A csecsemőgondozási díj (CSED) egy olyan anyagi támogatás, amely a szülő nőknek jár a gyermekük születése után, a szülési szabadságuk alatt. Az elmúlt években több jogszabályi változás is történt a CSED és más gyermeknevelési támogatások (GYED, GYES, GYET) kapcsán, amelyek célja a családok anyagi biztonságának növelése.
Ebben a cikkben a CSED-del kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a kiszámításának módját, valamint konkrét példákon keresztül mutatjuk be a várandós kismamák számára, hogy mire számíthatnak.
Mi a CSED és kinek jár?
A csecsemőgondozási díj alapvetően a szülési szabadság alatt jár. Ez az anya esetében 24 hét, amiből kettőt kötelező igénybe venni, a maradék 22 hétről szabadon dönthetsz. A szülési szabadságból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet.
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet.
A CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. A kitöltött kérelmet a munkáltatódnak kell benyújtanod. Ha már a szülés előtti időszaktól igényled a CSED-et, csatolnod kell a terhesállományba vételt az orvosodtól. Ezen található a szülés várható időpontja. Ha nem vettek terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolnod. Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED.
A CSED kiszámítása
A csecsemőgondozási díj az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, abban az esetben ha a biztosítási idő folyamatos volt.
Tehát ha folyamatosan dolgoztál, és például december 1-től veszed ki a szülési szabadságot, akkor a szeptember 30-at megelőző félév keresetéből számítják ki az átlagjövedelmedet.
Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát, ami a bevallott jövedelmed. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapodat képezi.
Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelmed, vagy a biztosítási jogviszonyod a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik. Ebben az esetben legalább 30 napnyi tényleges jövedelem, vagy annak hiányában szerződés szerinti jövedelem alapján számolják az ellátás alapját azzal a kikötéssel, hogy mindez nem lehet több, mint a mindenkori minimálbér kétszeresének a 30-ad része (vagyis egy napra vetítve).
Fontos, hogy ellátás nem alapja ellátásnak, ugyanis táppénzből, csedből, gyedből nem vonnak tb járulékot, így ezek a jövedelmek nem számítódhatnak bele a következő ellátás alapjába sem.
Példaszámítások
Nézzünk két tipikus esetet, hogyan alakulhat a CSED összege a különböző szituációkban.
1. példa: Újabb gyermek érkezik a családba, emelt bérezéssel
A kismama bére bruttó 280 000 Ft volt az előző gyermek születésekor, majd cseden, gyeden volt. Most érkezik a testvér, visszament a fizetés nélküli szabadságáról, kivett valamennyi szabadságot (20 napot), majd táppénzre kerül a gyermek születéséig (június 5. - július 4.). A bérét közben megemelték bruttó 330 000 Ft-ra, ezzel fizették ki már a szabadságát is. A tesó 2021. július 5-én születik, ettől a napja kéri a csedet.
A csed megállapításánál vizsgálni kell, hogy volt-e 180 napnyi, vagy legalább 120 napnyi társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelme az illetőnek az ellátás kezdő hónapját és azt közvetlenül megelőző két teljes hónapot megelőző időszakban. Jelen esetben a kismama cseden, majd gyeden volt, 2020. január 1. és április 30. között kellene találnunk 180/120 napnyi társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet. Mivel júliustól kéri a csedet, július, június és május hónapok bérei nem relevánsak akkor sem, ha éppen dolgozott volna.
Ebben az esetben nem lesz se 180, se 120 napnyi jövedelme, mert csak 20 napot volt szabadságon, a táppénz időszaka pedig nem releváns. Így vagy legalább 30 napnyi tényleges jövedelem, vagy annak hiányában szerződés szerinti jövedelem alapján számolják az ellátás alapját azzal a kikötéssel, hogy mindez nem lehet több, mint a mindenkori minimálbér kétszeresének a 30-ad része. Bruttó 330 000 Ft-nak nem vesszük már a 70%-át, hanem marad a 100%, ez lesz a bruttó csed egy 30 napos hónap esetében, 15% szja jön le, így kapjuk meg a nettó csedet.
A kedvezményszabály is itt érvényesül: mivel a bére emelkedett, és az alapján számolják az ellátást, a második gyermekre kapott csed alap magasabb lesz, mint az első gyermekre. Ez lesz a 100%-os csed, amit összevetnek az előző gyermekre kapott csed naptári napi alapjával (a régi szabály szerint számolt 70%-kal).
2. példa: Emelt bér ellenére maximált ellátás
Ugyanaz, mint az előző verziónál, csak a kismama bére bruttó 350 000 Ft volt az előző gyermek születésekor, most pedig bruttó 400 000 Ft-ra emelik a bérét a szabadság kivételekor már.
A kismamának ugyanúgy nem lesz meg 180, illetve legalább 120 napja a CSED alapjául szolgáló időszakban. Így a 3. verzió lép életbe: maximum a minimálbér kétszerese után kaphatja majd az ellátást, hiába bruttó 400 000 Ft-ra emelték a bérét.
Feltételezve, hogy bruttó 350 000 Ft volt az átlagbére 180 napnyi jövedelemnek az előző gyermeknél, így az egy napra eső 350 000 /30=11 667 Ft volt, ennek vették a 70%-át, ami 8 167 Ft volt bruttóban az egy naptári napi csed alap. Ennek viszont már nem vesszük a 70%-át, marad a 100%, egy napra vetítve pedig a naptári napi alap 11 160 Ft.
Ha azt szeretné a kismama, hogy a bruttó 400 000 Ft-ból számolják az ellátást, akkor vissza kell legalább 120 napra mennie, ami lehet szabadság és munkavégzés is, de nem lehet táppénz, illetve nem eshet ez az időszak az utolsó 3 hónapra.
Táppénz és CSED
Egy összetett kérdéssel forduljunk a témához: mi történik, ha valaki veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen van, és emellett megbízási szerződésből vagy más forrásból is van jövedelme?
A táppénz nem számít bele a CSED kiszámításába, mivel nem képez tb járulékalapot. A számításnál visszamennek addig az időszakig, amíg teljes bérezett napokat találnak, de a táppénzes napokat kizárják.
A megbízási szerződésből származó jövedelem akkor sem lenne figyelembe vehető egy másik jogviszony ellátásának számításánál, ha biztosítást eredményezne.
A táppénzes időszak alatt nem érdemes szabadságra menni, ha a cél a CSED összegének maximalizálása, mivel a táppénz nem számít bele az alapba, míg a szabadság igen.
MatekMan - A számológép használata
További gyermeknevelési támogatások
A csecsemőgondozási díj (CSED) után a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET) következhetnek, amelyek egymás után járnak és az összegük egyre csökken, ahogy a gyerek nő.
A GYED a CSED lejártát követő naptól a gyerek kétéves koráig jár. A GYES pedig a GYED lejártát követően, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között.
Fontos, hogy ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után járnak.
A CSED és a GYED (Gyermekgondozási díj) folyósítására vonatkozó kérelmek egyidőben is benyújthatók.
A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azt a jövedelmet veszik figyelembe, ami alapján a biztosítási jogviszonyod is fennáll, tehát ami után a tb járulékot fizeted. Ez az összeg teljesen egyedi, a jogosultság kezdő napján fennálló jövedelem alapján számolják ki. A GYED a jövedelmed napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke. Nem lehet több mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján.
Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
A CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás. Ezzel szemben a GYED és a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.