A vemhesség a lovak esetén 340 napig tart. A vemhesség hosszúsága függ a fajtától és a magzat nemétől is. A vemhesség az esetek többségében problémamentesen zajlik le. A kancák nagy része a vemhesség idejének jelentős részét tölti a legelőkön, májustól novemberig, és ha az időjárás jó volt és az esők lehetővé tették a legelnivaló erőteljes növekedését, a kancának nincs szüksége kiegészítő táplálékra. A csikó élete az anyaméhben kezdődik, egészsége ekkor a kanca megfelelő takarmányozásán áll vagy bukik. A vemhes kanca takarmányának kell tartalmaznia a megfelelő ásványi anyagokat és nyomelemeket. A vemhesség utolsó harmadában - amikor a magzat testtömegének több mint 50%-a kialakul - a legnagyobb hangsúlyt az abraktakarmány mennyiségi növelésére, vagy a nagyobb energiát és fehérjét biztosító lótápok alkalmazására kell fordítani, és a takarmányt továbbra is ki kell egészíteni vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
A vemhesség 3-6. hónapjában kialakulnak a magzat szervei, szövetei. A vemhesség 6. Az üres kanca karotinszükséglete a vehemépítésre megadott érték kétharmada. A mész- és foszforforgalom szabályozásában törődjünk a D-vitamin-ellátottsággal. Ehhez juthat a ló napon száradt szénával s képződhet a ló bőrében is a legelőn a napsugárzás hatására. Szájon át is lehet pótolni, amely legalább annyira hatásos, mint az injekció formájában adott.
A megtermékenyült pete 8-10 nap alatt a méhbe érkezik és beágyazódik. Az első vemhességvizsgálatot érdemes a 16. napon, vagy előtte elvégeztetni az állatorvossal. Ha esetleg ikervemhesség áll fenn, akár a 40-60. napig lehetőség van a beavatkozásra, de a magzatok elhelyezkedése nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e egyiküket megtartani. A témában az egyetlen jó hír az, hogy ikervemhesség esetén a spontán felszívódás esélye (tehát az, hogy vagy az egyik, vagy mindkét magzat beavatkozás nélkül felszívódik) kéthónapos korig 80-90%. Ikrek viszonylag ritkán születnek, és ha mégis, az igencsak megnehezítheti a helyzetet; a kanca teste ugyanis alapvetően egy csikó kihordására alkalmas.
A kancák 12-18 hónapos korukban válnak ivaréretté, ilyenkor már képesek petesejtet termelni, viszont tenyészképességüket csak 2-3 évesen érik el - ez változó annak függvényében, hogy milyen fajtáról van szó. A kanca jellegzetes szaporodási ciklussal rendelkezik, (február-július) monoösztruszos. A szaporodási aktivitást növeli a napi világos órák számának emelkedése (pozitív fényérzékenység). A peteérés általában 18-22 napig tart és a tavasz kezdetétől jelentkezik. Rendszertelen sárlás gyengébb peteéréssel ősszel és télen is jelentkezhet. A sárlási időszak 1 és 10-12 nap között van. A tüszőrepedés általában a peteérés végén következik be, jellemzően az éjszakai órákban. A sárlás alatti termékenységi állapot általában 8-12 napig tart. A kanca termékenységi idő átlagosan 12 és 15 év között van. Szaporodási szempontból fontos figyelembe venni, hogy a tenyészkanca megfelelő csontfelépítéssel rendelkezzen, megfelelő medence átmérője legyen az elléshez.
Az első két említett szakaszt követően a kanca vagy vemhes lesz, vagy nem. A nem vemhes kancák esetében a ciklus tovább folytatódik, míg a vemhes kancák esetében a vemhesség 329-345 napig tart. Az ellések döntő többsége az esti vagy éjszakai órákban következik be. Az ellés során a kitolás szakasza úgy tűnik, hogy a kanca döntésétől függ, és főleg a legteljesebb nyugalmi helyzet befolyásolja ebben. A csikó kitolása nagyon gyorsan történik, és gyakran magzatburokban esik ki. A méhlepény kb. egy órával később jelenik meg, illetve megjelenhet még egy jellemző képződmény, mely sejtekből és a húgyburok sóiból áll.
