Dr. Czeizel Endre munkássága és a szüléssel kapcsolatos információk

Dr. Czeizel Endre, a neves genetikus és családtervezési szakember munkássága forradalmasította a születés körüli időszak megközelítését Magyarországon és nemzetközi szinten is. Tevékenységei nagyban hozzájárultak a veleszületett rendellenességek megelőzéséhez, a tudatos családtervezés elterjedéséhez, és számos etikai kérdés megvitatásához a modern orvostudományban.

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY)

A Czeizel professzor által létrehozott nyilvántartás, a VRONY, a magzati kortól az élet során felismert veleszületett fejlődési rendellenességgel érintettek személyes és egészségügyi adatait gyűjti, statisztikai-epidemiológiai módszerekkel feldolgozza azokat és az eredményeket a megelőzés érdekében publikálja. A VRONY munkája során kötelezően készített elemzések eredményei alapján megismerhető, hogy országosan hogyan változik a rendellenességek gyakorisága, a speciális ellátásra szorulók száma.

A VRONY alapadatokat szolgáltat a terhesség alatti magzati és genetikai szűrések hatékonyságának felméréséhez, országos és területi elemzéséhez. A gyűjtött adatok alapján becsülhetővé válik a veleszületett rendellenességek incidencia és prevalencia értéke, területi és nemi megoszlása. Területi vagy időbeli halmozódás-gyanú észlelés estén egyéni felülvizsgálatot kezdeményez vagy célzott kóroki, ún. A VRONY sikeressége szakmai körökben nagyban fokozta hazánk nemzetközi megbecsülését.

1971-ben a WHO e témakör szakértőjének kért fel, majd 1974-ben egyik alapítója voltam az ilyen jellegű nyilvántartások világrendszerének, az úgynevezett International Clearinghouse for Birth Defects Monitoring Systemsnek.

Nagyon fontos ismerni a különböző rendellenességgel világra jöttek számát, megfelelő orvosi ellátásuk miatt. Korábban a klinikusok a szívrendellenességgel sújtott gyermekek gyakoriságát 0,1 százalékra tették, és ennek megfelelően tervezték meg a műtéti kapacitást. Valójában Magyarországon a szívrendellenes újszülöttek gyakorisága 1% (!) körül van (tehát tízszer több, mint ahogy hitték), ezért nagyon sok ilyen rendellenességben szenvedő halt meg a hosszú műtéti várakozás során.

A VRONY adatai nyújtottak lehetőséget az új genetikai elváltozásokat, az úgynevezett mutációkat kimutató népességszintű monitor létrehozására - megint csak elsőként a világon. Erre a domináns öröklődést jelző fejlődési (úgynevezett DÖJF) rendellenességeket, a Down-kórt és a környezeti mutagének (tehát a mutációkat előidéző külső hatások) által leggyakrabban okozott többszörös fejlődési rendelleneségeket használtam fel.

A VRONY alkalmas a különböző fejlődési rendellenességek társadalmi-népegészségügyi jelentőségének a becslésére. Egyrészt valamely kórállapot fontosságát gyakorisága határozza meg, hiszen ez az áldozatok számától is függ. Másrészt nagyon fontos a betegség-rendellenesség kimenetele. Korábban ezt a halálozás alapján mérték. Ennél sokkal fontosabb az elvesztett életévek és a betegen leélt életévek mennyisége, mivel ezek alapján becsülhető az egyes fejlődési rendellenességek társadalmi (gazdasági) jelentősége. A magyar adatok nyújtottak először lehetőséget az egyes fejlődési rendellenességek ilyen jellegű értékeinek kiszámolására, amelyet az indiai származású, de holland állampolgár K. Sankaranarayanannal végeztem.

Kóroki Monitor és kontrollterhességek

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása adatainak elemzésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az egészséges kisbabákat szülő, úgynevezett kontrollterhesek nélkül nem lehet a jelenségeket értékelni. Ezért a Kóroki Monitorba bekerültek a VRONY-nak azok a fejlődési rendellenességgel sújtott esetei, amelyeket a születéstől számított három hónapon belül jelentettek be. Így minden „esetnek” van két olyan „egészséges” kontrollja, akinek semmi fajta fejlődési rendellenessége nincs, és akik három szempontból „illeszkednek” az esethez.

