Danielle Steel, a világ egyik legnépszerűbb írónője, harmincadik regényében, az "Áldott Teher" című művében, olyan témához nyúl, amely az emberi párkapcsolatok egyik legnagyobb teherpróbája: a gyermekvállaláshoz. A könyv központi témája a meddőség drámája, a gyermek iránti vágy hihetetlen tettekre késztető, elemésztő hatalma. Ez a regény férfiaknak és nőknek egyaránt fontosat és maradandót mond.
A regény fő témái és szereplői
A történet szereplőinek - látszólag - mindent megadott a sors: vagyont, karriert, tartalmas, szórakoztató életet. Csak egyet nem: a szerelem igazi hajtórugóját és esetenként sajnos kioltóját: a gyermeket. Az "Áldott Teher" három olyan pár történetét meséli el, akik számára a gyermekáldás a boldogságon kívül nehézségeket is hordoz.
Andy és Diana története: A meddőség és az örökbefogadás kihívásai
A frissen házasodott Andy-t és Diana-t sokkolja a hír, miszerint nem lehet gyerekük. Ez a tény mélyen érinti kapcsolatukat és családjukkal való viszonyukat. A regény egyik kulcsfontosságú jelenete egy hálaadási vacsora, ahol Diana családja előtt tör ki a feszültség:
Mielőtt asztalhoz ültek volna, apjuk imát mondott. Diana két sógora közé ült, Andy pedig vele szembe, két sógornője közé. Gayle ki sem fogyott a szóból, mint rendesen, de semmi különöset nem mondott. Beszélt a szülői munkaközösségről, panaszkodott, hogy milyen keveset keresnek az orvosok, és ködös utalásokat tett arra, hogy Andyéknek vajon miért nincsen gyerekük.
Andy minden szavát helybenhagyta, majd futó kísérletet tett arra, hogy Sammel társalogjon, aki megállás nélkül a gyerekeiről és a születendő babáról beszélt. Aztán jött a beszámoló arról, hogy a szomszédságban ki házasodott meg, ki halt meg, és ki vár gyereket.
- Ti soha nem beszéltek másról, csak a terhességről és a gyerekszülésről? Hánynom kell már attól, hogy mások szülését és vérzéseit végighallgassam, meg hogy mennyi ideig tartott a vajúdás, és hogy már hány gyerekük van, és hogy ezzel most mennyi lesz. Apja ránézett, majd rémülten anyjára pillantott.
- Most ez hogy jött elő? - kérdezte Sam, és hátrahajolt a széken, egyik kezével derekán, másikkal a hasán.
- Az istenit! - ordította Diana, és hátralökte székét. - Teszek rá, hogy kirúgja-e a fogadat az a kurva kölyök, vagy sem! Sam döbbenten rámeredt, aztán sírva fakadt, és kiszaladt a szobából, de ekkor már Dianán rajta volt a kabát, és a válla fölött szabadkozott a szüleinek.
- Sajnálom, mama… papa… de nem bírtam elviselni.
- Hogy veszed magadnak a bátorságot, hogy így viselkedj a szüleid házában, és hogy így beszélj akármelyikünkkel.
- Gayle, kérlek… ne. Sajnálom. Diana ki van borulva. Nem lett volna szabad eljönnünk - próbálta Andy lecsitítani a két testvért, de mindhiába. Seamus a fürdőszobában zokogó Sam után ment, hogy ápolja megsebzett lelkét. Ám Gayle nem hagyta annyiban.
- Mi a franctól lehet ő annyira kiborulva? Talán a munkájától? A karrierjétől? Nagyszerű és Fenséges Kisasszony, aki túlságosan okos és túlságosan fontos ahhoz, hogy gyereket szüljön, és úgy éljen, mint mi, többiek! Nem, ő a nagy sikernő, aki a Stanfordra járt. Tudod mit? Szarok rá.
- Sziasztok, megyek - szólt Diana a szüleihez. Összefogta derekán az övet, és kétségbeesetten Andyre nézett. Még arra sem méltatta nővérét, hogy válaszoljon neki. Tudta, hogy csak veszthetne azzal, ha bármit is mondana, így inkább meg sem szólalt.
- Mama, sajnálom - mondta, és megpillantotta apja arcát. Arckifejezése szívébe hasított, de nem tudott mit tenni.
- Még jó, hogy sajnálod! - mondta Gayle, amikor Sam előjött a fürdőszobából. - Nézd csak meg, mit csináltál az ünnepből!?
- Miért nem? Csak be kellett volna fogni a szádat - folytatta Gayle. De ekkor Diana nem bírta tovább.
- Ha nem kussolsz végre, megöllek, hallod? Nem tudsz te semmit, se rólam, se az életemről, se arról, miért van vagy nincs vagy nem is lehet gyerekem. Érted már, te húgyagyú, érzéketlen picsa?… Azért nincs gyerekem, mert meddő vagyok, te seggfej… Így elég világos? Így fel tudod fogni? Nem lehet gyerekem. Most már jó, Gayle? Szeretnél még a munkámról beszélni, ami már nem érdekel? Vagy inkább a kurva nagy házunkról, amibe soha nem szülök gyereket, vagy mégis inkább beszélgessünk a Murphyék gyerekéről meg a Mcwilliamsék ikreiről, esetleg csak üldögéljünk és nézzük, hogyan dörgöli Sam a hasát? Végigpillantott a döbbent arcokon, és a szeme sarkából látta, hogy a húga és az anyja sírnak. Szép kis jelenetet hagytak maguk mögött, de Diana váltig hajtogatta, hogy már nem érdekli az egész. Andy titokban abban reménykedett, hogy használt feleségének a kifakadás. Szüksége volt arra, hogy kiadja magából, hogy sírjon, hogy sikítson, hogy ordítson valakivel, és kicsodával, ha nem a saját családjával? Bár meg kellett hagyni, pokoli egy hálaadás volt.
A jelenet rávilágít Diana mély fájdalmára és a társadalmi nyomásra, amelyet a gyermektelenség miatt érez. A szülővé válás érdekében megtapasztalják az örökbefogadás szépségeit és árnyoldalait is, bemutatva a folyamat érzelmi hullámvasútját.
Felépülés a pszichológiai bántalmazásból
Brad és Pilar története: Késői gyermekvállalás kockázatai
Brad és Pilar késői gyermekvállalásra adják a fejüket. Bár tudják, hogy kockázatos vállalkozás, mégis belevágnak. Történetük rávilágít az idősebb korban történő gyermekvállalás fizikai és érzelmi kihívásaira, valamint a társadalmi elvárásokra, amelyekkel szembesülnek.
Charlie és felesége: Vágy és elutasítás a gyermekvállalásban
Charlie szeretne gyermeket, felesége azonban visszautasítja. Ez a konfliktus próbára teszi a szerelmüket. Vajon elég erős a szerelmük ahhoz, hogy együtt maradjanak, amikor a legmélyebb vágyukban különböznek? Ez a szál a gyermekvállalással kapcsolatos eltérő nézőpontokat és az ebből fakadó párkapcsolati nehézségeket boncolgatja.
A regény üzenete
Danielle Steel regénye mélyrehatóan tárja fel a gyermekvállalás körüli komplex érzelmeket, a meddőség fájdalmát, az örökbefogadás reményét és kihívásait, valamint a gyermek iránti vágy okozta párkapcsolati feszültségeket. Az "Áldott Teher" egy emlékeztető arra, hogy az élet egyik legnagyobb áldása egy gyermek születése, de az ehhez vezető út tele lehet akadályokkal, amelyek próbára teszik az emberi kitartást és szeretetet.