A D-vitamin az emberi szervezet számára többféle szempontból nélkülözhetetlen, kiemelt szerepet játszik az immunrendszer működésében, a kalcium felszívódásában, a csontok egészségének megőrzésében és az ideg-izom működésben. A megfelelő D-vitamin-ellátottság a női egészség egyik fontos biztosítéka minden életszakaszban, különösen a gyermekvállalás, a várandósság és a szoptatás ideje alatt.
A D-vitamin szerepe a termékenységben és a terhesség korai szakaszában
A D-vitamin jelentősen befolyásolhatja a női termékenységet. Ismert jelenség, hogy az északi országokban a téli hónapokban csökken a termékenység, amit részben a D-vitamin-hiány magyaráz. A D-vitamin adására fokozódik a női hormonszint. Kis esetszámú vizsgálatok és állatkísérletek alapján a nagy adagú D-vitamin-pótlás előnyösnek tűnik a termékenység helyreállításában. A terhességet tervező nők számára ajánlott az étrend bizonyos mikroelemekkel - többek között D-vitaminnal - történő kiegészítése. A megfelelő D-vitamin-ellátottság már a fogamzást is elősegíti.
Egyes felmérések szerint a terhesség ideje alatti D-vitamin-hiány sokakat érintő probléma még napjainkban is. A pennsylvaniai egyetem kutatói által végzett vizsgálat célja volt annak megértése, hogyan függ össze a vérben lévő D-vitamin-szint a terhesség kimenetelével. Összesen 351 kismama vérmintáját elemezték. A kutatás eredményei szerint az alacsony D-vitamin-szint elsősorban az első trimeszterben jelent kockázatot.
A mérési tartomány kiszélesítésével felfedezték, hogy az első trimeszterben 40 nmol/L D-vitamin-szinttel rendelkező várandósoknál négyszer nagyobb eséllyel következett be koraszülés, mint 80 nmol/L, illetve e feletti vérértéknél. A kutatók az első trimeszteri D-vitamin-vérszint és magzati növekedési minták között is fedeztek fel kapcsolatot. Jobb D-vitamin-ellátottságú nők magzatánál kis mértékű, ám statisztikailag szignifikáns hossznövekedés volt megfigyelhető. A második trimeszteri D-vitamin-szint vizsgálata nem mutatott összefüggést sem a terhesség kimenetelét, sem a magzati növekedést nem befolyásolta az anya D-vitamin-vérértéke. Észrevehető volt azonban, hogy a második trimeszterben kevesebb résztvevőnek volt alacsony D-vitamin-szintje.
Az eredmények rávilágítanak, hogy mennyire fontos a táplálkozás szerepe a terhesség korai szakaszában, pontosabban már fogamzás előtt is. Fontos figyelmet fordítani gyermektervezés idején, illetve a várandósság korai szakaszában a vitaminszint ellenőrzésére és a pótlás fontosságára a terhesség kimenetelének optimalizálása érdekében. A D-vitamin hiány már a termékenységet is negatívan befolyásolja, de a várandósság alatt is számos folyamatra van kedvezőtlen hatással. A legjobb, ha már a tervezett terhesség előtt ellenőriztetjük szervezetünk D-vitamin szintjét.
D-vitamin hiány és várandósság: Kockázatok és ajánlott pótlás
A várandós nők körében igen gyakori D-vitamin-hiány kedvezőtlenül hat az anya és a magzat csontanyagcseréjére. Hatására a várandós anya csontvesztése alakulhat ki. Számos klinikai vizsgálat támasztotta alá a várandós anyák elégtelen D-vitamin-ellátottsága és az egyik igen veszélyes terhességi szövődmény, a preeklampszia közötti összefüggést is. A magas vérnyomással járó preeklampszia (terhességi toxémia) a terhesség második felében (20. terhességi hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet. A D-vitamin-hiány fokozza a preeklampszia kockázatát.
A várandósok D-vitamin-szintje befolyásolja a magzat D-vitamin-ellátottságát is. A várandós anya elégtelen D-vitamin-ellátottsága hatására a magzatban a koponyacsontok felpuhulása (craniotabes), illetve súlyosan alacsony kalciumszint (hypocalcaemia) alakulhat ki. Emellett D-vitamin hiány esetén a baba idegrendszere, izomzata, csontvázrendszere és immunrendszere sem fejlődik megfelelően. A D-vitamin részt vesz a magzati csontváz növekedésében és a méhlepény fejlődésében.