• Ugyanolyan neműek.
• Ugyanazon a héten születtek.
• Szüleik ugyanabban a régióban laknak.

Az esetleges ártalmas hatások adatai három forrásból származnak:

1. A szülés előtt dokumentált adatok, melyeket a várandósgondozási könyv tartalmaz, amelybe bevezetik a várandósok minden fontosabb orvosi adatát (például gyógyszerszedéseit).
2. Az anya által visszaküldött kérdőív, amelynek kitöltésére már a kisbaba világra jötte után kerül sor.
3. A harmadik forrásról nem szerepel információ a szövegben.

Az Amerikai Egyesült Államokban 2000-ben fogtak hozzá egy hasonló Kóroki Monitor megszervezéséhez, éppen a magyar tapasztalatok alapján. Kanadában Czeizel doktor 2005 januárjában adta át tapasztalatait, mivel ott is hasonló rendszert kívántak létesíteni.

Gyógyszerszedés terhesség alatt

A forgalmazott, mintegy 8200 gyógyszer közül csak 32 okoz a magzatban fejlődési rendellenességet. Ennek ellenére a gyógyszergyárak és a gyógyszerek használatát ellenőrző hatóságok - Czeizel professzor szerint tisztességtelen önvédelemből - szinte minden új gyógyszer használati utasításán ezt a lehetőséget megemlítik. A várandósok szükséges gyógyszerkezelésének nyilvánvaló hasznáról ugyanakkor sokszor megfeledkeznek. Elég arra utalnom, hogy a nem megfelelően kezelt cukorbeteg várandósok magzatjaiban súlyos rendellenességek alakulhatnak ki.

A magas lázban szenvedő várandósok láz csillapítása érdekében is mindent meg kell tenni, mivel a tartós 38,5° Celsius feletti testhőmérséklet a magzati fejlődés korai időszakában fejlődési rendellenességet idézhet elő. Jelenleg a terhesség alatt szükséges gyógyszerkezelések elmaradása tízszer nagyobb kárt okoz a magzatokban, mint a ritkán ártalmas gyógyszerek. A gyógyszerek szedése miatt történt - évente sokszáz - indokolatlan terhességmegszakítás is szomorú tény. Végül a súlyosan megrémített várandósok lelki stressze sem hagyható szó nélkül.

Optimális Családtervezés

Czeizel Endre nevéhez fűződik a minőségi családtervezés gondolata, amely Optimális Családtervezési Szolgáltatásként vált Magyarországon ismertté és népszerűvé a ’80-as években. Czeizel doktor többször is beszélt arról, tudományos munkásságából mely eredményekre a legbüszkébb. Ezek közé tartozik az Optimális Családtervezési Modell, melyre vitathatatlanul élete egyik főműveként tekintett. Szerinte nagyon fontos volt egy olyan új családtervezési egészségügyi rendszer létrehozása, amely a fogamzás körüli - előtti és közvetlen utáni - időszakban is szakszerű segítséget nyújt a leendő gyermekük egészségéért mindent megtenni akaró pároknak, családtervezőknek. A WHO által is támogatott program több tízezer fő részére nyújtott támogatást.

1984-ben az általa vezetett egység a WHO Örökletes Ártalmak Megelőzésének Központja lett és elindult az Optimális Családtervezési Modell. A program fő eredményeképpen a fejlődési rendellenességek és koraszülések száma jelentősen csökkent. 1989-re - a WHO, valamint a magyar és a nemzetközi szakemberek szerint - bebizonyosodott hatékonysága, így alakulhatott meg az Optimális Családtervezési Szolgáltatás országszerte 34 központtal, hogy Czeizel professzor irányításával segítséget nyújtson a gyermekvállalás előkészítésében, a fejlődési rendellenességek megelőzésében, a magzat egészséges fejlődésének elősegítésében, valamint a genetikai eredetű betegségek kialakulásának késleltetésében.

Jelentősen csökkenthető a sikertelen terhességek, így a magzati halálozások és rendellenes/fogyatékos gyermekek, illetve a veszélyeztetett koraszülöttek gyakorisága és ezáltal a csecsemőhalandóság. Nagyon jó eredményeinkben - legalább egyharmad arányban - a résztvevők magasabb iskolázottsága és jó együttműködési készsége is szerepet játszik. A kétharmad azonban az orvosi-biológiai módszerek hasznosíthatóságának köszönhető. A családtervezők aktív részvétele az egészséges fogantatás és zavartalan magzati fejlődés elősegítésében növeli a szülők önbecsülését.

