A doktori képzés a mesterképzés folytatása, mely egyben tudományos kutatómunka végzésével is jár, és a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A képzés nappali és levelező tagozaton is elvégezhető, és alapvető feltétele az egyetemi diploma (MSc, MA).
A doktori képzésre a doktori iskolák témavezetői által meghirdetett kutatási témákra lehet jelentkezni és felvételi vizsgát kell tenni. A vizsga eredményétől függően állami ösztöndíjat lehet elnyerni, de ha ez nem sikerül, önköltséges képzésben is részt lehet venni, ha a megfelelő felvételi pontot elérte a jelölt.
A 2016. szeptember 1-től hatályos felsőoktatási törvény szerint a doktori képzés 2 éves képzési és kutatási, valamint további 2 éves kutatási és disszertációs szakaszból áll. A negyedik félév végén komplex vizsgát kell tenni, melynek sikeressége esetén lehet megkezdeni a következő két éves doktorjelölti szakaszt. A képzés 4 éve során összesen 240 kreditet kell szerezni, átlagosan félévente 30-at. Az első két évben, a képzési és kutatási szakaszban kell megszerezni az összes tanulmányi kreditet. A doktorandusz sokkal szabadabban vehet fel kurzusokat, mint a hagyományos egyetemi képzés során.
Az alap- és mesterszintű képzéstől eltérően krediteket kell szerezni a kutatási munkához kapcsolódó tevékenységgel is. A doktori képzésben részt vevő hallgató - más néven doktorandusz - tehát sokkal önállóbb, saját alkotómunkát is végez.
A felvételi folyamat
A doktori képzésre, illetve fokozatszerzésre való jelentkezés során kötelező megjelölni a választott doktori tagozatot. A felvételi beszélgetéseket a doktori tagozatok szervezik. Jellemzően 15-20 perces beszélgetés, ahol egyrészt a pályázó eddigi tanulmányairól, esetleges kutatási tevékenységéről (TDK) kérdezik a jelentkezőt, másrészt a tervezett kutatási tevékenységről szól (a kutatás témája, célkitűzése, nemzetközi beágyazottsága, módszerei, megvalósíthatósága). A bizottság tagjai anonim módon értékelik az elbeszélgetés során nyújtott teljesítményt, és táblázatban rögzítik a „szerzett pontszámot”. A felvételi elbeszélgetést követően, a bizottság tagjaitól összegyűjtött anonim értékelőlapok összesítésével a bizottság elnöke kiszámítja a jelentkező szerzett pontszámainak átlagát.
A komplex vizsga és a fokozatszerzés
A képzési és kutatási szakasz sikeres lezárásához és a kutatási és disszertációs részre való felvételhez eredményes komplex vizsga szükséges. A komplex vizsga a képzési és kutatási szakasz lezárása, valamint a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltétele. A komplex vizsga két részből áll: számot kell adni az elméleti felkészültségről, szakirodalmi ismeretekről és a tudományos előrehaladásról, a további kutatási tervekről is. Az értékelés megfelelt / nem megfelelt. A sikeres komplex vizsga után elindul a kutatási és disszertációs szakasz és a fokozatszerzési eljárás. Fontos kiemelni, hogy a jelöltnek új tudományos eredményeket kell elérnie, amit publikálnia is kell. Ha a tudományos munkát együttműködésben éri el, világosnak kell lennie a jelölt hozzájárulásának.
Az értekezést hivatalos bírálóknak (opponenseknek) adják ki, akik támogató javaslata alapján nyilvános vitát, védést hirdethetnek meg. A jelöltnek be kell mutatnia eredményeit, válaszolnia kell a bírálók kérdéseire, kritikájára és bárki más kérdésére is. Ha a védés sikeres, akkor a doktori tanács megszavazhatja a doktori (PhD) fokozat odaítélését. Sikeres védés esetén az állami ösztöndíjas doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül.
Doktori fokozatot lehet szerezni egyéni felkészüléssel is. Ebben az esetben a jelölt komplex vizsgára jelentkezik.
A doktori képzés típusai
- Hagyományos doktori képzés: a doktorandusz kizárólag hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A képzés lehet önköltséges vagy államilag támogatott.
- Kutatói kiválósági doktori képzés: a doktorandusz hallgatói jogviszonnyal és munkaviszonnyal is rendelkezik.
- Kooperatív doktori képzés: hallgatói jogviszony és munkaviszony egyaránt fennáll.
- Üzleti doktori képzés: új elem, sajátossága, hogy a képzési idő hat félév, minden esetben önköltséges, és a felvétel feltétele legalább 5 év magas szintű üzleti vezetői gyakorlat. A képzés magyar és angol, vagy kizárólag angol nyelven zajlik.
Doktori képzés és a terhesség
A doktori képzés és a családalapítás, különösen a terhesség és gyermekvállalás kérdése, egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományos diskurzusokban. Míg a tudomány jelen állása szerint gyermeket kihordani és megszülni csak női reprodukciós szervekkel lehetséges, addig a gyereknevelés társadalmi munkamegosztása továbbra is elsősorban a nők feladatának tekinthető, amit a családtámogatási rendszer is priorizál.
A „Pink education” jelenség Magyarországon?! című elemzés rávilágít, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltak, és számos kritika érte a tudományos karrier és a gyerekvállalás összefüggéseit vizsgáló megközelítést. A statisztikák azt mutatják, hogy a fokozatszerzésre inkább a hallgatók harmincas éveinek elején kerül sor, de a húszas éveik közepén már sokakban felmerülhet a családalapítás iránti vágy, ami nyomást helyez férfiakra és nőkre egyaránt.