A hazai D-vitamin-ajánlás megállapítja, hogy terhességben a D-vitamin-hiány kockázata jelentős, ezért ajánlott a pótlás. A hazai ajánlás felnőttek részére 2000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin naponta, várandósok számára nincsen külön előírás, számukra a felnőtteknek általánosságban meghatározott 2000 NE/nap dózis javasolt. Várandós anyáknak napi minimum 2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamint javasolt szedniük. A második trimesztertől kezdve azonban az adagot érdemes a kétszeresére, vagyis 4000 NE-re emelni. Fontos tudni, hogy a magzatvédő multivitamin-készítmények szedésével nem biztosítható a várandós anyák számára szükséges D-vitamin-ellátottság, mivel ezek többsége csupán 400-500 NE D-vitamint tartalmaz.
A nemzetközi D-vitamin-ajánlás a még tolerálható felső beviteli értéknek 4000 NE/nap dózist javasol a terhesség ideje alatt, amely átlépése növelheti a kockázatát egyes betegségeknek is. Fontos annak is utánanézni, hogy a kismama által szedett egyéb vitaminkészítmények tartalmaznak-e D-vitamint és ha igen, mennyit. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, tehát túladagolható, ezért fogyasztását nem szabad túlzásba vinni. Nem javasolt azonban terhesség alatt több tízezer NE D-vitamin bevitele, erről ugyanis még nem derült ki, hogy kellőképp biztonságos-e. A nagy adag D-vitaminnal történő egyszeri pótlás terhesség ideje alatt nem javasolt! A napi 4000 NE-t semmiképpen nem javasolt túllépni. Ha Ön várandós, a D-vitamin-pótlás szükségességéről és a pótlás formájáról feltétlenül egyeztessen orvosával!
A megfelelő D-vitamin szint a terhesség szempontjából is elengedhetetlen! - tv2.hu/fem3cafe
D-vitamin és az atópiás betegségek kockázatának csökkentése
Az atópiás ekcéma olyan krónikus gyulladásos folyamatok összessége, amelyek kellemetlen, az életminőséget rontó bőrtünetként jelentkeznek. Egyes becslések szerint az atópiás ekcéma a négyévesnél fiatalabb gyerekek 9,5%-át, míg az egy és öt év közötti gyerekek akár 16,5%-át is érintheti, és a betegek száma növekvő tendenciát mutat. Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a tényt, hogy az atópiás ekcéma kialakulása részben a születés előtti periódusra vezethető vissza. A genetikai adottságokon túl a környezeti tényezők is nagyban befolyásolják a fejlődő immunrendszert és a bőr természetes védekező képességét.
Kimutatták, hogy az anya vérének D-vitamin-szintjével szorosan összefügg a vitamin koncentrációja az újszülött vérében. A D-vitamin-pótlás szempontjából fontos felismerés, hogy az anyai D-vitamin-szint és az újszülöttek atópiás ekcémára vagy más típusú atópiás betegségre való hajlama között is összefüggés van. Az atópiás betegségek közé sorolják az atópiás ekcémát, az allergiás rhinitist (szénanátha) és atópiás asztmát. Több vizsgálat utal arra, hogy a szülés előtti anyai D-vitaminszedés csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát újszülötteknél. Kovács Balázs orvosi biológus egy online magazinban arról írt, hogy ma már ismertek olyan kutatások, amelyek szerint ha az anya a szülés előtt D-vitamint szed, akkor ez csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát az újszülöttnél. Arról is ír a szakember, hogy az anyai D-vitamin-szint és az újszülött atópiás ekcémára vagy már típusú atópiás betegségre való hajlama között is összefüggés van.
A D-vitamin atópiás betegségek kockázatára kifejtett hatása feltehetőleg immunrendszeri hatásaival magyarázható. Számos vizsgálat arra is rámutat, hogy a D-vitamin gátolja az immunválasz egyes típusait, amelyek elsődleges szerepet töltenek be az atópiás ekcéma és más allergiás betegségek során. Egyes klinikai adatok azt mutatják, hogy a születés előtt, illetve közvetlenül utána fellépő D-vitaminhiány az immunrendszerhez tartozó bizonyos típusú fehérvérsejtek számának növekedését, míg mások mennyiségének a csökkenését idézheti elő, mindez pedig gyulladásos folyamatokat idézhet elő. A D-vitamin bizonyos fehérjék szintézisére is hatással van, amelyek fontosak a bőr természetes védekező képességének fenntartásában.
