Mikor adható gyümölcslé csecsemőknek és kisgyermekeknek?

A csecsemők táplálása az első időszakban kulcsfontosságú a megfelelő fejlődésükhöz. Bár a gyümölcslevek sokak szemében egészségesnek számítanak, a szakértők egyre inkább óva intenek a korai fogyasztásuktól. Fontos megérteni, hogy a gyümölcslé nem helyettesíti a friss gyümölcsöt, és számos hátránya is lehet a kisgyermekek számára.

Miért nem ajánlott a gyümölcslé csecsemőknek?

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (Pediatrics) 2017-es ajánlása szerint a csecsemőket egyáltalán nem kellene gyümölcslével kínálnunk. Dr. Steven Abrams, a kutatást vezető szakértő szerint, a csecsemőknek nincs szükségük gyümölcslére, és nincs bizonyíték arra nézve, hogy bármilyen előnyt jelentene számukra a fogyasztásuk.

Ellenben, ha a kicsiknek gyümölcslevet kínálunk, azzal megvonjuk őket a kellő mennyiségű anyatejtől vagy tápszertől, amiben pedig megtalálható a számukra szükséges fehérje, zsír és egyéb fontos tápanyag. A gyümölcslé eltelíti a gyerekek gyomrát, emiatt pedig kevesebbet - vagy egyáltalán nem - fognak enni a rendes ételből.

A gyümölcslevekben nincs zsír és koleszterin, de szénhidráttartalmuk 11-16 g/ml között van, ami igen magas, ha összevetjük az anyatej szénhidrátmennyiségével, ami 7 g/100 ml.

A gyümölcslé hátrányai

• Táplálékhiány: A gyümölcslé eltelíti a gyomrot, így a csecsemő kevesebb anyatejet vagy tápszert fogyaszt, amiből viszont a létfontosságú fehérjéket, zsírokat és egyéb tápanyagokat kapná meg.
• Rosthiány: A boltokban kapható számos gyümölcslében valójában alig van gyümölcs, viszont annál több a cukor. Ezáltal a kellő mennyiségű rost, vitamin és egyéb hasznos tápanyag nem jut a szervezetbe.
• Elhízás: A gyümölcslevek tele vannak cukorral és felesleges többletkalóriával, ami könnyen gyerekkori elhízáshoz vezethet.
• Emésztési problémák: A sok gyümölcslé a kisbabáknál és kisgyerekeknél hasmenést, hasfájást, haspuffadást okozhat.
• Fogszuvasodás: Minél több ideig érintkezik a gyümölcslé a fogzománccal, annál rosszabb.
• Kórokozók: A pasztörizálatlan gyümölcslevek kórokozókat tartalmazhatnak (pl. E. Coli, Salmonella, Cryptosporidium), melyek károsak lehetnek a gyermekre, és súlyos betegségeket okozhatnak.
• Gyógyszerkölcsönhatás: Egyes gyógyszerekkel némely gyümölcslevek kölcsönhatásba léphetnek.

Mikor és mennyi gyümölcslé adható?

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) új ajánlásokat fogalmazott meg a csecsemők, kisgyermekek és kamaszok helyes gyümölcslé fogyasztása kapcsán. Általánosságban elmondható, hogy 1 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a dobozos gyümölcslevek fogyasztása, hiába is gondolja azt a szülő, hogy a gyümölcslé egészséges.

Ajánlások korcsoportok szerint:

• 6-12 hónapos korban: Kerülni kell a dobozos gyümölcsleveket. Ehelyett add a friss gyümölcs préselt levét vagy kínáld gyümölcspéppel a hozzátáplálás megkezdésekor a kisbabádat. A gyümölcs levét soha ne öntsd át neki cumisüvegbe, kanálból vagy pohárból kínáld a kicsit.
• 1-3 éves korban: Jobb, ha a friss gyümölcs levét adod a kisgyermekednek. Ha mégis a dobozos gyümölcslé mellett döntesz, válassz a 100%-os gyümölcslevek közül, és abból is csak napi egy pohárral (maximum 120 ml) adj neki.
• 4-6 éves korban: Legfeljebb napi 2 deciliter (120-180 ml) gyümölcslé adható.
• Idősebb gyermekek: Napi 2,5 dl-nél nincs szükségük több gyümölcslére.

Ha már gyümölcslével kínáljuk a gyerekeket, az legyen 100 százalékos, de abból is csak mértékkel igyanak a természetes cukortartalom miatt.

A hozzátáplálás és a gyümölcslé

A babáknak az első és legfontosabb táplálékuk az anyatej vagy az azt pótló tápszer. Azonban idővel, ahogy elkezdenek érdeklődni a szilárd élelmiszerek iránt, elkezdhetjük az előkészületeket a hozzátáplálás megkezdéséhez. Az ajánlott kor az induláshoz hat hónap, de a baba egészségügyi állapota, fejlettségi szintje és az anyatej mennyisége is meghatározza, hogy mikortól lehet szilárd ételt adni a kicsinek.

