A csontizotóp vizsgálat, más néven csontszcintigráfia vagy csontscan, egy képalkotó eljárás, amely során kis mennyiségű radioaktív anyagot (izotópot) juttatnak a szervezetbe a csontanyagcsere folyamatainak feltérképezésére. Ez a vizsgálat rendkívül érzékeny, és a kóros folyamatok korai kimutatására is alkalmas.
A nukleáris medicina vizsgálatok általában a szervek működését és szerkezetét vizsgálják. A csontizotóp vizsgálat során használt izotópos kontrasztanyag (általában technécium, Tc-99) rádióaktív nyomjelzőként bejut a csontokba, s ahol a csont anyagcseréje - például egy daganatos góc miatt - gyorsabb a normálisnál, ott felhalmozódik. Az izotóp foszfátot tartalmazó molekulához kötve kerül a szervezetbe. Kóros állapotokban a csontképző sejtek aktivitása megnő, a foszfátot tartalmazó molekulát (az izotóppal együtt) a kóros sejtek az egészségeseknél nagyobb mértékben veszik fel, itt dúsul az izotóp jelenléte, ezzel a kisugárzás is. Egyes esetekben az izotópfelvétel csökkenése mutatja ki a rendellenességet. A halmozó gócok ábrázolódnak a képeken, melyek alapján a teljes csontrendszer állapota megítélhető.
A vizsgálat a beteg részéről nem igényel előkészületet, lehet előtte enni és inni is. Az izotópot intravénás injekcióban adják be. Ezt követően 2-3 órás várakozási idő következik, amíg a kontrasztanyag bejut a csontokba. Ez idő alatt legalább egy liter folyadékot meg kell inni, de a beteg szabadon mozoghat. A felvételek készítése 15-30 percet vesz igénybe, mozdulatlanul kell feküdni, amíg az izotóp sugárzását érzékelő úgynevezett gamma kamera végigpásztázza a testet. A kontrasztanyag jellemzően nem okoz mellékhatást, s gyorsan kiürül a szervezetből. A mérési adatokat számítógép dolgozza fel.
Csontvizsgálati eljárás | Dr. Paulien Moyaert
Mikor szükséges a csontszcintigráfia vizsgálat?
A csont-izotópvizsgálat a csontanyagcsere betegségek diagnosztizálásához szükséges eljárás. Akkor végzik, amikor felmerül a csontok kóros anyagcseréjének gyanúja. A csontképző sejtek aktivitásának megváltozása hamarabb jelzi a csontfolyamatok kóros elváltozásait, mint a röntgensugár.
A vizsgálat elvégzése a következő esetekben indokolt:
- Csontdaganatok kimutatására.
- Elsődleges és másodlagos (áttétes) daganatos folyamatok követésére, kezelésük eredményességének ellenőrzésére.
- A csontdaganat jó- vagy rosszindulatú jellegének megítéléséhez.
- Csontok gyulladásos folyamatainak diagnosztizálásakor.
- Csontok vérellátási zavarainak kimutatására.
- Ízületi protézisek kilazulásának gyanújakor.
- Ízületi gyulladások aktivitásának ellenőrzésére.
Fontos megjegyezni, hogy bár a módszer nagyon érzékeny, a kapott kép alapján nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, mert számos kórfolyamat hozhat létre hasonló elváltozást. Az anyagcsere folyamat kóros eltérését kimutatja, de annak eredetére nem ad választ.
Kockázatok és sugárterhelés
Az izotópvizsgálat során alkalmazott sugárterhelés alacsony, és az alkalmazott izotópok felezési ideje rövid, így a szervezetből gyorsan kiürülnek. A kapott sugárdózis hasonló lehet például egy CT-vizsgálathoz vagy hosszabb repülőúthoz. A vizsgálat előnyei messze felülmúlják a minimális kockázatokat, különösen, ha pontos diagnózis felállításához szükséges.
Terhesség és szoptatás
A terhességről és szoptatásról minden esetben tájékoztatni kell az orvost. A sugárterhelés miatt gyermekeknél és a várandós kismamáknál csak nagyon indokolt esetben végzik el a vizsgálatot (a terhesség első három hónapjában egyáltalán nem). A fejlődő embrió, majd magzat érzékeny a sugárterhelésre. Ezért terhes nők számára az ilyen vizsgálatok általában nem ajánlottak a magzatra gyakorolt potenciális kockázatok miatt, kivéve, ha az életveszély elkerüléséhez elengedhetetlen.