De mennyi D-vitamint kell szedni ahhoz, hogy az atópiás betegségek kockázata csökkenjen? A vitaminpótlás ideális mértékéhez támpontként szolgálhat az a nemrég elvégzett multicentrikus, kettős vak, randomizált, placebokontrollált vizsgálat, amelyben azt találták, hogy napi 1000 NE kolekalciferol szedése a terhesség 14. hetétől egészen a szülés kezdetéig csökkentheti a csecsemőkori ekcéma kialakulását. A hatás összefüggött azzal is, hogy az anyák mennyi ideig szoptattak. Ez alapján a vizsgálat alapján úgy tűnik, a napi 1000 NE D-vitamin kockázatcsökkentő hatása már jelentős. Összességében elmondható az, hogy napi legalább 1000 NE D-vitamin szedése a terhesség 14-ik hetétől egészen a szülés kezdetéig csökkentheti az atópiás ekcéma kialakulásának kockázatát az újszülöttek esetén.
Nem csak a pótlásra kell odafigyelni, hanem arra is, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Egyes felmérésekben ugyanis azt figyelték meg, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyjuk vérében túlságosan magas vitaminszintet mértek szülés előtt, nagyobb eséllyel alakult ki csecsemőkori ekcéma és kisgyerekkori asztma. Ezekből a megfigyelésekből egy úgynevezett „U-alakú” összefüggést valószínűsítenek a terhesség ideje alatt elfogyasztott D-vitamin mennyiség és a csecsemőkori ekcéma kialakulásának kockázata között, azaz mind az alacsony, mind a magas D-vitamin-szintet emelkedett csecsemőkori ekcéma-rizikóval kapcsolható össze. Mivel a túl nagy dózis fogyasztása kedvezőtlen hatású lehet, ezért a javasolt 4000 NE/nap dózist nem ajánlott túllépni. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy tartósan senkinek nem szabad 4000 NE egységnél többet bevinni naponta, mert éppúgy ahogy a hiánynak, ennek is káros hatásai lehetnek.
D-vitamin és szoptatás
Az újszülöttekben a magzati élet alatt rendelkezésre álló D-vitamin-koncentráció igen gyorsan csökken a születés után. Az anyatejjel táplált csecsemők vérében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin. Ennek oka, hogy az anyatej minimális D-vitamint tartalmaz: egy liternyiben körülbelül 25-78 NE D-vitamin van. A tejalapú tápszerek viszont különböző mennyiségű D-vitamint tartalmaznak, amit a D-vitamin pótlása során figyelembe kell venni. Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy a szoptatós anyák korai gyermekágytól történő D-vitamin-pótlása hatására megemelkedik a csecsemők D-vitamin-szintje, ezért a szoptatás ideje alatt napi 4000 NE D-vitamin szedése ajánlott. Szoptatás során ugyanis az édesanyák vitaminszükséglete jelentősen növekszik, s a terhesség után közel 70%-uk semmilyen vitamint vagy étrend-kiegészítőt nem szed. Pedig a pici egyetlen tápanyag- és vitaminforrása az anyatej, s az optimális fejlődéshez nagyon fontos, hogy ezáltal élete első hónapjaiban megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz jusson.
D-vitamin források és bevitele
A D-vitamin igazából nem is vitamin, hanem egy ún. hormonszerű előanyag (prohormon). A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok családjába tartozik, így érdemes étkezés közben bevenni. Emellett olyan cseppet/kapszulát is választhatunk, amely eleve zsírban/olajban feloldva tartalmazza a D-vitamint.
Természetes módon, napfény hatására is keletkezik szervezetünkben D-vitamin. A napsugárzás biztosítja a D-vitamin bevitelünk egy részét. A nyári időszakban nem kell sok idő ahhoz, hogy a megfelelő mennyiséghez hozzájussunk, elegendő csupán napi 10-15 perc. Természetesen oda kell figyelni arra, hogy ne a déli melegben, hanem elsősorban a délelőtt 10 óra előtti vagy a délután 3 óra utáni időszakban tartózkodjunk a napon. Sokan úgy gondolják, hogy fontos, hogy minél nagyobb testfelületünket süsse a nap. Azok számára, akiknek bőre sötétebb tónusú, ennél egy kicsit hosszabb időre lehet szükség. Azonban ahhoz, hogy így elegendő D-vitaminhoz jussunk, több óra hosszát kellene eltölteni a napon, ami viszont az UV-sugárzás káros hatásai miatt nem ajánlott, főleg nem javasolt fényvédelem nélkül, hiszen bőrrák kialakulásához vezethet. Mikor szervezetünk nem jut elegendő napfényhez, napi 1500-2000 NE D-vitamin pótlás szükséges.