Legkorábban négy hónaposan kóstolhatnak bele a gyümölcsbe, azelőtt semmiképpen sem javasolt a szilárd táplálékkal való etetés. Az első falatokat érdemes pürésített formában kiskanállal megkínálva nyújtani a babáknak.

Mikor áll készen a baba a szilárd táplálékra?

Ha figyelsz a következő jelekre, biztos lehetsz benne, hogy babád felkészült a szilárd táplálékra:

• Egyre nagyobb adagokat fogyaszt.
• Rágómozdulatokat tesz a szájával.
• Mindent lenyel, ami a szájába kerül.

Fontos, hogy nem szabad erőltetni a hozzátáplálást. Ha babád elfordítja a fejét vagy kilöki az ételt, akkor még nem jött el a szilárd ételek ideje. Kínáld meg újra néhány nap múlva vagy próbálkozz mással - az is lehet, hogy magával az adott étellel van baja, nem a szilárdságával. A türelem kulcsfontosságú. Kezdetben péppel érdemes próbálkozni. Az alma, a meggy, a sütőtök, a burgonya, a répa és a barack is telitalálat lehet. Mindig vedd figyelembe, hogy miként fejlődik a babád és annak megfelelően kínáld és próbálgass ki új gyümölcsöket. Figyelj oda, hogy a keményebb héjú, illetve magvas gyümölcsöket mindig alaposan pucold meg és magozd ki tálalás előtt. A párolás és pürésítés folyamatát otthon is könnyen elvégezheted speciális konyhai eszközökkel.

A smoothie-k szerepe

A smoothie bár egészségesnek tűnik, nem teljesen alkalmas kisgyermek táplálásra. A smoothie-ban ugye az egész gyümit turmixoljuk le (tehát van benne rost is bőven, csak „szétroncsolva”), viszont folyadék lesz. Ebből a gyermek könnyen 2-3 dl-t le tud dönteni akár fél perc alatt, ez olyan, mintha 1-2 kg gyümit zuttyanna a pocijába hirtelen (hiszen ennyi alapanyag van abban a mennyiségben). Hasmenést okozhat, hasfájást. A smoothie-t higítsuk, 1 éves kor után adjuk, és ebben az esetben is a fenti mennyiségben.

Gyakori hibák a hozzátáplálás során

Sajnos sok szülő követ el hibákat a hozzátáplálás során, majd később, a kisgyermekkori táplálás idején. Természetesen nem szándékosan - minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének - de előfordulhat, hogy tudtán kívül hibázik. Könnyű letérni a helyes útról akkor is, ha csemeténk jól eszik, és akkor is, ha vannak ezen a téren nehézségeink.

Ha rossz evő a gyerek: egyen bármit!

A leggyakoribb hiba egy nehezen evő gyermek esetén az, ha a szülők ráhagyják, mit eszik, csak egyen. Ettől rendszerint nem nő számottevően a bevitt étel mennyisége, de az a kevés, amit hajlandó lesz a kicsi elfogyasztani, általában nem túl egészséges. Ezzel máris rossz irányba terelhetjük, hiszen később is az egészségtelen ételeket preferálhatja.

Sokan hagyják nassolni nem szívesen evő gyermeküket, mondván, addig is legalább valamit eszik. Egyrészt, ez a taktika azért nem jó, mert így nem éhezik meg kellőképpen, mire elérkezne a következő étkezés, másrészt azért, mert ezzel is egy rossz szokásnak ágyazunk meg: nem kell rendesen enni, elég bekapni pár falatot. Nem ritka az sem, hogy édességet ígérnek a szülők arra az estre, ha a gyermek rendesen megeszi az ebédet, de ez rendszerint fordítva sül el: még érdekesebb lesz az édesség, és még kevésbé akar enni az ételből.

Ha jó evő, egyen csak sokat: a duci baba cuki!

Nos, lehet, hogy aranyosak a hurkák, de ha sok van belőlük, az egyenes út a gyermekkori elhízáshoz. Éppen ezért hiba, ha túl nagy adagokat teszünk a gyermek elé, mert „úgyis jó az étvágya”, vagy ha egész nap tömjük, pusztán szeretetből.

A jó evő gyerekeknél is probléma a nassolás: vagy azért, mert kérik, vagy azért, hogy ki tudják húzni a következő étkezésig. A gond az, hogy így is folyamatosan eszik közben a kicsi, és ugyanígy azt tanulja meg, hogy az egész nap evésből áll.

tags: #csecsemonek #gyumolcsle #hogyan #adhato