Csökkent glükóztolerancia terhesség alatt: mintaétrend és kezelés

Sok kismama megijed, mikor meghallja, hogy babavárás közben kialakult nála a terhességi cukorbetegség. Ez az állapot világszerte egyre több nőt érint, és kezelésének kiemelt jelentősége van. A terhesség csodálatos időszak, azonban vannak olyan velejárói is, amelyek egyes esetekben nem kikerülhetőek, és veszélyesek lehetnek mind a babára, mind az anyára nézve. Az egyik ilyen dolog a terhességi cukorbetegség, amely ugyan nagyon komoly problémákat tud okozni, de kellő odafigyeléssel kezelhető.

A terhességi cukorbetegség (GDM - gesztációs diabétesz) lényegében csökkent tolerancia a glükózra, melyet a terhesség alatti megváltozott hormonműködés okoz. A terhességi cukor olyan állapot, amikor a várandósság során a hormonális változások miatt a szervezet inzulinérzékenysége csökken. Ez azt eredményezi, hogy a vércukorszint megemelkedik, és kialakul az úgynevezett terhességi inzulinrezisztencia. Magyarországon a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják a kezelőorvosok a gesztációs cukorbetegséget, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik.

Terhességi cukorbetegség előfordulási gyakorisága Magyarországon

Kialakulásának okai és kockázati tényezők

A terhesség alatt lehetséges, hogy a kismama szervezete nem megfelelően dolgozza fel az inzulint, úgynevezett inzulinrezisztencia jöhet létre. Ez a terhesség alatt termelődő hormonok miatt alakul ki, mert ezek a hormonok az inzulinnal ellentétes hatásúak lehetnek. A cukor feldolgozásához viszont nagyon fontos az inzulin, így a megnövekedett cukorszinthez, arányos mennyiségben inzulintermelésre is szükség van. A terhesség során a hormonháztartásban történt átalakulások hatására a szénhidrátanyagcsere-állapot változik, egyre fokozódó inzulinrezisztencia jelentkezik, vagy ha már fennállt, az tovább erősödik. A szervezet inzulinigénye megnő, és a hasnyálmirigynek sokkal több hormont kell termelnie ahhoz, hogy a vércukorszint a normális tartományban maradjon.

A terhességi cukorbetegség minden előzmény nélkül kialakulhat, de vannak olyan tényezők, amelyek növelik a kockázatát. Azok, akiknél korábban mértek már magasabb vércukorértéket vagy inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, esetleg édesanyjuk is terhességi cukorbeteg volt, a magasabb rizikócsoportba tartoznak. Hasonlóképpen a veszélyeztetettek közé tartoznak azok, akik 35 év felett esnek teherbe, BMI értékük 30-nál magasabb, vagy az elsőfokú rokonok között már előfordult a családban cukorbetegség. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát.

Diagnózis és szűrés

A terhesség időszaka alatt számos vizsgálatot végeznek a kismamán. Többek között rendszeresen vesznek tőle vért, a kapott eredményeket összehasonlítják, így könnyen kiderülhet az is, ha a vércukorszint nem egyezik. A várandósság megállapításakor, általában az első 12 terhességi hétben a nőgyógyász éhgyomri laborvizsgálatra küldi a kismamát. Ha ekkor normális a vércukorérték, a terhesség 24-28. hete között kell terheléses vércukorvizsgálatot végezni. Azoknál a kismamáknál, akiknél nagyobb a gesztációs cukorbetegség kialakulásának az esélye, már a 16-18. terhességi hét között is el kell végezni a vizsgálatot. Ha mindkét vizsgálat negatív, egyéni esetben még szóba jöhet a terhesség 32. és 34. hete is.

