A fogantatáskor kialakuló és a szülőktől örökölhető genetikai betegségek, mint például az SMA, Down-szindróma, Patau-szindróma és Edwards-szindróma, ma már a korszerű orvostudományi és orvostechnológiai módszereknek köszönhetően magzati korban szűrhetők, akár egy egyszerű anyai vérvétellel. Ezek a szűrővizsgálatok a várandósság 3-4. hónapjától elérhetők.
Minden ember hordoz genetikai eltéréseket, ám a legtöbb variáció nem okoz tünetet, és az érintettek nem is tudnak róla. Amennyiben azonban a szülőpár mindkét tagja hordozza egy adott betegséget okozó mutációt, 25% az esély arra, hogy gyermekükben kialakul a betegség.
Monogénes öröklődés
Az öröklött genetikai rendellenességek leggyakoribb formája a monogénes (egy génhez kötött) öröklődés, melyre a családi halmozódás jellemző. Ennek kockázata családfa analízissel állapítható meg. Az X-hez kötött domináns öröklődés esetén a beteg nők gyerekeinek 50%-a beteg, nemtől függetlenül. Az Y-hoz kötött öröklődésről nem ismert rendellenesség, mivel az Y kromoszóma elsősorban az ivari jelleg kialakulásáért és működéséért felelős.
Spinális Izomatrófia (SMA)
Az egyik legismertebb, rejtetten örökölhető betegség az SMA, melynek minden 35. ember a hordozója. A spinális izomatrófia, vagy gerinc eredetű izomsorvadás (Spinal Muscular Atrophy, SMA) egy ritka öröklődő betegség, amit az SMN1 gén hibája okoz, és a gerincvelő mozgató idegsejtjeinek fokozatos elvesztését eredményezi. Az SMA-s betegek születéskor általában teljesen normálisnak tűnnek, a tünetek legkorábban három-hat hónapos kor között jelentkeznek. A betegség súlyossága szerint négy típust különböztetnek meg a szakemberek. Az 1-es típusba (SMA I) a betegek 60%-a tartozik, ahol a mozgatóidegsejtek már a születés előtt elkezdenek pusztulni, és a tünetek három-hat hónapos kor között jelennek meg. Ezért kiemelten fontos, hogy már magzati korban kiderüljön, a születendő gyermek érintett-e a betegségben.
Cisztás Fibrózis
A cisztás fibrózis egy másik súlyos öröklődő betegség, mely a kromoszóma 7-es karján elhelyezkedő gén károsodásával jár. A homozigóta egyének betegek, míg a heterozigóta hordozók általában tünetmentesek. A magzati vizsgálat elvégezhető, ha a szülők hordozzák a mutációt. A mutáció vizsgálata ligációs módszerrel történik. Normal esetben az adott gén normális.
Duchenne Izomsorvadás (DMD)
A Duchenne izomsorvadásos betegség (DMD) X-hez kötött öröklésű, recesszív betegség, mely elsősorban a fiúkat érinti. A betegség kimutatása történhet PCR és indirekt diagnosztika segítségével. Az indirekt diagnosztika olyan esetekben alkalmazható, amikor a gén pontos régiója nem határozható meg, de a betegséget okozó mutáció kapcsoltan öröklődik egy ismert markerrel.
Huntington-kór
A Huntington-kór egy dominánsan öröklődő betegség, melynek alapja a huntingtin gén elváltozása. A betegség kialakulásához felelős trinukleotid-ismétlődés megállapítható, ami a diagnosztikát lehetővé teszi.
Fogantatáskor kialakuló rendellenességek
Vannak olyan genetikai betegségek is, melyeket a magzat nem a szüleitől örököl, hanem a fogantatás során alakulnak ki valamilyen genetikai kórfolyamat következtében. A fogantatáskor kialakuló rendellenességek közül a leggyakoribb és legismertebb a Down-szindróma, melyet a 21-es kromoszóma többlete (2 helyett 3) okoz. Minden 700. gyermek jön ezzel a kromoszómahibával a világra. Ez a genetikai eltérés nem gyógyítható, éppen ezért nem is betegségről, hanem állapotról, azaz szindrómáról beszélhetünk az ő esetükben.
