényegében porosz előőrsként, hogy demonstrálja jelenlétét a francia határ közelében.
A vár az első világháború alatt helyőrségként is funkcionált, bár a helyőrség valószínűleg elsősorban karbantartással és javításokkal foglalkozott. A második világháború alatt a várat sem katonai célokra nem használták, sem támadás érte. 1952-től a vár akkori tulajdonosa, Lajos Ferdinánd porosz herceg művészileg értékes és történelmileg jelentős tárgyakkal rendezte be, amelyek Poroszország és királyainak történetéhez kapcsolódnak.
A neves művészek (köztük Anton von Werner, Franz von Lenbach és Philip Alexius de László) festményei mellett a gyűjtemény különösen a XVII. és XIX. század közötti arany- és ezüstműves tárgyakat tartalmaz. Erre a célra a korábbi várkonyhát kincstárrá alakította át, amely teljessé tette a Hohenzollern-kastélyban található Hohenzollern Múzeum jellegét. Azóta a vár a róla elnevezett Zollernalb régió zászlóshajó turisztikai látványosságaként, valamint Németország egyik legnépszerűbb úti céljaként jelenik meg a világ minden tájáról érkező látogatók számára.
Magánvállalkozásként a fenntartását belépődíjakból, saját étterméből és számos rendezvényből finanszírozza. Szintén 1952-ben Lajos Ferdinánd herceg feleségével, Kira porosz hercegnővel megalapította a Kira Alapítványt a hátrányos helyzetű gyermekek számára, azzal a céllal, hogy gondtalan élményeket nyújtson nekik. A kastély északi szárnyának harmadik emeletén ifjúsági szállókhoz hasonló szálláshelyeket alakítottak ki, ahol a szociális intézmények gyermekei és fiataljai a mai napig minden évben ingyenesen nyaralnak. Ma a Kira porosz hercegnő Alapítványt Zsófia porosz hercegnő, a kastély jelenlegi vezetőjének, Georg Friedrich porosz hercegnek a felesége irányítja.
Az Ulmi Székesegyház alapkövének Ludwig (Lutz) Kraft polgármester általi letételével 1377 júniusában megalapították az Ulmi Székesegyház építőműhelyét. Az építkezés 1543-tól kezdődően körülbelül 300 évre szünetelt. Az Ulmi Székesegyház munkálatai 1844-ben folytatódtak. 1890. május 31-én fejeződött be az Ulmi Székesegyház építése August Beyer építőmester irányításával, és elhelyezték a koronázó díszlécet. 513 év után a templom építése ezzel befejeződött.
Az Ulmi Székesegyház műhelye 1377 éven át testesítette meg a hagyományos kézművesség, az időtálló tudás és az Ulmi Székesegyház építéséhez és megőrzéséhez kapcsolódó szokások megfoghatatlan örökségét. A középkor kiemelkedő építőmestereit, mint például a híres Parler családból származó II. Henrik és Matthäus Ensinger, vonták be a projektbe, és alakították ki az épület megjelenését. Maga a műhely azonban, az ott dolgozó kőművesekkel és restaurátorokkal együtt, mindig is elengedhetetlen volt az épület megőrzéséhez.
A modern kőfaragó műhely nyitott az új módszerekre és az innovatív munkatechnikákra. Egyetemekkel, főiskolákkal és állami örökségvédelmi hatóságokkal szoros együttműködésben alkalmazzák az építőanyag-kutatás tudományos eredményeit és az épületszerkezetek megőrzését célzó megelőző intézkedéseket. A nemi szerepek a nemi viták nyomán változékonyabbá váltak. Ez már korán tükröződött a kőfaragó műhely személyzeti politikájában. 1996 óta a nőket is képzik és alkalmazzák a szakmákban.
