Információk a koraszülött babák diplomaosztójáról és ellátásáról

A koraszülés napjainkban népbetegségnek számít Magyarországon, minden 8-10. gyermek idő előtt jön világra. Ez évente mintegy 8000 kisbabát jelent, akik intenzív osztályon kezdik meg életüket. Azonban az elmúlt évtizedekben a szülészet és neonatológia (újszülött-gyógyászat) fejlődésének köszönhetően a koraszülöttek túlélési esélyei és életminősége jelentősen javultak.

Mi számít koraszülésnek és milyen típusai vannak?

Koraszülésről akkor beszélünk, ha a normális, betöltött 40. terhességi hét helyett a baba hamarabb, a 37. terhességi hét előtt születik meg. Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek. Különbséget kell tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között.

• Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek hívják.
• A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a koraszülötteket súly alapján további kategóriákra osztja:
  • 1500 gramm születési súly alatti babák: igen kis súlyú újszülöttek.
  • 1000 gramm alatti babák: igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttek.

A koraszülött babák testarányai jellegzetesek; minél éretlenebb egy koraszülött, annál nagyobb a feje a testéhez képest.

A koraszülés okai

A koraszülésnek számos oka lehet, melyek részben egészségügyi, részben társadalmi vetülettel bírnak:

• Anyai tényezők:
  • Rossz szociális viszonyok között élő, túl fiatal (18 év alatt) vagy túl idős (40 év felett) kismama.
  • Aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat.
  • Abortuszok az előzményekben.
  • Anya krónikus betegségei.
  • Fertőzéses megbetegedések, különösen ha a nemi szerveket érintik (pl. hüvelygyulladások).
  • Stressz, pszichés problémák.
• Méh és méhlepény problémák:
  • Méhfejlődési rendellenességek.
  • Az anyaméh betegségei (pl. mióma).
  • Méhszáj rendellenessége.
  • Méhlepény rossz tapadása vagy hirtelen leválása.
• Terhességi tényezők:
  • Ikerterhesség.
  • Magzati betegség.

Dr. Jeager Judit gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos szerint a hazai egészségkultúra hiánya is hozzájárul a magas koraszülési arányhoz. A terhesgondozás javításával, felvilágosítással és az életszínvonal emelkedésével várható javulás ezen a téren.

Koraszülöttek egészségügyi problémái és ellátása

A koraszülöttek éretlenségükből adódóan nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, ami több betegség kialakulásának veszélyével járhat. Kórházi benntartózkodásuk is hosszabb, és sajnos ők veszélyeztetettebbek a csecsemőkori elhalálozás szempontjából is.

Fizikai jellemzők és működési zavarok

• Bőr: Vékony, szakadékony, a zsírréteg nem kellően vastag. Sötétebb rózsaszín, a vénák áttűnnek. Ezért fokozottan védeni kell őket a vízvesztéstől és lehűléstől.
• Máj: Éretlenebb májműködés miatt hajlamosabbak a sárgaságra.
• Tüdő: A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma. Súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet.
• Keringési rendszer: A születés utáni átalakulás nem mindig zökkenőmentes, szaporább szívműködés jellemző.
• Táplálás: 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Szonda- vagy vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A korán adott anyatej segíti a bélsejtek érését.

Sérülések és hosszú távú következmények

A koraszülötteknek nagyobb hajlamuk van sérülésekre, mint például belső vérzésekre, agyvérzésre vagy akár csonttörésre. Az első hetekben vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer, aminek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás, néha értelmi elmaradás is kíséri. A szem ideghártyája is éretlen, ezért gyakran jön létre látászavar. A leginkább veszélyeztetetteknek a 26. terhességi hét előtt született, 750 grammnál kisebb súlyú koraszülöttek tekinthetők.

Sajnos azonban túlélés esetén is számolni kell később jelentkező egészségügyi problémákkal. Minél éretlenebb egy koraszülött, annál nagyobb valószínűséggel károsodott, akár neurológiai, szemészeti területen, de jelentkezhetnek emiatt mozgás- és viselkedészavarok, később tanulási gondok.

A magyarországi koraszülött-ellátás

Magyarországon 21 Perinatális Intenzív Centrum (PIC) működik (ebből öt Budapesten), melyek mindegyike magas színvonalú ellátásra képes. Ehhez szükséges a megfelelő technikai háttér (lélegeztetők, monitorok, infúziós pumpák, inkubátorok) és a szakképzett személyzet (neonatológus szakorvosok, intenzív terápiás szakápolók).

