A csecsemők vitaminszükséglete: K, D, C és vas pótlásának fontossága

Az emberi szervezetnek minden életkorban eltérő mennyiségű vitaminra van szüksége, annak érdekében, hogy rendesen tudjon működni. A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyagcserefolyamatok mozgatórugói. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljességükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanyagaikból átalakítani. A csecsemő és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra, ezért kiemelten fontos a megfelelő vitaminellátás.

K-vitamin

Az újszülött babáknak megszületést követően szükségük van K-vitamin adására, hogy megelőzzük vele a korai (1-7. nap) és késői (8. naptól) vérzékenységi állapotokat. A K-vitamin fontos szerepet játszik a véralvadásban. A baba a K-vitamint a méhlepényen keresztül kapja az anyától, de sajnos azon csak kis hatékonysággal jut át a vitamin. Az anyatejben szintén alacsony a K-vitamin koncentráció, így az újszülött nem jut elég vitaminhoz élete első időszakában. Az anyatej K-vitamin tartalma csekély, illetve az anyatejes táplálás mellett nem szaporodnak el a bélben azok a jótékony baktériumok, amelyek a későbbi életszakaszokban előállítják azt. Ezért kell pótolni, amíg a baba kizárólag anyatejet kap.

Adagolás és tudnivalók

Születést követően minden baba kap az újszülöttosztályon K-vitamint, melyet - az első héten, majd havonta egyszer - otthon is adni kell. Az újszülöttek jó esetben elegendő vitaminhoz jutnak az anyatejnek köszönhetően, amennyiben az anyuka vitamindúsan étkezik. Azonban fontos megemlíteni, hogy egy csecsemő szervezete sokkal több vitamint igényel egy felnőttével szemben. A K-vitamin pótlására az újszülöttkori vérzékenységi állapotok megelőzése érdekében van szükség.

A Konakion MM Paediatric 2 mg-os injekcióból - a D-vitamin beadásánál leírt technikával - havi 1 ampullát kell megitatni a picivel. A Konakion ampullában érdemes először ellenőrizni, hogy az összes folyadék a lenti részben legyen, ne a fenti, nyak felettiben, mielőtt letörjük a tetejét. Ha fent van, le kell rázogatni. Az ampullán egy pötty jelzi, hol kell az ampullát megnyomni, hogy a teteje könnyen letörjön. Ha nem a felfestett pöttynél nyomjuk meg, az ampulla akár több darabra is törhet, sérülést okozva. Amikor a köldökcsonk leesik, időnként pici kis vérzést észlelhet az anyuka. Ebben az esetben a K-vitaminból kapjon plusz 1 ampullát a baba, függetlenül attól, hogy mikor lenne esedékes a K-vitamin adása. Ha a baba tápszeres pótlásra szorul, akkor a továbbiakban K-vitamin külön adására már nincs szükség. 6 hónapos kor után a K-vitamin adagolást nem kell folytatni, mert a vérzékenység veszélye nem áll fenn tovább.

D-vitamin

A D-vitamin a kalciummal együtt a csontokért felel. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője. A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A D-vitamin hiány következtében zavart szenved a normális csontfejlődés, és angolkór (csontdeformitások, növekedésbeli elmaradás, izomgyengeség, étvágytalanság, tarkótáji izzadékonyság, ingerlékenység, fertőzésekre való hajlam, vérszegénység) lesz a következménye. Kéthetes kortól minden újszülöttnek el kell kezdeni a D-vitamin adását, mert különben ebben az igen intenzív növekedési szakaszban, ami az első életév során vár rájuk, a szervezetben képződő D-vitamin nem fogja fedezni a szükségleteiket. Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de csak elenyésző mennyiségben (25-50 NE/l), így ugyancsak 2 hetes kortól kezdve, megelőzendő a csontrendszeri problémákat, napi 400 - 500 NE D-vitamin adása szükséges 1 éves korig, illetve ezt követően a téli hónapokban.

Adagolás és hiánytünetek

A D-vitamin napi szükséglete érett újszülötteknek 400 nemzetközi egység (NE). A D-vitamin cseppet kis mokkáskanállal, pár csepp lefejt tejjel vagy tápszerrel lehet legkönnyebben beadni. Célszerű a beadást mindig ugyanabban a napszakban elvégezni (pl. fürdetés előtt), mert akkor ez jobban rögzül a napi tevékenységek sorában és nem felejtik el adását. A csecsemőtápszerek szintén tartalmaznak D-vitamint, ezért a D-vitamin adásánál ezt figyelembe kell venni. A tápszerek D-vitamin tartalma kb. 40 nemzetközi egység 100 ml elkészített tápszerben.

A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg. A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva. Ezért tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000-4000 NE pótlást javasolnak. Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak.

D-vitamin-hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis. Klinikai csonttünetek: a hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb), a koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik, megkésett fogzás, a csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán), megkésett mozgásfejlődés. Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran ortopédiai beavatkozásra szorulnak.

A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.