Az ellés és az újszülött csikó első órái
A ló esetén az ellést három részre oszthatjuk: előkészület vagy vajúdás, kitolási szakasza és végül a méhlepény kilökődése. Az előkészítő szakasz az ellést megelőző néhány nappal kezdődik, jellemzője a medence kötőszövetinek ellazulása, a vulva és az emlők megnagyobbodása. Az ellést megelőző utolsó 36-48 órában spontán módon anyatej jelenhet meg az emlőkön, melynek állaga sűrű és ragacsos; a mellbimbók végén ilyenkor a méhviaszra emlékeztető sárgás kupak alakul ki. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kanca közel van az elléshez. A vajúdás során a kancának a legnagyobb nyugalmat kell biztosítani.
A legfontosabb, amit szeretnénk kiemelni az az „1-2-3 szabály”, amely a veszélyeztetett csikók kiszűrésére kiválóan alkalmas: az egészséges csikó 1 (1-2) órán belül feláll; 2 (2-3) órán belül elkezd szopni; 3 órán belül távozik a bélszurok (mekónium). Ezek az időkorlátok nagyon lényegesek, ezeket mindenképp jegyezzük fel, ha szükséges írjuk ki az istállóba is.
Az újszülött csikó normál esetben először oldalfekvésből szegycsonti fekvésbe helyezkedik, majd megpróbál felállni. A születést követően keringésének és légzőrendszerének alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez (adaptáció). Az egészséges csikó 1 percen belül spontán lélegezni kezd, lecsökken a tüdőben és a kisvérkörben a magzati korban fiziológiásan magas nyomás, a tüdő léghólyagjai kinyílnak. Egészséges állat esetén a légzésszám 30-60/ perc között van.
Az újszülött csikó pulzusa 80-120/perc között van. A 60/perc alatti és a 140/perc feletti pulzus mindenképpen kórosnak tekinthető és betegségre utal. A fiatal csikók maghőmérséklete közvetlenül a születés után a kancáéhoz hasonló, de attól kissé magasabb (38-39 °C).
Mindenképp érdemes megtekintened a csikó nyálkahártyáját is, amit könnyen megtehetsz, ha az ajkait felhúzzod. A nyálkahártya színe egészséges csikó esetében percekkel születést követően már a kifejlett lovakéhoz hasonló, annál kissé erezettebb, rózsavörös színezetűvé válik. Elhúzódó cianózis (kékes elszíneződés), sárgaság, fekélyek, vérzések kóros folyamatokat jeleznek. Sárgaságot az alábbi betegségek okozhatnak: isoerythrolysis (hasonlóan a csecsemők besárgulásához) vagy bélszurok retenció. Nyálkahártya-vérzéseket újszülött csikókban legtöbbször vérmérgezés idézi elő, ritkábban a vérlemezkék betegsége. A cianotikus nyálkahártya súlyos oxigénhiányt és vagy legtöbbször valamilyen szívrendellenességet jelez. A lila nyálkahártya látható vérmérgezés és sokk esetén.
Tapintsd át a has- és mellkasfalat is, a sérvek és a bordatörések mihamarabbi észlelése érdekében. Ha a köldökcsonk vérzik, akkor mindenképpen javasolt egy műanyag csipesszel (tasakokra rakható konyhai műanyag csipesz is megfelel) lezárni azt. A köldökcsonk fertőtlenítése 0,5 %-os klórhexidinnel 1-3 napig, naponta 2-3-szor javasolt.
Az emésztőrendszer működése és a táplálkozás
Az emésztőrendszer működésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy a csikó az ellést követő 2-3 órával kezdje meg a mekónium ürítését. Az erőlködő és farkát zászlósan tartó csikó sokszor bélszurkot szeretne üríteni, ami valamilyen oknál fogva beszáradt vagy betömörödött. Ne hagyjd, hogy a csikó erőlködjön, mert ez végbélirritációhoz, kólikához, bélgyulladáshoz, extrém esetben húgyhólyagrepedéshez vezethet. Ilyenkor az állatnak első körben beöntésre vagy akár infúzióra és görcsoldóra is szüksége lehet. Sok helyen a csikók a születés után rutinszerűen kapnak 250-500 ml szappanos vizes beöntést egy Foley katéteren keresztül. Bélszurok retenció esetén ne próbálj fecskendővel paraffinolajat a csikó szájába adni, mert az újszülött csikó könnyen nyel félre; ami nagyon súlyos tüdőgyulladáshoz vezet.