Az élelmiszerek a szükséges mennyiség körülbelül 10 százalékát tudják csak biztosítani. Ennek ellenére érdemes odafigyelni, hogy az étrend tartalmazzon D-vitaminban gazdag alapanyagokat. A D-vitamint természetesen nem csak kapszulák és cseppek formájában lehet bevinni a szervezetbe. A napsugárzás mellett bizonyos élelmiszerek is gazdagok D-vitaminban, főleg az olajos halak, a vörös húsok, a tojássárgája, a tej, a vaj és a máj. A zsírosabb halak, hering, szardínia, makréla, pisztráng, lazac, tojás, gomba, tejtermékek viszonylag magas adagban tartalmaznak D-vitamint. Bár a máj is kiváló forrásnak tekinthető, terhesség alatt mégis óvatosan érdemes fogyasztani, mert magas az A-vitamin-tartalma.
A folyamatos és kiegyensúlyozott vitaminbevitel a mindennapi táplálkozással nem mindig megoldható, ehhez nyújthatnak segítséget a kifejezetten várandós vagy szoptatós édesanyák számára készült termékek. Számtalan táplálékkiegészítő formájában is elérhető, ezek is megfelelő alternatívát kínálnak a pótlásra. A vizsgálatban részt vevő, alacsony D-vitamin-szintű kismamák nem alkalmaztak vitaminpótlást, esetükben mindenképpen ajánlott lett volna. Mivel a terhesvitaminok jellemzően étrend-kiegészítők, javasolt a régóta a piacon lévő, megbízható gyártók termékeit előnyben részesíteni. Az étrend-kiegészítők szabályozása ugyanis nem követeli meg a termékek folyamatos ellenőrzését, emiatt ha lehet, kerüljük a patikában nem kapható termékeket. A gyógyszertári vásárlás során ugyanis nemcsak a terméket, hanem a hozzátartozó szakszerű tanácsadást is megkapjuk.
További fontos vitaminok és ásványi anyagok terhesség alatt
A D-vitamin mellett számos más vitamin és ásványi anyag is kulcsfontosságú a terhesség alatt. A folsav (B9-vitamin) szedését már a teherbeesés előtt egy-két hónappal érdemes elkezdeni, mivel kiemelt szerepe van a magzat idegrendszerének fejlődése szempontjából. Fogamzóképes nőknek napi 400 mikrogramm folsav bevitele ajánlott, terhesség esetén pedig az európai ajánlás minimum 600 mikrogramm/nap. A megfelelő folsavbevitel akár 50%-al is mérsékelheti a velőcsőzáródási problémák előfordulását, de fontos, hogy mielőbb kezdjünk gondoskodni a pótlásról, a velőcső ugyanis már a fogamzást követő 4. héten záródik.
Ásványi anyagok közül nagy jelentőséggel bír a vas, a kalcium és a jód. A vas szükséges a vérképzéshez, és mivel terhesség alatt a keringő anyai vértérfogat jelentősen megnő, ezért a várandósok hajlamosabbak a vérszegénységre. A magzat vasszükséglete a 3. trimeszterben a legmagasabb. Mivel terhesség alatt megnő a vasfelszívódás mértéke, egészséges, egy gyermekkel várandós nőnek nincs szüksége extra vasra a terhesség alatt, más azonban a helyzet ikerterhesség esetén, vagy ha a vérvizsgálat során beigazolódik a vashiány, vagy a vashiányos vérszegénység. Vashiány esetén megnő a vérszegénység, a koraszülés, az alacsony születési súly és a szülés utáni depresszió kockázata. Kalciumra számos sejten belüli folyamathoz és a magzat fogának és csontrendszerének fejlődéséhez is szükség van. A magzat kalcium igénye a 3. trimeszterben a legnagyobb. Kalciumhiány esetén csökken a csontállomány és a csontfejlődése, lelassul a magzati növekedés és fokozódik a preeklampszia kockázta. A jód a pajzsmirigyhormonok összetevője, ezen hormonok pedig minden szervre hatással vannak. De nemcsak szervek működéséhez, hanem azok kifejlődéséhez is szükség van jódra. Jódhiányban drámaian megnő a magzati agykárosodás és halvaszületés kockázata, valamint a testi és szellemi retardáció esélye. A jódozott só átlagosan 47,5 µg jódot tartalmaz grammonként.
Mivel a bemutatottakon túl számos más vitaminnak és ásványi anyagnak is fontos szerepe van a magzat egészséges fejlődésében és az anya egészségének megőrzésében, fontos, hogy a megfelelő vitaminkészítmény kiválasztása során kövessük orvosunk tanácsait. Hogy csak egy példát említsünk, a túl sok A-vitamin (3000 μg/10 000 NE /nap, a 8. terhességi hét előtt) teratogén hatású lehet, azaz károsíthatja a magzatot. Az egészséges várandós nők A-vitamin szükséglete (~700 μg/nap) a táplálékkal fedezhető.