A meddőség, mint a termékenységi és nemzőképességi zavarok összessége, egyre jelentősebb problémát jelent a fejlett országok, köztük Magyarország számára is. A gyermekvállalási kedv csökkenése, a kitolódott gyermekvállalási életkor és az életmódbeli tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a párok 17%-a küzd valamilyen meddőségi problémával. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centruma 2025. május 16-án első alkalommal rendezett nyílt napot, ahol Dr. Várnagy Ákos, a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője is felhívta a figyelmet a legfontosabb kihívásokra.
A lombikbébi programok eredményessége és az életkor szerepe
A 2024-es évben a hazai lombikcentrumok átlagosan 26,4 százalékos becsült kumulatív élveszülési rátával dolgoztak, ami az összes szülésszámnak már közel 4 százalékát jelenti az államosítás előtti 2 százalékhoz képest. Ez az eredmény egész Európában megállja a helyét, azonban Dr. Várnagy Ákos kiemelte, hogy az életkor az egyik legmeghatározóbb tényező. „A petesejtek minősége 40 éves kor felett olyan szinten leromlik, hogy gyakorlatilag egyszámjegyű hatásfokról tudunk beszélni. A csehországi klinikák azért tudnak ezzel versenyezni, mert ott a petesejt adományozás napi szinten működik.”
A centrumokat koordináló Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) korábban azzal indokolta az adatok visszatartását, hogy a különbségek publikálása „óriási káoszt” okozna. Azonban a 24.hu által megszerzett statisztikai adatok szerint az egyes központok sikerrátái akár kétszeres különbséget is mutathatnak. Dr. Várnagy Ákos hangsúlyozta, hogy az élveszülési arány önmagában nem alkalmas az intézmények objektív összehasonlítására, mivel az eredményességet számos tényező befolyásolja, például a betegek életkora, előzményei, a sikertelen kezelések aránya, a társbetegségek, valamint az alkalmazott eljárások és protokollok.
Kutatási eredmények és új módszerek a meddőség kezelésében
A PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2021 óta végeznek állatkísérleteket, több mint ezer egéren végeztek mesterséges megtermékenyítést. A kutatások eredményei megerősítették az oxidatív stressz sikerességi mutatókat befolyásoló hatását, illetve azt is, hogy hatással vannak a telomerhossz és telomeráz aktivitásra is. Ezek az eredmények alátámasztják az antioxidáns hatású készítmények IVF programban történő alkalmazhatóságát, valamint azt, hogy az ivarsejt, illetve az embrióvédelem a laborban történő munkálatok során elengedhetetlen.
Új kutatási irányok közé tartozik a fényvédelem hatékony alkalmazása, amely a Pécsi Tudományegyetem több mint 30 éves humán reprodukciós kutatási hátterére és a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL) eddigi kutatási eredményeire támaszkodik. A módszer alkalmazásának eredménye, hogy jelentősen megnő az IVF/ICSI eljárások hatékonysága, csökkenthető a szükséges ismételt beavatkozások száma, valamint a kapcsolódó eljárási költségek. Emellett a vérlemezkék szerepét is vizsgálják a reprodukcióban, a saját vérből származó thrombocyta dús plazma intrauterin vagy intraovarialis befecskendezésével növelve a teherbeesés esélyét.
Az emlős embriók fejlődésének vizsgálata infravörös-foton emissziós kamerával (infra-foton-timelapse) lehetővé teszi az embriók életképességének nem invazív meghatározását, ezáltal segítve a legalkalmasabb embriók kiválasztását. E technológiai innovációk pontosabb és hatékonyabb elemzést tesznek lehetővé az eljárások során, ami javítja az eredményességet és csökkenti a sikertelenségek arányát.
A férfiak termékenysége és a tudatosság fontossága
A HRI jelentése szerint az esetek 40 százalékában a férfimeddőség miatt szükséges a lombikkezelés. Dr. Várnagy Ákos kiemelte, hogy míg korábban nehéz volt rávenni a férfiakat egy egyszerű spermavizsgálatra, ma már sokkal együttműködőbbek. A férfiaknál a problémák lehetnek a hímivarsejtek számában, koncentrációjában, szerkezeti vagy morfológiai eltérésekben, illetve ezek kombinációiban. Sajnos nagyon nehezen derül ki, hogy ezeknek a problémáknak a hátterében pontosan mi áll, és ezek a folyamatok nagyon nehezen visszafordíthatók.
A dohányzás az egyik legjobban kimutatható gátló faktor a férfiaknál, amely drasztikusan lerontja a lombikbébi-kezelés hatásfokát. A termékenységtudatosság erősítése az emberekben épp annyira fontos, mint a legkorszerűbb eszközpark. Sok páciens csak az első lombikközpontban szembesül azzal a problémával, hogy 44 évesen nem biztos, hogy saját petesejttel tud teherbe esni. Gyakori eset, hogy a pár egyszerűen nem az ovuláció idején van együtt, emiatt marad el a gyermekáldás.
Meddőségi kivizsgálás
Az államosítás hatása és a jövőbeli kilátások
A lombikcentrumok államosításával sikerült a kormány népesedési politikáját is előremozdítani. 2024-ben több mint 3000 gyermek született asszisztált reprodukciós kezelésből, ami az összes szülésszámnak majdnem a 4 százaléka. A megszűnt kötelező várakozási idő a beavatkozások között, az ötnapos tenyésztést követő beültetés támogatása, valamint az, hogy már nem a beültetések, hanem öt stimuláció és az abból származó összes beültetés ingyenes, mind fontos mérföldkövek. Ezáltal megszűnt az a kényszer is, hogy többes beültetések történjenek, a magas kockázatú ikerterhességeket is csökkenteni tudtuk.
A fagyasztott beültetések aránya így jóval magasabb lett, ami kíméletesebb a női szervezettel és magasabb lehet a beágyazódási arány. Azonban hiába van a legmodernebb eszközparkja a hazai lombikcentrumoknak, ha a párok kifutnak az időből, nem garantálhatnak semmit. Meglátása szerint éppen ezért nem az orvostudomány fejlődésén, hanem a termékenységtudatosságon múlik, hány gyermek születik majd a jövőben. A tudatos felkészülés és a gyermekvállalás időzítésének tudatos megtervezése elengedhetetlen a sikeres családalapításhoz.