Szebasztián esete: Magyarország legkisebb koraszülöttje

Szebasztián 380 grammal született a terhesség 23. hetében a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Dr. Jeager Judit gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos elmondta, hogy Szebasztián anyukájánál a terhesség 23. hetében diagnosztizáltak rossz szívhangot és keringési rendellenességet, ezért császármetszéssel segítették világra a 24 centiméter hosszú kisfiút.

„Rögtön megszületése után intenzív szülőszobai ellátásban részesítettük, majd az intenzív osztályon kezeltük. Közvetlenül a tüdejébe felületaktív anyagot juttattunk, és 75 napos gépi lélegeztetést, gyógyszeres keringéstámogatást, infúziós folyadékpótlást, antibiotikum-kezelést biztosítottunk.” - sorolta a szükséges teendőket Jeager Judit, a Neonatális Intenzív Centrum szakorvosa.

Habár az orvosok 10 százalék esélyt adtak a baba túlélésére, Szebasztián folyamatos megfigyelése megfelelő eredményeket mutatott. Számos veszély fennállt a fejlődés során, megműtötték például a baba szemét is, ugyanis levált a retinája, majd eltörött a csontja, etetési gondokkal küzdött és több fertőzésen is átesett.

Szebasztián jelenleg 2200 gramm, egészséges, így február 17-én elhagyhatta szüleivel a kórházat, bár számos kontrollvizsgálat vár majd rá a jövőben. A konkrét esetnél azért is optimisták a kérdezett orvosok, mert a babának nincsenek neurológiai tünetei, nem alakult ki agylágyulás, agyvérzés az öthónapos intenzív kezelés alatt. „Nálunk a klinikán az elmúlt öt évben 35 fél kilós vagy az alatti koraszülött született, s ebből tízen maradtak életben. 40 dkg alatti újszülöttek között ő az első túlélő" - mesélte a sikeres szakmai munka eredményét a neonatológus szakorvos.

A szülők bevonása és a koraszülött babák fejlődésének támogatása

„Ha egy babának a koraszülött osztályon kell kezdenie az életét, az egy leírhatatlan sokk és trauma a szülők számára.” - magyarázza Prof. Dr. Szabó Miklós neonatológus, a Melletted a helyem Egyesület egyik alapító tagja. Elmondja, hogy az első otthoni hónapokban hihetetlen nagy feladat a szülők számára, hogy felépítsék a biztonságérzetüket, és úgy érezhessék, hogy talaj van a lábuk alatt. Fontos, hogy a kórházi szakemberek a lehető legnagyobb mértékben vonják be a szülőket a kisbaba gondozásába, hogy otthon már ne egy ismeretlen helyzet előtt álljanak.

Az agy és az idegrendszer fejlődése a koraszülötteknél más pályát jár be. Azonban tudományosan bizonyított, hogy ezek a hatások jelentősen mérsékelhetők a koraszülöttek ellátása során alkalmazott pozitív stimulusokkal, mint a kenguruzás, az édesanya illata és hangja, az édesanya anyateje, és az anyaméhhez minél inkább hasonlító közeg és nyugalom megteremtése.

Hogyan érintsük és segítsük a koraszülött babát a növekedésben?

A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék.

Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Az alábbiakban a terhességi kor szerinti várható viselkedés és jelzések áttekintése található:

24-25. hét

A legfontosabb a pihenés és a stabilitás. Az idegrendszer még nagyon éretlen, ezért a legkímélőbb, ha a baba csak a szükséges gondozás idején kap érintést, és akkor is határozott, biztonságot adó, célzott módon. Simogató, sok mozdulattal járó érintés túl sok lehet.

• Pihenésre utaló jelek: légzésszám változása, szívverés változása, bőrszínváltozás (kékes, szürkés, sápadt, foltos).

26-27. hét

A baba fő feladata továbbra is a pihenés, növekedés és gyarapodás. Fontos lehet, hogy hallja a hangodat: beszélj hozzá, mesélj vagy énekelj halkan, rövid ideig, nyugodt ritmusban.