Az étvágy és táplálékfelvétel helyes megítélése szintén egy alappillér a csikó felmérésében. Ezt akár óránként többször is megteszi alkalmanként 1-3 percig. Az a csikó, ami születés után 2-3 órán belül nem szopott, majd ezek után legalább 1-2 óránként nem áll fel enni, betegnek tekinthető és azonnali segítségre szorul. Ebben az esetben szükséges a föcstejet is orr-nyelőcső szondán keresztül beadni a csikónak. Ajánlott 500-1000 ml jó minőségű kolosztrumot 2-3 részre elosztva beadni, az anyaállattól vagy másik kancától negatív NI (neonatal isoerythrolysis) teszt után. Ezt végezze állatorvos vagy megfelelő állategészségügyi végzettséggel és tapasztalattal rendelkező személy.
Az egészséges csikók napi folyadékfelvétele rendkívül magas, akár a testtömeg 25-30%-a is lehet, de legalább 15%. Ez 7-15 liter tejet jelent naponta. Tapasztalatunk szerint a legtöbb eset itt csúszik félre: a csikó ellés után kissé gyenge, a tapasztalatlan tulajdonos pedig nem tudja, hogy mikor minek kell történnie és hogy mennyi folyadékot kell a csikónak felvenni. Majd 1-2 nap elteltével, amikor a csikó már lábra sem tud állni, csak akkor hív segítséget.
A nagymennyiségű folyadék felvétel ellenére a vizeletürítés gyakran az első 12 órában nem történik meg, utána viszont minden felállásnál meg kell, hogy történjen és vizeletnek teljesen átlátszónak kell lennie.
Az immunitás és a koraszülöttség
Mindenképpen ellenőriztesd a csikó immunglobulin (IgG) ellátottságát is állatorvosoddal. Az újszülött csikók immunrendszere fejletlen és szinte az egyetlen kórokozó elleni védettségét a föcstejjel bejutó, kancában termelt ellenanyagok másnéven immunglobulinok jelentik. A vizsgálatot a születés után 12-24 órával érdemes elvégezni. Ha a csikó megfelelő mennyiségű és minőségű kolosztrumot fogyasztott, ami sikeresen fel is szívódott a bélrendszeréből, akkor ellenanyagszintje 800mg/dl felett lesz. 400 mg/dl alatti értéknél mindenre kiterjedő állatorvosi vizsgálat szükséges, valamint plazma-átömlesztés és antibiotikum terápia is.
Fontos azt is felismernünk, ha esetleg a csikó a születés után koraszülöttséget vagy éretlenséget mutat. Koraszülött csikónak nevezzük, ha 320 napnál fiatalabb magzat jön világra. Az ilyen újszülöttek általában kisebb méretűek és rossz kondícióval rendelkeznek. A kupola-szerű agykoponya, laza ízületek és hajlítóinak, a kéztő és a csánk csontosodásának befejezetlensége, befordult szemhéj másodlagos szaruhártyafekélyekkel egyaránt gyakori jelenségek a koraszülött csikóknál. Az éretlen csikók jellemzően nagyobb méretűek és sokszor szintén gyenge kondíciójúak, de időben, sőt akár a vártnál később születtek. Gyakran fordul elő náluk a hajlítóinak kontraktúrája, a hosszú szőrzet illetve, hogy a metszőfogak már teljesen áttörték az ínyt. Mindkét típusra jellemző a gyenge szopási reflex, gyenge hőszabályozási és vércukorszint-szabályozási képesség, csökkent vesefunkció és vizelet, illetve az emésztőrendszer különböző működési zavarai.
Kanca tőgyfejlődése és ellési dátuma
A csikó tápanyagszükségletét annak 2-3 hónapos koráig fedezi a kanca teje és a széna, amit elcsipeget mellé, illetve amibe belekóstol a legelőn. Már néhány hetes korában elkezd érdeklődést mutatni a szilárd táplálék után. Először nem fog sokat elfogyasztani, csak kóstolgat, de fontos hogy ezt nyugodt körülmények között, a többi kifejlett ló táplálék iránti versengésétől távol tehesse meg. Jó, ha a csikó lehetőséget kap, hogy ide-oda futkározás közben kapjon be egy-egy ’falatot’, ez az emésztését is segíti. A csikó testsúlya 1%-nak megfelelő mennyiségű táplálékot fogyaszt el naponta 2-3 etetésre osztva. Réti széna korlátozás nélkül legyen elérhető a csikó számára. Amennyiben lucernát is etet, a lucerna és a széna aránya 1:2 legyen. A magas rosttartalmú táplálék nem emésztődik meg megfelelően, amíg a bélrendszer mikrobás emésztése ki nem alakul, ez kb. a csikó 3 hónapos korában történik meg.