A terhesség alatt jelentkező szénhidrátanyagcsere-zavar kizárása vagy kimutatása céljából alkalmazandó cukorterheléses vizsgálatra (orális glükóztolerancia-teszt, OGTT) a kismamának felkészülten kell érkeznie. A teszt előtt 250-300 ml víz és 75 gr glükóz keverékét kell meginni 5 percen belül. A terhelés után 120 perccel vérvétel történik („120 perces érték”). A Magyar Diabetes Társaság terhességgel foglalkozó munkacsoportjának állásfoglalása szerint a terheléses vizsgálat során csak a 0 és a 120 perces vércukorértékeket kell figyelembe venni. Kóros, ha a 2 órás érték eléri vagy meghaladja a 7,8 mmol/l értéket és/vagy bármelyik köztes érték a 11,1 mmol/l-t. Nem minden esetben van szükség inzulinkezelésre. Először mindig életmódváltással próbálkoznak. A legfontosabb lépés a megfelelő étrend kialakítása.

Terhességi cukorbetegség (Gestációs cukorbetegség) | Okok, kockázati tényezők, tünetek, következmények, kezelés

Veszélyei anyára és magzatra

Ha a terhes kismamának magas a vércukorszintje, az mind az anyára, mind a magzatra káros hatással van. Tartósan magas vércukorértékek fennállása esetén jellemző, hogy a magzat méretei nagyobbak az átlagosnál. Ez a szülés során sérülést okozhat a kisbabának, például a kitolási szakban elakadhat a váll, ami akár felső végtagi idekárosodással is járhat. Ha a mamának magas volt a várandósság során a vércukra, a magzat hasnyálmirigye is több inzulint termel. Ennek lehet káros következménye, hogy a szülés után a baba vércukorértéke kórosan alacsony tartományba kerül. A klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavarral járó terhességekből születettek körében gyakoribb az elhízás akár gyermek-, akár felnőttkorban.

Az anya szempontjából is vannak következményei a nem vagy rosszul kezelt szénhidrátanyagcsere-állapotnak. Az anyukának magas vérnyomása, valamint a normálisnál nagyobb terhesség alatti súlygyarapodása lehet. A kismamának nagyobb esélye van arra, hogy gyógyszeres kezelést igénylő, magas vérnyomásértékei lesznek. A magas vérnyomás fokozott ödémaképződéssel és fehérjevizeléssel az úgynevezett eklampszia betegséget is jelentheti. A szülés után 10 évvel ezeknek a nőknek közel fele túlsúlyos, harmaduknak magasvérnyomás-betegsége van, illetve 15 százalékuknak fehérje is megjelenik a vizeletében. Ilyenkor a keringési betegségre való kockázatuk négyszer magasabb, mint a terhességi cukorbetegségtől mentes nők esetében. A csökkent glükóztolerancia (IGT) előfordulási gyakorisága körülbelül 12 százalék, a cukorbetegségé pedig 51 százalék.

A terhességi cukorbetegség lehetséges szövődményei

Kezelési lehetőségek és mintaétrend

Amennyiben megállapításra kerül a gesztációs diabétesz, a kismamát a nőgyógyász vagy a háziorvos diabetológiai szakrendelésre utalja. A gesztációs diabétesz kezelésének célja, hogy az érintett kismamának normális, a nem gesztációs kismamákéhoz hasonló vagy azzal azonos vércukorértékei legyenek. Az első és legfontosabb az életmódkezelés, amely a megfelelő étrend alkalmazását és a fokozott fizikai aktivitást foglalja magába. A gondozás elengedhetetlen része a kismama vércukor-önellenőrzése, amelyet reggeli előtt és a főétkezések után 1 órával kell elvégezni. A terhesség diéta során fontos a rendszeres vércukormérés. A terhesség alatti diéta nem fogyókúrát jelent, hanem tudatos étkezést, amely figyelembe veszi az anya és a magzat igényeit is.

A terhességi inzulinrezisztencia kezelése egyénre szabott. Fontos az együttműködés és a rendszeres kontroll. A legtöbb esetben a vércukorszint egyenletes fenntartását diétával érhető el. Fontos, hogy mindenkinél eltérő a megfelelő diéta, ezért mindenképp orvossal, dietetikussal való egyeztetés ajánlott! Amennyiben szükség van rá, akkor a szakértő az éhgyomorra mért vércukorszint, illetve a terheléses vizsgálat 120. percében mért vércukorérték alapján fogja a terhességi cukorbetegség mintadiétáját kialakítani. (A normál határértékek a kismamák vizsgálata esetében nem relevánsak.)