Gazdag hagyományaival a Székesegyházi műhely rengeteg tapasztalatra és tudásra épít. Heidi Vormann építőmester irányítása alatt 22 különböző szakmából érkező alkalmazott dolgozik kéz a kézben: 7 kőműves, 1 ácsmester, 3 kőműves tanonc, 2 kőrestaurátor, 1 önkéntes szociális évet végző személy, 1 építőmunkás, valamint 7 fő a vezetőség, a technológia, az adminisztráció és a munka előkészítése területén.
A Székesegyházi műhely fő feladata a székesegyház egyedi építészetének és berendezésének védelme és karbantartása. Manapság a hagyományos kőfaragó technikákat új technológiák egészítik ki. Erre példa az egyes kövek lézerrel történő mérése a homlokzatban. Ez teremti meg az újonnan gyártott alkatrészek alapját. A rögzített geometriai információkat összehasonlítják a számítógépen a létrehozott műhelyrajzokkal, vagy a végrehajtandó intézkedések dokumentálása egy egyedi fejlesztésű alkalmazás segítségével történik.
Az automatizált feldolgozás során a nyomon követhetőség elvész. A szükséges kézi kidolgozás miatt csak egy "ál-kézírás" marad meg. A hagyományos kézművesség és a modern technológia kombinációjának hanyatló készségei miatt a székesegyházak és a templomok műhelyeit általában "kőkiválósági központoknak" nevezik. Ott a természetes kőfeldolgozás ismereteit tesztelik, fejlesztik, megőrzik és átadják a jövő generációinak.
A Mercedes-Benz Múzeum a Carl Benz által 1886-ban feltalált automobilt ünnepli: elmeséli történetét és elmeséli történeteit, mindkettőt életre keltve azáltal, hogy a technológia, a mindennapi élet, a társadalomtörténet és a populáris kultúra kontextusába helyezi őket. Több mint 160, mindenféle típusú jármű a főszereplő. A valaha épített legrégebbi autóktól a legendás versenyautókon át a futurisztikus kutatójárművekig terjednek a kínálat. Más kiállítási tárgyakkal együtt ezek alkotják az állandó kiállítás központi elemét, amely összesen 16 500 négyzetméteren terül el tizenkét teremben.
A Porsche Múzeum 2009 óta a márka történetét és lenyűgözését eleveníti fel élénk és modern módon. Zuffenhauseni központjában a Porsche-ötlet múltja és jövője találkozik. Itt áttekintést kaphat a kiállításról, a különleges kiállításokról, a koncepcióról és az építészetről.
A Porsche Múzeum felső emeleteire vezető hosszú mozgólépcső végén található installáció a prológus, az állandó kiállítás bevezető részének lenyűgöző új előjátéka. Több mint egy évnyi kutatás, tervezés és megvalósítás után az 1898-as Egger-Lohner C.2 Phaeton, a cég gyűjteményének egyik legfontosabb járműve, megkapta méltó helyét, mint nyitó kiállítási tárgy. Az elektromos autót a Porsche által kifejlesztett nyolcszögletű villanymotor hajtotta, amelyet a hátsó tengely elé szereltek.
A Porsche Múzeumban tett két látogatásnak nem szabad egyformának lennie - ez a stuttgarti-zuffenhauseni Porsche Örökség és Múzeum részleg célja. A kiállítást folyamatosan frissítik és interaktívabbá teszik. Az elmúlt hónokban a felelősök intenzíven dolgoztak a kiállítás bevezető részén, a prológon. Amint a vendégek elérik a hosszú mozgólépcső tetejét, és élvezik az egyedülálló kilátást a vállalat archív könyvtárára, izgalmas időutazás veszi kezdetét.
„Örömmel mutatjuk be látogatóinknak az átdolgozott prológot, több mint egy évnyi kutatás, tervezés és megvalósítás után. Számos új interaktív kapcsolódási pontot telepítettünk. Több mint 20 állomás, három működő modell és számos eddig soha nem látott kiállítás várja vendégeinket” - mondja Achim Stejskal, a Porsche Örökség és Múzeum vezetője.
A heidelbergi vár a XIX. század óta a német romantika megtestesítője a világ minden tájáról érkező turisták számára. A lenyűgöző romok évente körülbelül egymillió látogatót vonzanak. A XVI. és XVII. században Heidelberg Európa egyik legnagyszerűbb vára volt.