Folsav és multivitamin a fejlődési rendellenességek megelőzésében

Czeizel Endre és munkatársai bizonyították be először egy 5453 várandóst felölelő kettős-vak kutatásban, hogy a fogantatás előtt egy hónappal és a terhesség első három hónapjában szedett 0,8 mg folsavat tartalmazó multivitaminnal az idegcső-záródási rendellenességek 90 százaléka megelőzhető. Az agy- és koponyahiány (anencephalia) és a nyitott vagy hasadt gerinc (spina bifida) az idegrendszer leggyakoribb és legsúlyosabb fejlődési rendellenességei. Magyarországon ezer magzat-újszülött közül háromnál fordul elő ilyen fejlődési zavar.

Az már korábban is ismert volt, hogy az idegcső-záródási rendellenességek gyakrabban fordulnak elő a szegény és iskolázatlan szülők körében. Az 1980-as évek elején Richard Smithells angol gyermekgyógyász ezt a táplálkozás különbözőségével magyarázta. Smithells professzor szerint a táplálkozás során érvényesülő vitaminhiányt az ételek vitaminokkal történő mesterséges kiegészítésével lehetne orvosolni, mégpedig az idegcsőzáródási rendellenességek kialakulási időszakában, a magzati fejlődés 3. és 4. hete között. Az eredmények igazolni látszottak Smithells professzor elméletét: a vitamin-kiegészítésben részesült várandósok gyermekeiben a várt ismétlődési gyakoriság mintegy 90 százalékát sikerült kivédeni. A kérdés az volt, hogy ezen rendellenességek gyakori első előfordulása megelőzhető-e ilyen módon. Az összes idegcsőzáródási rendellenességnek csak 5 százaléka vezethető vissza az ismétlődő esetekre, 95 százalékuk minden családi előzmény nélküli. Igazi közegészségügyi jelentősége ezért az első előfordulás kivédésének volt.

Az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsa (Medical Research Council) 1983-ban elhatározta Smithells professzor vizsgálatának megismétlését, mégpedig nemzetközi, kettős-vak kutatás keretében és Czeizel doktort is felkérték a részvételre, ami nagyon hatékonynak bizonyult, hiszen az 1991-ben befejeződött, hét országban végzett kutatásban az értékelésre kerülő résztvevők 41 százaléka magyar volt, ami a VRONY adatbázisának volt köszönhető. A Czeizel Endre által vezetett kutatás Nemzetközi Tanácsadó Testületét Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. Ezzel párhuzamosan Czeizel Endre, az Optimális Családtervezési Modellben résztvevő párokkal indította el azt a szintén kettős-vak kutatást, ami az idegcsőzáródási rendellenességek gyakori első előfordulásának megelőzhetőségét vizsgálta. Az általa alkalmazott, egy svájci gyógyszergyárral együttműködésben elkészített mikroelem kombináció más összetételű volt és csak 0,8 mg folsavat tartalmazott. A Czeizel doktor által vezetett osztályt időközben az Egészségügyi Világszervezet Együttműködési Központjává nevezték ki az ő igazgatásával.

1991 decemberében a Czeizel doktor vezette WHO-kutatás is befejeződött. 5453 nő várandósságának kimenetelét értékelték, amiből kiderült, hogy a fejlődési rendellenességek előfordulása 2471 vitamint szedő és 2391 placebós várandós magzatjában - újszülöttjében értékelhető. A vitaminos csoportban egyetlen idegcső-záródási rendellenesség sem fordult elő. A placebós csoportban viszont hat, amely lényegében megfelelt a magyarországi gyakoriság alapján várt értéknek. Kutatási eredményük a The New England Journal of Medicine 1992. december 24-i, karácsonyi számában jelent meg. A felfedezéseket követően Czeizel Endre, Richard Smithells és Nicholas Wald 2000-ben megkapták a nagy presztízsű Kennedy-díjat, aminél rangosabbnak csak a Nobel-díjat tartják. Czeizel doktor kutatásai később azt is igazolták, hogy a magzatvédő vitamin számos más fejlődési rendellenesség megelőzésében is hatékony.