Diéta alapelvei és ajánlott élelmiszerek

A terhességi diabétesz diétáját illetően a legfontosabb tisztában lenni azzal, mely ételek tartalmaznak szénhidrátot, és milyen elosztásban kell bevinni a szükséges, napi 160-180-200 g szénhidrátot, illetve be kell állítani a felszívódási arányokat is. Fontos tudnod, hogy mikor és milyen felszívódású szénhidrátot szükséges elfogyasztanod. Emellett fontos szerepe van még a kiegyensúlyozott fehérjebevitelnek is, mindhárom főétkezésnek (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmaznia kell állati eredetű fehérjét (pl. húsok, halak, tojásfehérje, tejtermékek). Ez csak a terhességi diabétesz étrend elején egységes. A terhesség előrehaladtával a diéta változhat az eredményeid és az állapotod alapján.

A vércukorszint fenntartásához általában ajánlott legalább három főétkezés és két kis étkezés egy nap alatt, de három kis étkezés is elképzelhető. A személyre szabott terhességi cukorbetegség mintaétrend mellett az aktív életmód kialakításában is hozzájuk lehet fordulni tanácsért. Az életmód újraszervezésében természetesen diabetológus és dietetikus szakértők segítenek a pácienseknek. A terhességi cukorbetegség alatt alkalmazott étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is.

Kerülendő élelmiszerek:

  • A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet.
  • A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe.
  • A zsíros húsok, mint az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász, a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak.
  • A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába.
  • A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal.
  • Végezetül pedig a gyümölcsök között is találhatunk olyat, amelyekről le kell mondani a normál vércukorszint érdekében.

Ajánlott élelmiszerek:

A mai fejlett táplálkozástudomány szerencsére ízletes és egészséges alternatívákkal kecsegtet. A gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként vagy akár inzulinrezisztensként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet. A zöldségek és gyümölcsök terén több is létezik, amelyek korlátlanul fogyaszthatók, akár önmagukban, akár köretként használjuk fel őket. Ráadásul fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle a várandós nők: a rengeteg zöldség és gyümölcs ugyanis fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget.

A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is ezek közé tartoznak. A hüvelyeseket hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani. Ezeken kívül a kiegyensúlyozott étrendbe a természetes vagy mesterséges édesítőszereket (stevia, xilit, eritrit) és a telítetlen zsírsavakat is be lehet illeszteni. Utóbbiakat a növényi zsiradékokban és a sovány fehérjék rejtett zsírtartalmában lehet felfedezni.

Mintaétrend terhességi cukorbetegség esetén

Cikkünk lezárásaként megosztunk egy mintaétrendet, amely megfelelő arányban tartalmazza a makrotápanyagokat, mindemellett pedig vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban is gazdag.

Étkezés Élelmiszerek Megjegyzés
Reggeli Teljes kiőrlésű kenyér, sovány felvágott (pl. csirkemell sonka), zöldségek (paradicsom, paprika, uborka) Fehérje és lassan felszívódó szénhidrát
Tízórai Kis pohár natúr joghurt egy marék áfonyával Probiotikum és antioxidáns
Ebéd Grillezett csirkemell filé, barna rizs körettel, párolt brokkoli Sovány fehérje és rostban gazdag zöldség
Uzsonna Maréknyi mandula vagy dió, egy alma Egészséges zsírok és rostok
Vacsora Zöldségleves (cukkiniből, répából), teljes kiőrlésű tészta Könnyű, rostos étel
Pótvacsora (ha szükséges) Sovány túró egy kevés steviával édesítve Lassan felszívódó fehérje

Inzulinkezelés

A kismamák kezelésére korábban orális (szájon át beveendő) vércukorcsökkentő gyógyszerek használatát hazánkban a szakmai ajánlások nem javasolták. Újabb vizsgálatok eredménye alapján metformin hatóanyag-tartalmú gyógyszerek alkalmazása egyéni mérlegeléssel a várandósság alatt megengedhető (nem tiltott). A gesztációs diabéteszes esetek alig 20-25 százalékában szükséges az inzulinkezelés. Magyarországon az úgynevezett humáninzulin-készítményeket használjuk gesztációs diabétesz fennállása esetén a vércukorszint csökkentésére.

