Csecsemőgondozási díj (csed) folyósítása külföldre és a családi ellátások nemzetközi szabályai

A csecsemőgondozási díj (csed) a várandós anyák egyik legfontosabb támogatása a gyermek születése körüli időszakban. Azonban sok tévhit kering róla, kezdve attól, hogy ki jogosult igényelni, egészen odáig, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni. Ebben a cikkben tisztázzuk a leggyakoribb kérdéseket, és részletesen bemutatjuk a családi ellátások külföldi folyósításának szabályait az Európai Unióban és az EGT tagállamaiban.

A csed, valamint a gyed és az örökbefogadói díj 2025. július 1-jétől teljes mértékben mentes a személyi jövedelemadó alól, ami jelentős anyagi könnyebbséget jelent a családok számára.

Csecsemőgondozási díj (csed) - Ki jogosult és milyen feltételekkel?

A csecsemőgondozási díj, vagyis a csed, az anyasági támogatások egyik alapvető eleme, amely a baba születését követő időszakban segíti a családokat anyagilag. Bár a csed leggyakrabban az anyáknak jár, nem kizárólag nekik. Jogosult lehet például az örökbefogadó szülő, a családbafogadó gyám, vagy akár a vér szerinti apa is, ha a szülő anya egészségi okok miatt nem tudja gondozni a gyermeket, illetve ha elhunyt.

Nem szükséges, hogy az igénylő aktív munkaviszonyban álljon a csed igényléséhez, hanem elegendő, ha a gyermek születése előtti két évben legalább 365 napig biztosított volt. A csed az anyasági szabadság idejére, azaz legfeljebb 168 napra jár a gyermek születésétől számítva.

Csak magyar biztosítási jogviszony alapján lehet csedet igényelni, így a külföldi munkaviszony önmagában nem jogosít fel erre. Viszont ha valaki hazatér és létesít biztosítási jogviszonyt, valamint a születés előtti két évben összesen legalább 365 nap biztosítotti idővel rendelkezik (beleértve az EGT-tagállamokban szerzett biztosítási időt is), akkor jogosult lehet csedre. Ha valaki csedet kap aktív biztosítási jogviszony alapján, akkor automatikusan jogosult lesz gyedre is.

Az ikrek vagy több gyermek születése nem eredményez magasabb csed összeget vagy hosszabb ellátási időt. Ha egy családban egy újabb gyermek születik a gyed vagy gyes alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül, akkor a csed összege a kedvezőbbik naptári napi alap szerint kerül megállapításra.

Családi ellátások folyósítása külföldre - Az uniós szabályozás

Az Európai Unió céljául megfogalmazott négy szabadságelv - az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása - az alapító szerződésben szerepel. Az EU-ban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek - a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet - 2010 óta vannak érvényben.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi. Közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt - az ügyben érintett - tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján.

Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni.

A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett” fizetett).

Lakóhely szerinti tagállam és elsőbbségi szabályok

Ha mindkét szülő azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan.

Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. §-a szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, jogosultak lehetnek családtámogatási ellátásokra. Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyekről szól.

Hatáskörrel rendelkező szervek Magyarországon

Osztrák vonatkozású ügyek kivételével, valamennyi más tagállam esetében Budapest Főváros Kormányhivatala Családtámogatási Osztály 5. sz. osztálya jár el. Amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (Osztrák-Magyar ügyek Osztály, cím: 9023 Győr, Szabolcska u. 1.) az illetékes.

Akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében - az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010 óta a magyar és osztrák szabályozás értelmében:

• Magyarországon: minden hónap 3. munkanapján folyósítják az ellátást.
• Ausztriában: minden hónap 4. munkanapján folyósítják az ellátást.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó különleges szabályok

Az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha a jelen cikk másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Az egyéni vállalkozásban történő munkavégzésről és a hozzá kapcsolódó biztosításról az egyezmény 5. cikke egyértelmű rendelkezést tartalmaz. Az 5. cikk (4) bekezdése értelmében az a személy, aki szokásosan az egyik Szerződő Állam területén önálló vállalkozói tevékenységet végez, és ideiglenesen áthelyezi önálló vállalkozói tevékenységét a másik Szerződő Állam területére, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik abban az esetben, ha a másik Szerződő Államban folytatott önálló vállalkozói tevékenységének időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben például a feleség a magyar vállalkozásában dolgozik, itt lesz biztosított - ha a kinti tartózkodás nem haladja meg az öt évet -, annak ellenére, hogy a munkát ténylegesen Amerikában végzi.

