A Csecsemőgondozási díj (CSED) egy kiemelten fontos családtámogatási forma Magyarországon, mely a szülési szabadság idejére nyújt anyagi biztonságot a kismamáknak. Ez a juttatás segíti a családokat a gyermekvállalás során felmerülő anyagi terhek enyhítésében, és lehetőséget biztosít az anyáknak arra, hogy a gyermek születése után az első időszakban teljes mértékben a babájukra koncentrálhassanak.
Mi a CSED és kinek jár?
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó támogatási forma. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet. A CSED-et már a szülés várható időpontját megelőző 28. nappal korábban is igénybe lehet venni, de legkésőbb a szülés napján. A CSED legfeljebb 168 napon keresztül jár, a juttatás célja a szülési szabadság idején kieső jövedelem pótlása.
Ki jogosult a CSED-re?
Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke:
- a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy
- a biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
Biztosítási jogviszonynak minősül többek között a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, az örökbefogadói díjhoz kapcsolódó jogviszony, a meghatározott idejű nappali tagozatos tanulmányok, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, illetve a Tbj. szerinti megállapodás alapján fizetett járulék időszaka is.
Speciális jogosultsági esetek
Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:
- az örökbefogadó nő
- a családbafogadó gyám
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
A CSED összege és adómentessége
A CSED összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a. Ez a legmagasabb összegű, TB-jogviszonyhoz kötött családtámogatás. A CSED összege a tényleges, bejelentett jövedelem alapján kerül megállapításra, felső korlát nélkül.
Adómentesség 2025-től
2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez. Ez a kedvezményt a magánszemélynek nem kell kérnie, azt a díjat folyósító szerv (jellemzően a Magyar Államkincstár) kifizetésekor automatikusan figyelembe veszi.
A CSED összegéből sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot, sem nyugdíjjárulékot nem vonnak le.
A CSED összegének számítása
A CSED összegének megállapításánál többféle számítási módot alkalmaznak a jogosult korábbi jövedelmének függvényében:
- 180 napos jogviszony esetén: Ha a szülést megelőző 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszony áll fenn, és van 180 nap folyamatos jogviszony, akkor ez az időszak alapul.
- 120 napos jövedelem esetén: Amennyiben a kisbaba érkezése előtt csak 120 napot dolgozott az anya, akkor a 120 napos időszak átlagjövedelmét veszik alapul a csecsemőgondozási díj mértékének meghatározásakor.
- Minimálbér alapú számítás: Ha ennél kevesebb igazolt jövedelem áll rendelkezésre, akkor a mindenkori minimálbér alapján számítják ki a CSED-et.
Egyes speciális élethelyzetekben a jogszabály eltérő alap-megállapítást ír elő. Például, ha a biztosítási jogviszony 30 napnál hosszabb időre megszakad, akkor a 180 nap helyett csak a megelőző 120 napi jövedelmet lehet figyelembe venni; ha pedig még 120 napi jövedelem sem áll rendelkezésre, a CSED alapja a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad része lesz. Álláskeresési járadékról induló CSED esetén az ellátás összege nem haladhatja meg a járadék alapjának 1/30-ad részét, egyéni vagy társas vállalkozók esetében pedig főszabály szerint a minimálbér (illetve a garantált bérminumum) képezi a számítás alapját.
Kedvezményszabály több gyermek esetén
Gyakori élethelyzet, hogy a szülők kis korkülönbséggel vállalnak második gyermeket, és az anya már az első gyermek után folyósított GYED alatt válik újra jogosulttá CSED-re. A jogszabály úgynevezett kedvezményszabályt is tartalmaz: ha a második gyermek esetében számított CSED-alap alacsonyabb lenne, mint az előző gyermeknél megállapított ellátás alapja, akkor a jogosult legalább az első gyermek utáni CSED összegével azonos mértékű csecsemőgondozási díjra jogosult.
Hogyan számítják ki az ingatlanadót?
CSED Extra és munkavégzés
A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát. A CSED extra lényege, hogy a gyermek születésétől számított 90. nap után az anya visszatérhet dolgozni anélkül, hogy elveszítené az ellátást. Ebben az esetben azonban a CSED összege a korábbi 100% helyett a jövedelem 70%-ára módosul. A keresőtevékenység tehát csak a 90. nap után megengedett.
Igénylés és folyósítás
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon. Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó vagy őstermelő), a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnál nyújtja be a kérelmet.
A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. A CSED utalása havonta, utólag történik. A kifizetés minden esetben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig érkezik meg a jogosult bankszámlájára, igény szerint pedig postai kifizetés is kérhető.
CSED és egyéb támogatások
Minden kismama CSED-re jogosult a GYED előtt; a GYED pedig csak akkor igényelhető, ha a CSED időtartama lejárt, vagy az újszülött betölti a 169. napot. A CSED folyósításának lejárta után az anya GYED igénybevételére válik jogosulttá, amelyet a munkáltatónál szükséges kérelmezni. A két ellátás azonban ugyanarra a gyermekre nem folyósítható párhuzamosan, a CSED mindig elsőként jár.
Ha a kismama munkanélküli és álláskeresési járadékot kap, akkor annak folyósítása mellett is igényelhet CSED-et és később GYED-et, de a járadékot fel kell függeszteni. A családi juttatások halmozhatók, így akkor sem vesznek el, ha az anya a CSED lejárta után viszonylag korán visszatér a munkába. A külön gyermekek után járó ellátások (pl. CSED és GYED) párhuzamosan is érkezhetnek a családhoz, ami jelentős kiegészítő bevételt eredményezhet.
A szülési szabadság megkezdése előtt az orvos javaslatára lehetőség van veszélyeztetett terhesség miatti táppénzre (9-es táppénz kód) menni, ha az anya egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a munkáját. A CSED összegét a táppénz szintén nem csökkenti: a csecsemőgondozási díj alapját a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz megkezdését megelőző naptól visszaszámított, releváns időszak jövedelme alapján kell megállapítani.