Leggyakrabban a főétkezéshez szükséges adni gyors hatású inzulinkészítményt, a beadás és az étkezés között 15-30 percnek el kell telnie ahhoz, hogy az inzulin fel tudjon szívódni és a hatása kialakuljon. Ha a reggeli, éhgyomri vércukorértékek meghaladják az ideális, 5,3 mmol/l értéket, akkor éjszakára bázisinzulinra is szükség van, amelyet este, lefekvés előtt, 21.30 és 22.00 óra között kell beadni. A terhesség során az inzulinrezisztencia fokozódik, gesztációs cukorbetegség esetén a szénhidrátanyagcsere-állapot romolhat. Szükségessé válhat az étrend módosítása, inzulinterápia bevezetése vagy a már alkalmazott inzulin dózisának szükség szerinti folyamatos emelése. Inzulinterápia bevezetése esetén a kismamát minden részletre kiterjedő edukációban részesítik, hogy az inzulin dózisának emelésére önállóan is képes legyen.

Utánkövetés szülés után

A gesztációs cukorbetegség az esetek 90 százalékában a szülés után elmúlik, de a későbbiekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kóros szénhidrátanyagcsere-zavar alakuljon ki. Szülés után minimum 6 hét elteltével ismételt cukorterhelésre van szükség annak felmérésére, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavar teljesen megszűnt-e, vagy esetleg valamilyen formában megmaradt. Ha az értékek rendben vannak, akkor ez legközelebb a szülés után 1 évvel javasolt. Ha ott sem találnak rendellenes értékeket, úgy elég utána 1-2 évente az OGTT-vizsgálat (tünetek esetén előbb). Amennyiben prediabéteszt igazolnak, úgy szigorú életmódterápia szükséges, esetleg gyógyszeres kezelés. Ilyen esetben gyakoribb OGTT-szűrés javasolt.

Bár a gesztációs cukorbetegség a szülést követően elmúlik, azaz a szénhidrát-anyagcsere normálissá válik, a kismama élethosszig tartó odafigyelésére van szükség. A cukorbetegség, illetve kórmegelőző állapotainak az időben történő kezelése rendkívül fontos a betegség progresszív jellege és a szövődmények kialakulásának megelőzésére. A cukorbetegség a vele járó szövődményei által határozza meg az egyén sorsát. A hosszú távú (krónikus) szövődmények alapvetően az érrendszer károsodását jelentik, s ezek rövidebb-hosszabb idő alatt visszafordíthatatlan szervi diszfunkcióhoz vezethetnek. A kisérkárosodás leginkább a szem ideg- vagy recehártyáját, a vese legkisebb véredényeit vagy az idegeket érinti.

Azokkal a nőkkel, akiknek a terhessége során szénhidrátanyagcsere-zavar, gesztációs cukorbetegség igazolódott, nagyobb az esélyük a 2-es típusú diabétesz kialakulására. Az terhességi diabétesszel diagnosztizált nőknél 30-50 százalék annak az esélye, hogy 7-10 éven belül 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki náluk. Ráadásul nem csak a diabétesz, hanem a kardiovaszkuláris betegségek kockázata is megnő terhességi cukorbetegség után. Éppen ezért nagyon fontos az érintettek rendszeres szűrése, utánkövetése, mind diabetológiai, mind kardiológiai szempontból.

A 2-es típusú cukorbetegség kockázata terhességi diabétesz után

tags: #csokkent #glukoztolerancia #terhesseg #minta #etrend