Az USA Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) által létrehozott CAMDA gyűjteménybe, amely a legfontosabb tudományos kutatások „nemzetközi múzeuma”, ahol e vizsgálatok alapadatai mindenkinek rendelkezésére állnak, a Czeizel Endre által végzett randomizált, kettős-vak, ellenőrzött kutatás is bekerült. A magzatvédő vitaminokkal kapcsolatos kutatások váltak - Czeizel Endre meglepetésére - életműve legfontosabb sikertörténetévé. Jelenleg a világon évente 136 millió újszülött jön a világra, és közülük - a súlyos fejlődési rendellenességek 3%-os gyakoriságával számolva - 4,1 millió rendellenességgel sújtott. Minimum egyharmadukban, tehát évente mintegy 1,4 millió(!) újszülöttben lenne megelőzhető a sorsukat beárnyékoló vagy megpecsételő fejlődési rendellenességek kialakulása a magzatvédő vitaminokkal.

Genetikai tanácsadás és etikai dilemmák

Bár Czeizel Endre már korábbi munkahelyén, a János Kórházban is foglalkozott családtervezési és genetikai tanácsadással, hivatásszerűen 1973-ban, az Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI) kialakított Genetikai és Teratológiai Tanácsadóban kezdte meg ilyen irányú, több mint negyvenéves munkásságát. Az első genetikai tanácsadók más országokban - Tage Kemp 1937. évi úttörő dániai kezdeményezése után - az 1950-es években jöttek létre. Czeizel Endre a genetikai tanácsadás módszertanát Koppenhágában, Londonban és Edinburghban tanulta, ám ez alapvetően különbözött az akkori hazai orvosi gyakorlattól.

Itthon általában úgy működött a tanácsadás, hogy az orvos megmondta, mit kell tennie a páciensnek, amit egyébként a szülők el is vártak. Czeizel doktor azonban úgy vélte, a szakember csak felvilágosítást adhat, ha igénylik tanácsot, de a döntés joga és felelőssége a leendő szülőké. Ezen tapasztalatok birtokában dolgozta ki Czeizel doktor az ún. információval irányított genetikai tanácsadás módszerét: a nemzetközi gyakorlatot követve felvilágosította a családtervezőket a lehetséges veszélyekről és a kivédésük érdekében rendelkezésre álló lehetőségekről. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a döntést nekik kell meghozniuk, majd - a konkrét ügyet magára vonatkoztatva - elmondta, hogy mit tenne az ő helyükben. A genetikai tanácsadásnak ún. Czeizel Endre több könyvet is írt a témakörben. Előbb a genetikai tanácsadás elméletéről és módszertanáról, majd az egyes gyakoribb rendellenességekben és betegségeket alkalmazandó konkrét orvosi teendőkről. A genetikai tanácsadás kapcsán számos további olyan etikai problémával is szembesült, amelyre választ szeretett volna találni. Emiatt írta meg Az orvos genetikus etikai gondjai című könyvet, melyet később angol nyelven is megjelentetett az Akadémiai Kiadó és a New York-i Alan R. Liss.

Czeizel Endre életének egyik legszebb adományának tartotta annak a sok ezer gyermeknek a világra jöttét, akik genetikai tanácsadásának köszönhetően születtek meg, csaknem mindig egészségesen.

A modern Taigetosz és az etikai kihívások

A genetika fantasztikusan nagyot fejlődött, és ma lényegében minden látható rendellenességet ultrahanggal, és nagyon sok kromoszóma, és génhibát is, speciális vizsgálatokkal fel tudunk ismerni a fogamzás után. Ekkor el kell mondanom a várandósnak, hogy két rossz között kell dönteni: megtart egy súlyosan beteg magzatot - ami emberileg szép, csak megpecsételi a család sorsát, mert egy fogyatékos gyerek teljes embert igényel -, vagy él a magyar törvények adta lehetőséggel - a huszadik hétig, ha a magzatnak súlyos rendellenessége van, a terhesség megszakítható. Czeizel doktor véleménye szerint nem jó asszisztálni ahhoz, hogy sérült magzatokat pusztítsunk el. Orvosi indikáció alapján történik, szakvéleményt kell kiadni.