A gyerekvállalásnak azonban vannak olyan következményei, amelyekkel egy férfi hallgató valószínűleg sosem szembesül: a terhességgel járó fizikai és érzelmi megpróbáltatások, adott esetben súlyos egészségügyi kockázatok és veszélyhelyzetek; az egymást követő passzív félévek korlátozott száma; a megbetegedő gyerek ápolása miatt kihagyott konferenciák, be nem tartott határidők miatti negatív érzések.
Támogatások és kihívások
A magyarországi családtámogatási rendszer - a társadalmi elvárásokkal összhangban - a gyermekgondozás kapcsán folyósított támogatások esetében egyértelműen amellett foglal állást, hogy a szülést követő 168 napban az anyának eszébe se jusson felvennie a munkát. A csecsemőgondozási díjra (CSED-re) ugyanis csak és kizárólag az anya jogosult - az édesapa csak előbbi halála esetén igényelheti. Jelen pillanatban a CSED összege jellemzően magasabb, mint a tényleges nettó fizetésé, mert csak bizonyos járulékokat vonnak belőle (társadalombiztosítási hozzájárulást és személyi jövedelemadót). Amíg ezt az ellátást veszi igénybe valaki, kereső tevékenységet nem folytathat.
A gyerek születését követő 169. naptól gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető a gyerek 2 éves koráig, amely mellett már engedélyezett a munkába állás és bármelyik szülőnek folyósítható. Ha valakinek csak és kizárólag hallgatói jogviszonya van, CSED helyett úgy nevezett Diplomás GYED-re jogosult, melynek mértéke attól függően változik, hogy a hallgató BA, illetve MA vagy PhD képzésben vesz részt az igényléskor. A 2022-es számok alapján a Diplomás GYED elérhető maximuma a mesterszakos és doktori hallgatók számára a garantált bérminimum 70%-a.
Van azonban egy csapda, mely sokakat érint: ha bármilyen munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik az adott hallgató (legyen az negyed- vagy félállás akár csak heti 10-20 órában), a Diplomás GYED lehetősége elúszik és az összes, a gyerek után járó juttatás alapját a foglalkoztatási viszony fogja jelenteni.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Az ELTE Doktori Szabályzata csak részben veszi figyelembe a képzés során gyereket vállaló nők anyagi, fizikai és mentális helyzetét. Míg a HÖK-ön keresztül igényelhető rendkívüli szociális támogatás némi anyagi segítséget jelent (amennyiben jogosult rá az ember), adminisztratív értelemben a gyereket vállaló nő nem esik egyedi elbírálás alá. A 2016 óta futó, 2+2 éves doktori képzés szigorú, merev ütemterve esetében ez a körülmény tovább rontja a doktorandák kilátásait. A disszertáció benyújtásának határidejét legfeljebb egy évvel lehet méltányossági alapon meghosszabbítani, függetlenül attól, hogy az ember milyen okból igényli. A határidőt ugyanis nem befolyásolják az esetlegesen passzivált félévek sem. Emellett az egyetemi adminisztráció legfeljebb két passzív félévet engedélyez az egyes képzési szakaszokban.
Személyes tapasztalatok és megoldási javaslatok
A megkérdezett doktoranduszok mind nagyon tudatosan készültek a gyerekvállalásra és igyekeztek előre dolgozni. A terhesség már önmagában is speciális, kiszámíthatatlan szituációkat eredményezett, melyek érezhetően hatással voltak az anyák egyetemi teljesítményére. Az alapvető hormonális változások miatti terhességi tünetek mellett - melyek önmagukban is képesek napi szinten meglepni az embert - különösen az első és harmadik trimeszter okozott kihívásokat: heti több aurás migrén, alacsony energiaszint, romló koncentráció, a monitor és más vizuális ingerek kiváltotta pusztító rosszullét. Sőt, az egyik interjúalany például az utolsó trimeszterre egész egyszerűen „elfelejtette” az angol nyelvet, annak ellenére, hogy folyékonyan beszéli.
A gyerekvállalással járó hátrányokról eltérő vélemények alakultak ki, de abban mindannyian egyetértenek, hogy kihívást jelent, folyamatos zsonglőrködést az anyai és hallgatói/kutatói szerepek között. A nagyobb lélegzetvételű külföldi kutatásokról, Erasmus vagy Campus Mundi jellegű, több hónapos ösztöndíjakról a kisgyerekes anyák kivétel nélkül lemondtak.
Annak ellenére, hogy intézményi szinten a gyerekvállalás egyfajta adminisztratív vakfoltnak tűnik, az egyetem oktatói és munkatársai részéről minden megszólaló anya maximális támogatást, az elvárhatón felüli empátiát és segítőkészséget tapasztalt, mely jelentős segítséget jelentett a nehézségek leküzdésében. 2021 óta létezik Nemi Egyenlőségi Terv az egyetemen, mely külön családbarát intézkedéseket és infrastruktúrafejlesztési törekvéseket tartalmaz - ennek egyik megvalósult eleme az ELTE BTK-n megnyitott Babaszoba is. A dokumentumban megjelölt célcsoportot azonban elsődlegesen az egyetem dolgozói jelentik, így hallgatóként keveset fognak belőle profitálni a doktorandák. A Magyar Tudományos Akadémia is felismerte, hogy a kutatónők életpályája némileg hektikusabb, ehhez igazodva pedig számos adminisztratív lépéssel igyekeztek csökkenteni a női kutatók versenyhátrányait.