Down-szindróma (21-es triszómia)
A Down-szindróma genetikai szempontból a 21-es kromoszómapár triplázódását jelenti. A 21-es triszómiának is nevezett kromoszómaeltérés tipikus külső jelei közé tartozik a laposabb arc, lapos tarkó, mandulavágású szemek, kicsi fülek. A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Magyarországon a 35 év feletti várandósoknál felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát, mely beavatkozás azonban körülbelül 1%-kal növeli a vetélés kockázatát. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okozhat.
Mozaikos Down-szindróma
Létezik a Down-szindrómának egy úgynevezett mozaikos változata is, melynél a 21-es kromoszóma triplázódása a test sejtjeinek csak egy részén áll fenn. Ez bonyolultabbá teheti a diagnózist, mivel a tünetek kevésbé markánsak lehetnek.
Edwards-szindróma (18-as triszómia)
Az Edwards-szindróma ritka és általában halálos rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. Az érintett magzatok 95%-a magzati korban elhal. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 3000. születésre jut.
Patau-szindróma (13-as triszómia)
A Patau-szindróma ritka, az élettel össze nem egyeztethető rendellenesség, amely a magzat 13-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza és a legkülönbözőbb fejlődési rendellenességekkel jár együtt. Az érintett magzatok csupán 1%-a születhet meg. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 10 000. születésre jut.
Double-bubble szindróma (duodenum atresia)
A double-bubble szindróma, más néven duodenum atresia, azt jelenti, hogy valahol szűkület vagy teljes zár van a gyomorban vagy a bélszakaszban, és így a magzat nem tud nyelni magzatvizet, nincsen emésztése, emiatt szaporodik fel a magzatvíz. Ez a patkóbél atrézia olyan méhen belül kialakult fejlődési rendellenesség, amely a nyombél (duodenum) veleszületett elzáródását, ezáltal a bélcsatorna folytonosságának megszakadását okozza. Nagyjából minden 6000 születésre jut egy eset. A patkóbél atrézia a terhesség korai szakaszában alakul ki, gyakran más fejlődési és kromoszómarendellenességekkel, mint például a Down-szindróma (30%) társul. Az elzáródás következtében a gyomorürülés és ezáltal a táplálkozás is ellehetetlenül. Enyhe esetekben nem elzáródásról, csak patkóbél szűkületről beszélünk.
Kialakulás
A terhesség korai szakaszában (6. hetében) a patkóbél ürege a gyors hámsejtszaporulat miatt elzáródik, a bél lumene később (a 8-10. héten) a bélszakasz ismételt megnyílásával alakul ki. Ha az ismételt megnyílás akadályozott, a patkóbél veleszületett elzáródása jön létre. Az elzáródás lehet teljes vagy részleges, hártyás vagy hosszabb szakaszú. A duodenum atrézia gyakran együtt jár egyéb fejlődési rendellenességekkel, kromoszóma eltérésekkel, például bélforgási rendellenességekkel, nyelőcső atréziával, végbélelzáródással, továbbá szív-, végtag- és húgyúti fejlődési rendellenességekkel. A betegek jelentős része koraszülött, illetve kissúlyú újszülött.
Tünetek és felismerés
A veleszületett patkóbélelzáródás tüneteit gyakran már a terhesség alatt felismerik, de a szülést követő első 12-24 órában már egyértelműen észlelhetőek. A patkóbél elzáródása miatt nincs gyomorürülés a bélrendszer irányába. Méhen belüli életben ez azt jelenti, hogy a magzat nem nyel megfelelő mennyiségű magzatvizet, ilyenkor felszaporodik a magzatvíz (polyhydramnion), ami ultrahang vizsgálat során mérhető. Kitágul a magzat gyomra és a patkóbél első szakasza, ami jellegzetes „kettős hólyag” jelet mutat szonográfiás vizsgálat során. Születést követően néhány órával hányások kezdődnek, az újszülött táplálhatatlan. A patkóbélbe nyílik a közös epevezeték, atrézia miatt akadályozott lehet az epeürülés is, ekkor sárgaság alakul ki. A diagnózist natív hasi röntgenvizsgálat igazolhatja.