A választófejedelemségek pazar ünnepségeket tartottak a szomszédos Királyi Csarnokban. Stückgartenből a heidelbergi vár és a Neckar folyó partján elterülő óváros egyik legszebb panorámája nyílik. Népszerű fotótéma a fenséges Erzsébet-torony, egy hercegi születésnapi ajándék a XVII. századból.
A palotaudvarra belépve azonnal megragadja a tekintetet a Friedrichsbau (Friedrich-épület) homlokzata. Gazdagon díszített szobrokkal. Itt mutatta be IV. Frigyes, az építőmester, a választói család ideális ősi galériáját, és demonstrálta hatalmi igényét minden kortársának. A heidelbergi várban található Német Gyógyszerészeti Múzeum lenyűgöző betekintést nyújt a gyógyszerészet történetébe az ókortól a XXI. századig. A múzeumi belépő benne van a várjegy árában.
A XVII. században a heidelbergi vár híres volt rendkívüli palotakertjéről, a Hortus Palatinusról. Ez a „pfalzi kert” teraszos elrendezésével, díszes virágágyásaival és számos vízesésével nyűgözte le a látogatókat.
A heidelbergi kastélyban található Ottheinrich-épületet a német reneszánsz egyik legszebb és legkorábbi palotaépületének tartják. Homlokzatát lenyűgöző szobrok díszítik. Belül lenyűgöző példányai maradtak fenn a magas színvonalú berendezésnek. Császári Csarnok Heidelberg egyik legszebb terme, amely máig megőrizte eredeti jellegének nagy részét. Ottheinrich választófejedelem építtette a bankett-termet az Ottheinrich-épületben 1556 és 1559 között. Nevét II. Miksa császár heidelbergi látogatásáról kapta.
Heidelbergi kastély számos kincset rejt. Az egyik, a látogatók számára meglehetősen ismeretlen kincs, egy paleozoikum kori geológiai különlegesség. Ezt a geológiai kibúvást a Bergstraße-Odenwald Geo-Nature Park 2016-ban az "Év Geotópja" címmel tüntette ki. 2012 februárja óta a heidelbergi kastély korszerű látogatóközponttal fogadja a német és külföldi látogatókat. Az építész, Max Dudler professzor tervezte az első új épületet a heidelbergi kastély területén körülbelül 400 év után.
Heidelbergi vár kazamatai keresett, de ritkán felbukkanó kincsek. Kívülről a XVI. századból származó arzenál épületének egy része, amely ma katonai múzeumként működik.
A Digitalis Oktatási Stratégia szól erről, de a legújabb PISA felmérések eredményei is kiemelték valamilyen adaptív változás szükségességét. Megváltoztak a diákok, a későbbi megélhetéshez szükséges képességek, általában a tudásról alkotott képünk és annak produktív használatának képlete is. Ahhoz, hogy hatékonyabb lehessen a közoktatás, ezeket a fontos változásokat a pedagógiai tanulmányokban is hasznos (és talán szükséges) lenne megjeleníteni.
A tanártovábbképzésben egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen témájú, ám erősen gyakorlati jellegű kiadványok iránt (pl. A 21. századi tanár meglepő sikere 2015-ben). Az egyetemi tanárképzésben, illetve a tanártovábbképzési programokban a jelenleg használt tankönyvek, kézikönyvek továbbgondolása, kiegészítése, az új oktatási paradigmához szükségszerűen és organikusan kapcsolódó kiadványra komoly szükség és igény lenne.
A könyv konkrét számviteli eseteket és azok megoldásait írja le két, elismert szakértő tolmácsolásában. Egy-egy érdekes kérdést, az élet vagy a jogszabályok által létrehozott számviteli anomáliát dolgoznak fel a szerzők. Hasznos és olvasmányos kiadvány azoknak, akik nap mint nap hasonló esetekkel és problémákkal találkoznak.
`