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyi-jövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

• kisvállalkozói kedvezménnyel,
• fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
• foglalkoztatási kedvezménnyel,
• kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában

• kisvállalkozói kedvezmény,
• fejlesztési tartalék,
• foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
• nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Családtámogatási politikák és a munkaerőhiány

A gyermekek, a családok és a társadalmak szempontjából is fontos kérdés, hogy a szülő(k) gyermekük születését követően milyen feltételek mellett maradhat(nak) otthon nevelni gyermeküket és mikor térnek vissza a munkaerőpiacra. Európa és Magyarország idősödő társadalmainak szempontjából a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a kisgyermekek mellől visszatérő szülő(k) segítése. Ugyanakkor sem a gyermekeknek, sem a szülőknek nem mindegy az intézményi gyermekellátás elérhetősége, megfizethetősége és minősége.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulással párhuzamosan a munkaerőhiány is újból felütötte a fejét Európában és Magyarországon egyaránt, melyre az idősödő társadalom egyébként is folyamatosan ráerősít. A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kisgyermeket nevelő, munkába visszatérni szándékozó szülő(k) támogatása munkáltatói és nemzetgazdasági szinten is fontos feladat. Alapvető e tekintetben a gyermekek napközbeni felügyelete, életkori sajátosságuk szerinti nevelése-fejlesztése.

A medián életkor eltolódása jól szemlélteti a társadalom idősödését. Az Európai Unió egészét vizsgálva 2002-ben a medián életkor 38,7 év, 2012-ben már 41,9 év, míg 2022-ben 44,4 év volt. Amikor egy társadalom idősödik, alacsonyabb a születések száma, így egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra a korábbi évekhez képest, akik pedig egyre kevésbé tudják pótolni a munkában a nyugdíjba menőket. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák száma 2,2%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti években, ami szintén hozzájárul a munkaerőhiányhoz. Ezáltal több munkavállalóra van szükség hasonló mennyiségű munka elvégzésére.

A munkaerőhiány kezelésének egyik módja a munkaerőpiac peremén lévő potenciális munkaerő mobilizálása, bevonása a munka világába. Ilyen csoportok a fiatalok (15-24 évesek) és a nyugdíjas korúak (65 éves vagy afeletti korosztály).

Szülési és apasági szabadságok nemzetközi összehasonlításban

Egy gyermek születését követő első hetek és hónapok kulcsfontosságúak az újszülött és szülei szempontjából, mely időszakot az államok és a munkáltatók szabadságok kiadásával segíthetik. A szülési szabadság a szülés körüli (vagy egyes országokban az örökbefogadás) időszakra járó, munkahelyvédelemmel egybekötött juttatás az anya részére.

2022-ben Bulgáriában (59 hét) és Görögországban (43 hét) volt a leghosszabb a nőknek járó szülési szabadság, míg az USA-ban magánfeladatnak tekinthetik a gyermekgondozást, mivel nem jár fizetett szülési szabadság. Magyarországon 24 hét a szülési szabadság (csed), ezzel a rangsor első negyedében vagyunk.

Magyarországon a szülési szabadságot (CSED), vagyis 24 hét 100%-os juttatást követően gyermekgondozási szabadság jár (GYED) a gyermek 2 éves koráig a szülő jövedelmének 70%-áig, majd gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) igényelhetnek a gyermek 3. életévének betöltéséig.

A gyermek születését követően az apáknak is jár szabadság Magyarországon, illetve több országban is a világon, bár ezt nemzetközi egyezmény nem írja elő. Időtartama a nőknek járó szülési szabadságnál általában sokkal rövidebb, viszont teljes fizetést kapnak alatta a legtöbb esetben.

