A várandós anyák dohányzása jól ismert káros hatásokkal jár: koraszülés, alacsony születési súly, magasabb magzati- és újszülöttkori halálozás. Semmilyen nikotin-mennyiség nem biztonságos, de értelemszerűen a naponta elfüstölt cigaretták számának növekedésével egyre fokozódnak a magzatot ért káros hatások. A dohányzás egyértelműen rontja a nők termékenységét. Ennek oka a cigarettában lévő különféle vegyületeknek, a nikotinnak, a cianidnak és a szén-monoxidnak a petesejtekre gyakorolt hatásában keresendő. A dohányzásnak egy további, az egészséges terhességre nézve kockázatos hatását is kimutatták: a nikotin összehúzódásokat válthat ki a petevezetékekben, aminek eredményeként megnő a méhen kívüli terhességek kialakulásának esélye.
A méhen belül fejlődő magzat az anya vérkeringésén keresztül a cigarettafüst már említett, káros anyagaival kerül kapcsolatba. Ezek az anyagok gátolják a magzat megfelelő oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ami lassítani fogja a baba növekedését és fejlődését. Emiatt megnő egyrészt a koraszülés kockázata, az újszülött továbbá nagyobb eséllyel jön világra az átlagosnál jóval alacsonyabb születési súllyal és fejletlenebb szervekkel. A terhesség alatti dohányzás következtében a vetélések, a halva születések, illetve a különféle születési rendellenességek (például farkastorok, nyúlszáj, szívfejlődési zavarok) megjelenésének kockázata is nőni fog. A méhlepény állapota is jelentősen romolhat, aminek következtében túl hamar elválhat a méhtől, növelve ezzel a vérzések kockázatát. Más esetekben elől fekvő méhlepény alakulhat ki, ami részben vagy akár teljesen is elfedheti a méhszájat (ez az úgynevezett placenta previa). További problémák forrása lehet, ha a fejlődő embriót közvetlenül körülvevő vékony hártyaréteg, a magzatburok már a 37.
A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásai attól is függnek, hogy ki mennyit dohányzik naponta. A terhesség alatti dohányzás nemcsak a fejlődő magzatot károsítja, hanem a születést követően is többféle negatív hatást gyakorolhat. Növekszik a hirtelen csecsemőhalál kockázata, amely főként a 2-4 hónap közötti csecsemőket érinti. A terhességük alatt dohányzó anyák gyermekeinél gyakoribb a rendszeres és heves puffadással járó kólika, az asztma és a gyermekkori elhízás, néhány kutatás pedig a kicsik érzelmi fejlődésének zavaraival, viselkedésbeli és tanulási problémákkal is összefüggésbe hozza a dohányzást. A születés előtti és utáni dohányzásnak való kitettség növeli a kisgyermekek hallásvesztésének rizikóját. Egy tanulmány szerint a hallásvesztés kockázata akár 240%-ra is nőhet.
A terhesség korai szakában dohányzó nőknél magzati teratogén hatásokról, a terhesség későbbi szakában dohányzó nőknél a magzat növekedési- és fejlődési rendellenességeiről számoltak be. A vizsgálat adatai szerint a terhesség alatt az asszonyok 8,4%-a dohányzott. Leggyakoribb volt a dohányzás a terhesség első trimeszterében (8,2%), ami a második trimeszterre 7,0%-ra esett, majd a harmadik harmadban már csak 6,6 %-os volt, ami azt jelenti, hogy az első vagy a második trimeszterben még dohányzó nők egyötöde (20,6%-a) a harmadik trimeszterre már abbahagyta a dohányzást. A terhesség alatti dohányzás leginkább a 20 és 24 éves kor közötti korosztályban volt gyakori (13%-os) a többi korosztályhoz képest. Az amerikai indián és alaszkai származású nők dohányoztak leggyakrabban a terhesség alatt (18%). Lényeges különbségek voltak az egyes államok között: míg Kaliforniában csak a terhes nők 2%-a, addig Nyugat Virginiában 27%-uk dohányzott.
A dohányzást a terhesség alatt is folytatók legalább azt megtették, hogy csökkentették a napi cigaretták számát: a terhesség előtti napi 13-ról a harmadik trimeszterre napi 9-re csökkent az elszívott cigaretták száma. Curtin és Mathews szerint a dohányzás a terhesség és gyermekszülés legegyszerűbben kikapcsolható kockázati faktora.