Kezelési lehetőségek
Enyhébb vagy részleges elzáródás, szűkület esetén endoszkópos tágítás is sikerre vezethet. Súlyosabb elzáródás esetén a betegség kezelése műtéti. A műtéti megoldás függ az elzáródás mértékétől és hosszától, illetve a hasüregben esetlegesen meglévő, egyéb bélfejlődési rendellenességektől. Műtétet követően a varratok gyógyulásáig infúziós úton történő, azaz parenterális mesterséges táplálás és folyadékpótlás válik szükségessé, kb. 2 hét múlva kezdhető meg az enterális táplálás szondán keresztül. A műtétnek köszönhetően a betegek 75 százaléka életben marad. Ha súlyos társuló fejlődési rendellenesség nincs, szövődménymentes műtétet követően közel teljes értékű életet élhet a beteg. Súlyos társuló fejlődési rendellenesség mellett (kb. 50 %) a túlélés esélyét elsősorban a társuló rendellenességek és a beteg általános állapota, koraszülöttsége, súlya és a kialakult szövődmények szabják meg. Ebben a csoportban a halálozás sajnos még a korszerű kezelési eljárások mellett is magas, mintegy 40 százalékra tehető. Lehetséges szövődmények: fertőzések, tályog, összenövés, ismételt bélelzáródás, hasfali sérv, a bélvarrat beszűkülése vagy elégtelensége.
Magzati diagnosztika lehetőségei
A terhesség során számos lehetőség van a gyakori rendellenességek kimutatására. A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a magzati rendellenességek jelenlétének felismerését, illetve megnyugtathatják a kismamákat. A praenatalis diagnosztika olyan vizsgálóeljárásokat foglal magába, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.
Nem invazív prenatális tesztek (NIPT)
A legkorszerűbb genetikai vizsgálati módszer, a gének újgenerációs szekvenálásának köszönhetően már nem kell 9 hónapot várni a szülőknek arra, hogy megtudják, kisbabájuk érintett-e az SMA-ban, a Down-szindrómában, vagy egyéb más genetikai rendellenességekkel (Edwards-, Patau-szindróma), mert egy egyszerű anyai vérvétellel a várandósság 10. hetétől egyidőben vizsgálhatók a kromoszóma-rendellenességek és a rejtetten örökölhető genetikai rendellenességek.
Az iGen NIPT szűrésekkel a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem „csak” egy anyai vérteszt elvégzésére. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben. Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.
- iGen NIPT TRISOMY TESZTEK: Kiváló európai kromoszómális NIPT tesztek minden igényre 11-19. héten.
- Trisomy Teszt SUPER: Trisomy Complete + szülői SMA + szülői cisztás fibrózis hordozóságszűrés együttesen, 11-13. héten.
- iGen NIPT NIFTY TESZTEK: Több mint 11 millió elvégzett vizsgálat világszerte 10-19. héten.
- iGen NIFTY-pro Iker teszt: Az ár mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére.
- iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések: Örökíthető betegségek szűrése Bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrések, 13. betöltött terhességi hétig végezhetők, eredmény 12-15 munkanap.
- iGen GENESAFE de Novo: Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére 44 monogénes betegség prenatális szűrése, 10-18. héten.
Hogy micsodák? Non-invazív prenatális tesztek!