Mindig eszébe jutott, hogy ez a modern Taigetosz: háromezer évvel ezelőtt, Spártában megvárták, amíg megszületnek az ilyen gyerekek, és utána vitték fel a hegyre, és hagyták ott, hogy haljon meg. Most nem várjuk meg míg megszületik, hanem elpusztítjuk őket. Ezt a formát teratanáziának nevezzük. Értem én az asszonyokat, szokták mondani nekem, hogy száz százalékban egészséges kisbabát akarnak. Ez egy vágy, aminek a következtében túlzottak az igények. Az elmúlt négy évben, neki három olyan magzata volt, akinek ajakhasadéka volt - a magzati korban felismertük -, és az asszonyok megszakították a terhességüket. Pedig ma már ez egy operálható kis rendellenesség, tehát szinte teljes értékű emberek lennének, és mégis az asszonyokban él ez a vágy, hogy nekik hibás gyerekük ne legyen.

Az emberi születés különlegessége

Az újszülött kisbaba egy órásan még magatehetetlen, fejét sem képes felemelni. A boci viszont ennyi idő elteltével már vígan ugrándozik az anyja körül. Vajon mi az oka ennek a különbségnek? Az ember ugyanúgy születik, mint a többi emlős állat: a vajúdás során elfolyik a magzatvíz, majd az újszülött az anyaméhből bekerül a szülőcsatornába. Ám az ember esetében ez több órát, míg az állatoknál csak néhány percet vesz igénybe. Azaz mi nehezebben születünk, és utána is sokáig ügyetlenebbek vagyunk. Ennek eredete az emberré válás idejére nyúlik vissza.

Amikor négy lábról két lábra álltunk gerincünk az addiginál sokkal nagyobb mértékben terhelődött meg. Czeizel Endre szerint a nők medencéje beszűkült, és ezért van az, hogy az ember asszonya kínok közepette hozza világra a kisbabáját. Szemben az állatokkal, akik ugye elpotyogtatják, mert nekik olyan széles a medencéjük. Éppen ezért az állatvilágban nem is jellemző, hogy külső segítséggel születnének a fiatal egyedek. Shrek György is megerősíti, hogy az emberhez képest az állatok könnyebben születnek, gyakorlatilag ezeknek az állatoknak a 90%-a önmagától képes megszülni a saját gyermekeit.

Ráadásul, mivel az ember gondolkodó lény, kifejlődött a homloklebenye. Ezt nevezzük új agynak, amivel a többi emlősállat nem rendelkezik, éppen ezért ferde a homlokuk. A homloklebeny irányítja az ember viselkedését, érzelmeit és kommunikációját. Ez teszi lehetővé az ember számára, hogy pl. előre tudjon tervezni. Csakhogy a homloklebeny kialakulása még jobban megnehezítette a nők dolgát: megnőtt az újszülöttek feje, így hatalmas erőpróba lett számukra.

A koraszülés és az "ember mint koraszülött" elmélet

A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak, amely aztán több betegség kialakulásának a veszélyével járhat. Czeizel Endre szerint, ha végiggondoljuk, hogy a nőnek beszűkült a medencéje, a gyereknek megnőtt a feje, hát tulajdonképpen ebben ki kellett volna halni a fajnak, de az ember megtalálta az egyetlen, nagyon kockázatos megoldást, hogy nagyon koraszülötten hozza világra gyermekét. Nem értették félre: mindenki, azaz a világ minden egyes embere koraszülött. A természet úgy rendezte, hogy inkább előbb hagyjuk el a biztonságos anyaméhet, de természetes úton képesek legyünk megszületni. Ennek viszont ára volt. Születés után teljesen gondozóinkra vagyunk utalva, megfelelő ellátás nélkül néhány órán belül meghalnánk.

Milyen szenzáció lenne, hogy ha megszületik egy újszülött egy klinikán és kijön a szülőszobából és mondjuk nyerít a papájának egyet, hogy papa itt vagyok, megjöttem! Neki erre másfél évre van szüksége, hogy elérje azt a fejlődési fázist, amit pl. már a kiscsikó újszülött korban képes. Rettentően fontos a születés utáni 9 hónap, ugyanis az agy 60%-a csak ekkor alakul ki. Az agy fejlettsége is arra utal, hogy valójában nem kilenc, hanem 18 hónapra kellene megszületnünk. Éppen ezért fontos a csecsemő számára az édesanya jelenléte. Nem mindegy, hogy a kisbabát egy édesanya szeretet teli becézgetése, ölelgetése, gondolkodása vagy esetleg egy intézetbe, ahol mindent megtesznek ugyan érte, de nem tudják ezt nyújtani. Az állatok testi fejlődése gyorsabb, önállósodásuk jóval hamarabb következik be, mint nálunk, az állítólag legfejlettebb fajnál.

