Az evészavarok a közvélekedéssel ellentétben nem csupán a serdülőkorra jellemzőek, és számos formában jelentkezhetnek felnőtt korban is. Míg a gyermekkori válogatósság sok esetben a fejlődés természetes része, bizonyos esetekben olyan specifikus zavarok állhatnak a háttérben, mint az ARFID (elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavar) vagy egyéb, pszichés gyökerekkel rendelkező evési nehézségek.
Mi a szelektív evés és az ARFID háttere?
A szelektív evés során a gyermek vagy felnőtt kizárólag valamilyen érzékszervi tulajdonság (íz, állag, szag) szerint kiválasztott ételt hajlandó elfogadni. Az ARFID, amelyet a DSM-5 2013-ban ismert el önálló étkezési rendellenességként, ennél összetettebb kórkép: az érintett kerüli az ételeket azok érzékszervi tulajdonságai miatt, vagy fél az evés utáni következményektől, például a félrenyeléstől vagy hányástól.
Kutatási eredmények alapján úgy tűnik, egyes gyermekek speciális érzékenységgel születnek bizonyos ízekkel, állagokkal, szagokkal kapcsolatban. A szenzoros étel averzió az ún. szenzoros integrációs zavar (Sensory Processing Disorder-SPD) része lehet. Ez az ösztön evolúciós szempontból a romlott vagy mérgező ételek elkerülését, ezáltal a túlélést szolgálja.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Az evészavarok típusai és jellemzői
A táplálkozási zavarok gyűjtőfogalom, amely sokféle állapotot takar az anorexia nervosától a falászavarig (binge eating). A diagnózis felállítása ideális esetben gyermekpszichiátriai vagy felnőttpszichiátriai kompetencia.
| Típus | Főbb jellemzők |
|---|---|
| Anorexia nervosa | Kóros soványság, torz testkép, étel elutasítása, félelem a súlygyarapodástól. |
| Bulimia nervosa | Falásrohamok, majd kompenzáló viselkedés (hánytatás, hashajtózás). |
| ARFID | Érzékszervi érzékenység vagy félelem az evéstől, nem cél a fogyás. |
| Falászavar | Kontrollvesztés evés közben, nagy mennyiségű étel gyors elfogyasztása. |
A kezelés pillérei: miért fontos a komplex megközelítés?
Az étkezési zavarok kezelésében eredményes lehet a szomatikus tünetek és szövődmények stabilizálásával együtt az intenzív pszichoterápia. A kezelés mikéntje mindig a probléma súlyosságától és jellegétől függ. A kognitív viselkedésterápia (CBT) a leghatékonyabb kezelési mód az étkezési zavarok kezelésére, különösen a bulimia nervosa-ban és a falászavarban szenvedő betegek esetében.
Az evészavarok hátterében általában bonyolult lélektani folyamatok játszanak szerepet: ezek mind biológiai tényezőkre, mind az adott egyén élményfeldolgozási és nehézségekkel való megküzdési módjaira, mind pedig környezeti feltételeire, és azzal való viszonyrendszerére visszavezethetőek. Ezt nevezzük biopszichoszociális modellnek. A családi harmónia megteremtése és a családtagok közti megfelelő párbeszéd kialakítása nagyban segítheti a táplálkozási zavarok megelőzést.
tags: #darabos #etel #elutasitasa #felnott #korban