A legnagyobb akadályt a szabadság igénybevétele jelenti, mivel a dolgozó apák jellemzően szakmai és kulturális akadályokba ütköznek, amelyek megakadályozzák őket a szabadság igénybevételében. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 OECD-országban az igénybevétel átlagosan 57%-os. Izrael, Új-Zéland és az Egyesült Államok egyáltalán nem biztosít fizetett apa-specifikus szabadságot, 16 OECD által vizsgált ország pedig legfeljebb két hetet. A skála másik végén tizenkét OECD-ország három hónap (13 hét) vagy annál több fizetett szabadságot tart fenn kizárólag az apák számára. A két kelet-ázsiai OECD-ország - Japán és Korea - biztosítja a leghosszabb, 12 hónapos (52 és 54 hetes) részben fizetett apa-specifikus szabadságot az OECD-országok közül. Magyarországon az apaszabadság időtartama 2023. január 1-től emelkedett.

A szülői szabadság a legtöbb ország esetében kiegészíti a szülési és apasági szabadságot, és gyakran - de nem minden országban - a szülési szabadságot követi. Maga a szülői szabadságra való jogosultság gyakran egyéni (azaz minden szülőnek megvan a saját jogosultsága), de a szülői szabadság ideje alatt az állami jövedelemtámogatásra való jogosultság gyakran családi alapú, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak az egyik szülő igényelhet jövedelemtámogatást.

Magyarországon az ún. gyermekgondozást segítő ellátás, vagyis a GYES a gyermek 3. életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási díj lejártát követően. A GYES havi összege 28 500 forint, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Az OECD adatai együtt jelenítik meg a nőknek járó szülői szabadságokat és a gyermekgondozási típusú szabadságokat. Időtartamukat tekintve a magyar anyáknak járó 136 hét szülői és gyermekgondozási szabadság az élmezőnyben, a finn 143,5 hét után következik.

Gyermekgondozási lehetőségek és finanszírozás

Ami az anyáknak járó juttatásokat illeti a szülői és gyermekgondozási szabadságuk alatt, jelentős a szórás az országok között. 17 országban, köztük Magyarországon is, a szülési szabadság ideje alatt teljes fizetést kapnak a nők, azonban csak három országban - Chilében, Észtországban és Szlovéniában - kapnak ezt követően is teljes bért. Ugyanakkor ebben a három országban jóval rövidebb (12-68 hét) a szülői és gyermekgondozási szabadság ideje, mint hazánkban (136 hét). Több országban nem is jár szülői vagy gyermekgondozási szabadság az anyáknak.

Összességében az látható, hogy a legtöbb OECD által vizsgált ország közvetlenül a gyermek születése után rövidebb időre szóló, de jelentős összegű fizetett szabadságot biztosít a nőknek. Ezt követően viszont vagy hosszabb ideig tartó, részben fizetett szabadság jár az anyáknak gyermekgondozásra, vagy rövidebb időtartamú, de magasabb arányban fizetett távollét.

A szabadság hossza tehát nem minden esetben mutat teljes képet az adott ország „szabadság-politikáját” illetően, mivel nagyon eltérő mértékben fizethetnek juttatást a szabadság ideje alatt az egyes országok az anyáknak (és az apáknak). Ezért a teljes fizetésnek megfelelő, szabadságon töltött hetek összege mutatja meg leginkább a jogosultság nagyvonalúságát (szabadság hetei szorozva a kifizetési rátával). Például, ha egy nő 10 hét szabadságra jogosult a szokásos fizetésének 50%-áért, akkor a teljes fizetéssel egyenértékű szabadsága 5 hét. Ilyen módon számolva a legbőkezűbb szabadságot Románia (92 hét), Észtország (82 hét) és Magyarország (közel 80 hét) kínálja a nőknek.

A szülési és szülői szabadságra fordított közkiadások is jelentős szórást mutatnak az OECD által vizsgált országokban (2019-es adatok). Születendő gyermekenként a legtöbbet, 76 334 dollárt (vásárlóerő-paritáson számolva) Luxemburgban költöttek, míg legkevesebbet Törökországban (612 dollár/születendő gyermek). Az OECD-átlag 16 600 dollár volt 2019-ben.

Különleges gyermekgondozási lehetőségek Magyarországon

Magyarországon több speciális típusú gyermekgondozási lehetőség létezik:

• Nagyszülői GYED: 2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra.
• Nevelőszülői GYED: A gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
• Diplomás GYED: Államilag elismert felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára. Ráadásul a diplomás GYED után sem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak 2022. január 1-jétől.

tags: #csed #folyosithato #kulfoldre