Shrek György példájával: 60 napos kortól egy kiscsoportos borjúneveldébe kerülnek, ez gyakorlatilag a gyermekkel összehasonlítva az óvodás korszakot jelenti életükbe. Ilyenkor az egyedi bánásmód megszűnik, és ötös-hatos csoportokba kerülnek, itt már meg kell tanulniuk a szociális viselkedést. Kiscsimpánz, kiscsikó, kis elefánt. Mind-mind könnyebben jöttek a világra nálunk. Mind-mind önállóbbak életük első néhány hónapjában. Újszülöttként ezen állatok közül bármelyik legyőzne bennünket mind ügyességben, mind táplálékszerzési képességben. És még mi nevezzük magunkat az evolúció csúcsainak.

A várandósság kilenc hónapja és a felkészülés

A várandósság kilenc hónapja: mi megy végbe az anya, és magzata szervezetében ezen időszak alatt? Bizonyára sokan emlékeznek Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című népszerű televíziós műsorára, amelyet 1976-ban mutatott be a Magyar Televízió. Ezt követően az előadássorozat könyv formájában több kiadásban is megjelent, és a műsorhoz hasonlóan óriási sikert aratott. Több mint harminc évvel az első megjelenés után felmerült e könyv új, korszerűsített kiadásának a gondolata - és e gondolat valóra vált. Minden leendő szülő számára fontos, hogy egészséges gyermeke szülessen.

A szerző sorra veszi a fogamzás, a magzati fejlődés, a születés természetes folyamatát, majd ezek kóros megnyilvánulásainak, a meddőségnek, a magzati halálozásoknak és a fejlődési rendellenességeknek, a koraszületésnek okait. Leginkább azonban a magzatokra és újszülöttekre leselkedő veszélyek kivédésére, a megelőzésre szeretné felhívni a figyelmet, és egyúttal segítséget nyújtani a gyermekeiket tudatosan és felelősséggel vállaló párok minőségi családtervezéséhez. A Sejtbank, a szülői gondoskodás partnereként nem csupán az újszülöttek őssejtjeinek megőrzésével kíván a leendő szülők szolgálatában állni, hanem olyan értékek megőrzésével is, mint Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című műve.

Célunk, hogy átsegítsük a szülőket ezen a változásokkal teli, izgalmas időszakon. Közösen nézünk rá az új szerepek (anyai, apai) feladataira és szükségleteire. Az édesanya/édesapa és a gyermek elválaszthatatlan egység, egy olyan komplex rendszerben, melynek része mind a tágabb család és környezet, mind a megélt élmények és az ezekről való gondolkodás. A várandósság egy különleges, változásokkal teli folyamat, amely a test mellett a lelket is legalább ugyanannyira érinti. A fizikai jóllét mellett tehát a mentális állapot minősége is nagyon jelentős.

A perinatális időszak, mely a gyermek megfoganásától a harmadik életévéig tart, egy nagyon összetett, érzelmileg megterhelő időszak, melyben a boldogság mellett sok kritikus, újszerű vagy nehéz helyzettel kell megküzdeni. A gyermek születésével nem csak az anya/apa szerep alakul, hanem a párkapcsolat, illetve az a teljes családi rendszer szintjén is számtalan módosulás zajlik. Ezeknek az átrendeződéseknek a során mindenki tapasztal kimerítő, újszerű élményeket, nehézségeket. A párkapcsolatot, és szülői szerepükben az egyéneket külön - külön is próbára tehetik a gyakran kimerítő, olykor akár félelmetesnek is megélt váratlan élmények. A gyermekre való valós ráhangolódást sok esetben a múltban gyökerező elakadások, információhiány, félelmek akadályozzák.