C-vitamin

A C-vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer helyes működésében, továbbá hozzájárul a fogak épségéhez és a sebek gyógyulásához. Kiváló antioxidáns, nagymértékben hozzájárul a szövetek egészséges növekedéséhez és regenerálásához, az immunrendszer és neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez, emellett gyulladásgátló hatású és enyhíti az allergiás tüneteket. Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, terhességben és szoptatáskor emelkedik a szervezet igénye. Vízoldékony vitamin, a felesleg a vesén keresztül távozik a szervezetből. Tartós, nagy dózisú C-vitamin adagolás egyéni hajlam esetén összefüggésbe hozható vesekő képződéssel, de normál adagban még tartós adagolás sem eredményez problémát.

C-vitamin szükséglet életkoronként

A konyhai műveletek során az aszkorbinsav 10-90%-a is tönkre mehet, emiatt a C-vitaminban gazdag ételek nyersen vagy párolva fogyasztása előnyösebb. A tárolással is rapidan csökken a vitamin mennyisége, például a kelkáposzta két nap alatt elveszti C-vitamin tartalmának 95%-át.

A C-vitamin adagolása az életkornak előírt mennyiségben biztonságos és akár egész évben folytatható.

Vas

Az elegendő vasbevitelre érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni, ugyanis egy 1 éves gyermeknek meglepő módon ugyanannyi vasra van szüksége, mint egy 7 vagy 10 évesnek. Az anyatej vastartalma alacsony (0,05-0,13 mg/100 ml), azonban biológiai hasznosulása kiváló, kb. 50 %-a felszívódik, ellenben a tápszerrel bevitt vas mindössze 5 %-a. Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja a teával való beadás.

Vaspótlás és hiánytünetek

Azok a babák, akik kis vasraktárral rendelkeznek (iker újszülöttek, koraszülöttek, többszöri vérvételen átesettek) 3-4 hetes koruktól vas pótlására szorulnak a későbbi vashiányos vérszegénység kialakulásának megelőzése céljából. Amennyiben a pici vastartalmú tápszert kap, úgy annak mennyiségét is figyelembe kell venni a vaspótlás során. Későbbi életkorban - különösen az intenzív növekedéssel járó serdülőkorban, illetve lányoknál a menses megjelenését követően - nem ritka a vashiány és a hozzá társuló vérszegénység. A természet rendje szerint 2-3 hónapos korra a csecsemők vérszegények. Lecsökken a haemoglobin szintjük és a szervezet vasraktárainak kiürülésével vashiány is kialakul. Azonban ezt az állapotot nem kell kezelni, csak ha tünetei vannak a csecsemőnek!

Gyanú esetén az alábbi klinikai tünetek jellemzőek: étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés, hányás, hasi panaszok, székrekedés. A gyermek elégtelen táplálkozása esetén bizonyos tünetek utalhatnak az elégtelen bevitelre. Gyakran a tünetek alapján merül fel egy-egy vitamin hiánya.

Egyéb vitaminok és ásványi anyagok

A szoptatott csecsemő az anyatejjel a D- és a K-vitaminon kívül mindent megkap, feltéve, ha édesanyja nem beteg, nem diétázik, nem fogyókúrázik, illetve nem hódol a különböző reformkonyhák étrendi előírásainak. Az utóbbi esetben ásványianyag- és B12-vitaminhiány is felléphet. A mesterségesen, azaz tápszerrel táplált csecsemő külön vitaminpótlást nem igényel, hiszen a tápszereket úgy állítják össze, hogy azok a baba adott életkorának feleljenek meg a vitamin-összetétel szempontjából is. Ha a baba legalább 750 ml tápszert kap, akkor külön vitamint nem kell adni neki.

Egy babának körülbelül negyvenszer több D-vitaminra, négyszer több A-vitaminra, négyszer több C-vitaminra, hatszor több vasra, ötször több kalciumra és négyszer több jódra van szüksége. Az iskolások esetében tovább nő a napi vitaminszükséglet, leginkább serdülőkorban, hiszen testük továbbra is növekedésben van, illetve szervezetük rendkívüli változásokon megy keresztül.

A legtöbb szakértő 6 különböző korosztály szerint határozza meg a vitamin és ásványi anyag szükségleteket gyermekek esetén. A gyermekek táplálkozása szempontjából nagyon fontos első életévet két részre osztják vitamin és ásványi anyag igény szempontjából 0-6 hónapos korig, és 7-12 hónapos, azaz 1 éves korig. A következő kategória a kisgyermekkor 1-3 éves korig, majd a 4-8 éves korosztály. Kisbabák, és kisgyermekek esetén még nincsenek jelentős különbségek a fiú és lány gyermekek számára ajánlott vitamin és ásványi anyag mennyiségek között. Viszont a kamaszkor kezdetével már ez megváltozik. Bizonyos tápanyagok esetén más az ideális mennyiség egy serdülő lány és egy fiú esetében. Legtöbb esetben a fiúknak van szüksége magasabb napi beviteli mennyiségre (pl. A-, C-, B1-, B2- és B3-vitaminok, magnézium és cink), de például a menstruáció kezdetével már a lányok szervezete igényel több vasat.

tags: #csecsemonek #milyen #vitaminok #kellenek