Ha a csontizotóp vizsgálat mégis elengedhetetlen, a vizsgálatot követő 24 órában a szoptatást fel kell függeszteni, a lefejt tejet kiönteni, és a csecsemőt a vizsgálat előtt lefejt tejjel táplálni.
Interakció terhes nőkkel és gyermekekkel a vizsgálat után
A vizsgálat után javasolt bőséges folyadékfogyasztás, hogy a radioaktív anyag minél hamarabb kiürüljön a szervezetből. Bár a sugárzás hat óránként a felére csökken, de a vizsgált személy még bocsáthat ki magából sugárzást, ezért egy napig kerülni kell a szoros közelséget várandósokkal és gyermekekkel (felnőttekre nem jelent kockázatot). A sugárzó anyagok a radioaktív bomlás és (főleg a vizelettel) a szervezetből való távozásuk során általában egy nap múlva már gyakorlatilag kiürülnek, így 1-2 nap múlva már nyugodtan találkozhatnak.
Egy 2 hónapos terhes nő, aki hetente több alkalommal találkozik 5-10 percet csontizotóp vizsgálaton átesett betegekkel, felteheti a kérdést, hogy ez káros lehet-e a magzatra. Valamennyi ajánlás szerint az izotópvizsgálatok után a páciens aznap kerülje terhesek és gyermekek közelségét. Előre nem mondható meg, hogy káros lenne-e és mennyire egy ilyen, voltaképpen nem nagy sugárterhelés, de éppen ezért érdemes elkerülni minden káros hatást, amit előre tudottan csak lehet.
Alternatív képalkotó eljárások terhesség alatt
A terhesség során a képalkotó vizsgálatok kiválasztásánál rendkívül fontos a magzat védelme.
Ultrahang vizsgálat
Az ultrahang a modern orvostudomány egyik korszerű, nem invazív képalkotó eljárása, mely mai tudásunk szerint sem anyai, sem magzati ártalmat nem okoz. Veszélytelen és széles körben alkalmazható diagnosztikai képalkotó eljárás várandós kismamák vizsgálatához. Az ultrahang vizsgálat hatékonysága a vizsgálatot végző szakember felkészültségétől és az ultrahang készülék minőségétől függ.
MR (mágneses rezonancia) vizsgálat
MR vizsgálat esetén a terhesség alapvetően nem kontraindikáció, mivel a jelenlegi tudományos adatok alapján nincsen kimutatott káros hatása az elektromos mágneses térnek a magzatra (3 tesla térerőig). Ettől függetlenül, figyelembe véve a szakmai ajánlásokat, a várandós női beteg MR vizsgálata kerülendő a terhesség első trimeszterében. Indokolt esetben, a II.- III. trimeszter idején az ionizációs sugárzással járó vizsgálatok helyett kell alkalmazni. Gadolinium alapú kontrasztanyag a terhességben kerülendő, ezért natív MR vizsgálat elvégzése ajánlott.
Röntgen és CT vizsgálatok
Valamennyi hagyományos radiológiai vizsgálat ionizáló hatású röntgensugárzás alkalmazására épül. A röntgensugaraknak magzatkárosító hatása lehet. Ezért terhességben a magzatkárosodás veszélye miatt a röntgenvizsgálatok kerülendők. Alapvetően javasolható, hogy a terhesség első 12 hetében óvakodni kell a röntgensugárzástól. Későbbi terhességi korban, a röntgen vizsgálatok közül leginkább a CT és a terápiás röntgenbesugárzás kerülendő.
| Vizsgálat típusa | Működési elv | Előnyök terhesség alatt | Kockázatok terhesség alatt |
|---|---|---|---|
| Csontizotóp vizsgálat | Radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzás érzékelése | Betegségek korai felismerése | Sugárterhelés, terhesség alatt általában kerülendő, szoptatás felfüggesztése |
| Ultrahang | Hanghullámok visszaverődése | Nem invazív, nincs ismert káros hatása, biztonságos | Nincsenek ismert kockázatok |
| MR (Mágneses Rezonancia) | Mágneses tér és rádióhullámok | Nincs ionizáló sugárzás, lágyrészek vizsgálatára alkalmas | Terhesség első trimeszterében kerülendő, kontrasztanyag kerülendő |
| Röntgen / CT | Ionizáló röntgensugárzás | Gyors diagnózis (sürgősségi esetben) | Magzatkárosító hatás, terhesség alatt kerülendő (különösen első trimeszter) |