Tematikánk érinti azokat az alapvető összefüggéseket, kérdéseket, melyek támogatják az anyákat és apákat a szülővé válás folyamatában. Egy gyermek megszületése az egyik legboldogabb pillanat az ember életében, a kutatások szerint azonban egyben a legkritikusabb is, tekintve, hogy ez az emberi élet legradikálisabb és leghosszútávúbb változása. A szülés után ambivalens érzések, lehangoltság is megjelenhet. Ezek az állapotok odafigyeléssel, támogatással, tanácsadással megszüntethetők. Emellett évről évre nő a szülés utáni depresszióval diagnosztizált nők száma, melynek nagyon súlyos következményei lehetnek, mind az anyára mind a gyermekre, mind a születő családra nézve. Sok esetben ezt az állapotot stigmatizálják, sem a tágabb környezet, sem a szűk család sem veszi kellően komolyan.

A gyermek születésével hatalmas felelősség, kimerültség, a kapcsolatok és a test változásai is együtt járnak, hirtelen minden átalakul. A nők jelentős része a mai társadalmi berendezkedés miatt ráadásul egyedül marad ezekkel a nehézségekkel. A perinatális hangulati zavarok kezelésében súlyosságuktól függően hatékony segítség az ismeretszerzés, a tanácsadás, a támogatás illetve a terápia. Ahogy megszületik a gyermekünk, tapasztaljuk, hogy a szülőségről mindenkinek van véleménye. Arról, hogy meddig szoptassunk, szoptassunk-e egyáltalán, mennyit egyen/igyon, hogyan altassunk, vagy hogy mikor adjuk közösségbe a gyermekünket, ellentétes, de nagyon határozott véleményekkel találkozunk. Újdonsült szülőként sokszor elbizonytalanító, néha egészen kétségbeejtő helyzetekben találjuk magunkat. Vajon rendben van-e, ha együtt alszunk a babával, mi történik vele, ha sírni hagyjuk, hogyan szeressük jól, mikor mindenki mást javasol. Előadásunk segít eligazodni a rengeteg információ, tanács és vélemény között.

A világon évente 15 millió baba érkezik korábban, azaz a várandósság 37. hete előtt, és közülük 1.1 millió hal meg. „Az 1970-es évek óta, ha a születés után az élet jeleit mutatja a magzat, akkor élve-szülöttnek számit, függetlenül a születési súlytól és a várandósság idejétől. Így ma már akár 450 grammal világra jött kis poronty életben tartásáért is mindent meg kell tenni. Ő régen a spontán vetélés kategóriájába tartozott volna, most viszont koraszülöttként került nyilvántartásba. Tehát bár a koraszületés előfordulásának statisztikája nem mutat javulást, végső soron az orvosi ellátás színvonalának emelkedésétől és a tudomány újabb eredményeinek gyakorlati hasznosításától a koraszületések megelőzését remélhetjük. Sok újszülött ugyanis emberi hibák (pl. A nem megfelelő életmód és a tájékozatlanság) miatt születik korán.

Nem közömbös az anya életkora sem. A legkevesebb kis súlyú újszülött a 20-35 éves anyáktól születik, mert biológiailag ez a kor a legkedvezőbb a terhesség kiviselése szempontjából. A terhességek sorrendjének szerepét tanulmányozva, megállapítható, hogy leggyakrabban az első terhességből születik koraszülött és/vagy kis súlyú újszülött. Ez megint csak a méh felkészületlenségével magyarázható. Hazánkban a több gyermeket vállaló nők ritkán gondolnak a várandósságuk közötti időtartam fontosságára. Pedig a méhnek és az egész anyai szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy az előző terhesség, szülés, gyermekágy okozta megpróbáltatást kiheverje, és erőt gyűjtsön, felkészüljön a következő várandósságra.

A fogamzásra való felkészülés 3 lépése Czeizel Endre szerint:

1. Egy értelmes fiatal pár, egy ideig védekezik - megvárja azt az időt, amikor már felkészült anyagilag, erkölcsileg, emberileg a gyerekvállalásra -, akkor abbahagyják a fogamzásgátlást.
2. Jön egy három hónapos felkészülés a fogamzásra, például ekkor már a magzatvédő vitamint kell szedni.
3. Ha bekövetkezik a fogantatás - a pozitív terhességi próba -, akkor azonnal el kell jönni ellenőrző vizsgálatra.