Az Egyesült Államokban 2003-ban módosított születési tanúsítványok arra vonatkozó adatokat is tartalmaznak, hogy az anya dohányzott-e vagy sem várandóssága három trimeszterében. A kutatók ezeket az adatokat elemezték a terhesség kimenetelével összevetve. A vizsgálat 11 módosított tanúsítványt alkalmazó államban, 2005-ben született 915.441 gyerek adataira terjedt ki. Az egész várandósságuk alatt dohányzó nők gyerekeinek 10 százaléka volt koraszülött, de korához képest nem éretlen; 15 százaléka született időben, ám kis súllyal; 2 százaléka pedig korán és kis súllyal született. Ugyanezen arányok azok között, akik csak az első harmadban dohányoztak: 8 százalék, 9 százalék, illetve 1 százalék voltak. Minden egyéb tényezőt figyelembe véve a kutatók úgy találták, hogy azok a nők, akik az első harmad végéig leszoktak a dohányzásról 31 százalékkal csökkentették a korán, de normál súllyal szülés kockázatát, 55 százalékkal a túl kis súllyal születő babák világra jöttét, és 53 százalékkal a korán és kis súllyal születés kockázatát azokhoz képest, akik végig dohányoztak. A dohányzás elhagyásából származó előny különösen nagy volt a 40 éves koruk fölött szülő nők körében, akiknél egyébként az átlagosnál is nagyobb kockázatot hordoz a várandósság alatti dohányzás.
Magyarországon a perinatális anyai dohányzás előfordulási gyakorisága jelentős problémát jelent. A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatai szerint a várandósságot megelőző negyedévben az anyák 30,4%-a dohányzott napi rendszerességgel és további 3,4% volt alkalmi dohányzó. Mind a várandósság alatt, mind pedig a szülést követően végig dohányzott az anyák 14,4%-a. Nagyobb valószínűséggel dohányoztak végig a vizsgált időszakban a fiatalabb (25 év alattiak: 32,4%), alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb 8 osztály: 44,4%), alacsonyabb jövedelmű (első jövedelmi ötöd: 35,6%), egyedülálló (35,6%), legalább a 3. gyermeküket váró (26,3%) anyák, illetve az egészségtelen életmódot folytatók, valamint a várandósgondozást elhanyagolók. A várandósság előtti magas dohányzási arány a várandósság alatt csökkenésnek indul, de még így is magas értéket mutat (a rendszeresen dohányzó anyák aránya az első trimeszterben 17,8%, a második trimeszterre 12,8%), a szülést követően azonban újra emelkedni kezd, a gyermek hat hónapos korában 19,6%. A társadalmi-gazdasági, demográfiai és életmódbeli tényezők nagymértékben befolyásolják a perinatális dohányzást. A védőnői gondozás hatékony faktornak mutatkozik a perinatális dohányzás csökkentésében.
A dohányzás egy kerülendő tevékenység a várandósság alatt és utána is a kisbabák közvetlen közelében. Ha a dohányzó várandós anyák terhességük elején leszoknak a cigarettáról, jelentősen csökkenthetik a koraszülés és a túl kis súlyú babák születésének kockázatát. A dohányzást a második harmadban elhagyó várandós nőknél a kockázat ugyan magasabb, ám még mindig kisebb, mint azoknál, akik továbbra is cigarettáznak.
A dohányzásnak egy új kutatásban egészen konkrét bizonyítékot is sikerült találni rá, hogy a terhesség alatti dohányzás nyomai a magzati életkor után, a kisgyermekek szervezetében is nyomot hagynak. A mások által elszívott cigaretta füstjében egy kicsivel még több káros anyag található, mint ami dohányzáskor a tüdőnkbe kerül.
A dohányzás abbahagyása komoly erőfeszítést igényelhet, a dohányzáshoz kötődő szokásaink megváltoztatása és a napi rutinunk átalakítása azonban sokat segíthet. Érdemes például elpakolnunk a környezetünkből minden olyan tárgyat, ami a cigarettázáshoz köthető, így például az öngyújtóinkat és a hamutálakat. Kérjünk meg továbbá mindenkit, akikkel találkozunk vagy együtt élünk, hogy ne gyújtsanak rá a környezetünkben. Fogyasszunk kevesebb koffeintartalmú italt, és kerüljük az alkoholfogyasztást is, ezek az anyagok ugyanis növelik a vágyakozást a nikotin után. A nikotinos rágók vagy tapaszok nikotint juttatnak a vérkeringésbe, és többé vagy kevésbé eredményesen csökkentik a dohányzás utáni vágyat. Az amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság javaslata szerint egy várandós nőnek leginkább akkor érdemes élnie ezzel a lehetőséggel, ha korábban semmilyen más, nem gyógyszeres leszokási módszer nem vezetett eredményre.
Dohányzás és vape terhesség alatt | Valley Health hétfői egészségügyi percek
A tudományos felmérésekben mindig elég nagy embercsoport adatai alapján vonnak le következtetéseket, hogy biztosak lehessenek benne, hogy valódi összefüggésekről van szó, nem pedig a véletlen művéről. Nem minden gyerek lesz beteg a terhesség alatti dohányzástól, de vannak gyerekek, akik igen. A legnagyobb probléma pedig az, hogy senki nem jósnő, hogy előre meg tudja mondani, hogy „büntetlenül” dohányozhat a terhessége alatt, vagy pont ezzel betegíti meg a saját gyerekét!
A védőnői gondozás hatékony faktornak mutatkozik a perinatális dohányzás csökkentésében. A feltárt kockázati csoportokra vonatkozóan célzott beavatkozások tervezhetők a várandósság alatti dohányzás és a visszaszokás csökkentése érdekében.
tags: #dohanyzas #terhesseg #alatt #statisztika