Az 1931-ben először elhangzott Eisemann Mihály által szerzett dal, melyet később, 1953-ban Tímár Péter 6:3 avagy játszd újra Tutti című filmjében Cseh Tamás tett felejthetetlenné, egy letűnt világ emlékeit idézi fel. De vajon a dalban említett "pici" tevékenység ma még érthető bárki számára? Vajon a 20. század végi és a 21. század eleji generációk tagjai közül hányan láthatták még azt a bizonyos "biginezést", vagyis a padló súrolását félmeztelenül végző édesanyjukat, ahogy például Kiss Manyi tette 1960-ban a Rangon alul című filmben?
A padlósúrolás egykor elterjedt háztartási munka volt, amelynek kellemetlenségeit és nehézségeit már a múlt század elején is felismerték. A Friss Újság 1938-as híradása szerint egy 19 éves háztartási alkalmazott, Kovács Margit, öngyilkosságot követett el, mert "már sok padlót súrolt" és "megunta már a súrolást". Ez a tragikus eset is rávilágít arra, hogy a súrolás milyen megterhelő volt az emberek számára.
Pedig már akkoriban is léteztek alternatívák. A Természettudományi Közlöny 1907-ben már arról írt, hogy "A padló súrolása majdnem teljesen divatját múlta, ami a lakás egészségügyében nagy haladás." Bár ez a jóslat nem vált be, a 20. század elejétől kezdve egyre több hirdetés jelent meg a padlókefélőgépek kínálatáról a fővárosi lapokban. Azonban ezek a gépek ekkoriban még csak a tehetősebbek számára voltak elérhetőek, míg a rosszabb sorban élők továbbra is olcsón, akár vasreszelékkel is vállalták a padlók csillogóvá tételét.
Az 1930-as években újabb lehetőségek kínálkoztak a súrolás elkerülésére. A 8 órai újság 1930. december 18-án hirdette a "Chepaleum szabadalmazott elszakíthatatlan cellulóze szőnyeg" használatát, amely "megtakaríthatóvá" tette a padlósúrolást. Eközben Amerikából indulva, Európát is meghódította a villamos háztartási gépek használatának gondolata. A Siemens-Schukert művek főmérnöke, Wilheim Gusztáv 1929-ben Pécsett tartott előadást, amelyben kiemelte a villamos készülékek, mint a porszívó és a padlókefélőgép fontosságát a "idő és pénzmegtakarítás" és a "hygienia, kényelem" növelése szempontjából.
Azonban a magyar társadalom nem fogadta azonnal örömmel ezeket az újításokat. A Pesti Hírlap Nagy Naptára 1931-ben korholta azokat az urakat, akik ódzkodtak otthonuk gépesítésétől, és "nem akarnak amerikai sivárságot, géprobotot, falanszterszellemet" kiáltani. A világháború utáni első évtizedben a "gépesítés" valóban nem volt divat, és a padlókefélőgép szó még 1953-ig nem is szerepelt a magyar sajtóban.
Az 1950-es években kezdődött meg a porszívók és padlókefélőgépek hazai gyártása, de a minőség és a hozzáférhetőség még sok kívánnivalót hagyott maga után. A gépek drágák voltak, és az alkatrészhiány is gyakori probléma volt. Az 1960-as években ugyan növekedett a háztartási gépek kínálata, de a padlókefélőgépek iránti kereslet stagnált, és a gyártás mennyisége is visszaesett.
A hetvenes évekre a padlókefélőgépeket végleg kiszorította a lakkozott parketta, a padlószőnyeg és a laminált padló. Ezzel egy időben a zenei életben Cseh Tamás és Bereményi Géza párosa új fejezetet nyitott a magyar dalművészetben. Daluk, az "Ugye babám, csuda jó ez a dal", bár eredetileg egy operettből származik, Cseh Tamás előadásában új értelmet nyert, és a korabeli magyar valóság, az emberi kapcsolatok és az élet nehézségeinek szimbólumává vált.
Cseh Tamás életműve rendkívül gazdag és sokrétű. A dalok nem csupán zeneszámok, hanem történetek, gondolatok és érzések hordozói. A "Cseh-Bereményi-dalok" a magyar nyelvű dalszövegírás csúcsát képviselik, és Cseh Tamás előadásmódja, egyedi stílusa tette őket felejthetetlenné. Az előadó és a dalszövegíró szoros együttműködése, melyet gyakran "angyali" ihletettségnek is neveztek, egyedülálló művészeti egységet hozott létre.
A Cseh-Bereményi dalok jelentősége abban rejlik, hogy képesek voltak egyszerre aktuálisak és örökérvényűek lenni. Egy kamasz a kilencvenes évek elején, vagy akár ma is, ugyanúgy azonosulni tudott velük, mint a korabeli hallgatóság. Ez a fajta univerzális emberi tartalom teszi a dalokat időtlenekké.
Cseh Tamás 52. születésnapja a Merlinben
A "Levél nővéremnek" című album, amely 1977-ben jelent meg, széles körben az egyik legjobb magyar albumnak számít. Ez a lemez nem csupán a hatvanas-hetvenes évek Magyarországát idézi meg, hanem az emberi lét alapvető kérdéseire is választ ad. A dalok a barátságról, a szerelemről, a társadalmi nyomorról és az élet értelméről szólnak, mindezt egyedi Cseh-Bereményi stílusban.
A Cseh Tamás életművének feldolgozása során fontos megemlíteni a különböző korszakokat és albumokat, mint például az "Antoine és Désiré", a "Fehér babák", a "Műcsarnok", a "Frontátvonulás", a "Jóslat", a "Mélyrepülés", a "Tisztességes koncertlemez", a "Levél nővéremnek 2.", az "Új dalok", a "Karácsonyi vallásos dalok", az "Archív felvételek", a "Titkos dalok 1-2." és a "Hadiösvény". Mindegyik mű egyedi hangvételével és tartalmával gazdagítja a magyar zenei palettát.
Cseh Tamás nem csak énekes, hanem előadóművész is volt, aki képes volt a dalokat új életre kelteni a színpadon. Az "Ugye babám, csuda jó ez a dal" című dalának előadása során a "bigin" és a "pici" fogalmak már nem a padlósúrolásra utalnak, hanem egy játékos, szinte táncos mozdulatsorra, amely a dal hangulatát és a korabeli szórakozási formákat idézi fel. Ez a dal ma már inkább a nosztalgia és a zenei örökség része, amely Cseh Tamás egyedi előadásmódjának köszönhetően örökre bekerült a magyar könnyűzene történetébe.
A dal Cseh Tamás és Bereményi Géza párosának egyik korai, de annál meghatározóbb alkotása. A szövegben szereplő "bigin" és "pici" szavak, bár mai füllel talán szokatlanul hangozhatnak, a korabeli szleng és a mindennapi életből vett utalások. A "bigin" itt egyfajta táncmozgást, lendületes lépést jelenthet, míg a "pici" a kedves, szeretett személyt jelöli, akinek a "súroló picije" a lábát jelenti. Az egész sor egy játékos, kacér duettet ír le, ahol a felek egymást csábítják és szórakoztatják.
A dal Cseh Tamás és Bereményi Géza közös munkájának gyümölcse, amely a magyar könnyűzene egyik ikonikus darabjává vált. A dalszöveg lírai mélysége, a zene dallamossága és Cseh Tamás előadásmódjának egyedisége teszi ezt a dalt örökérvényűvé.