Ezt azért fontos mondanom, mert a várandósok 90 százaléka 8-10 hetes korban megy el a várandós gondozásra - amikor már minden eldőlt, már kész a magzat. Az életünk legfontosabb pillanata. A pete 24 óráig életképes, és van egy olyan elképzelés, hogy a 20. óra után a pete már egy kicsit öregecske. A túlérett petéből például gyakrabban lesz rendellenesség, tehát egy igazi jó családtervezési rendszerben mi mindig meghatározzuk, hogy a nőnek melyik nap van a ciklusán belül pete termelése - ez 24 óra -, és mi azt tanácsoljuk nekik, hogy persze szeretkezzenek akkor, amikor akarnak, de ha a gyerekért szeretkeznek, akkor a tüszőrepedés előtti nap - az az optimális nap.

Természetes módszer igazából nincs. Van két olyan orvosi megfigyelés, hogy a tüszőrepedés napján történő szeretkezésnél nagyobb a fiú esély, ha viszont lányt akarnak, akkor 48-72 órával korábbra kell a szeretkezést tervezni. A másik, hogy a hüvely vegyhatásának befolyásolásával, némileg lehet segíteni. Nagyon-nagyon fontos, konkrét példát mondok: eljön hozzám egy pár, mert nem jön össze a kisbaba. Kivizsgáljuk, és igazából nincs drasztikus ok, csak az, hogy az asszony szorong - mert hozzáfogtak, és nem jön össze. Attól kezdve, már minden szeretkezés alatt azon töri a fejét, hogy most jól csináljuk-e, ahelyett, hogy élvezné. Kialakul benne egy olyan stressz állapot, ami elindít egy stressz hormont, az leállítja a sárgatest hormontermelést, sárgatest hormon nélkül pedig, a méhbe nem tud beágyazódni a gyerek. Tehát, egyszerűen egy lelki inzultus miatt, nem lesz neki gyermeke, pedig tulajdonképpen nincs semmi más ok. Hat olyan házaspárról tudok, akik végül örökbe fogadtak gyermeket, mert nem jött össze 4-5 év alatt, és aztán fél-egy éven belül, megvolt a saját gyerek.

Oktatás és média szerepe

Czeizel Endre konkrét elképzelései voltak, amibe belebukott. Az egyik terve az volt, hogy az iskolában legyen egy fakultatív tantárgy, a felkészülés a családi életre - látott ilyet Angliában, Hollandiában. A gyerekeket, ha felkészítenénk a családi életre, a tizenéves kor nagy kihívásaira, a szerelemre, a szexre. Hogy kell védekezni, és ha majd eljön az idő, akkor hogy kell felkészülni arra, hogy egészséges kisbaba legyen. Nagyon népszerű 33 órás tantárgy volt, a nyolc általános után a gimnázium első osztályában. 930 középiskola volt, és az első évben több mint 300, a második évben már több mint ötszáz indult - kiképeztünk 1100 pedagógust, volt tankönyv.

Mi hoztuk létre Magyarországon - először a világon - azt a családtervezési rendszert, az optimális családtervezést, hogy valahogy értessük meg az emberekkel, hogy a fogantatásra kell felkészülni. A szülés, születés nagy dolog, de az életünk kilencedik hónapjában történik, és a fogantatás az a pillanat, amikor eldől, hogy fiúk leszünk vagy lányok, egészségesek, vagy betegek, géniusz palánták, vagy csak kutyaütők. Ez is ragyogóan indult, a rendszerváltáskor már 34 ilyen központ volt Magyarországon. A vágyunk az volt, hogy legyen 180, és akkor lefedi az egész országot. Volt tapasztalata a hetvenes években, hogy a média mekkora hatalom - mondjuk akkor nem volt ennyi csatorna. A Születésünk titkaival tulajdonképpen egy egész népet lehetett megtanítani arra, hogy mi a genetika, mi a gén, a kromoszóma, családtervezés, és egyéb. Úgy képzelte, hogy a médiának három küldetése van: hírt ad, szórakoztat, és nevel is.

Októberben volt Brüsszelben, az Európai Uniónak egy egészségügyi csúcsértekezlete volt, ahol mondták, hogy ezt a Magyar családtervezési modellt, minden európai országban be kell majd vezetni.

tags: #czeizel #endre #szules