Kombinált teszt
A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. A Kombinált tesztet a 12-14. héten végezzük, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Ultrahanggal az ülőmagasság alapján határozzuk meg a pontos terhességi kort, majd megmérjük a tarkóredőt és vizsgáljuk az orrcsont jelenlétét. Az anyai vérből a magzat által termelt két marker (PAPP-A és a free- ß-hCG) koncentrációját mérjük. A teljes vizsgálat körülbelül 1-1,5 órát vesz igénybe, így a kismamáknak egy konzultáció keretében rögtön eredményt adunk. A Magyar Szülészeti Nőgyógyászati Ultrahang Társaság ajánlása alapján, kombinált teszt csak FMF vizsgával rendelkező ultrahangos orvos mérései alapján végezhető (www.fetalmedicine.com). A Down-szindróma kockázata az anyai életkorral együtt növekszik, melyet a vizsgálatoknál is figyelembe kell vennünk. Minél magasabb a kismama életkora, annál nagyobb valószínűséggel kap pozitív eredményt, viszont ezzel a tesztek érzékenysége is nő. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb magzatvízvizsgálattal, minél több esetben kimutathassuk a kromoszóma-rendellenességet. Az ultrahang és a vérszérum markerek használatával az anyai életkori kockázatot módosítjuk, és így egy új, az adott terhességre jellemző korrigált kockázati értéket kapunk. Pozitív eredmény, azaz magas kockázat, ha egy kromoszóma rendellenességnek a kockázata 1:250-nél nagyobb. A pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy a magzat biztosan hordozza az adott rendellenességet, ezért magzati kromoszóma vizsgálattal kell meggyőződni arról, hogy a magzat valóban rendelkezik-e kromoszóma rendellenességgel. Ha a rizikó kisebb, mint 1:250, negatív eredményről beszélünk. Ikerterhesség esetén ultrahanggal különböztetjük meg a két magzatot, így csak a Kombinált teszt ad külön-külön kockázati értéket a két magzatra.
Invazív diagnosztika
Az invazív eljárások, mint az amniocentézis és a korionboholy mintavétel, nagyobb kockázattal járnak, de pontos diagnózist nyújtanak. Ezekre csak indokolt esetekben kerül sor.
Amniocentézis (magzatvízvétel)
Az amniocentézist a 15-19. héten végzik. Ultrahang segítségével (a hasfalon keresztül) egy tűvel mintát vesznek magzatvízből. A magzatvíz sejteket tartalmaz, melyek tenyésztésével genetikai vizsgálatokra alkalmas sejtekhez juthatunk. Az amniocentézis körülbelül 0,5-1% vetélési kockázattal jár. Az eredményekre általában 2-3 hetet kell várni.
Korionboholy mintavétel (chorionic villus sampling, CVS)
Az eljárás során a placentából (lepényszövetből) vesznek mintát a hasfalon keresztül, szintén egy tű segítségével. Erre a vizsgálatra a 10-12. héttől kerülhet sor. A CVS a terhesség 11-19. hete között végezhető el, optimális esetben a 11-13. héten. A mintavétel hasfalon keresztül történik, helyi érzéstelenítésben, folyamatos ultrahangvezérléssel. A beavatkozás minimális kellemetlenséggel jár, utána kis megfigyelés után haza lehet menni. A mintavétel egyetlen jelenleg ismert veszélye az 1%-os vetélési kockázat, sem az anyára, sem a magzatra nézve egyéb mellékhatásairól nem tudunk. Eredménye - kétféle vizsgálómódszerrel - egy héten belül megvan. Ajánlhatóak még a kétféle szűrővizsgálat olyan 35 év fölötti kismamáknak is, akik szeretnék elkerülni a magzatvíz-vizsgálatot.
Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.
Teratogének és a veleszületett rendellenességek
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.
Vírusok és fertőzések
- Rózsahimlő (Rubeola): A vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürkehályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagszik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
- Mumpsz (Parotitis): A terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
- Parvo B19 vírus: Vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
- Herpesz: Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
- Cytomegália vírus (CMV): Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
- Bárányhimlő (Varicella): Többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
- HIV: A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
- Toxoplazmózis: Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
Környezeti ártalmak és gyógyszerek
- Röntgensugárzás: Mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
- Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
- Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A Thalidomid nevű nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
Keringési zavarok
Keringési zavarok okozzák, például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe. A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne.
Megelőzés és teendők
A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.