• Stressz és fáradtság jelei: légzésszám változása, légzéskimaradás, szívverés változása, bőrszínváltozás, grimaszolás, homlokráncolás, karok-lábak csapkodása, ujjak szétnyílása, csuklás, ásítás, hirtelen mozdulatok.

28-30. hét

Gyakrabban megfigyelhetők a baba stabilizálódását mutató jelek. A kicsi rövid időkre egyre inkább képes lehet nyugodt ébrenlétre, érdeklődésre, figyelemre.

• Stabil állapot jelei: nyugodt testhelyzet, kéz vagy ujjak szopása, rövid ideig tartó nyugodt nézelődés, fókuszálás, szabályosabb szívverés és légzés.
• Pihenésre van szüksége: légzésszám változása, szívverés gyorsulása vagy lassulása, bőrszín megváltozása, grimaszolás, csapkodó mozgások, csuklás, ásítás, elhúzódás az érintéstől, remegés, sírás, hirtelen álomba merülés.

31-33. hét

A baba gyakrabban igényelheti az édesanya közelségét, hangját és illatát. Ha az állapota megengedi, az óvatos érintés, a bőrkontaktus, valamint a nyugodt, rövid ideig tartó kapcsolódás sokat segíthet neki.

• Kiegyensúlyozott állapot jelei: éber és csendes, megfigyel, kezei a szájában, arckifejezése és végtagjai nyugodtak, a hang irányába fordul, szívverése és légzésszáma szabályos.
• Nyugalomra van szüksége: karok-lábak csapkodása, légzésszám vagy szívverés ritmusának megváltozása, homlokráncolás, grimaszolás, csuklás, ásítás, köpködés, hirtelen mozdulatok, sírni kezd, hirtelen álomba merül.

34-36. hét

A baba egyre egyértelműbb jelzéseket adhat, és ha a körülmények engedik, aktívabban keresheti a kapcsolatot. Ilyenkor a szülői jelenlét, a beszéd, az érintés, illetve a kengurumódszer is sokat segíthet a megnyugvásban és a fejlődés támogatásában.

• Anyára váró üzemmód jelei: csendes, éberen figyel, tekintete élénk, szopja a kezét vagy az ujjait, arckifejezése és végtagjai nyugodtak, a hang irányába fordul, nyalogatja a száját, könnyebben vigasztalható, képes cumit szopogatni, szívverése és légzésszáma szabályos.
• Fáradtság és nyugtalanság jelei: karok-lábak csapkodása, légzésszám vagy szívverésszám megváltozása, homlokráncolás, grimaszolás, háta ívben megfeszül, csuklás, ásítás, köpködés, hirtelen mozdulatok, sírni kezd, és nehezebben megnyugtatható, hirtelen álomba merül.

Utógondozás és fejlesztés

A megelőzés elsősorban az utánkövetés kell hogy legyen, ugyanis a szükségtelen fejlesztésekkel kárt is okozhatunk. Az utánkövetés a koraszülöttek esetében úgynevezett utánkövető ambulanciákon történik, ahol a szakemberek (neonatológus, gyógytornász, gyógypedagógus és/vagy pszichológus, konduktor és neurológus) teamben dolgoznak. A teammunkának nagy a jelentősége, hiszen ha bármilyen eltérés mutatkozik, azt minél korábban azonosítaniuk kell.

Bachraty-Gerencsér Alexandra, kétszeresen érintett édesanya tapasztalatai szerint bár még mindig van bőven fejlődési lehetőség, ma már sok helyen másmilyen korababa szüleinek lenni ahhoz képest, amit hat évvel ezelőtt ők tapasztaltak. Dani története is bizonyíték arra, hogy a szülők bevonásának és a kenguruzásnak mekkora jelentősége van a későbbiek szempontjából. Dani, aki sokkal rosszabb állapotban volt ikertestvérénél, a kenguruzás után letépte magáról a csövet, és sírni kezdett az anyukája után, onnantól csak légzéstámogatásra volt szüksége. Ma már hatéves, kúszik, mászik, járókerettel pár lépést megtesz, teljes mondatokban beszél, mesekönyveket mesél, és önállóan fogyaszt darabos ételeket. Fontos, hogy ne jóslatokat mondjanak a szülőknek a jövővel kapcsolatban, hanem a jelenre koncentráljanak.

tags: #diplomaoszto #koraszulott #baba